Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Jászai Mari élete -"csökkentett módban"

No description
by

Tomi Simi

on 30 January 2015

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Jászai Mari élete -"csökkentett módban"

Jászai Mari
A bigottan vallásos, puritán ácsmester apa, Krippel József, német iparosok leszármazottja. Jóképű, egyenes tartású férfi, ügyes kezű, munkaszerető mesterember, az Esterházy birtok uradalmi ácsa.
Édesanyja, a nemesi származású szépséges Keszey Julianna, nagyra törő, férfilelkű, kevély teremtés, aki faluszerte híres volt szépségéről.
5 gyermekük született
(4 fiú és a kis Mari)
Ászár-1850. február 24

Születése
Szülei
Mari
„A színpadon az apám vagyok, az életben az anyám”
– vallotta később Jászai.
Győr
Jobb megélhetés reményében,
Gyermekek taníttatása szempontjából elköltöznek.

-Apja sokat dolgozik. Megyei hajdú majd házmester lesz.

-Anyja, aki szintén sokat dolgozik (éjszakánként menyasszonyi kelengyéket hímez) 30 éves korában meghal.

-Mari ekkor 5 éves. A zabolátlan természetű gyermeket, gondokkal kűzdő, elfoglalt édesapja nedves kötéllel veri, így próbálván rendre utasítani a félárva lányt.

Győr nem hozza el a hozzá fűzőtt reményeket.
10 éves korában verset mond az elemi iskolában.
A pelyi püspök már ekkor felismeri tehetségét.
11 évesen kocsmai dolgozó majd Bécsbe viszik, ahol pesztonkaként (dajkaként) alkalmazzák.
Hamarosan Pestre költözik ahol egy kávézóban lesz alkalmazott.

Később egy cirkuszi család cselédje lesz, akikkel Ausztriába megy.
16 évesen megtapasztalja a valódi szenvedést.
A Könniggrätzi csatában való kivételes helytállásért elismerő oklevelet és 300 ft jutalmat kap.

Ezt követően visszaköltözik Győrbe, családjához.
1853
1866
Könniggrätz
Egy színésznőből, A színésznővé
Mari megszökik otthonról és csatlakozik az éppen Győrben szereplő Hubay Gusztáv vándor színtársulathoz.
Így kezdi meg, 17 évesen, életreszóló színészi pályafutását.
1867 Győr
1. szereplése

Székesfehérvár
Peleskei nótárium
Székesfehérvárról ajánlólevéllel Budára utazik, ahol Bényei István társulatában lesz kardalos nő.
Jelentős szerephez csak később juthat.
Első, egymondatos szövegénél szinte megnémul a színpadon.

Ez később változik, megtörik a jég.
Egyre bátrabb lesz, otthonosabban kezd mozogni a színen.

Budán a Népszínházban kezd dolgozni.
Molnár György, a rendező már főszerepet is ad számára.
( A harmadik Richárdban, Margit szerepét. )
1869
Férjhez megy Kassai Vidorhoz, aki szintén a Népszínház dolgozója.
A következő évadra együtt szerződnek Kolozsvárra, Fehérváry Antal színházához. Népszerűsége egyre nő.
1870
A fővárosi Nemzeti Színházhoz hívják
Jókainé Laborfalvi Róza helyére.
Így lett a Nemzeti Színház tagja.
1872
Kassai Vidor
Jókainé Laborfalvi Róza
Óriási tudásszomj jellemzi a Krippel lányt már a kezdetektől, s hogy nem tanulhatott, tudatos önművelésbe kezd.
Jászai Mari, színművésznő népszerűsége töretlenül, egyre csak nőtt.
Sikereit a kor nagy kritikusai és az egyszerű nézőközönség is elismerte.
Tehetsége és rátermettsége megkérdőjelezhetetlen volt a színpadon.
Jászai Mari
Mérhetetlenül gazdag pályája legemlékezetesebb szerepei:

az Antigóné, Médeia, Élektra, Cleopátra,
Lady Macbeth, Volumnia, Goneril, Phaedra,
Stuart Mária, Erzsébet, Margit királyné,
Gertrudis, Mirigy és Éva -voltak.
Az „Ember tragédiájá”-ban ő volt az első Éva.


