Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Eger csillagai avagy hol terem a magyar irodalom?

Egri középiskolásoknak regionális kultúra érettségi tétel-folyamatos csiszolgatás alatt...
by

Éva Hordós-Szabó

on 20 November 2016

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Eger csillagai avagy hol terem a magyar irodalom?

Ismerős? Bizony!
Kinek ne volna!
Minden 12 év feletti magyar ember ismeri!
Honnan?
Történelmi...és irodalmi tanulmányainkból.

Tehát ez minden magyart összeköt.


1552-Eger várának ostroma
De mi a sikere?
A sztori háttere?
Lássuk a történelmi vonatkozásokat!

1521-től folyamatosak a török betörések Mo.-ra
1526-a mohácsi csata
1541-a törökök csellel elfoglalják Budát (az ország 3 részre szakad)
1545-a töröké már Esztergom, Fejérvár, Szeged, Nógrád, Hatvan, Veszprém, Pécs, csaknem az egész ország
És következett az 1552.esztendő...
1552 nyarán újabb hadjáratok a még el nem foglalt területeken, Szolnok eleste után Eger felé veszi az irányt a győzelmi mámorban úszó mintegy 80 000 fős török sereg... Egert egy koszos juhakolnak nézik....


"Inkább kevés oroszlán, mint sok nyúl."
Egy maroknyi elszánt csapat vállalta a küzdelmet (kb.1200-2000 fő) a mintegy
80 000 (200 ezer?!) fős török haddal szemben!

38 napnyi ostrom, több mint 12 000 ágyútalálat, 800 sebesült (köztük minden főtiszt is), 300 halott árán megvédték Eger várát!

Milyen segítséget kaptak honfitársaiktól?
"Ha elegen nem voltatok, minek maradtatok a tisztségben? Ha megettétek a koncát, igyátok meg a levét is! " /szikszai gyűlés/

Világszenzáció!
117 éve indult a történet hódító útjára, Gárdonyi művét még életében 14 000 példányban, a két világháború között
40 000, és azóta is minden kiadást
100 000-es példányszámban nyomtattak/nyomtatnak ki.

De...nemcsak mi ismerjük, bár rólunk szól, mégis világszerte kedvelik.

Egyetemes mondanivalóját bizonyítja, hogy 18 nyelvre fordították le, és többek között a törökök kedvenc olvasmánya is (bár nem a legjobb színben tűnnek fel benne!)
Sőt, kínaiul is olvasható!

avagy hol terem a magyar irodalom?

Eger csillagai
Magyar nyelv és irodalom érettségi
Regionális kultúra
tétel

Életterünk napjainkban... Eger városa
Miért kíváncsi rá mindenki?
Ennyi maradt hazánkból....kis híján eltűntünk a térképről...Európa is rettegett....de ekkor...
Romantikus, idealista dolog a hősök magasba emelése napjainkban? LEHET...
Tények:
- a kedvezőtlen időjárás segít a védőknek, a török nem ehhez szokott
- járványok is pusztítanak a török hadban
- az utánpótlást nehéz mozgatni
- ez után a siker után még 150 évig itt marad a török (nem sokkal később Eger is elesik)
MÉGIS...













- stratégiai fontosságú volt, mivel egy időre megvédték általa a Felvidéket is

- óriási jelentőségű volt az egri diadal a korabeli Európában

- az első alkalom a 16.században, hogy egy magyar végvárat meg tudtak védeni a törökök ellen (kb.2000 védő 30*-os túlerővel szemben)

-Európa ünnepelte az egri hősöket, a pápa Te Deum misét tartott, a királyt pedig (aki nem segített) éljenezte Európa

- Dobót a kereszténység Herkuleseként emlegették a korabeli források



Akkor siker volt ez? ...AZ!
Mik lehettek még a győzelem tényezői?
- hatékony vezetés

- erős lelkek

- hazafiak védték

- csak kevés zsoldos

- jó építésű vár

- mindenki részt vett a védekezésben

- furfangos újítások






Mit gondolsz? Ez a hazafiság?

Dobó utolsó levele az ostrom előtt Ahmed pasához:

"A fenyegetéstől nem ijedünk meg.
Alkuba nem bocsátkozunk.
A haza nem eladó semmi pénzen."


Dobó beszéde a tisztek előtt:
"Kedves barátaim és védőtársaim. A falakat láttátok, most már a falakon belül levő erőt is ismeritek. Ebben a várban van most a maradék ország sorsa...Ha Eger elesik, utána nem állhat meg se Miskolc, se Kassa. Az apró várakat lerázza a török, mint a diót. Nincs többé ellenállás. És akkor Magyarországot beírhatja a történelem a halottak könyvébe...Az egri vár erős, de ott a szolnoki példa, hogy a falak ereje nem a kőben van, hanem a védők lelkében. Ott pénzen fogadott, idegen zsoldosok voltak. Nem a várat mentek védeni, hanem hogy zsoldot kapjanak. Itt az öt pattantyús kivételével minden ember magyar. Itt mindenki a hazát védi. Ha vér kell, vérrel. Ha élet kell, élettel. De ne mondhassa azt ránk a jövendő nemzedék, hogy azok a magyarok, akik 1552-ben itt éltek, nem érdemelték meg a magyar nevet....Azért hívattam össze kegyelmeteket, hogy mindenki számot vethessen magával. Aki többre becsüli a bőrét, mint a nemzet jövendőjét, nyitva még a kapu. Nekem férfiak kellenek. Inkább kevés oroszlán, mint sok nyúl. Akinek reszket az ina a közelgő zivatartól, hagyja el a termet, mielőtt tovább szólanék, ...
(Senki nem ment el...ők hazafiak?)

