Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

közös tudás

közös tudás
by

Bela Janky

on 17 December 2011

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of közös tudás

közös tudás
köztudott tudás
közös tudás
azonos tudás
kölcsönös tudás
kollektív tudás
nyilvános tudás
privát információ
tudás vs. tudat
információs aszimmetria közgazdaságtana
példák
három emberen piros sapka
1. forduló: nincs köztudott tudás
(Garami )
nyilvánosság
milyen a sapka színe?
ki csalja meg a férjét?
Egy szigeten 40 házastárs él. Minden asszony megcsalja a a férjét valaki más férjével.
(Mészáros 2005)
Csontos 'közös tudás' explikációja
(Durkeim: kollektív tudat)
tudni mit
tudni hogyan
tudni melyiket (?)
(Ryle, Horányi)
felkészültség
kompetencia
készség
diszpozíció
tudás
egyéni tudás
kontextus
színtér
ontológia
kategória
analógia
családi hasonlóság
Wittgenstein
érvényesség
érvényességigény
érvényességvizsgálat
három világ modell (?)
tény
érték
véleménybefolyásolás
cselekvésbefolyásolás
beszédaktus
tudás: világállapotok partíciója
közös tudás és interakciós struktúra
Chwe

Adott a v1...vn világállapotok halmaza.
A tudás, mint az ezeken értelmezett partíció a halmaz olyan diszjunkt halmazokra (p1...pm) bontását jelenti, amelyeken belül nem tudja az egyén megkülönböztetni, hogy mely világállapot áll fenn.
Aumannék ezzel megközelítéssel formalizálták a magasabbrendű tudást is.
intencionalizmus, intenció, vélekedés/hiedelem, vágy
ilyen vörös körökbe írjunk egymásnak szóló kérdéseket, válaszokat
korrelált egyensúly (Aumann)
az "igen fiatalon"-hoz: egy klasszikus kísérlet, amire nagyon-nagyon sokrszor szoktak hivatkozni, a téves vélekedés teszt (Wimmer-Perner, 1983) =» kb. négy éves kor körül alakul ki az a képesség, hogy a gyerek el tudja azt képzelni, hogy valaki másnak a fejében van valami, és az a valami más, mint ami a saját fejében van; azóta nagyon sokan érvelnek amellett, hogy ez már jóval korábban előáll, az pedig mindenkit igzat, hogy hogyan is áll elő (ergo Zsombor koraérett)
hogy kell csinálni vörös kört?
ez a piros kör egy képfájl. Ki kell jelölni, ctrl-c/p-vel másolatot lehet csinálni belőle,, és az up/down menüpont segítségével a háttérbe lehet küldeni, ami előtt megjelenhet a szöveg
viszont engem az nagyon érdekel, amit Szaki, mondtál a Bereczkei-reviewban:

nem érdekel, hogy milyen neurális mintázatok valósítanak meg ilyen vagy olyan viselkedéses elemek; megérted, de nem érdekel - ezt mondtad

ez viszont szerintem egy kruciális (ez most a kedvenc szavam) kérdés

szélsőségesen: mondhatunk-e bármit is emberdolgokról, ha nincsenek legalább megközelítő tudásaink arról, hogy azokat hogyan valósítja meg ez vagy az az ember? (tudom, hogy ezt így merész nekiszegezni egy matematikus-, logikus-, szemantikus, ontológusnak)
erre mondtam nektek a múltkor, hogy a kölcsönös tudásnak a végtelen regresszusos modellálása (legalábbis a megértés magyarázatában) egyszerűen haszontalan, mert nem tud releváns leírása lenni annak, amiben a megértő van; következésképpen a neurális mintázatok vagy elmemodellek tesztjei lehetnek ezeknek a modelleknek