Elsősorban nagy tragikus szerepeiben nyújtott kiemelkedő alakításokat.
Pályája diadalokban és szenvedésekben egyaránt bővelkedett.
Kiváló szavalóművész, Petőfi verseinek hű tolmácsolója.
Naplót ír, amely színháztörténeti szempontból is értékes alkotás.
Jászai Mari könyvek egész sorában, hírlapi cikkekben, naplójában vallott nagy szerelméről, a színészetről. Egy alkalommal így fogalmazta meg a színészet lényegét:

„Szép és fölséges színészet, amely megengeded nekünk, hogy mindig a széppel foglalkozzunk, hogy a remekműveket a mi ajkunk közvetítse és a nagy költők prometheusi lángjánál melegedjünk és fényeskedjünk – én hódolattal, alázattal, hálával szeretlek és büszke vagyok a színész névre !”



De ugyanilyen érdekes az élet lényegéről szóló vallomása is, mely így szól:

„Az élet rejtelmes törvényszerűsége folytán a dolgok úgy végződnek, ahogy elkezdődtek. A homály, mely bölcsőmet fedte, borítja be nemsokára halálos ágyamat is. Ami közbe esik: rövid felrepülés volt a fénybe, ahonnan nemsokára vissza kell szállnom az örök homályba.”
Vidorrall 2 év házasság után elválnak. Jászainak ő volt az első és utolsó férje.
Jászai, férjével való válását követően rengeteg tapasztalatot szerzett férfiak terén.
Az ünnepelt díva előtt sorra borultak le a fiatalemberek, idősebbek, házasok vagy éppen kamasz úrfik.

Marit még sem szabad férfifaló cédaként emlegetnünk.
A sokszor nagyon elfoglalt színésznő ugyanis sosem talált igaz, megértő társára, hiába kereste azt.
Jászai szavaival élve:

„Sosem volt méltó társam a színpadon. Az életben sem”

„Csakhogy, hosszabb-rövidebb időközökben – mint az Amazonok, megint hadjáratra késztetett a vér, hogy hímet hozzak haza magamnak – megint elölről kezdődött az undor, a szemrehányás és bűnhődés.”
Bár igazi párra nem talált, sokat keresgélt...

Viszonya volt például Feszty Árpáddal, ami a férfi házassága miatt bomlott fel. Jóval romantikusabb színezetet kap azonban a Reviczky Gyulával és Szomory Dezsővel való kapcsolata.

Reviczkyt szokás a magyar irodalomtörténet (egyik) legszerencsétlenebb költőjeként emlegetni, öröksége elvesztése és párkapcsolati kudarcai miatt.
Egy félresikerült szerelem elől menekült Pestre, ahol - vesztére? – találkozott Jászai Marival.

„Égess el! Kéjes tűzhalálra vágyom.
Szerelmed máglyáján adjam ki lelkem.
Hadd égjen a pogány, ki a halálon
Tul sem hisz másban, csak a szerelemben.”

-Írta Reviczky Gyula.

Reviczky ekkor már közkedvelt költő volt, de újságba is írt irodalmi cikkeket, kritikákat, de ekkor már kezdett elhatalmasodni rajta a tüdőbaj, ami az ő korában egyet jelentett a halálos ítélettel. Jászai Mari volt az ő utolsó nagy szerelme, az, aki megszépítette egy haldokló, fiatalember hátralévő néhány hónapját. Ráadásul a színésznő a végső hetekben, kvázi a halálos ágyán szakított vele…

S hogy kiért hagyta el Jászai Reviczkyt?

Szomory Dezső miatt, aki akkoriban még félig kamasz volt. Jászai akár anyja lehetett volna a fiúnak, viszonyuk nem igazán kapott pozitív visszhangot a korabeli közéletben. A Szomory „művésznevet” is állítólag Jászaitól kapta az író, eredetileg Weisz Mórnak hívták (pesti zsidó kispolgári családból származott). 1890-ben a katonai szolgálat elől – amitől rettegett – Párizsba „emigrált”, ahol majd’ húsz éven át élt. Elutazása a színésznővel való kapcsolatának végét is jelentette.
Mikor esett utoljára szerelembe Jászai Mari?