Te maradtál volna?

Ők a nagybetűs MAGYAROK?
IGEN, ŐK A MI HŐSEINK!
Miért épp az Egri csillagokat írta meg Gárdonyi?

- Fontos korszakhatár volt életében az Egerbe való költözés (1897).
- Új alkotói közeget, új utakat, megoldásokat keresett.
- Bővült témavilága, új műfajokat próbált ki.
- A megújulás alapos-csendes önújítási folyamat volt.
-A költözés után foglalkoztatni kezdte egy nagy epikai mű megírásának gondolata.
-Az apropót az Új Idők című folyóirat pályázata adta, melyben történelmi tárgyú regényt kértek.
-Gárdonyi belevágott a nagy munkába, de az írás megkezdése után rájött, hogy történelmi tudása és az írásban szerzett tapasztalata nagyon kevés ehhez a vaskos műfajhoz.
-Félretette az Egri csillagokat, s hozzálátott egy új alapokon nyugvó történelmi regény műfaji sajátosságainak kidolgozásához.
-Új megoldásokkal kísérletezett, amelyek a történelmi regényt egyre inkább lélektanulmánnyá alakították.
-A társadalmi ellentmondások nála személyes élményekké váltak. Gárdonyit a realizmuson túl a lélekrajz vonzotta.
-Történelmi regényeihez véletlenszerűen bukkantak elő a témák, egy-egy különleges személyiség élete indította az írásra (Szent Margit - Isten rabjai, hun Attila - A láthatatlan ember).
-Remek érzékkel találta meg hőseit olyan korokban, amelyek regénybe kívánkoztak. Valamennyi történet elmélyült, a legtöbb esetben tudományos igényű kutatómunkát kívánt. Az Egri csillagok című regény volt e próbálkozás első állomása. /by Király Júlia/


„Egy tavaszi napon fölvezettem a fiamat az egri várba.
Azt mondtam neki: »Hunyd be egy pillanatra a szemedet, és gondold azt, hogy az idő kereke visszafordult az 1552-ik esztendőbe. Ez a bástya, ahol állunk, tele van sárga csizmás, sisakos, fegyveres katonával. Lent meg amerre látsz, mindenütt fegyveres török nyüzsög...« - s élénk színekkel festettem eléje az ostromot, Dobót, Mekcseyt, a hős asszonyokat, a bombahányó, falromboló törököt, a halottakat, a sebesülteket, a harmincnyolc napig tartó nagy ostrom minden jelenetét. A gyermek napokig ezt forgatta az elméjében, de ami engem meglepett, az volt, hogy a figyelmét Bornemissza Gergelynek, a király főhadnagyának alakja ragadta meg legjobban. (...) Ekkor gondoltam rá, hogy ennek a Gergely deáknak az életét meg kellene írnom regénynek. (...) Lehetne-e olyan regényt írni, amely nem színfalnak használná a múltat, hanem inkább lámpás lenne: bevilágítana az elmúlt századok érdekes sötétségébe? Lehetne-e igazi történelmet írni regény alakjában?"
A 'nagy könyv' nagy munkálatai
hazaszeretet
kalandregény-a romantika stílusjegyei
történelmi hűség
Szerkezeti-tartalmi sajátosságok
- Először csak folytatásokban jelent meg (1899. dec. 24-én a Pesi Hírlapban), majd 1901-ben könyv alakban is, életében és utána is többször át lett írva
- Forrása volt Tinódi Lantos Sebestyén 'Egervár viadaljáról' és 'Eger summája' c. művei (kortárs)
- Két évtizedet ölel át (1533-1552)
- a romantika stílusjegyeit viseli magán, pl. egysíkú ábrázolás nagy ellentétekkel (szereplő jó vagy rossz), távoli, egzotikus tájak, nagy elődök nagy tetteinek bemutatása, célja a példaadás
- Gergely életútjában felvillantja a fejlődés lehetőségét a tanulás, akarat által
- de akciódús kalandregény is (hősiesség, szerelem, árulás, titok, csaták monumentalitása)
-Valóságos alapja van az egri nők legendás hősiességének, akik forró vizet, szurkot zúdítottak a támadókra a várfalakról.

