Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Kommunikáció: műsorszórás

Kommunikáció
by

Syi

on 29 October 2016

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Kommunikáció: műsorszórás

televízió
1684.05.21: Robert Hooke londoni előadásban megemlíti az optikai telegráf lehetőségét („On Showing a Way How to Communicate One’s Mind at Great Distances”)
Claude Chappe, Franciaország
a szemafor 196 alak (szimbólum) megjelenítésére alkalmas
Chappe első névötlete a ‘tachygraphe’ - ‘gyors író’, Chappe barátja, Miot de Melito javasolja a ‘telegráf’ - ‘messze író’ nevet
1792: az első sikeres kísérlet Párizs és Lille között (120 mérföld), szemaforok 12-25 km-nyire egymástól
gyorsan terjed Európában, Napoleon ezt használja a hadsereg irányítására
1946: a telegráf végleg kiszorítja (a francia kormány ekkor dönt távírókábelek telepítéséről)
Claude Chappe
(1763-1805)
Robert Hooke
(1635-1703)
optikai telegráf, Svédország
optikai telegráf, Anglia
redőnyös optikai távíró - Chudy József
1786: Chudy József (zeneszerző, a magyar operajátszás megteremtője) akuszikus és optikai telegráfot hoz létre
1972-ben publikálja a rendszer leírását
1792 vagy 1793: Potsdamban Chudy bemutatja a telegráfját a porosz királynak, de nem kap támogatást (ez még Chappe rendszere előtt van!)
1796: operát ír a telegráfról (‘Der Telegraph oder die Fernschreibmaschine’)
redőnyös optikai telegráf:
egy dobozban fényforrás van, a doboz oldalán 5 lyuk van, amiket zsaluval lehet eltakarni vagy szabadon hagyni
bináris elven működik (vagy kijön a fény egy lyukon vagy nem)
32 jel reprezentálására alkalmas
akusztikus telegráf:
dob vagy harang
a) két hangszer (két hangmagasság) esetén:
0 = magasabb hang
1 = mélyebbhang
b) egy hangszer (egy hangmagasság) esetén:
0 = két rövid ütem
1 = egy hosszú ütem
Abraham Niclas Clewberg-Edelcrantz, Svédország
1794.11.01: 12 km (Stockholm és Drottningholm között)
1024 jel továbbítására alkalmas (10 darab két-állású zsalut használ)
digitális elven működik
1809: 50 állomásból álló, 124 mérföld hosszú szakaszt építenek meg
1810-20-as évek: a kezdeti sikerek után csökken a jelentősége
1830-as évek: a svéd kormány feléleszti a rendszert
1837: megnyitják privát használatra
1881: megszüntetik a rendszert (az elektromos telegráf itt is kiszorítja)
1795: John Gamble (c1760-1811) négyféle bináris-elvű optikai telegráf-rendszer prototípusát is elkészíti, de az angol flotta nem az ő javaslatát fogadja el.
1795: Lord George Murray tervei alapján az angolok London és Deal között megépítik a 6 zsalus, bináris optikai telegráf rendszert
1814: a franciákkal megkötött párizsi békéig kiépítik a rendszert Yarmouth, Portsmouth, Plymouth között
optikai telegráf, Franciaország
műsorszórás
kommunikáció
távjelzés
távíró
telefon
radar
rádió
televízió

