Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

HIDEGHÁBORÚ

No description
by

Laki Mónika

on 21 January 2014

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of HIDEGHÁBORÚ

Hidegháborúnak nevezzük a világtörténelem 1945-től 1989-ig terjedő szakaszát, melyet az akkori két szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió szembenállása és rivalizálása jellemezte.
ELŐZMÉNYEK
az USA és a Szovjetunió a világháború alatt szövetségesek voltak, de ez csak kényszerből jött létre a közös (nagyobb) ellenség ellen; köztük hatalmi, ideológiai, gazdasági ellentétek sora feszült, kölcsönös bizalmatlanság légköre alakult ki köztük.
a Szovjetunió az ellenőrzése alá került országokban, erőszakosan hatalomra juttatta a kommunistákat.Megfogalmazták a „két tábor elméletét”, mely szerint a világon két nagy blokk áll egymással szemben: az imperialistáké és az béketáboré. 1949-től a Szovjetunió is rendelkezett atomfegyverrel.
A fultoni beszéd =>a Nyugat létrehozta katonai és politikai szövetségét, a NATO-t (North – Atlantic Treaty Organisation – Észak-atlanti Szerződés Szervezete) és az ENSZ-t (UN – United Nations – Egyesült Nemzetek Szervezete) Célja a világbéke fenntartása, az ENSZ-haderő azonban nem képviseli az ehhez szükséges katonai erőt.

A Truman-doktrína (1947)
előzmény: a görög polgárháborúban a Szovjetunió által támogatott kommunisták majdnem hatalomra jutottak.Ennek apropóján fogalmazta meg Truman, hogy az USA-nak mindenképpen meg kell akadályoznia, hogy a Szovjetunió tovább terjeszkedjen („feltartóztatás elve”/dominó-elv)
A világon szerinte két életforma létezik:
demokratikus és
diktatórikus
(az USA-nak mindenhol a demokratikus erőket kell támogatnia)

A Marshall-terv (1947)
Európa újjáépítése az USA számára is fontos gazdasági-stratégiai érdek volt.
Marshall külügyminiszter dolgozta ki a tervet, mely jelentős anyagi segítséget nyújtott Európa gazdasági megerősödéséhez.
A Szovjetunió politikai okokból nem fogadta el, és erre kényszerítette „szövetségeseit” is.

Nürnbergi-per
(1945-1946)

A szövetségesek a legfőbb háborús bűnösöket Nemzetközi Katonai Törvényszék elé állították
(Nürnberg volt a náci párt egyik székhelye, a pártnapok fő színhelye)
A főbb vádak:
béke elleni bűncselekmények
háborús bűnök
emberiség elleni bűncselekmények, népirtás
A 22 náci főbűnösből 12-t ítéltek halálra, de világszerte több százra tehető a háborús bűnökért kivégzettek száma


HIDEGHÁBORÚ
Fultoni beszéd
„Sötét idők köszönthetnek ránk újból. A kőkorszak térhet vissza a tudomány fénylő szárnyain, és az, ami mérhetetlen anyagi áldást hozhat az emberiségnek, teljes pusztulást is okozhat. Árnyék borult a szövetséges győzelem korábban oly fényes színtereire. Az I. világháborút befejező békével határtalan bizalom uralkodott, és azt hitték, hogy nem lesz többé háború. Én most nem érzem ezt a bizalmat [...] A Balti-tenger melletti Stettintől az Adriai-tenger melletti Triesztig egy vasfüggöny húzódik végig a kontinensen. E vonal mögött van Közép- és Kelet-Európa államainak valamennyi fővárosa. E hatalmas kommunista birodalom és oligarchia ambíciói messze túlszárnyalják a cári idők álmait."
(Részlet Winston Churchill fultoni beszédéből)

1946. március 5-én mondta el Winston Churchill brit politikus híres fultoni beszédét, melyben kijelentette, hogy „vasfüggöny ereszkedik le Európára.” Az általa használt kifejezés később a hidegháborús korszak szimbóluma lett, melynek kezdetét sokan éppen Churchill szónoklatában vélik felfedezni.
Az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) (1945)