A feljegyzések szerint úgy 1908 tájékán, egy gyógyfürdő-szanatóriumban. Rajec városában ismerkedett meg a nála majdnem harminc évvel fiatalabb orvossal, Plesch Jánossal. A doktor harmincesztendős korára már jól menő magánpraxissal dicsekedhetett, és szoros kapcsolatot ápolt számos híresebbnél híresebb művésszel, közéleti személyiséggel......

A fiatal doktor és az idősödő színésznő kései kapcsolata váratlan volt, mint egy villámcsapás, és legalább olyan váratlanul és viharosan ért véget. Többen úgy tartják, Jászai összes románca közül ez volt a leginkább kiteljesedett, legmélyebb szerelem.

A színésznő maga így írt erről saját szavaival:

„Egy mesébe illő pályafutásnak Te tetted fel a koronáját, János!
Te, és egy koszorú lett életem jutalma. Hosszú szenvedésemért Téged adott jutalmul az Isten, pályám iránti forró szerelmemért arany babérkoszorút a hazám. Mind a kettő egyforma csoda!”
Reviczky Gyula
Szomory Dezső
Még ugyan abban az évben, 1926. október 5-én Budapesten meghalt a nagy tragika, a Nemzeti Színház nagyasszonya.
1900. április 1-től egy évig a Vígszínház tagja.
1901. április 13-tól újra a Nemzeti Színház színpadán játszik, mint a színház örökös tagja.
Nemcsak színészként, de íróként is maradandót alkotott, ezért munkásságának elismeréseként 1909-ben a Petőfi Társaság tagjává választják.
1913-ban lebontják a Nemzeti Színházat. A társulat a Népszínházba költözik. ( Ez lett lebontásáig a Nemzeti Színház ) Jászai nagyon fájlalja az elhamarkodott döntést. Hogy a számára legkedvesebb színházzal, a Nemzetivel kapcsolata örökös legyen, annak egyik márvány oszlopából faragtatja saját síremlékét, tégláiból pedig a sírboltját. Jászai elkeseredését csak fokozza az I. világháború kitörése. Igyekszik a szenvedők fájdalmait enyhíteni. Fellép a sebesültek előtt a kórházakban, többször kis csomagot állít össze saját költségén, s ezeket mind a katonáknak küldi.
1915-ben neki ítélik oda a Kisfaludy Társaság Greguss-díját.
Egyre kevesebb darabban lép fel, inkább verseket mond. Minden évben elzarándokol Kiskőrösre Petőfi szülőházához, valamint Nagycenkre Széchenyi sírjához. Oda viszi legkedvesebb koszorúit is.
Időközönként Rábatamásiban pihen, ahol egyik testvére lakik. Az ismert Nagyasszony ott is fellép, verset mond, versmondásra tanítja a falu fiataljait is.
Szereti a falut, gyakran utazik vidékre. Egész lényéből szeretet, a segítőkészség árad. Talán épp azért, mert gyermekkorában oly nagy szüksége lett volna mindkettőre.
Amikor az ászári öreg iskola az 1880-as évek végén összedőléssel fenyegette a falu kis diákjait, Hérics Márton plébános Jászaihoz fordult segítségért. Jászai ekkor leutazott ide, s Kisbéren a lovardában tartott előadást. A bevételt is az iskola építéséhez adta.
1922. március 12-én ünnepelték nemzeti színházi tagságának 50 éves jubileumát.
A klasszikus stílusnak a maga korában páratlan erejű képviselője volt.
1926-ban egészsége megromlott, sokat betegeskedett. Utoljára Stuart Mária Erzsébet királynéját játszotta 1926. január 6-án.
Jászai Mari eredeti nevén,
Krippel Mária. A színésznő hamar
megváltoztatta nevét, melynek
német jelentése "beteg".
Életének hátralévő szakaszában
Vége
Full transcript