Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Harmadik generációs jogok

No description
by

dalma dojcsak

on 6 December 2015

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Harmadik generációs jogok

photo credit Nasa / Goddard Space Flight Center / Reto Stöckli
Környezethez való jog
Alaptörvény
XXI. cikk
(1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.
(2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt – törvényben meghatározottak szerint – helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni.
(3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni.
Nemzetközi egyezmények
Emberi Környezetről szóló Stockholmi Deklaráció
jellege
globális: egyetlen állam nem elég
A jog értelmezése
1. egészséges környezethez való jog
Alkotmánybírósági értelmezés
„A környezetvédelemhez való jog mindezekkel szemben elsősorban
önállósult és önmagában vett intézményvédelem
, azaz olyan sajátos alapjog, amelynek az objektív, intézményvédelmi oldala túlnyomó és meghatározó. "
A jog védelme
Alkotmánybíróság - intézményvédelem
A tulajodonjog. Az alapjogok második és harmadik generációja
Dojcsák Dalma
2015. 12. 07.
XVIII-XIX. század
XIX-XX. század
XX-XXI. század
első generációs jogok
politikai szabadságjogok
második generációs jogok
gazdasági, szociális, kulturális jogok
harmadik generációs jogok
az egyénen túlmutató, kollektív jellegű jogok
az állam tartózkodása a bevatkozástól
az állam tevékeny részvétele a jogok érvényesítésében
kikényszeríthetőségük bizonytalan
az állam és az egyének aktív közreműködése által valósulnak meg
Környezetről és Fejlődésről
szóló Riói Deklaráció
Aarhusi Egyemény
az emberiség közös érdeke
alanya? tárgya?
2. biztonásgos környezethez való jog
3. zavartalan környezethez való jog
4. esztétikus környeztehez való jog
"A környezethez való jog jelenlegi formájában nem
alanyi alapjog, de nem is pusztán alkotmányos feladat vagy államcél
, amelynek megvalósítási eszközeit az állam szabadon választhatja meg."
"A legszorosabb kapcsolat az élethez való joggal áll fenn: a környezethez való jog valójában
az élethez való jog objektív, intézményvédelmi oldalának egyik része: az emberi élet természeti alapjainak fenntartására vonatkozó állami kötelességet
nevesíti külön alkotmányos "jogként". Az Alkotmány 18. § hiányában a környezetvédelemmel kapcsolatos állami kötelezettségek kiterjesztő értelmezéssel az Alkotmány 54. § (1) bekezdéséből is levezethetők lennének."
"A környezethez való jog tárgyából és dogmatikai sajátosságából az következik, hogy a
természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét az állam nem csökkentheti, kivéve, ha ez más alkotmányos jog vagy érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen
. A védelmi szint csökkentésének mértéke az elérni kívánt célhoz képest ekkor sem lehet aránytalan."
a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa
a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
általános jogérvényesítés:
ügyfélképesség
közérdekű kerestindítás joga
környezeti információk megismeréséhez való jog
Betegjogok
beteg kiszolgálatottsága
A betegjogok funkciója: ennek ellensúlyozása
Tájékozott beleegyezés
Részjogosítványok
-ellátáshoz való jog
Pszichiátriai betegek jogai
magánjogi - közjogi korlátozások
Bioetikai jogok
- reprodukciós jogok
Az alanyi alapjogok leképezése az egészségügyi ellátás során
az emberi méltóság megőrzése
Alaptörvény
XX. cikk
(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.
- emberi méltósághoz való jog
- kapcsolattartáshoz való jog
- tájékoztatáshoz való jog
- önrendelkezéshez való jog
- az ellátás visszautasításának joga
-dokumentáció megismerése
- titoktartás
az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
- klónozás
- eutanázia
Fogyatékosok jogai
Egyenlő bánásmód követelménye
Állami segítség nélkül a fogyatékosok egyenlőség csak formális lenne.
a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény
a jogok jellege
Nem kikényszeríthető jogosultságok, a nemzetgazdaság mindenkior teljesítőképességétől függenek.
A fogyatékos személynek joga van
- akadálymentes, érzékelhető és biztonságos épített környezethez
Az esélyegyenlőség biztosításának célterületei
- egészségügy
Ebktv. 8. § g) fogyatékosság
önálló életvitel, társadalmi életben való aktív részvétel
- közérdekű információhoz való hozzáféréshez
- közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáféréshez
- közlekedési eszközökhöz való biztonságos hozzáféréshez
- támogatói szolgálat igénybevételéhez
- oktatás, képzés
- foglalkoztatás
- lakóhely, kultúra, sport
A gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt egyezmény
Alaptörvény
XVI. cikk
(1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.
(2) A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést.
(3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását.

