Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Az ember tragédiája

forrás: www.literatura.hu
by

Urbán V.

on 19 May 2016

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Az ember tragédiája

Madách Imre
Az ember tragédiája
Egyiptom
A
szabadság
és
egyenlőség
eszme gyakorlata az athéni demokráciában.

Madách a XIX. század felelős liberális gondolkodóinak legfőbb dilemmáját veti fel, amennyiben
a szabadság és egyenlőség kölcsönösen kioltja egymást
, az egyenlőség nevében a tömegre ráruházott szabadság önmaga paródiájára változtatja a demokráciát, hiszen a tömeg a demagógok befolyása alá kerül, annak a véleményét szajkózza, aki utoljára szólt, vagy aki közvetlen érdekeit harsogja.

Ellentétbe kerül az egyén és a tömeg
is; az egy mindenkiért heroikus magatartásformája éppúgy terméketlen – mert megbukik a tömeg értetlenségén –, mint a mindenki egyért abszolutizmus.
Athén
Róma
A
kereszténység gyakorlata
nem igazolja vissza Ádám lelkesedését. Dogmatikai viták takarják el a szeretet gyakorlatát.

A dogmává merevedett,
vallási háborúkba
torkolló keresztény vallás ellehetetleníti az egyéni boldogságot is.

Az előző szín végén megjelent
keresztből a gyűlölet és meg nem értés jelképe
lett.
Konstantinápoly
Prága I.
Az eddig megfigyelt és uralkodó
eszmék együtt jelennek meg
a forradalom jelszavában.

Az
ellentmondás azonban feloldhatatlannak látszik az eszmék között
, a gyakorlat eltorzítja a legnemesebb ideákat is.

A forradalmi terror fölfalja saját gyermekeit, éppúgy, mint az athéni demokrácia korában, önjelölt népvezérek csúfítják el a jelszót.
Párizs
Prága II.
London
A mű keletkezése
A mű témája
A mű szokatlansága
Műfaja
Szerkezete
- középen a tudás és az örök élet fája
- harmónia uralkodik
A Pradicsomban
A Paradicsomon kívül I.
A Paradicsomon kívül II.
A mennyekben
Keretszínek
Történelmi színek
1. A mennyekben
2. A Paradicsomban
3. A Paradicsomon kívül
.
.
.
15. A Paradicsomon kívül
4. Egyiptom
5. Athén
6. Róma
ÓKOR
KÖZÉPKOR
ÚJKOR
Ha a végtelenné tágított társadalmi szabadság nem volt képes korlátozni az életet, jogos igény merül fel, hogy az
ésszerűség
és a
ráció
szabja meg a határokat.

Az
utópia, a tökéletes világ
, a teremtés korrekciója logikusan nő ki a liberalizmus eszmerendszeréből, feloldhatatlannak tűnő ellentmondásaiból.

Madách elsősorban Fourier utópiáját jeleníti meg, ahol a ráció irányítja az életet. A
józan ész uralma azonban szükségszerűen leszűkíti és elszürkíti a sokszínű és gazdag életet
, kizárja belőle mindazt, ami a ráción innen vagy túl van: a
művészetet
, az
érzelmeket
, az
emberi vonzalmat
.

A rend nevében föladott szabadság leveszi ugyan az ember válláról az egyéni döntés és felelősség terhét, de meg is fosztja mindattól, ami emberivé teszi az életet.

Éppúgy a haszonelvűség uralkodik, mint a londoni színben, de most nem individuális szinten, hanem egy központi akaratnak alárendelve.
Falanszter
Ember és természet viszonyát
ábrázolja Madách, az első és második világ küzdelmének végeredményét, a természet győzelmét az ember felett.

Az ember elveszti emberarcát,
küzdelme inkább a megélhetésért folyik, a darwini küzdelem a létért elv
ember és természet viszonyában jelentkezik, előrevetítve az ember vereségét, hiszen “sok az eszkimó és kevés a fóka”, “homo homini lupus”.
Eszkimó-világ
Az űr
Szereplők
Ádám
kiábrándulva
az eszme és megvalósulás tragikus ellentmondásából az élvezetek világába menekül. A
hedonizmus
azonban nem gondolati, hanem morális zsákutca. A boldogság, az eszmények világára Éva emlékezteti, felidézve a Paradicsomot. A morális tehetetlenségből, az eszméktől való elfordulásból Péter
apostol megjelenése lendíti ki.