Fejezetek Gárdonyi életrajzából
Komoly kutatómunka:

- Elzarándokolt a regény helyszíneire, bejárta Budától, Szigetvártól, Egertől Erdélyig, Sopronig és Konstantinápolyig azokat a helyeket, ahol hősei megfordulnak. Több hónapos törökországi utazás (helyszínek, adatok pontosítása, fegyverek, öltözékek ismerete)

-Pécs és Bécs levéltáraiban való kutatás

- Nem sikerült maradéktalanul megvalósítani az elképzeléseit, az események megismerése után a tartalom túlnőtt Bornemissza Gergely élettörténetén

- Kutatásai szükségszerűvé tették a nagyobb összefüggések feltárását, írnia kellett az események mögött rejlő, országokat és történelmet irányító erőkről

- A téma monumentalitása nem engedte, hogy Gárdonyi a lélekábrázolás keretei között maradjon.








- 1863. Agárdpuszta (ma Agárd település része, Gárdony szomszédságában),
születési neve: Ziegler Géza
Író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja.

-Tanulmányok: a Sárospataki Református Gimnázium után az Egri Líceum tanulója, magányos, nélkülözéssel teli évek; Répássy János magyar nyelvi professzora megbuktatta:
„Fiam, tebelőled sohse lesz nagy ember, de a kenyeredet azért meg tudod keresni.”

-
1882. népiskolai tanítói oklevél; tanítói pályájának kezdetén több fővárosi lap is közölte írásait, 1884-től Dabronyban tanítói állás.

-1885-ben a pécsi Dunántúl című lap munkatársa lett.

-Feleségül vette Csányi Máriát és Győrbe költöztek, ahol beindult újságírói karrierje.

-1897-ben Egerbe költözött, mert a fővárosi életből kiábrándult. „Egri remetének” nevezték, tartózkodott a társasági élettől.

-1899-től bejárta az országot és külföldön is megfordult.

-1922. október 30-án egri otthonában hunyt el, fejfájára az egri várban az azóta legendássá vált szavakat vésték:
„Csak a teste!”







„Az Isten rabjai nekem a legszebb regényem. Az Egri csillagok a legjobb regényem.
És A láthatatlan ember a legkedvesebb regényem.”
(Gárdonyi Géza)
"Summáját írom Egör várának,
Megszállásának, viadaljának,
Szégyönvallását császár hadának,
Nagy vigaságát Ferdinánd királnak."
"Ím egy krónikát mondok, meghallyátok,
Talám mássát soha nem hallottátok,
Magyarok, végházban sem szolgáltatok,
Eger várát mint mast oltalmazátok."
A mű fejezetei

A

történet a török hódoltság idején játszódik, a 16. században. A cselekmény a két főszereplő, Bornemissza Gergely és Cecey Éva történetét követi gyerekkoruktól az egri várvédők győzelméig.
A szerző a művet
öt fejezetre
osztotta.
Az első három fejezet az ostrom előtti időket,
az utolsó kettő az egri várostromot mutatja be.

1. Hol terem a magyar vitéz? 1533

2. Oda Buda! 1541

3. A rab oroszlán 1544

4. Eger veszedelme 1552

5. Holdfogyatkozás 1552
1. rész: Hol terem a magyar vitéz?
1533
Bornemissza Gergő és Cecey Vicuska
a patakban fürdenek Keresztesfalván. A lovat legeltetik, de előbukkan
Jumurdzsák,
török janicsár (később dervis majd bég).
Elrabolja a lovat és a gyerekeket is.

Egy rabszállító szekéren viszik őket egy erdőbe, ahonnan Gergőék megszöknek. Visszatérnek Cecey házához az egyik ló nyergébe rejtett pénzzel, amiért megdicsérik őket.

A török csapat megostromolja a falut, de
Dobóék segítségével
visszaverik őket. Gergő anyja meghal.

Kiszabadítják a rabokat. Jumurdzsák életét
Somogyi Gábor pap megkíméli, de elveszi
tőle
az amulettjét,

egy gyűrűt.

Gergő kardot kap Dobó Istvántól.
Gábor pap Szigetvárra viszi a fiút
Török Bálinthoz.
Később Somogyvárra költöznek.

2. rész: Oda Buda!
1541
1541-ben a török Buda felé indul.
Gábor pap
Gergő ötlete alapján
fel akarja robbantani a török szultánt,
ám összetéveszti egy janicsáragával. Fogságba esik és a török táborban
meghal.


Gergő egy szikláról nézi Tulipánnal a hatalmas török sereget. Ők is fogságba esnek. Gergő
megkapja a paptól
még halála előtt
az amulettet.
Hajván segítségével megszökik, megszerzi
Eger várának térképét
.

Budára megy
, ahol
Éva
udvarhölgy a királyné udvarában.

