The Internet belongs to everyone. Let’s keep it that way.

Protect Net Neutrality
Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Gyárváros története

No description
by

Adam Adorjan

on 23 November 2014

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Gyárváros története

A váror lendületesen fejlődő iparának növekvő szakmunkás igénye hathatós intézkedéseket követelt. A lakásprobléma ,megoldására a gyárak közvetlen közelében 1902 és 1917 között két ütemben munkástelepet építettek.
Készült: 2014 március
Készítette: Adorján Ádám
Gyárváros felülről
Ágyúgyár
Iparcsatorna
Ágyúgyári munkástelep
Ágyúgyári munkástelep
Az Ágyúgyár alapításáról 1913-ban döntöttek (1913. évi XXII. törvénycikk ).

Ez volt az Osztrák–Magyar Monarchia legmodernebb üzeme volt.
Az Ágyúgyárban elkészített hadiipari termékeket azt követkővízi útón akarták elszállítani, de a csatorna teljes megépítésétét az I. világháború és az azt követkő kedvezőtlen gazdasági helyzet megakdályozta. 1926-ban fejezték be.
Hossza: 2,3 km
Mélység:8-11 méter


Az Ágyúgyár Rt. elnöksége 1915-ben határozta el a munkástelep építését. Terveit a budapesti Fiala Géza (1875-1953) építésszel készítették el. [...]Egyetlen ovális tere az 1927-es nevét megőrző Mátyás király tér. Ez volt az ágyúgyári munkástelep központja
Gyárváros története
Győri Szeszgyár és Finomító Rt.
1884-ben alapították meg a gyárat és a Budai úton építették fel.

Története során többször került állami és magántulajdonba.
ÁTI-közraktár
Az ország raktárhálózatának fejlesztése hosszú évekig elmaradt a gyorsan növekvő szükségletektől. A hiány tetemes volt. Ennek ismeretében határozta el a kormány a hatvanas évek elején közraktárak létesítését. A győri közraktár is e központi program megvalósítása során épült. A közraktárak számottevő részben a külkereskedelmi forgalom lebonyolításában jelentkező tárolási feladatokat hivatottak ellátni.

Több helyszín megvizsgálása után az építők végül az Iparcsatorna déli végződése melletti területet jelölték ki az új raktár építésére. ez közel esett mind a vasúthoz, mint az 1-es főúthoz, és a csatorna miatt a vízi szállítás kapcsolata is adott volt. Ugyanakkor az új létesítmény a RÁBA-Gyár épülő csarnokainak közvetlen szomszédságába is került.
Az Iparcsatorna a hajóforgalom hiánya miatt fürdözésre és horgászásra is alklmas volt.
A kezdet
Hajózási célokra sohasem használták. A Rába Magyar Vagon- és Gépgyár hadiüzeme használta kétéltű harcjárműveinek kipróbálására.
(Állami Termékraktározási Intézet)
Forrás:
Harsányi Attila:
Győr-Gyárváros munkástelepe 1917-2002
Forrás: Forgács János, Győri Imre, Harsányi Attila, Horváth Mária Stefánia, ORbánné dr. Horváth ária, Tóth Attiláné dr. : Gyárváros Győrben-Egy munkástelep története
Mátyás király tér
A Mátyás király tér déli részén üresen hagyott telken 1928/29-ben épült templom.

A II. világháború alatt a templomot bombatalálat érte.
A Mátyás király tér egyki jellegzetes épülete (1918-as kép).
2008-ban felavatott Mátyás-szobor.
Jézus Szíve-templom
Óvóhelyek Gyárvárosban
1941-ben a város vezetés bombázásoktól tartva, a bombázások által leginkább veszélyeztetett Gyárvárosban 5 óvóhelyet építetett.
1944. április 13

A második világháborút követően teljesen újjáépítették, ezt követően mint "Magyar Likőripari Vállalat" működött.


1994. január 01-től vált szét:
- Győri Szeszgyár és Finomító Rt /finomszesz gyártás/
- Győri Likőrgyár Rt.
/szeszesital gyártás/

A vállalat napjainkban is működik.
Magyar Waggon és Gépgyár Rt
1896-ban alapították. A Szeszgyár régi istállóiban kezdte meg működését ezer emberrel.

