Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

A társadalom változásai

No description
by

Glória Tóbiás

on 23 April 2014

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of A társadalom változásai

A polgári társadalom élén a
nagypolgárság
, a bankokat és az ipar-vállalatokat birtokló és irányító
pénzarisztokrácia
állt. A nagypol-gárság a nagybirtokos arisztokráciához hasonlóan
zárt
és más tár-sadalmi rétegektől elkülönülő
csoportot
alkotott. A két arisztokrata réteg életvitele sokban hasonlított: a pénzarisztokrácia is kastélyokat vásárolt vagy építtetett, és kifinomult életet élt. A magyar nagypol-gárság
zöme a terménykereskedelemből meggazdagodott német és zsidó család
ból került ki, akikhez néhány sikeres vállalkozó csat-lakozott. A nagypolgárság származása miatt a
politikába csak közve-tett módon szólt bele
. Az aktív politizálás a történelmi osztályok kezében maradt.
A polgári középosztály
létszáma az ipar, az államigazgatás, az ok-tatás és az egészségügy fejlődésével párhuzamosan egyre
növe-kedett
. Felszívta az egykori német polgárságot, az értelmiségi pá-lyákra lépő polgárosuló népességet, a feltörekvő parasztságot és a zsidóságot. A középosztály
közvetített és átjárhatóságot biztosított az agrár- és az ipari társadalom között
. A középosztály mentalitása így nem volt egységes: keveredtek benne a
rendi és polgári értékek
.
Miután a kisipar és a kiskereskedelem súlya változatlan maradt a dualizmus korában, a
kispolgárság száma és aránya
nem csökkent, sőtt,
növekedett
. A kisiparosok maguk is dolgoztak, s csak néhány alkalmazottat tartottak. Gondolkodásukat
kettős helyzetük
hatá-rozta meg: mint versenytárs
szemben álltak
a nagyvállalatokkal és az áruházakkal, vagyis a
nagytőkével
. Ugyanakkor tulajdonosként és munkaadóként természetesen
elutasították a magántulajdont tá-madó irányzatokat.
Életmódjukban, mentalitásukban a kispolgársághoz tartoztak az
állami kisalkalmazottak
(vasutasok, rendőrök, csendőrök, postások, az intézmények altisztjei), akik az infrastruktúra és a polgári állam kiépülésével egyre népesebb csoportot alkottak.
Az ipari társadalom
Az agrártársadalom vezető rétegei
A magyar társadalom csúcsán mind politikai befolyását, mind vagyonát tekintve a
birtokos arisztokrácia
állt. A feu-dális időszakhoz hasonlóan
zárt csoportot
(kasztot)
alkotott és elkülönült a társadalom többi rétegétől.
Közülük került ki a vezető politikusok zöme, kezükben volt a magyar termőföldek harmada. Hatalmuk fennmaradását címeik és - többnyire
korszerűen felszerelt - földbirtokaik
biztosították. Ezek megtartását segítette elő az ún.
hitbizo-mányi rendszer
, mely az ősiséghez hasonlóan kivonta föld-jeiket a birtokforgalomból. (Az uralkodó által hitbizomány-nak nyilvánított birtokot nem lehetett eladni.) A hitbizoányi rendszer
megakadályozta a nagybirtok felaprózódását
, és gátota a parasztság földéhségének kielégítését. Az arsztok-rácia politikai befolyását a
bankok és nagyvállalatok
igye-keztek megszerezni. Komoly jövedelmet jelentő
igazgatóságaikba beválaszották az arisztokratákat
, ami a nagybirtok és a pénzarisztokrácia összefonódását eredményezte.
Az
egykori középbirtokos nemességből
néhány család fel-emelkedett az arisztokrácia szintjére. Nagyrészüket, az
ún. dzsentriket
azonban a kártalanítás módja és a passzív ellen-állás időszaka gazdaságilag kimerítette, és anyagi nehéz-ségekkel küzdöttek.
Torlódó társadalom
Magyarországon a gyors gazdasági fejlődés megindította a polgárosodást. A folyamat a nagyvárosokban gyorsabban, míg vidéken lassabban bontakozott ki. Így - a térség országaihoz képest -
egymás mellett élt a régi, rendi jegyeket tükröző mezőgazdasági és az új ipari, tőkés jellegű társadalom.
A rendi és a polgári világ hatott egymásra, jó és rossz vonásaik ötvöződtek, és létrehozták a századforduló sajátos magyar társadalmát. Összességében elmondható, hogy a dualizmus idején a történelmi hagyományok révén