A győztesek egy nemzetközi szervezettől várták a háború utáni új világrend békés fenntartását.
Megalakulása: San Francisco, székhelye: New York
(Előzmény: a Népszövetség)
Főbb elvei:
világbéke fenntartása
be nem avatkozás egymás belügyeibe
nemzetek közötti
egyenjogúság
önrendelkezés
emberi jogok biztosítása

A tagországok befizetéseiből él. Ma: 192 tagja van.
A felépítés biztosítja a győztes nagyhatalmak dominanciáját.


filmajénló:A nürnbergi per titkai
Marshall-tervet elfogadó 16 állam értekezlete Párizsban (1947. július)

Németország 1945-ben nem kapta vissza szuverenitását, négyhatalmi katonai megszállás alá került. A hatalom a Szövetséges Ellenőrző Tanács kezébe került, és az országot négy megszállási zónára osztották (ugyanígy külön Berlint is) A nyugati zónák valutareformjára a Szovjetunió blokád alá vonta Berlint, ami új háborúval fenyegetett.Az USA légihídon tartotta fenn a kapcsolatot a nyugati berlini zónákkal.
1949 elején a blokád megszűnt.
1949-ben először a Német Szövetségi Köztársaság majd a Német Demokratikus Köztársaság alakult meg.
Ezzel Németország visszakapta szuverenitását, viszont két részre szakadt.

A német kérdés
a; A Keleti blokk integrációs szervezetei:
KOMINFORM (1947): Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája
Moszkvából irányították őket direkt módszerekkel
KGST (1949): Kölcsönös Gazdasági Segítségnyújtás Tanácsa
célja a keleti blokk gazdasági integrációja volt a Szovjetunió vezetésével.
Varsói Szerződés (1955): a Szovjetunió vezette katonai szövetség

b; A Nyugati blokk integrációs szervezetei:
Gazdaságilag integráló szerepe volt a Marshall-tervnek
NATO (1949): Észak-Atlanti Szerződés Szervezete (~ euroatlanti együttműködés) a nyugati blokk katonai szervezete

A gazdasági együttműködés fokozatosan erősödött, 1958-ban megalakult a Közös Piac.Az együttműködés kiterjedt politikai területekre is, így jött létre 1993-ban az Európai Unió


Tömbök létrejötte
Fegyverkezési verseny a két szuperhatalom között
* Az évtizedek alatt felhalmozott atomarzenál többszörösen elegendő lett volna a Föld teljes elpusztításához. Ez kapcsolódott a kölcsönös elrettentés doktrínájához.Az 1980-as évek elejéig az USA és a Szovjetunió megközelítőleg azonos katonai potenciállal rendelkezett.
* A versengés az űrkutatás területén is megfigyelhető volt:
1957: az első szputnyik  „Szputnyik-sokk”
1961: az első ember, Jurij Gagarin űrrepülése
1969: az első ember, Neil Armstrong a Holdra lép


Háborús válságok és enyhülés
A koreai háború (1950-1953)

Korea 1945-ben szovjet és amerikai megszállás alá került.
Szovjet és kínai támogatással az észak-koreai hadsereg 1950-ben lerohanta a déli részt.
Az ENSZ hozzájárulásával amerikai csapatok szinte az egész félszigetet elfoglalták.

Kína segítségével az amerikaiakat az eredeti demarkációs vonalig szorították vissza.
A fegyverszünet megkötéséhez Sztálin halála is hozzájárult.
A félsziget azóta is megosztott, a két ország között nincs békeszerződés.


Sztálin halála
Sztálin halála után a feszültség némileg csökkent
1955-ben Genfben a nagyhatalmak vezetői találkoztak, innentől a csúcstalálkozók rendszeressé váltak.

A szuezi válság (1956 október)

Nasszer egyiptomi elnök államosította a Szuezi-csatornát, erre angol, francia és izraeli csapatok indítottak támadást Egyiptom ellen, de az USA távolmaradt a támadóknak meg kellett hátrálniuk.