Az 1901-es év nagy kiugrás volt világviszonylatban. A megrendelők közt szerepelt immáron a Kelet-indiai Vasutak, a Costa Rica-i Vasutak, a Dél-Afrikai Brit Gyarmatok, valamint a Londoni Földalatti Vasút.
A háborút megelőző időszak, a második világháború évei
A 30-as években megalakul a gyár repülőgép műhelye. Kezdetben csak vitorlázó gépeket készítenek és javítanak.
1940-ben kezdődik meg az önálló repülőgép gyártás magyar és német tervek alapján.
1942-ben megkezdik a Messerschmidt repülőgépek gyártását: A Bf 109 egymotoros vadászgépet és a Me 210 kétmotoros vadászbombázót.
Az első itt gyártott Bf 109-es próbarepülését Zsolt Gyula berepülőpilóta végzi el 1943. tavaszán.
Győri Reptér:
1939-ben avatták fel
1944 április 13-ai bombázás használhatatlanná tette
1968-ban a Vagongyár Fútómű Gyáregysége épült a helyére.
A rendszerváltásig leginkább a kommunista illetve azokkal szövetséges országokkal kereskedtek. Például:
Románia, Bulgária, Egyiptom, Kuba
A rendszerváltás után a gyár fokozatosan veszített jelentőségéből, napjainkban Rába Járműipari Holding Nyrt. néven működik, de már nincs akkora szerepe a város életében mint a 80-as években.
Ágyúgyár
A gyárat az állam, a pilseni Skodawerke A.G. és az esseni Friderich Krupp A.G. alapította 1913-ban.

Induló kapacitását évi 75 lövegre tervezték. Az I. világáhború kitörése miatt az igény rohamosan nőtt. 1916-ban már évi 1500 löveget igényelt a hadvezetés.

A világháború után a megszálló román hadsereg a gyár berendezéseit leszerelte és elszálította.
Az Ágyúgyár Rt. nevét 1921-ben Győri Ipartelepek Rt-re (GIRT) változtatt.

Az ágyúgyár erőmvét felhasználvas bővítve 1926-tól a GIRT látja el Győrt villamosenergiával.

A GIRT fokozatosan terjeszkedett, távvezetékein jutott el az áram a Kisalföld nagyrészére.

1951-től Észak-Dunántúli Áramszolgáltató (ÉDÁSZ) néven működött. Napjainkig működik EON Hungária Zrt néven.
Sorra épültek a gyárak a XIX. század utolsó évtizedeiben Győr előbb Ipartelepeknek, majd Gyárvárosnak nevezett részében. A gyáraknak munkásokra, a munkásoknak pedig lakásokra volt szükségük.

Az ágyúgyári teleptől távolabb, a Vágóhíd utcában épült fel a városrész iskolája 1910-ben. A városrész gyors növekedése miatt szűnek bizonyult az iskola, ezért 1929-ben kibővítették.

Ma a Gyárvárosi és Szabadhegyi Közoktatási Főigazgatóság, Óvoda, Általános és Középiskola része.
Gyárvárosi Általános iskola
Felhasznált források
Könyv:
Forgács János, Győri Imre, Harsányi Attila, Horváth Mária Stefánia, Orbánné dr. Horváth Mária, Tóth Attiláné dr. : Gyárváros Győrben-Egy munkástelep története
Harsányi Attila:Győr-Gyárváros Munkástelepe 1917-2002
Pódáné Végh Jolán: A Gyárvárosi Átalános Iskola története
Nagy Károly:Északdunántúl Áramszolgáltatásának 75 éve
Schmidt János- 100 éves az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Részvénytársaság
Felhasznált források
Internet:
http://www.magyartudat.com/1944-aprilis-13-menyegzo-helyett-temetes-amerikai-terror-bombazas-gyor-gyarvaros-ellen/
http://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%A1rv%C3%A1ros_(Gy%C5%91r)
http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/tapogatozas_a_sotetben_nezze_meg_a_gyarvarosi_ovopinceket_videon/2257581/
http://kepesrepules.wordpress.com/2013/05/01/evfordulok-2013-majus/
https://www.facebook.com/regigyor
http://www.gyarvarosiak.hu/page.php?2
Ezek közül a legelső a Munkás utca volt. Ma már helyi városképi védelem alatt áll az utca.
Győri Textilipar
Magyar Mechanikai Pamut- és Gyapjúszövő Győr (1901-2006)
Taussig Sámuel és Fiai Len- és Kenderszövő és Kikészítő üzem (1911)
Haller & Ascona Harisnya- és Kesztyűgyár (1929)
Full transcript