Török Bálinték megvédik a várat a némettől, de
a török augusztus 29-én csellel beveszi Budát, Török Bálint fogságba kerül,
Isztambulba kerül a Héttoronyba (Jedikula).
Izabellát és a gyerek királyt Erdélybe
küldi a szultán. Éva is velük tart. Werbőczy István lesz a szultán kormányzója.
3. rész: A rab oroszlán
1544
Mekcsey István felkeresi a 18 éves Gergelyt Debrecenben, elmondja, hogy Évát Fürjes Ádámhoz akarják adni.
Gergely az utolsó pillanatban megszökteti szerelmét Gyaluról.
Útközben
összeházasodnak
Isten színe előtt a természetben, majd egy pap is összeadja őket.

Gergely, Éva, Török Jancsi, Mekcsey és Matyi (szolga)
elindulnak Isztambulba Török Bálintot kiszabadítani.
Vele raboskodik Maylád István és Móré László is. Törököt nem engedik el, mert nem áll át a törökök vallására (pedig budai pasa lehetne).

Jumurdzsák (Dervis bég) végig a nyomukban
van, a gyászünnepen is üldözi őket. Sárközi és Cserhán segítik őket. Olasz énekeseknek adják ki magukat.
A szöktetés nem sikerül,
Gergelyéknek menekülniük kell. Veli béggel térnek vissza Magyarországra, Mohácsra, „a szerencse mezejére”.
4. rész: Eger veszedelme 1.
1551:
meghal Fráter György,
Izabella elhagyja Erdélyt.
1552
Jumurdzsák Balogh Tamás néven Sopronba megy Évához és elrabolja 7 éves fiukat, Jancsikát, mert vissza akarja szerezni a talizmánját Gergőtől.
Gergely királyi főhadnagy, apósával már elindult Eger felé Dobó István segítségére. Az ostrom alatt Gergőnek bekiabálják, hogy a fia náluk van.

Éva és Réz Miklós deák is Eger felé indulnak
a vár térképével és
a gyűrűvel.
(Gergő ruhájában találta meg őket.)

A törökök 50-60 ezren
támadnak, a várban
kb 2000 magyar katona
van. Ferdinánd királytól hiába várnak segítséget.
A magyar várvédők
között vannak: (TABLÓ)
Dobó István, Mekcsey István, Bornemissza Gergő, Cecey Péter, Bálint pap, Zoltay István, Sárközi, Pető Gáspár, Fügedy János, Bakocsai István (török levágott fejét hozza), Komlósi Antal, Hegedűs, az áruló. Később érkezik Nagy Lukács, vele jön Balogh Balázs apród. A másik apród Tarjáni Kristóf.

Kémjük: Varsányi, a követ Vas Miklós.
4. rész: Eger veszedelme 2.
A várvédők
esküt tesznek, megegyeznek:
- a török levelét elégetik, nem tárgyalnak velük
- a várból nem kiabálnak ki
- nem adják meg magukat
- feljebbvalóiknak engedelmeskednek
- nem suttognak csoportokban
- a várat nem hagyják el.

A törökök
gyengének tartják a magyarokat.
Ahmed pasa és Ali pasa vezetik a támadást.
Köztük van:
Veli bég, Hasszán (Hajván, Manda bég), Jumurdzsák (Dervis bég) és bátyja, Arszlán bég.

Az ostrom alatt meghal:
- Nagy Antal,
- Szűrszabó István (a kapuban),
- Bolyky Tamás (falújítás közben).
Utolsó szava:
„Küzdjetek a hazáért!"
- András bíró. Dobó a város zászlajával takarja le, megsiratja.

Hőstetteket hajtanak végre:
- Komlósi Antal, Török László-megmentik a zászlót.
- Arany Mihály inkább fél szemmel nézi a magyart, mint
két szemmel a törököt.
5. rész: Holdfogyatkozás 1.
1552
Éva Szarvaskőre siet Réz Miklóssal, be akar jutni egy alagúton át az ostromlott egri várba. Hegedűs hadnagy árulást tervez, de amikor a törököket (3000 fő) bevezeti a várba, Sárközinek köszönhetően elfogják, később az árulásért fölakasztják.

Évát leleplezik a törökök, Miklós deák önmagát is feláldozva felrobbantja a lőporraktárat.
Éva és Varsányi (magyar kém) bejutnak a várba, de Dobóval eltitkolják férje elől, hogy itt van. A kapitány megígéri, hogy visszaszerzi a gyereket. Levelet ír Jumurdzsáknak. Bedobják a kisfia kardját a várba. Gergő aggódik.

Az ostrom részletes leírása. Az egri nők hősiessége, Gergely fortélyos haditechnikái.
(furkó olajos ronggyal, bomba maggal, puskaporos labdák, tüzes kerék. Vízzel, szurokkal öntik le a támadókat, meggyújtják a hordóból, fából épített „lépcsőjüket”.)
5. rész: Holdfogyatkozás 2.
Az utolsó összecsapás előtt mély nyugalom szállja meg a várvédőket. Miséznek a várudvaron, közös bűnbocsánatot kapnak. A törökök fekete zászlóval jönnek ('Mindenki a halál fia!')
Csatajelenetek:
Megakadályozták a török zászló kitűzését: Komlósi, Bakocsai, Török. Varga János a hátsó felét mutogatta a töröknek.
Meghalnak (többek közt):
- Paksy Jób (elesik a lova),
- az utolsó ütközetben Balogh Balázs és az anyja, - Kristóf apród,
- Szőr Mátyás molnár,
- a kovács (még felemel egy félmázsás pörölyt),
- Bálint pap,
- Cecey Péter, és sok más hős várvédő.
..................................
- Éva-Balázs apród ruhájában sebesül meg.
- Egyedül Sárközi nem szerez sérülést.