Berlini fal

1961-ben Kelet-Berlin lakosságának megőrzése érdekében az NDK felépítette a berlini falat, ami a hidegháborús megosztottság egyik jelképévé vált (1989-ig állt fent)


A kubai rakétaválság
(1962) (Hruscsov, Kennedy)

Kubában 1959-ben forradalom tört ki
(vezető: Fidel Castro):
USA-ellenes, kommunista
A Szovjetunió atomrakétákat akart telepíteni a kommunistává váló Kubába. Az USA ezt fenyegetésként értékelte, és blokádot vont a sziget köré. A pár napos néma szembenállás a szovjetek meghátrálásával ért véget
Tanulságképpen „forró drót”-ot létesítettek a Fehér Ház és a Kreml között, és részleges megállapodások születtek az atomfegyverek korlátozására

A vietnami háború

Indokína (Vietnam, Laosz, Kambodzsa) 1945 előtt Franciaország gyarmata volt.
A japánok kiűzése után a franciák visszakapták, de Vietnam 1945-ben kettévált. Az északi rész a kommunista Ho Si-minh vezetésével kikiáltotta függetlenségét, a déliek kiegyeztek a franciákkal.
A kitörő háború 1954-ben, a franciák vereségével ért véget ((Dien Bien Phu)) Vietnamot megosztották: az északi rész (főváros Hanoi) kommunista vezetés alá került, a déli rész (főváros Saigon) kapitalista berendezkedésű lett.
1960-1975 között egy újabb háború tört ki Észak- és Dél-Vietnam között. Az USA közvetlenül is beavatkozott a déliek oldalán (500 ezer katonával, ebből kb. 55 ezer esett el)

A háború Észak győzelmével ért véget, ennek következtében Vietnam kommunista vezetés alatt egyesült.


Az enyhülés eredményei

* Az új nyugatnémet politika rendezte kapcsolatait a keleti országokkal (Willy Brandt kancellár)
* 1972-ben megszületett az első fegyverzetkorlátozási egyezmény, a SALT-1.
* 1975-ben Helsinkiben szinte az összes európai és észak-amerikai ország képviselői konferenciára ültek össze. Az ezt lezáró záróokmány kimondta a határok sérthetetlenségét, a konfliktusok békés rendezését, az emberi szabadságjogok tiszteletben tartását.


A „kis hidegháború”

1980 körül újra fagyossá vált a viszony a szuperhatalmak között
A Szovjetunió bevonult Afganisztánba (1979), ahol 10 évig tartó sikertelen háborút vívott az afgánokkal. Az USA az afgán gerillákat támogatta. Emiatt az amerikaiak nem vettek részt az 1980-as moszkvai, a szocialista országok pedig az 1984-es Los Angeles-i olimpián. A Ronald Reagan elnök által meghirdetett „csillagháborús program” egyfelől továbbra is feszült szinten tartotta a két ország közti viszonyt, másfelől hozzájárult a hidegháború végéhez, hiszen a Szovjetuniót a fegyverkezési verseny feladására kényszerítette.

A hidegháború főbb vonásai
"NYUGATI TÖMB"
USA belpolitikája
katonailag(hatalmas hadsereg) és gazdaságilag(kölcsönügyletek, hadiszállítások) is megerősödött
az ország területe sértetlen maradt
létrehozták az önálló védelmi minisztériumot (Pentagon), valamint a Központi Hírszerző Ügynökséget (CIA)
eluralkodott a politika indittatású üldözés(kommunisták, baloldaliak) =>Rosenberg-házaspár kivégzése(1953, az atomtitok továbbadása a szovjeteknek)
"kommunistaüldözés" vezetője: MCarthy szenátor
polgári jogkérdés: feketék elkülönítése, a polgárjogi küzdele vezetője: Martin Luther King ("fekete Gandhi")=> 1964, feketétk teljes egyenjogúságának kimondása

Fontosabb elnökök:
Truman,Eisenhower, Kennedy. Nixon, Ronald Reagan, Bill Clinton. ifj. George Bush, Barack Obama

