Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

REFORMKORI VÍVMÁNYOK

No description
by

Judit Németh

on 24 January 2017

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of REFORMKORI VÍVMÁNYOK

A REFORMKOR JELKÉPE
1790, Sződemeter - 1838, Szatmárcseke
LÁNCHÍD
A REFORMKOR
Kölcsey Ferenc
A reformkor 1825-1848-as forradalomig tartó történelmi, politikai és művelődéstörténeti korszak.
Ebben az időszakban felpeszdült az irodalmi élet: új intézmények, irodalmi társaságok (Kisfaludy Társaság), folyóiratok (Atheneum) alakultak, és ekkor született meg a magyar irodalomtörténet két máig meghatározó műve a Himnusz és a Szózat.

A nyelvújítás
Kölcsey Ferenc korán árvaságra jutott, és még gyermekkorában fél szemére megvakult.
Felnőttként Pesten szeretett volna élni, de öccse halála után, gondoskodik annak özvegyéről és fiáról, ezért Szatmárcsekén marad.
Az elszigeteltségből a közéleti szerepvállalás szabadította ki. Szatmár megye követeként 1832-36-os országgyűlés meghatározó alakja lett.

$10
Péntek, 2016. november 11.
Vol MMXV, No. 01
Pesti Magyar Színház
REFORMKORI VÍVMÁNYOK
A magyar nép zivataros századaiból
Himnusz
1837-ben megnyitotta kapuit a Pesti Magyar Színház.
Korabeli darabokat tűztek műsorra, melyek nagy népszerűségnek örvendtek a reformkor pezsgő kulturális életében.
IRODALMI ÁSZ
A nyelvújítás mozgalma a magyar nyelv fejlesztését tűzte ki célul, hiszen eddig a német és a latin volt az általános.
A nyelvújítás fő vezéralakja: Kazinczy Ferenc volt.
A nyelvújítás során tízezer új szó keletkezett, így nyelvünk már alakalmassá vált az irodalom és a tudományok művelésére.
1844-ben az országgyűlés a magyar nyelvet nyilvánította hivatalossá hazánkban.
A romantika
A 19. században terjedt el Európában ez a stílusirányzat.
A romantikus művekben a mesék, távoli vidékek és a történelem dicső korszakai jelennek meg.
Hősei nagy célokért küzdenek.
Az irodalmi népiesség
A népköltészet műfajainak, stílusjegyeinek, motívumainak szépirodalmi alkalmazását jelenti.
A romantika korában erősödött fel.
Ekkortól terjedt ki a nemzet fogalma a nemességről, az egész népre.
Cseke,
1823. január 22.
MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen, a magyar reformkor egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István (1791-1860) birtokainak egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság – a mai Tudományos Akadémia - létrehozására. Tettét más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták.
1827-ben az alapítást törvénybe iktatták. Az országgyűlés a XI. törvénycikkben (A hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról) mondta ki a társaság megalapítását.
A mai Magyar Tudományos Akadémia 1830-ban kezdhette meg tényleges működését, miután az uralkodó elfogadta az alapszabályokat, s ugyanazon év november 17-én a Tudós Társaság igazgatósága megtarthatta első ülését Pozsonyban. Elnökké, Teleki Józsefet, alelnökké, Széchenyi Istvánt, választották.
Full transcript