Kb 300 halott, 800 sebesült volt az ostrom után.
5. rész: Holdfogyatkozás 3.
A törökök közül meghal:
- Hasszán (Gergő lelöki),
- Gábor pap testvére.

Október 16-ról 17-re virradó éjjel a törökök elmennek. A pasák veszekednek, félholtra verik az emberek Dervis béget.

Évának egy török asszony elhozza fiát a saját gyermekéért, aki az egyik kirohanás zsákmányával került a várba. A két asszony kezet fog.

Dobó és Mekcsey az ostom után (a támogatás hiánya miatt) lemondanak, Gergő lesz a kapitány.








VISSZATÉRŐ MOTÍVUMOK, SORSPÁRHUZAMOK
A regényben két nép áll egymással szemben:
a törökök és a magyarok.
Az ellenséggel szemben a harcban nincs irgalom, de az író érezteti, hogy mindkét országban emberek, asszonyok és gyerekek élnek, és csak a hódító háború fordítja egymás ellen a két népet. E gondolat a regény utolsó jelenetében mutatkozik meg legszebben, amikor
Éva és a török asszony
kicserélik gyerekeiket.

AZ EMBEREK ELRABLÁSA
visszatérő esemény a regényben. Több magyar gyereket, sőt felnőttet is elrabolnak a törökök a regényben.

Gergőt és Vicát kiskorukban, majd fiukat, Jánoskát is elrabolja Jumurdzsák.

Jumurdzsákot is Magyarországról vitték el gyerekkorában (a janicsárok zöme elrabolt gyerekekből állt, akik édesapjuknak tekintették a szultánt, amiért felnevelte őket(!), korlátlan hűség!).

Gábor pap fiát, Somogyi Imrét gyerekkorában vitte el a török. Katona lett Ahmed vagy Kubat néven.

Móré László és fiai is fogságba esnek.

Török Bálint is rabságban hal meg, akárcsak a rabja, aki sírva megátkozta.
VISSZATÉRŐ MOTÍVUMOK
ÁLOM:
Gergő azt álmodja a táborban, hogy meghal az anyja, így is lett.
Török Bálintról is álmodott, amikor a törökök fogságban tartották a robbantásos merényletük után.

JÓSLAT:
a cigányasszony jóslata Dobónak és Gergőnek később valóra válik.

ÁTOK:
Török Bálint rabja megátkozza urát, hogy fogságban haljon meg. Ez is beteljesedett.

KARD:
bársonyhüvelyű kard, Gergő kapja Dobótól, később kisfiáé lesz. Ezt dobják be az egri várfalon Jancsika elrablásakor.

ANYAJEGY:
lóhere alakú anyajegy volt Gábor pap és a fia mellén. Ez alapján akarta megtalálni a fiát.

TÉRKÉP:
Eger várának térképe fontos szerephez jut a műben. Lényeges Hasszán, valamint Gergő, Éva életében is.
VISSZATÉRŐ MOTÍVUMOK
ZÁSZLÓK:
A vörös-kék zászló Török Bálinté.
A magyar zászlónak a csata során van nagy szerepe (nem trikolór!).
Eger város zászlaja a város bírójára került szemfedőnek.
Félholdas zászló a törököké.
Az utolsó ostromnál fekete zászlóval támadnak, mely a halál jele.

AMULETT:
Jumurdzsák
fekete köves gyűrűje, holddal, 5 csillaggal.

Írás:

Amit Isten akar: nincs igazság és erő a fenséges és magasztos Istenen kívül.”

„A gyűrű köve szokatlanul nagy, négyszögletes fekete kő, vagy sötét gránát vagy obszidián, nem lehetett megismerni a holdvilágnál. De azt tisztán lehetett látni, hogy valami halványsárga kőből hold van rajta meg körülötte öt apró gyémántcsillag.”

A mű legfontosabb jelképe: szerencsehozó, védő szerepet tulajdonít neki Jumurdzsák, ezért bármire képes, hogy visszaszerezze.
Utalások a török kultúrára
A regényben több részlet is megismertet minket a törökök kultúrájával, szokásaival.
-
Az iszlám vallás szerint nem ihatnak alkoholt a törökök.
A műben ennek ellenpéldája a törökből lett magyar, Tulipán iszákossága, illetve
a drinápolyi karavánszerájban alkoholt ivó aga, aki úgy ivott, hogy mindig nagyot rikoltott, hogy a lelke szálljon le a fejéből a lábába.