[ha úgy tetszik, meg akarom ismételni a ún. pszichologizmus vitát]
implicit tudás
explicit tudás
hallgatólagos tudás
személyes tudás
két dolog miatt mondtam, hogy 'nem érdekel':
nem értek hozzá, bár nagyon izgalmasnak és szépnek tartom (és ha valamihez nem értek, akkor ahhoz tényleg brutális módon nem értek)
az altruizmus magyarázatához nem kell lemenni a test szintjére, anélkül is elfogadható elméletek vannak - erre bizonyság Bereczkei könyve is. Akkor meg fölösleges bevenni azt a szintet a magyarázatokba - Occam borotvája ...
Nagypapa és a két unoka a vonaton
(Binmore) ua.
A magasabb szintű tudás tudata igen fiatalon kialakul:
bő 3 éves fiam kérdezi: "Te tudtad, hogy én tudom? Én tudtam magamnak, hogy én tudom." JB
F(p)
Searle
asszertívum
direktívum
komisszívum
expresszívum
deklaráció
szó => világ
szó <= világ
szó <= világ
szó = világ
szó <=> világ
F = illokúciós erő (illokúciós lényeg)
p = propozíció
megfeleltetési irány:
szó => világ
szó <= világ
=
szó <=> világ
őszinteségi feltétel
érvényesülési (érvényességi?) feltétel
F típusai:
asszertívum (Esik az eső.)
direktívum (Add ide a szappant!)
komisszívum (Holnap kitakarítok.)
expresszívum (Bocsánat, hogy kiabáltam.)
deklaráció (Ezt neked ajándékozom.)
igazság
hiedelem
vágy
teljesülés
vágy
teljesülés
(Ezt miért kell ilyen picivel, amikor ez egy lényeges kérdés?)
Ez a vita az általam kicsit jobban ismert társadalomtudományi területeken is zajlott és zajlik. Vegyük a témánkhoz is kötődő játékelméleti alapkérdést: A emberi interakciók (játékok) lehetséges kimeneteleit jelentő ún. Nash-egyensúly (NE) "releváns leírása-e annak, amiben a cselekvő van"?
(NE: olyan döntések kombinációja, ahol mindenki döntése a legjobb válasz a többiek adott NE-hez tartozó döntésére.)
Ez azért értelmes kérdés, mert néha elég bonyolult megtalálni a NE-t.
A kérdésre kétféle (általam legitimnek tekintett) válasz kristályosodott ki:
1. Használni lehet a NE-t olyan helyzetekben, amelyek elég egyszerűek ahhoz, hogy a szereplők valóban át tudják tekinteni az egész játékot (vagy nem olyan egyszerűek, de profi játékosok döntenek megfelelő időt kapva).
2. Használni lehet olyan helyzetekben, amelyek bár az egyszeri emberek által nem átláthatók, de amelyek (vagy amelyekhez nagyon hasonlók) gyakran fordulnak elő az egyének életében, és saját és mások kárából tanulva, utánozva (vagy - tenném hozzá - : erre szocializálva) eljuthatnak valamely NE-ig. Az evolúciós játékelmélet fontos eredménye, hogy együgyű emberek döntésének csiszolódásával a NE-khez lehet jutni.
Tehát, mondják a játékelmélészek, ők gyárthatnak olyan bonyolult modelleket az élet játékaira, amelyek a hétköznapi ember nem lát át, ha feltételezhető szelekciós (nem feltétlen biológiai, kihalásos, hanem csak siker-kudarcos) nyomás a stratégiákra.
Kérdés, hogy a közös tudás elemzésére járható-e a 2-es út valamilyen analógiája? Azt hiszem, ez fogalmilag kizárt. Hiszen a modell épp arra vonatkozik, hogy mi van az emberek fejében. Szerény tanítási tapasztalatom a közös tudással kapcsolatban, hogy pár szint után idegen és nehezen követhetető a felsőszintű tudás. A végtelen regresszus lehetőségébe láthatóan sohasem gondoltak még bele a hallgatók.
Hát, növeld meg, ha akarod. Így.
Megtettem, de minden elemet egyenként kellett mozgatni.
Nash-egyensúly és közös tudás
Lehetséges-e közös tudás a kommunikációban használt szimbólumrendszer közös tudása nélkül?
Ha nem, akkor egyáltalán létezhet-e elméletileg közös tudás?
Ha elégséges is a szimbólumrendszer kölcsönös tudása, vagy mondjuk +1 szint, ez elérhető-e egyáltalán elméletileg?
TUDUNK ERRŐL VALAMIT?
?
?
?
?
bizánci hadvezérek és Emil a küldönc
+
e-mail játék
Néhol erőltetett, nem meggyőző interpretációk:
24.o. Pinochet vádolása a TV-ben: talán nem a KT számított, hanem az (annak kölcsönös tudása), hogy deklarálták, hogy lehet beszélni róla
24.o. rendszerellenes nyilvános deklaráció általában: szerintem csak akkor KT generáló, ha mindenki kifejezi érzéseit
30.o. Rituális tánc: biztos, hogy értelmes ilyen érzéseket racionális hitek terminológiájában értelmezni? (Ld. a pszichológizmus témát alább)
Van még több is...

Jó példák:
26.o. stag hunt. Bár itt is érdemes figyelni arra, amit a Nash-egyensúlyról tudunk: KT nélkül is elérhető - és nem csak próba szerencse alapon döntő játékosok evolúiós játékával.
26-7.o. Zambiai példa: rituálék akkor gyakoriak, amikor veszélyben vannak a normák

Fontos megszorítások:
7.o. közös szimbólumrendszer elengedhetetlen (Chwe)
12.o. Ha konfliktus van a koordinációs problémában, nem egyszerű a KT kérdés
több helyen: néma, engedelmes tömeg esetén éppen a bizonytalanság a fontos, hogy mindenki magában tartja gondolatait
Pontosan milyen szituációkban lehet fontos a KT illetve annak hiánya?
(kísérlet Chwe állásontjának finomítására)
Egyedi kollektív cselekvés (NEM gyakran ismétlődő apró tettek)
Nagy egyéni kockázat de egyértelmű közös érdek
Diszkurzív kiscsoport
Expresszív tömeg, de csak akkor, ha van disszkusszióra esély. Egyébként egyszerű, kritikus tömeg elvén nyugvó magatartás (ha elég sokan kiabálnak, akkor én is)
önbeteljesítő prófécia:
http://index.hu/tudomany/til/2014/11/18/1973-ban_egy_vicc_miatt_osszeomlott_az_amerikai_vecepapirpiac/

önbeteljesítő prófécia mint közös tudás
Full transcript