jogképesség/belátási képesség
-cselekvőképesség
Alapjogkorlátozás
21/1996. (V. 17.) AB határozat, szivárvány határozat
Gyermekjogok
- csalában nevelkedés joga
gyermekjogok
- alapjogi önrendelkezés
gyermek
szülő
állam
hárompólusú gyermekjogi jogviszonyok
A gyermek alapjoggyakorlásának -
s ezen belül a személyes joggyakorlásnak - lehetősége a
joggyakorlás következményeit átfogó
döntési képesség
kibontakozásával
együtt, a növekvő korral egyre szélesebb
lesz.
A gyermek alapjoggyakorlása korlátozásának indokoltsága
két tényező együttes mérlegelésétől függ : elég érett-e a
gyermek általában az önálló döntésre; illetve a döntés
tárgyától : az adott esetben mihez kell az érettség? A
résztvevők "érettségét" általában az érintett társadalmi
intézmények működőképességének védelme, azaz a közérdek
követeli meg. A jogkorlátozáshoz azonban elégséges érv lehet
a gyermek védelme saját maga ellen - azaz döntése
következményeitől - is. A közérdekű és a saját érdekből való
jogkorlátozás legtöbbször átfedi egymást.
Az Alkotmány 67. §-a, amely az állam kötelességévé teszi,
hogy a gyermek személyiségfejlődéséhez szükséges védelmet és
gondoskodást nyújtson, egyrészt vonatkozik az egyértelműen
káros hatások távoltartására, másrészt magában foglalja azt
is, hogy az állam a személyiségét, s így az egész
jövendő
életét meghatározó súlyos kockázatvállalást is elhárítsa a
gyermektől
.
Az államnak a gyermeket az olyan kockázatvállalásoktól ismeg kell óvnia, amelyekkel kapcsolatban életkoránál ( az ettől függően feltételezett testi, szellemi, erkölcsi és
társadalmi érettségénél ) fogva nem képes megismerni ésértékelni sem a választható lehetőségeket, sem pedig választása következményeit saját személyiségére illetve későbbi életére és társadalmi beilleszkedésére nézve. E kockázatelhárítás részeként az állam köteles arra is, hogy legalább a nyilvánosság szférájában ne engedje meg, hogy a
gyermek olyan tevékenységet folytasson, vagy olyan ügyekben állást foglaljon, amelyekben a felelős álláspont kialakítására a fentiek szerint a gyermek nem érett, noha a nyilvános állásfoglalás a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődésére, s későbbi sorsára meghatározó hatással lehet. Különösen megnöveli a kockázatot, ha olyan
kérdésekben való nyilvános elköteleződésről van szó, amelyek megítélése a társadalomban kifejezetten ellentmondásos abban az értelemben, hogy széles körben negatív megítélés alá esik.
- emberi méltóságának tiszteletben tartásához való jog
- szabad véleménynyilvánítás, hogy véleményét figyelembe vegyék
- gazdasági, szociális, kulturális jogok
érvényesítésükért felelős
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik.
- oktatási jogok miniszteri biztosa
- állampolgári jogok országgyűlési biztosa
28/1994. (V. 20.) AB határozat
Köszönöm a figyelmet!
dojcsakdalma@gmail.com
A tulajdonjog
az egyéni cselekvési autonómia
anyagi alapja
alkotmányjogi / polgári jogi
tulajdonfogalom
közérdekűségi teszt
Szociális biztonsághoz való jog
társadalombiztosításhoz
való jog
társadalmi
szoidaritás elve
testi és lelki
egészséghez
való jog

Alaptörvény XX. cikk
A munkához való jog
a foglalkozás szabad
megválasztása

államcél
alanyi jog
taxishatározat
művelődéshez való jog
oktatás
művészet
tudomány
Full transcript