Az új eszme, a
kereszténység
által
képviselt
szeretet
, illetve
testvériség

lenne hivatott arra, hogy föloldja és
perspektívát adjon a szabadság és
egyenlőség antitézisének.
1823-1864
- Alsósztregova
- két nő játszott fontos szerepet az életében:
1. édesanyja
2. felesége
- jogot tanult
- 1859-60
- korábban már írt drámát, de ez tette ismertté
- a kész művet elküldte Aranynak
- 1861-ben Arany mutatta be őt és a művet a KT-nak
- 1862-ben jelent meg
- átvezet a történelmen, de nem azt akarja bemutatni
- az egyes korokban uralkodó eszmék sorsát és szerepét vizsgálja
- nagy kérdése: VAN-E ÉRTELME, CÉLJA AZ EMBERI LÉTNEK
További kérdések:
1. az egyén és a tömeg viszonya
2. a tudomány szerepe
3. a férfi és a nő kapcsolata
4. a szabad akarat és a determinizmus
- minden kor számára van mondanivalója
- a nemzeti kérdés itt nem kap központi szerepet
- filozófiai jellegű (Hegel, Kant stb.)
- műfaja sajátosan romantikus műfaj
DRÁMAI KÖLTEMÉNY
- a költemény a műfajmegjelölő
- a filozófiai eszmék mellett eltörpülnek a drámai elemek
- hőse az emberiség, akit egy személy képvisel - Ádám
- az emberiség nagy problémáiról szól
- világdráma, emberiségköltemény
- pl.: Goethe: Faust, Vörösmarty: Csongor és Tünde
Az Úr
Lucifer
Ádám
: fáraó, Miltiádész, Sergiolus, Tankréd, Kepler, Danton, munkásruhában, falanszterruhában, „mint öreg", „mint egészen megtört aggastyán"
Angyalok kara:
Ő az erő, tudás, gyönyör egésze.
Az Úr:
Be van fejezve a nagy mű, igen.
A gép forog, az alkotó pihen.
Évmilliókig eljár tengelyén,
Mig egy kerékfogát ujítni kell.
Lucifer:
Az ember ezt, ha egykor ellesi,
Vegykonyhájában szintén megtesz.

Aztán mivégre az egész teremtés?

Nem adhatok mást, csak mi lényegem.

De mindöröktől fogva élek én.

Ki a tagadás ősi szelleme.
Győztél felettem, mert az végzetem,,
Hogy harcaimban bukjam szüntelen,
De új erővel felkeljek megint.
Te anyagot szültél, én tért nyerék.

Együtt teremténk: osztályrészemet
Követelem.

Fukar kezekkel mérsz, de hisz nagy úr vagy,
S egy talpalatnyi föld elég nekem,
Hol a tagadás lábát megveti,
Világodat meg fogja dönteni.

ÁDÁM
LUCIFER
ÉVA
FŐ KONFLIKTUS
DEIZMUS
= LUCIFER
Éva
: a rabszolga neje, Lucia, Júlia, Izóra, Müller Borbála, a márki testvére, „felgerjedt pórnő", polgárlány, anya a falanszterből, az eszkimó neje
TILTÁS:
Megállj, megállj, egész földet neked
Adám, csak e két fát kerüld, kerüld,
Más szellem óvja csábgyümölcseit
S halállal hal meg, aki élvezi.-
(Nagy szélroham, Lucifer a lombok között megjelenik.)
Lucifer magát „hideg számító értelemnek nevezi"
LUCIFER:
Ez nagykorúvá tenne, önerődre
Bízván, hogy válassz jó és rossz között,
Hogy önmagad intézzed sorsodat,
S a gondviselettől felmentene....