PENTAGON
CIA
ROSENBERG-HÁSASPÁR
TRUMAN
KENNEDY
NIXON
RONALD REAGAN
BILL CLINTON
IFJ. GEORGE BUSH
BARACK OBAMA
NSZK
Német Szövetségi Köztársaság, főváros: Bonn,
1949 óta demokratikus és szuverén állam
igyekezett szembenézni és leszámolni a náci örökséggel ( „Holocaust-hazugság”)
Konrad Adenauer kancellár: sokat tett az NSZK és a Nyugat (főleg Franciaország) megbékéléséért
Willy Brandt: keleti tömb felé való nyitás,rendezték a két Németország viszonyát.
1949: után fokozatosan az NSZK a világ 3. ipari hatalma lett
Helmut Kohl: NSZK, majd az egységes Németország jelentős kancellárja

NAGY-BRITANNIA
kénytelen volt tudomásul venni birodalmának széthullását;helyette: Brit Nemzetközösség
az Európai Gazdasági Közösségnek 1973-ban lett tagja
legnagyobb belpolitikai problémája az észak-ír kérdés: az IRA szervezte akciók miatt a brit hadsereg bevonult Észak-Írországba
legjelentősebb miniszterelnöke Margaret Thatcher (1979-1990)


FRANCIAORSZÁG
elvesztette gyarmatbirodalmát (pl. Algéria)
USA-tól való távolság
1968: sztárjkmozgalom=>nyugati, kapitalista világ elleni tiltakozás
A jóléti államok
* fejlett nyugat-európai, észak-amerikai országok: gazdasági fejlődés
* állam: koordinálta a termelést, megnőtt az állami tulajdon aránya,a progresszív adózásból befolyt jövedelmek egy részét a szociális biztonság megteremtésére, az infrastruktúra fejlesztésére fordította
* ennek fontos oka: a fizetőképes kereslet biztosítása a tőkés gazdaság számára
* következménye: csökkentek az ellentétek a különböző társadalmi rétegek között


A fogyasztói társadalmak árnyoldalai
probléma az energia
környezetszennyezés
terrorizmus
demográfiai visszaesés
fogyasztói mentalitás => háttérbe szorul a szolidarítás
magányosság => drogfogyasztás
kúltúra visszaszorulása
az emberek egyre jobban függnek a televízíótól, számítógéptől
SZOVJETUNIÓ ÉS KELET-EURÓPA A SZOVJET RENDSZERBEN
A Szovjetunió belpolitikai helyzete a világháború után
súlyos gazdasági helyzet
katonai szuperhatalom
desztalinizáció
új pártfőtitkár: Hruscsov(1956)
majd Brezsnyev 1992-ig
A kelet-európai országok szovjetizálása
a, általános helyzet:
jaltai megállapodás, az országok az újjáépítésre törekedtek, "malenkij robot", földreform bevezetése
b, eltérő utak a kommunizmusig:
balkáni államok kommunizmus hatalom alatt, koalíciós kormány néhány államban
c, Jugoszlávia:
föderatív köztársaság, Tito: "imperialisták láncos kutyája"
d: fordulat évei:
szovjet minta követelése, egypártrendszer, tervgazdálkodás, terror, gazdasági fejlődés

Felkelések a szovjet uralom ellen
1953: berlini munkásfelkelés: a szovjet hadsereg verte le
1956: a magyar forradalom: a szovjet hadsereg verte le
1968: a „prágai tavasz”a csehszlovák reformok bevezetése miatt a Varsói Szerződés (köztük Magyarország) hadseregei bevonultak Csehszlovákiába, Brezsnyev-doktrína vagy „a korlátozott szuverenitás elve” 
1980-81: a Szolidaritás megalakulása, sztrájkok  a hatalom rendkívüli állapotot vezetett be

A „HARMADIK VILÁG” A GYARMATI RENDSZER FELBOMLÁSA
A gyarmati rendszer felbomlásának alapvető okai:
* gyarmattartó országok meggyengültek
* A Szovjetunió és az USA katonai és politikai behatolása egykori gyarmati területekre.
* A gyarmati területeken erősödött az itt élő népek nemzettudata, függetlenségi mozgalmak indultak.
* a nyugati világban terjedt a gazdasági eszközökkel való alávetés (=neokolonializmus)
Fekete-Afrika általános problémái a függetlenség kivívása után: túlnépesedés, élelmiszerhiány, időnként éhínség, szárazság, tőkehiány, eladósodás, a lakosság alacsony műveltségi színvonala
India: 1947-ben az angolok kivonultak, 1950: Indiai köztársaság(Nehru), Pakisztán állam létrehozása, etnikai-vallási konfliktusok
Az el nem kötelezettek mozgalma: Bandung 1955 konferencia ( nem akartak csatlakozni egy katonai tömbhöz sem )