- A
sertés tisztátalan állat a vallásuk szerint, ezért tilos a fogyasztása
.
Gábor pap falujában a disznókat nem bántották, de a gyerekeket megölték.

- A
gyaurnak (hitetlennek) tett eskü nem számít.
Jumurdzsák megszegi Gábor papnak tett esküjét és rátámad.

-
Minden muzulmánnak életében egyszer el kell zarándokolnia Mekkába, a szent helyre.
Jumurdzsák azt kéri, ülve, arccal kelet, azaz Mekka felé temesse el a pap.

- Mikor Jumurdzsák Sopronban felkeresi Évát, háttal az ajtónak megy ki az ajtón, török szokás szerint.
Történelmileg hiteles személyek
A regényben több történelmi alak is szerepel.

A legfontosabbak ezek közül a következők:

I. Habsburg Ferdinánd császár
I. Szulejmán szultán
Szapolyai János, Magyarország királya
Izabella királyné
János Zsigmond király
Fráter György barát
Török Bálint
Tinódi Lantos Sebestyén
Dobó István
Bornemissza Gergely
Mekcsey István
Kitalált alakok 2.
A TÖRÖKÖKNÉL

Jumurdzsák:
a regény kulcsfigurája. Végigkíséri Gergő és Éva életét. Elrabolja a gyerekeket, majd a drinápolyi úton üldözi a fiatalokat. Vissza szeretné szerezni az amulettjét, amelynek varázserőt tulajdonít, ezért elrabolja Gergő kisfiát, Jancsit Sopronból. Eger ostrománál veszti életét. Maga is magyar származású anyai ágon, apja Oglu Mohamed.
Több néven szerepel: Gyomorzsák (Sárközi szerint), Dervis bég.

Hajván:
nevének jelentése marha. Társai hívták így, mert azt képzelte, egyszer janicsárbasa lesz. Hasszán és Manda aga/bég néven is szerepel a műben. Ő adja át több magyarországi vár térképét Gergőnek. Azt hiszi, sebezhetetlen, de az ostromnál ő is életét veszti.

Tulipán:
törökből lett magyar. Cecey Péter szolgája. Megnősült, megkeresztelkedett. Leleményes. Ő mutatja meg Gergőnek a hatalmas török sereget egy szikla mögé bújva.
Kitalált alakok 1.
A cselekmény kibontakozásában
mindnyájuknak nagy szerepe van.

A MAGYAROKNÁL

Somogyi Gábor pap
: ő tanítja Gergőt. Valóra váltja a fiú tervét, ezáltal feláldozza magát, amikor fel akarja robbantani a szultánt. Terve nem sikerül, mert tévedésből a janicsáragát öli meg.

Sárközi, a cigány:
komikus figura. Beszédével jellemzi az író. Gyávának tűnik, ő az egyetlen, aki nem sebesül meg az ostromban, de ő leplezi le Hegedűs árulását. Nélküle elveszett volna a vár, az ország.
A fontos eseményeknél mindig jelen van: a mű elején a török táborban, aztán Török Bálint mellé szegődik, Konstantinápolyban is segíti Gergőéket.

Cecey Éva (Vica):
Bornemissza gyerekkori barátja, később a felesége. Bornemisszának valójában két felesége is volt: Fügedi Erzsébet és Sygher Dorottya.
Gárdonyi egy nemzet hódítók elleni harcáról írt,
két ideológia, a kereszténység és az iszlám is háborúzott itt.
A mindenáron való helytállásról, a bátor hazafiakról szól műve.

Bornemissza, Dobó és a többiek sorsán keresztül megismerjük
a 16. századi, nagyhatalmak között vergődő Magyarország történelmé
t, az akkori nemzeti politika ellentmondásosságát, korlátoltságát, a földesúri hatalom züllöttségét, melyek együttesen vezettek ahhoz, hogy a nemzeti királyság nyújtotta nyugalom helyett két nagyhatalom is szabad prédának tekintette az országot. Magyarország ütközőállammá, két hadsereg felvonulási területévé változott.

Gárdonyi látta ezt, s az Egri csillagokból megtudjuk, hogy egyedül Dobónak és tisztjeinek volt rálátása arra, hogy nem csak Egert, hanem egész Magyarországot, sőt Európát védelmezik.

Győzelmüket Gárdonyi ennek a tisztánlátásnak és hitük erejének tulajdonította: „A falak ereje nem a kőben van, hanem a védők lelkében."



A mű összegzése 1.
A mű összegzése 2.
Gárdonyi regényét számos esetben félremagyarázták, több helyen átírták.
A törökökkel szemben az író meglehetősen kíméletlen, egyértelműen elmarasztalja az iszlám ideológia harcias, nemzeteket leigázó, hódító eszméit. Az olvasó elítéli Jumurdzsákot, és fájdalommal gondol vissza az elnyomás százötven évére.