Tudsz, mint az Isten...
ÉVA:
Mégis kegyetlen a mi alkotónk!
diszharmónia
Lucifer:
Küzdést kivánok, diszharmóniát.
AZ ÚR SZAVA:
„Ádám, Ádám! Elhagytál engemet,
Elhagylak én is, lásd, mit érsz magadban."
Ádám:
Ez az enyém. A nagy világ helyett
E tér lesz otthonom Birok vele,
Megvédem azt a kártevő vadaktól,
És kényszerítem nékem termeni.
A férfi feladata
Éva:
Én meg lugost csinálok, éppen ollyat,
Mint az előbbi, s így körénk varázsolom
A vesztett Édent.
A nő feladata
- Lucifer felébreszti Ádámban a kíváncsiságot:
Ádám:
De ifju keblem forrú vágya más:
Jövőmbe vetni egy tekintetet.
Hadd lássam, mért küzdök, mit szenvedek.
KERÍTÉS = SZIMBÓLUM
TUDÁSRA VÁGYIK
- Lucifer a reményt ígéri nekik és álmot bocsát rájuk:
Lucifer:
... Bübájat szállítok reátok,
És a jövőnek végeig beláttok
Tünékeny álom képei alatt;
Ő = Úr
ember-Isten
ember-ember
ember-természet
Mi a lázadás következménye?
(de célja, hogy Ádám kiábránduljon)
Paradicsomban
Paradicsomon kívül
harmónia
diszharmónia
az Úr kegyelmétől való függés
szabadság + elhagyatottság
nincs jó és rossz
megjelenik a jó
és a rossz
nincs erkölcsi
teljesítmény
megjelenik a küzdés
nincs fejlődés,
megismerés
van lehetőség a változásra, fejlődésre, haladásra
- a szabadságharcban nem vett részt, de lelkesedett az eszméiért
- a szabadságharc bukása + személyes tragédiák = lelki-világnézeti válság
- 1863-tól az Akadémia tagja
- a keletkezést befolyásolta:
1. a szabadságharc bukása
2. családi tragédiák
- hinni akarás kiábrándultság - Ádám és Lucifer alakjában
7. Konstantinápoly
8. Prága I.
9. Párizs
10. Prága II.
11. London
12. Falanszter
13. Az űr
14. Eszkimó-világ
JELEN
JÖVŐ
MÚLT
MÚLT
MÚLT
A nyitó–uralkodó
eszme
és gyakorlat a “milliók egy miatt” elv. Ádám ebből ábrándul ki Éva szavaira, s az “egy milliók miatt” elv jegyében
fölszabadítja
a rabszolgákat.
Ádám újra
menekül
, ezúttal a tudományok aszkézisébe.

Kepler az ég titkait kutatja, közben a mindennapos megélhetés gondjaival küszködve horoszkópokat gyárt, hogy felesége anyagi igényeit kielégítse.

A szín végén Ádám álomba merül.
A szín legfontosabb tanulságát a felütés hozza, mely
értelmezi az álom az álomban
történteket.

Párizsra visszaemlékezve
Ádám nem ábrándul ki
, egyszerre látja az esemény “bűnét és erényét”.

A hagyományos értelmezés szerint Madách hitet tesz ezzel a ’48-as forradalom mellett is, még valószínűbb, hogy a liberalizmus eszmerendszere mellett áll ki.
A
jelen
színe, a
liberalizmus győzelme
, pontosabban az eszmerendszerből
a szabadságeszme realizációja
, ahol majd minden külső vagy belső erő és kényszer nélkül “majd az élet korlátozza önmagát”.

A
szabadverseny
világa ez, a küzdelem a létért elv megvalósulása, ahol egyetlen értékmérő a
pénz
, amelyen nemcsak árut, hanem eszmét és érzelmet is lehet vásárolni.

A Madách által ábrázolt világ a technokrácia és indusztria világa, a második világ, mely
elszakadt az erkölcsi törvények világától
.

A tragikus felismerés, hogy
az élet önmagában képtelen szabályozni önmagát, a szabadság korlátok nélkül önmagát számolja fel
, s vezet el az élet értelmetlenségének felismeréséhez.

Ezt jelzi emblematikusan és jelképesen a szín végén a
haláltánc
. Csak egyedül
Éva az, aki túllép a síron,
hiszen ő ellentmondásos női mivoltában is a költészet és az ifjúság jelképe.
A különböző megvalósult és lehetséges társadalmi formációkból kiábrándulva Ádám az
emberi szabadság, szabad akarat végső bizonyítékát keresve ki akar szakadni a földi világból
.

A probléma antropológiai szinten vetődik fel, hiszen a test kiszakadása egyúttal annak pusztulását is magával hozza, és Ádám számára annak felismerését, hogy az
emberi szabadságnak nem csupán társadalmi, hanem természeti határai is vannak; s a természeti determináltság ugyanakkor meg is védi Ádámot a pusztulástól
.

A Föld Szellemének szavára Ádámban először vetődik fel a cél és küzdelem kettősségének problémája, melyben Ádám – előlegezve a 15. szín tanulságát – a
küzdelem
fontosságát hirdeti.
(a mű értelemzése)
Sőtér István – Németh G. Béla:

A mű legnagyobb erénye nyitottsága, s ez szinte példátlan a kérdéseket mindig lezáró XIX. századi magyar- és világirodalomban.

Ádám álmából fölébredve, s a XIV. szín rettenetétől vezérelve a végső megoldáshoz, az
öngyilkossághoz
akar menekülni.
Éva anyasága
értelmetlenné teszi tettét.

