Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

A francia klasszicizmus színháza

No description
by

Rita Szabó

on 21 October 2014

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of A francia klasszicizmus színháza

Pierre Corneille
- 1606-1684
- Cid: 1635
- téma: spanyol lovagregény
- barokk ideálok: Cid a kereszténység katonája
- ellentét a szerelmi szenvedély és a becsület között
(szerelem az emberi rend ellen - a becsület az állam rendjét támasztja alá)
- Corneille színpadán az értelem és a szenvedély összecsapása nem vezethet tragikus végkifejlethez, mert az ellentétben mindvégig az értelem és a becsület eszménye uralkodott, a személyes szenvedélyek nem vezethettek nyílt kitöréshez, még kevésbé pusztuláshoz
- a rendet a király testesíti meg

A francia klasszicizmus színháza
A történelmi háttér
- XIV. Lajos uralkodásának első 15 éve
- udvari vigasságok és ünnepek kb 1660-tól)
- Napkirály (Roi-Soleil-szerep)
- " a fikció és a valóság küszöbén a király példaértékű alakká vált: töbjelentésű és titokzatos lény, egyedül ő képes fel- és megidézni az aranykort
- rengeteg ünnepség Versailles-ben, álarcok és antik allegóriák
"Ily módon a Napkirály ünnepei egyedi és a korra jellemző módon értelmezték a theatrum mundi ősi metaforáját: az udvar és a város alkotta a színpadot, a mindenható és ötletgazdag rendezőt pedig a király alakította: ő osztotta ki magára és az udvar tagjaira a szerepeket, ő ügyelt a társulati összjátékra, és dicséretként vagy büntetésként meghívta, vagy éppen kizárta a színészeket a következő játékból." (Fischer-Lichte)
- 1660 körül három színház Párizsban, húsvét utántól farsangig játszottak, a nézőszám változó
- nem népszínház, bár a közönség a legkülönbözőbb társadalmi rétegekből tevődött össze - de valójában az udvari társadalom színháza
- ekkor van kialakulóban az új udvari társadalom: katonai nemesség helyett hivatali nemesség - az egyén rangja a király kegyétől függött, és nem valami háborús hőstett, vagy "születés" határozta meg
- az udvar racionális szerveződése állandó szerepjátékra és álarcviselésre kényszeríti az egyént, amelynek másokra gyakorolt hatását a legapróbb részletekig meg kell tervezni
Jean Racine
1639-1699
Phédre et Hyppolyte
- 1677 január 1. Hotel de Bourgogne
- két és fél évvel sikeres műve, az Iphigenia után
- minta: Euripidész: Hippolütosz
- a 17. sz kedvelt története, sokan feldolgozták
- udvari intrikák - más is ezen dolgozik
- fagyos fogadtatás
- de aztán beleszól a kritika: Boileau
- szenvedély, mint kulcsfogalom
(szenvedélyek színháza - dicsőség színháza)
- szörnyeteg - amely a szenvedélyekből születik - civilizáció, a káosz megszüntetése
- tettek helyett a szavak és a tekintetek idézik elő a katasztrófát
- az egyén identitása a másiktól függ (szerelem)
- tekintet identitásképző ereje: apáé, királyé, (kedvesé)
- P. szabad akaratából vet véget életének, és így tudatosan és szándékosan állítja helyre nap és árnyék, fény és sötétség kozmikus rendjét, amelyet törvénytelen szenvedélye akarata ellenére is megzavart és felborított
- identitásképző erő: az ideális néző: XIV. Lajos

- színház olasz mintára
- a színpadot díszes diadalív, portál választotta el a nézőtértől, amely a képkerethez hasonlóan fogta körbe a színpadot és római (illetve reneszánsz) mintát követ
- a nemesek a színpadon is ülhettek
- tipikus alapdíszlet (pl. kastély, szalon, utca, stb.) - csak alkalmanként volt díszlet- és jelenetváltás
- a díszletet festett kulisszák alkották, amelyeknek sorát a színpad hátterébe festett perspektivikus díszlet zárta le
- statikus színészi játék: kevés hely
- gazdagon és drágán díszített ruha
(sokszor túlzás, pl. a komédiákban)
- deklamáló póz - természetesebb színpadi játék (tragédia-komédia)
- a Phaedra a színháztörténet egyik fénykorát zárja le, amely negyven évvel korábban, Corneille Cid-jével kezdődött
- a francia klasszikus színház korszakának két esemény vetett véget: a francia opera születése és a párizsi társulatok összevonása - XIV. Lajos utolsó 40 éve alatt ez volt az udvari műfaj
-1680: megszületett a Comédie Francaise, amely a klasszikusok darajai mellett a klasszikus és (elavult) játékstílust is megőrizte
- emberi rend folyamatos újraalkotásának igénye
- a tökéletes rend fogalmát a király személye és egyeduralma jelenítette meg
- klasszicista eszmény
- kiegyensúlyozottság, szenvedély és ésszerűség arányossága
- a tragédia nem a jellemekből bontakozik ki, s nem feldolgozhatatlan események következményeképp, hanem maga az emberi létezés bizonyul tragikusnak, a létezés tragikuma a szükségszerűség erejével hat a szereplőkre, akik ezért cselekvésükben nem bizonyulnak szabadnak
- az akciók száma csekély, a szereplők arra tesznek kísérletet, hogy megértsék sorsukat és megbékéljenek vele
- gyönyörködtetés és meghatás a cél
- katarzis keresztény tartalmakkal
- értelem és szenvedély harca itt is
- a bűn szükségszerűen része az életnek - emberi renden áttörő szenvedély
- a szereplők a zárt konfliktusrendszerben egymás végzetét hordozzák
Full transcript