az emberek életfelfogására és életvitére a köznemesség gyakorolt hatást
, a társadalom többi csoportja hozzájuk kívánt hasonulni.
A parasztság
A magyar társadalom legnépesebb csoportját - ha csökkenő mértékben is - a parasztság alkotta. A jobbágyfelszabadítás révén a
telkes jobbágyok teljes jogú tulajdonosaivá
lettek volt úrbéres földjeiknek, sőt,
az egykori zsellérek közül is sokan földhöz jutottak
a közös legelők felosztásakor. Így jelentős volt a földdel rendelkezők aránya. A népszaporulat következtében azonban a földbirtok gyorsan aprózódott, és a kilencvenes évek-től az ország legégetőbb problémájává vált a
növekvő számú földnélküli helyzete.
A falu társadalma erősen rétegzett volt. A falu életét a
gazdag-parasztság
(50-200 hold) irányította. Földjeiken
napszámosok
(bérmunkások) dolgoztak, de maguk is közvetlenül részt vettek a munkában. Jellemző a korszakra, hogy egy vagyonos gaz-dagparaszt kisebb társadalmi tekintéllyel bírt, mint egy szinte vagyontalan "nadrágos" ember. A
közép
(10-40 hold)
és sze-gényparasztság
(1-10 hold) a
maga ura volt
, de az utóbbi álta-lában
bérmunka vállalás
ra is rákényszerült. Korszerű eljárások bevezetésére a pénzhiány miatt nem nyílt lehetősége, így föld-jei megtartása, esetleg néhány hold megszerzése érdekében önkizsákmányoló módon élt. A századfordulóra felduzzadt a
földnélküliek (agrárproletárok)
száma.
Mezőgazdasági bér-munkákból
és a nagy középítkezéseken vagy a városi építkezéseken vállalt
földmunkákból
(kubikolás) tartották fent magukat. A nagy középítkezések befejeződésével, az 1890-es évektől a helyzetük romlott.
A paraszti társadalom sajátos rétegét képezték az
uradalmi cselédek
. Családjukkal együtt az uradalmakban éltek és dolgoztak. A cselédség teljes mértékben a földesúrnak, illetve a munkát irányító gazdatiszteknek volt kiszolgáltatva. Életkörülményeit így a helyi viszonyok határozták meg.
Tóbiás Glória
A társadalom változásai
Fogyatkozó területű birtokaikon gazdálkodtak, de a tőkehiány miatt
nem tudták gazdaságukat modernizálni.
Így eladósodtak,
és egyre többen vesztették el földjeiket
. Létfontosságú volt számukra az állami (minisztériumi és megyei)
hivatalok betöltése
. A kor felfogása szerint állami hivatalnoknak lenni - szemben a vállalatoknál, bankoknál dolgozó magántisztviselőkkel - nem jelentett az "ősi névhez méltatlan" függést.
A birtokaikat elvesztő dzsentrik a századfordulótól egyre nagyobb számban jelentek meg az
értelmiségi pályákon
(ügyvéd, tanár, orvos), és összeolvadtak a feltörekvő polgári származású értelmiséggel. Mentalitásuk hatott az új polgári környezetre. Magukkal hozták nyitottságukat, a kultúra szeretetét és '48-as hagyományaikat, ugyanakkor számos polgári erény (mértékletesség, takarékosság, szorgalom) tagadását.
A dzsentrik jelentősen befolyásolták a kialakuló magyar középosztály szellemiségét.
A kialakuló nagyipari munkásság
A korszakban az ipari forradalom térhódításával párhuzamosan az ipari munkásság - ide számítva a kisipari munkásokat is - néhány tízezres csoportból több mint egymilliós osztállyá vált. Családtagokkal együtt 1910-ben létszámuk elérte a 2,5 millió főt, ami a népesség 13%-a.
A kialakuló munkásság összetételét az ipar szerkezete határozta meg. Jellemző volt a nehézipar és a nagyvállalati forma, ezért
magas volt a szakmunkások aránya
(kb. a munkásság fele). Jó bérezésben részesültek és kispolgári szinten élhettek. Jelents részük Ausztriából vándorolt be (németek, csehek). A városi munkásság körében az asszimiláció a századfordulón felgyorsult.
A
betanított és a segédmunkások
bére - mivel hatalmas létszámban álltak rendelkezésre - alacsony volt. A női munkaerő alkalmazása csak a XX. század elején kezdett növekedni, a könnyűipar (pl. textilipar) fejlődésének megindulásával.
Full transcript