Ádám az Úrhoz fordul kérdéseivel
: van-e értelme az emberi életnek és küzdésnek, alakítható-e az emberi élet és történelem, vagy csupán a kör-körösség értelmetlenségét szenvedjük végig.

A
konkrét kérdésekre az Úr nem ad egyértelmű választ
, a küzdésetika és az isteni kegyelemre való ráhagyatkozás fontosságát hangsúlyozza, s így a filozófiai kérdésekre erkölcsi szinten adja meg a választ. Így válik nyitottá a mű, a kérdésekre minden kor olvasójának magának kell felelnie.
Az eszkimó színből felébredve Ádám válasza nem is lehet más, mint az öngyilkosság. A jelenet Schopenhauer filozófiájának dramatizálása, a világ értelmetlenségét felismerő individuális tettel, majd annak értelmetlenségével.

Madách kérdése az, hogyan lehet meghaladni a schopenhaueri jogos pesszimizmust.

Egyrészt a szabadság méltóságának és felelősségének felismerésével, ezt hangsúlyozza az angyalok kara. A szabadság lényege pedig a választás lehetősége és felelőssége.

Másrészt meghaladható a pesszimizmus a világban való helytállás, a teremtő ember kötelességtudatával illetve a teremtményvoltot felismerve a kegyelemre való ráhagyatkozás képességével.

Ily módon Madách kikerüli a pozitivizmus egyoldalúságát és az alapfilozófiák csapdáját, s hogy feleletet adhasson, visszanyúl Kant kötelességetikájához, illetve Szent Ágoston kegyelemtanához.

Az Úr felszólítása tehát a teremtő- és teremtményvolt egységét hangsúlyozza.
Az ember tragédiája az ész segítségével a teremtett világból kilépett ember tragédiája.

A végső konklúzió a második világ bukása, az ember alulmaradása a természettel szemben. Még akkor is, ha ez az antitézis mindkét világot elpusztítja.

A tragédia azonban nem vonja kétségbe a teremtő ember feladatát, az akaratot és a rációt, de korlátok közé szorítja; az emberi törekvések nem léphetik túl a természeti és isteni törvények határait.

Az utolsó színben Ádám úgy érzi, magára maradt a megélt élmények tragikus következményeivel. Az Úr szava Ádám magányát is oldja, mikor mellérendeli Évát, aki érzékenységével, női mivoltánál fogva alkalmasabb az isteni sugallat befogadására.

De mellérendeli Lucifert is, aki éppen tagadásával fogja új utak keresésére indítani Ádámot.

Hangsúlyozza az Úr a lelkiismeret szavának fontosságát is, mely ellensúlyozza a ráció gőgjét.
A hegeli dialektika
TÉZIS
ANTITÉZIS
SZINTÉZIS
megszületik egy eszme
pl. a szabadság
Egyiptom
a megvalósítás során
az eszme kifordul
önmagából
pl.: szabadosság
Athén, Róma
a kettő harcából megszületik egy új eszme
pl. szeretet
Róma végén
ÚR
LUCIFER
ÁDÁM
A szereplők jellemzése
Az Úr
Lucifer
Ádám
Éva
- teljesség
- abszolút tudás, változás, erkölcsi tökéletesség
- de van benne indulat és sértettség is
- az Úrhoz való viszonyában értelmezhető, hiszen ő a tagadás ősi szelleme
- lázadó főangyal
- minden színben Ádám társa
- rombolni vágyik, diszharmóniát hoz
- miatta keres új célokat Ádám (a kort Lucifer szabja meg)
- az Úr a végén kiemeli pozitív szerepét: "Hideg tudásod, dőre tagadásod lesz az élesztő, amely forrásba hoz."
- neve jelentése: fényhozó, a tudást képviseli, Ádám tudásra vágyik
- az erőt képviseli
- tudása egyre nő
- emlékszik, öregszik (egyre tapasztaltabbá is válik)
- passzív, őt "utaztatja" L.
- hajlamos a pesszimizmusra
- ő az örök nő
- tiszta anyag «--» L. tiszta szellem
- L. legerősebb ellenfele, mert az érzelmeket képviseli (szépség, lelki nemesség, költészet)
- ezek ellen tehetetlen L., mert Évára nem hatnak az észérvek
- ő szakít a gyümölcsből, de ő is menti meg Ádámot
- gyakran visszaidézi a paradicsomi állapotokat
- nem öregszik (örök értékek képviselője)
- nem emlékszik a korábbi színekre
- sokszínű, változatos
Full transcript