KELET-ÁZSIA
KÍNA
a; A Kínai Népköztársaság meg alakulása:
polgárháború
Kuomintang vezető: Csang Kaj-sek, az USA támogatta
KKP (Kínai Kommunista Párt) vezető: Mao Ce-tung, Szu. támogatta
kommunista győzelem => Kínai Népköztársaság(1949), Csang Tajvan-ra menekült
b; A kommunista Kína Mao alatt
személyi kultuszon alapuló egypártrendszerű diktatúra
Kína 1950-ben elfoglalta Tibetet
„nagy ugrás”: néhány év alatt utol kell érni a Nyugatot
kulturális forradalom
c; Mao után (1976-tól)
vezetés Teng Hsziao-ping kezébe került
a gazdaságban reformokat vezettek be
1997-ben Nagy Britanniától visszakapta Hongkongot

JAPÁN
1945-ben az ország amerikai irányítás alá került – MacArthur tábornok vezetésével
az ország demokratikus berendezkedésű lett
magas fokú iskolázottság, nagy munkafegyelem, automatizálás

A KÖZEL-KELETI KÉRDÉS
IZRAEL
a; Izrael megalakulása
ENSZ döntésnek megfelelően – 1948-ban kiáltották ki Izrael államot (Ben Gurion, az első miniszterelnök). 
1945 óta folyamatos volt a bevándorlás Izraelbe a világ zsidósága részéről
b; Az arab-izraeli háborúk
1948: az arabok Izrael megalakulása után indítottak háborút(zsidóság ellen), vereséget szenvedtek
1956: szuezi válság: Izrael csatlakozott az angol-francia támadáshoz
1967: „hatnapos háború”
Ezeket mind Izrael nyerte meg, közben arabok lakta területeket is szerzett: Ciszjordánia, Gáza, Golan-fennsík.Az arabok viszonzásul bevetették az „olajfegyvert”, a termelés csökkentésével négyszeresére növelték az olaj árát=> olajválság, 1973


Az arab (és) iszlám államok
21 arab állam + Törökország és Irán
stratégiai fontosságát az olajnak köszönheti
iszlám forradalom tört ki Iránban (1979) Khomeini ajatollah vezetésével: az országot iszlám állammá nyilvánították, erős USA-ellenesség jellemzi
Carter-doktrína: a z USA akár fegyverrel is megvédi a legfontosabb kőolajlelőhelyeket
A SZOCIALISTA TÖMB FELBOMLÁSA
A gorbacsovi fordulat a Szovjetunióban
A brezsnyevi „pangás” évtizedei után „fiatal” (54 éves) Mihail Gorbacsov lett a Szovjetunió első számú vezetője Vezetése alatt új politika kezdődött, hangsúlyt kapott a rendszer modernizálása (peresztrojka=átépítés), és a nyilvánosság (glasznoszty)
Kihasználva a diktatúra enyhülését egyesületek, mozgalmak alakultak országszerte.
Az új vezetés nagy kihívása volt a csernobili atomreaktor balesete (1986)

Szovjetunió felbomlása
Gorbacsov elleni puccs =>sikertelen
hatalmat Jelcin szerezte meg, a Szovjetunió felbomlott (1991)
Független Államok Közössége (FÁK), egy laza együttműködési keret a Szovjetunió volt tagköztársaságai számára
etnikai konfliktusok
A szovjet tömb felbomlása
Gorbacsov nem bírta belátni, hogy nem bírja a "versenyt"=>diplomáciai csúcstalálkozó=>Szovjetunió nem fog beavatkozni a „szövetséges” szocialista országok belügyeibe
Full transcript