Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Fizikai eszközök időbeli fejlődése

Fizikai eszközök időbeli fejlődése
by

Csere Nagy Orsolya

on 29 April 2010

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Fizikai eszközök időbeli fejlődése


A fényképező gép
A camera obscura
A fényképezés technikai feltételeihez elengedhetetlenek a fizikai ismeretek. A fényképezőgép a fizikában jól ismert optikai rendszer szerint működik.
Az első fényképező gép a „camera obscura” volt. Ez egy sötétkamra volt, aminek a falán egy aprócska lyuk volt, itt jutott be a fény. A lyukkal szemben lévő falon egy fordított kép jelent meg.
Az első kezdetleges „camera obscurát” az arab tudós és felfedező, Allhazen készítette 1020 körül.
A képdobozok
Az 1500-as években már a művészek is camera obscurat használtak, hogy pontosan le tudják másolni modelljeiket.
A doboz a fényt kivülről össze gyűjtötte, majd egy üveglapra fókuszálta.
Az első fénykép
A tudósok felfedezik, hogy fény hatására különböző vegyszerek színt váltanak.
1826-ban Josef Nicéphore Niépce francia tudós megalkotja az első fényképet. Egy bitumennel bevont fémdarabot rakott az ablakára 8 órára, az erős fénysugarak állandó képet hagytak maguk után, ez az első fénykép
Gyorsabb képek Az 1830-as években a feltalálók a fotózás felgyorsításán dolgoztak.
A francia Luis Daguerre kitalálta, hogyan készíthet képeket vegyszerekkel bevont rézlapokra. Ezeket a képeket dagerotipiáknak nevezték, fél óra alatt készült el egy kép.
William Fox Talbot angol feltaláló vegyszerrel bevont papírral kisérletezett. Ez a technika sokkal gyorsabb és praktikusabb volt, a kép percek alatt kész volt és a képeket lehetett többszörösíteni.
ű


Az 1850-es években már mindenki készítethetett magáról fényképet a fényképésznél.
1888-ban George Eastman, egy amerikai üzletember piacra dobta a Kodak No.1 modelljét. Ez volt az első otthon használható fényképezőgép.
A XXI.-ik században megindult a fényképezőgép fejlesztése, ezért mára már mindenkinek van otthon fényképezőgépe, digitális fényképező gépe, de napjaink pillanatainak megörökítésében már a kamerás telefonok is segítenek.
Fényképek mindenkinek
A torziós mérleg
Rugalmas szál elcsavarodásán alapuló mérőműszer.
Charles-Augustin de Coulumb fedezte fel 1784-ben. A torziós mérleg segitségével mérni lehet az elektromos és mágneses vonzóerőket.
A torziós mérleg egy igen finom torziós szálra függesztett rúdból áll, amelynek végein (súlyzószerűen) két tömeg helyezkedik el. Az erre ható forgatónyomaték hatására a rúd elfordul, a szál elcsavarodik, és az elcsavarodás mértékéből lehet kiszámítani a forgató vissza nyomatékot, illetve a ható erőket.
A rúd elfordulását nagyon érzékenyen lehet detektálni úgy, hogy a rúdra egy tükröt erősítenek, amely a ráeső fénysugarat az elfordulástól függően más szögben veri vissza.
Hanry Cavendish ennek segítségével mérte meg a gravitációs állandót 1797-1798-ban.
Cavendish a mérleg vízszintes rúdjaira gömböket helyezett, a gömbök tömegvonzása csavarta el a szálat.
Eötövös Lóránd 1891-ben a tömegvonzás tanulmányozására szintén ezt használta. Ő kis keresztmetszetű szálakat használt, majd a kettős ingával megnövelte a mérleg érzékenységét. Mivel a mérleg érzékenyebb volt, ezért a mérések is sokkal pontosabbak lettek.
Eötvös a torziós mérleggel mutatta ki igen nagy pontossággal a tehetetlen és a súlyos tömeg anyagi minőségtől független arányosságát.
I.sz. előtt 100 körül már használtak viasz és faggyúgyertyát az egyházi szertartásoknál.
A háztartásokban később terjedt el, de viszont a XIX. századig a gyertya volt a fő fényforrás. Mára már az újabb találmányok kiszorították a gyertyát.
Benjamin Silliman 1855-ben találta fel az állitható kanócos, léghuzatos, cilinderes petróleumlámpát.
A XX. század első felében még sok háztartás fényadó eszköze volt a petróleumlámpa.
Thomas Edison 1879-ben készítette el az első villanyégőt.
A villanyégőben az áram egy különleges fémből készült spirálon keresztül folyik, a fém felforrósodik, fehér izzásával fényt ad.
A mai élet nélkülözhetetlen eszköze a villanyégő, lakásinkat el sem tudnánk képzelni villanyégő nélkül.

Gyertyától a villanyégőig A hőmérő A hőmérő története egészen 1597-ig nyúl vissza, amikor Galileo termoszszkopjával kísérletezett, amivel gázok hőmérséklet által befolyásolt térfogatváltozásait vizsgálta. Az első hőmérők, amelyek folyadékot használtak, az 1640-es és 1660-as évek között jelentettek meg. Egyesek szerint Torricellit, mások szerint II. Ferdinand nagyherceget illeti a feltalálásért járó elismerés. Ezek meglehetősen pontatlan műszerek voltak, gömb alakú hassal és egy üvegcsővel, amely mögé skálát állítottak. Ezek a hőmérők Európa szerte gyorsan híressé váltak annak ellenére is, hogy a mutatott érték szinte minden műszernél különbözött és egymással egyáltalán nem voltak összevethetőek. A meghatározott méréséi pontok – a víz fagyási- és forráspontja – bevesztése 1694-ben mérföldkőnek számított a hőmérők történetében. Az első, valóban megbízható hőmérőt a német D. G. Fahrenheit (1686-1736) alkotta meg, aki számos meteorológiai műszert tervezett és elsőként használt higanyt hőmérőjében. Az Észak-Európában széles körben elterjedt hőmérő jóformán ismeretlen volt Olaszországban és Franciaországban, ahol az 1730-ban R. Réaumur (1687-1757) által feltalált nagy méretű, alkoholt használó hőmérő terjedt el. Egészen 1742-ig kellett várni, amíg Anders Celsius svéd csillagász a higanyhőmérő skáláját a két meghatározott pont között 100 egységre osztotta. A forrásban lévő víz hőmérsékletét 0 fokban határozta meg, míg az olvadó jegét 100 fokban. A skálát idővel megfordították és napjainkban a Celsius skálát világszerte használják.
Full transcript