Az Egri csillagok című regény a
magyar nemzettudat részé
vé vált az elmúlt évtizedekben, s Gárdonyi regénye
életben tartja az
(ideológiai, politikai és katonai)
elnyomással szembeni megvetést, ellenállást
.
„Nem kell a török szabadság, jó nekünk a magyar is!" Gárdonyi üzenete: a jogos önvédelem. Az ember alapvető joga a szabadság, s megvédheti magát a nemzete, az élete vagy a saját erkölcse és meggyőződése ellen intézett támadásoktól.

Gárdonyi
különválasztotta
az embert, az egyes embereket,
az ártatlanokat

azoktól, akik generálják, vezetik az eseményeket
.
(Gondoljunk csak a kis Szelim megtalálására a ládában vagy a regény végén Vica és a török édesanya kézfogására!)
Az Egri csillagok egyelőre kikezdhetetlen, s jár tovább azon az úton, melyet 117 éve megkezdett. A helytállás, a bátor hazafiság, a szabadság, a hit és a nemzeti függetlenség hirdetésének útján.
/by Király Júlia/
'A nagy könyv'
A Nagy Könyv című műsort a Big Brother ellen vetette be a BBC, amelyben minden idők legjobb könyveire lehetett szavazni az Egyesült Királyságban, Németországban is sor került rá.
A Magyar Televízió is a legjobb magyar könyvet kereste hírességek és a nézők segítségével.
A Nagy Könyv egy országos felmérés és programsorozat volt Magyarországon 2005-ben, melynek célja az országosan legnépszerűbb regény megválasztása, valamint az olvasás népszerűsítése volt.

Szavazás a száz legnépszerűbb könyvre: bárki bármilyen, magyarul kiadott regényt beküldhetett. 1400 könyvtár, 500 könyvesbolt és 1300 iskola vett részt a versenyben különféle programokkal. A forduló után a szavazatok alapján kiválasztották a legnépszerűbb 75 külföldi és 75 magyar regényt, majd 50–50-et. Magyarországon ebben a körben összesen 400 000 szavazat érkezett, ami arányaiban jóval túlszárnyalta a nagyjából hatszoros népességű Egyesült Királyság 750 000 szavazatát és a körülbelül nyolcszoros népességű Németország 250 000 szavazatát. Óriási siker volt, a csapból is ez a kezdeményezés folyt. ;D
Részletek:
https://hu.wikipedia.org/wiki/A_Nagy_Könyv
2005. június 11-én a Magyar Televízióban egy ismert személyiségek által vezetett műsorban kiválasztották a tizenkét kedvenc regényt, a következő hónapokban pedig rövidfilmet készítettek az egyes regényekből, és bemutatták őket a televízióban – ezek páronként versenyeztek egymással. 2005. december 15-én szavazta meg a közönség egy hasonló műsor keretében -SMS-ek és telefonhívások útján- az első három alkotást.

A győztes regénynek, amely megkapta a „
Magyarország legkedveltebb regénye
2005” címet, az
Egri csillagok
bizonyult, amely már a rövidfilmek bemutatása előtt is az első helyen szerepelt.
A második és harmadik helyet A Pál utcai fiúk és az Abigél nyerte el.
A nagy könyv programja
Népszerűsítő szóróanyag
A győztesnek műemlék jár....De hol a főszereplő? Ismerős? Tudod hol van ez?

A program logója
a kedvencem ;D
Az egyetem B épülete előtti parkban, közel a strandhoz és az Érsekkerthez. ;)
És itt a műemlék legfontosabb 'szereplője'
A mű utóélete
Képregény
is jelent meg belőle: Folytatásos formában jelent meg 1974-ben, a Heves Megyei Hírlapban az Egri csillagok-képregény, amit Zórád Ernő grafikusművész készített, egy egri újságíróval, Márkusz Lászlóval karöltve.
Idén 10. szülinapját ünnepli a Jumurdzsák gyűrűje című
interaktív kalandjáték:
A történet arról szól, hogy Jonathan Hunt, a New York Times riportere a családi hagyatékban megtalálja az Egri csillagok egyik első kiadását, s a kötetben két furcsa levelet, melyben egy bizonyos Ábray professzor indulatosan magyaráz az időutazás lehetőségéről s arról, hogy bizonyítékai is vannak.
Jonathan Hunt a levelek nyomán Magyarországra, Egerbe indul, ahol egyre rejtélyesebb dolgok történnek vele. Mivel úgy tűnik, nem mindenki örül a felbukkanásának, elhatározza, mindenképpen a végére jár, hogy valóban létezett-e a gyűrű, amely Gárdonyi regényének is egyik kulcsmotívuma… Miközben a múltból hátrahagyott titkos üzeneteket próbálja megfejteni, a gyűrű évszázados legendája őt is megbabonázza. A kalandjáték, valójában interaktív film komoly karriert futott be, és tavaly óta iPhone-on és iPaden is játszható.


Musical
t is ihletett a történet: Ma már mindenki előtt ismert, hogy Dobó István, az egri vár kapitánya megtartotta esküjét. Kevéssé ismert azonban, hogy 1569-ben Dobó Istvánt Miksa császár parancsára felségárulás gyanújával letartóztatták. Bizonyítékot nem találtak ellene, mégis, nagybetegen is börtönben tartották, s szabadulásának feltételeként hűségnyilatkozat aláírását szabták. Dobó erre sokáig nem volt hajlandó, joggal gondolta: egész élete szolgált hűségnyilatkozatul. E történelmi tény nyomán íródott a musical keretjátéka: a rab Dobó, s az őt meglátogató Bornemissza Gergely visszaemlékezik élete fordulópontjaira, s a magyar történelem egyik legemlékezetesebb diadalára.
A mindennapjaink része is, hiszen a környező települések, utcák, mind emlékeztetnek a történelmi, irodalmi vonatkozásokra!
Térképezzük fel együtt! Kattanj rá!;D
http://beszeloutcanevek.ektf.hu/utcanevek/
Csak párat ízelítőül!
A mű szereplői közül:
András bíró utca, Bolyky Tamás utca, Bornemissza Gergely utca, Cecey Éva utca, Dobó István utca, Dobó István tér, Gárdonyi Géza utca, Mekcsey utca, Tinódi Sebestyén utca, Városfal utca, Zoltay István utca
Helyrajzi fontosságú nevek:
Hatvani kapu tér, Maklári kapu/utca/hóstya, Ráckapu tér, Cifrakapu utca/tér
Más híres egri szülöttek (író, költő):
Bródy Sándor utca, Kálnoky László utca, Vitkovics Mihály utca
A műből is ismert környező neves települések:
Felnémet, Szarvaskő, Maklár, Hatvan
...És ne feledkezzünk el a jó állapotban fennmaradt
egri vár
ról sem, annak minden jelentős emlékével, pl.
Kazamata-rendszer (a titkos alagutakkal, pincékkel)
.


Hol őrizzük még a közös emlékeinket?
És bár fájó...de pár török emlék is maradt itt...
-
Minaret
(az irgalmasok által 1841-ben lebontott Kethüda dzsámi minaréja), 17. század első fele, az oszmán birodalom legészakibb minaretje, 14-szög alaprajzú, 40 méter magas, a noszvaji kőfejtőben bányászott andezit tufából építették. Körerkélyéhez 96 keskeny lépcsőfok vezet fel. Az országban található három álló minaret közül ez van a legjobb állapotban. Eger, Knézich Károly utca 1.

-
Arnaut pasa gyógyfürdője
, török kori, 17. századból. Bővítve a 18-19. században, homlokzata klasszicista. Eger, Fürdő u. 2.

-
Valide szultána gőzfürdő romjai
, 17. századból. Eger, Dózsa György tér 3.




Vegyük hát a túracipőnket, és fedezzük fel szeretett városunkat, nézzünk most olyan rácsodálkozó tekintettel, mint a túristák; legyünk büszkék rá, hogy kötődünk ehhez a településhez/régióhoz, és arra, hogy mennyien kíváncsiak rá! ;)
Köszönöm a figyelmeteket, jó felkészülést kívánok! Most pedig elő a hétmérföldes csizmával! Indulhatunk?
Egy szerző vagy műalkotás
vagy jelenség vagy intézmény
bemutatása vagy elemzése
a lehetséges témák egyikéből.
A tájhoz, a régióhoz, a településhez kötődő szerzők; tájak, régiók
, társadalmi problémák
irodalmi alkotásokban való megjelenítése
.
3 óra a feldolgozásra
Középkori barangoláshoz a következőket ajánlom:
Bulátovity László 3D-s animációja Eger 1552-es rekonstrukciója:





3 D Eger 1552-ben 12 perces animáció:
ifjúsági regény-példaadással
Honnan ismerjük ilyen részletesen a történetet?
Gárdonyi Gézának köszönhetjük.
És itt kell megemlékeznünk más Egerhez köthető irodalmi vonatkozásokról is....
- Tinódi Sebestyén 1552-ben és 1555-ben járt az egri várban. (De az egri hősöknek Vörösmarty: Eger c. hőskölteménye és Petőfi: Egri hangok c. verse is emléket állít.)
- Balassi Bálint több alkalommal teljesít katonai szolgálatot a várban. Itt írja 'A végek dicsérete' c. művét.
- 1705-ben itt jelenik meg az első magyar lap (latin nyelven) egri (Agria) keltezéssel II. Rákóczi Ferenc engedélyével.
- Az egri líceum könyvtárában őrzik Mikes Kelemen Törökországi levelek c. művének eredeti kéziratát.
- Az egykori jezsuita gimnáziumban tanul Gvadányi József író, Verseghy Ferenc költő, és itt volt a poétaosztály költőprofesszora Baróti Szabó Dávid , költő, nyelvújító.
- Itt született Bródy Sándor író, a századforduló jelentős alakja.
- A Kossuth u. 26. szám alatt található a híres Buttler-ház, Mikszáth Kálmán Különös házasság c. regényének helyszíne, itt lakott a főhős, Buttler János.


Full transcript