műsorszórás
radar
Alexander Graham Bell: telefon
radar
telefon
távíró
gyorstávíró, távíróprinter
Crippen sztori
Titanic
rádiókészülék
telefon
távíró
rádiótávíró
radar
optikai telegráf
rádió
televízió
mobiltelefon: előzmények
mobiltelefon: felfutás
mobiltelefon
távíró
tengeralatti kábelek
"Mr. Watson, come here - I want to see you."
Puskás Tivadar: telefonhírmondó
távíró
telefon
internet
koaxkábel
üvegkábel
telefonközpont
digitális telefonközpont
kézi kapcsolású telefonközpont
Pollák Antal
(1865-1943)
gyorstávíró/teleautográf
1898: Pollák Antal Virág Józseffel szabadalmaztatja a ‘teleautograph’-ot
kezdetben morse-jelekkel dolgozik (nagyságreddel nagyobb sebességre képes a kortárs távírókhoz képest), majd betűíró gyorstávíróvá alakítják át
percenként 750 (olvasható folyóírással megjelenített) szó továbbítására alkalmas
enyhén lejtve írja ki a sorokat
sosem kerül tényleges használatba
teletype/telex
Morse-távíró
Morse Code Translator --- http://morsecode.scphillips.com/translator.html
1809: Samuel Thomas von Soemmering tudományos cikkben leírja az első elektrokémikai telegráf működését (külön vezeték van a német ábécé összes betűjének és a számoknak, összesen 35 darab)
1816: az első működő távíró, a Ronalds-telegráf
Francis Ronalds saját kertjében telegráfot épít, amellyel 12.9 km-re képes üzenetet küldeni
a brit haditengerészet visszautasítja a támogatást mondván, békeidőben nincs szükség ilyen eszközre és a már létező optikai telegráfrendszer megfelel
több, mint 100 vonalas összeköttetést igényelt a két pont között
1871: érdemei elismeréseként Ronalds lovagi rangot kap
1832: első elektromágneses távíró Baron Pavel Lvovich von Schilling, orosz felfedező
1836-36: Carl August von Steinheil távíróhálózatot épít Münchenben és a német vasútnak
1837: Angliában Charles Wheatstone és William Cooke feltalálja a Cooke/Wheatstone telegráfot
mágnestűs telegráf: négy, elektromágneses úton mozgatott tű segítségével lehet 20 alfabetikus szimbólumra mutatni
1837 júniusában sikeresen demonstrálják a rendszer műküdését Euston és Camden vasútállomásai között
sokkal gyorsabb a Morze-táívírónál
Wheatstone vezeti be a lyukszalagot is

1936: Elderton telegráf, David Alter összeköti a lakását és a munkahelyét, kér szabadalmat, de nem kapja meg
1938-1944: Morse-távíró, Samuel Morse és Alfred Vail
1837 ősz: Vail csatlakozik Morse-hez, saját költségére tökéletesíti a távírót, szabadalmi részesedésért)
1838.01.06: első sikeres kísérlet és tudományos bemutató, 3km-es kábel
What hath God wrought? - ”Mit akar tenni az Isten?" (bibliai idézet)
1844: első nyilvános demonstráció Baltimore és Washington közt (kormányzati támogatásból)
1839: William Fothergill Cooke, első kereskedelmi hasznosítás
melyik gyorsabb, az SMS vagy a Morze? -> videó
Pallas lexikon címszavai: Telegráf-díjszabás, Telegráf-értekezletek, Telegráf-értékjegyek, Telegráf-forgalom, Telegráf-jog, Telegráf-kongresszus, Telegráf-oszlop, Telegráf-rongálás, Telegráf-személyzet, Telegráf-szerződések, Telegráf-szolgálat, Telegráf-tanfolyam, Telegráf-titok, Telegráf-törvény, Telegráf-üzleti szabályzat, Telegráf-vonal
távirda, távirat, telegramm, sürgöny

Wheatstone-Cooke távíró
Soemmering távíró-elképzelése
Ronalds-telegráf
Nietzsche: a Gutenberg-galaxis alkonyának kezdete
kezdetben printing telegpraph volt, de gyorsabb volt a hang alapú üzenetcsere
az első globális (és digitális) telekommunikációs rendszer
a sajtó és a távíró megjelenése után válik iparággá: ekkortól van elég hír (a világból)
sajátos centralizáció
a távíró jelentősége
a Föld behuzalozása
1861: első transzkontinentális kábel: USA két partja közt, a vasút előtt! (máshol 1858)
1865: Párizsban megtartják az első telegráf-kongresszust, ahol lefektetik a nemzetközi teleráf-szerződés alapjait
1866: transzatlanti kábeleket fektetnek USA és Európa közt
1872: a Föld fontosabb nagyvárosait távíróvezetékek kötik össze
S.T. Soemmering
(1755-1830)
Francis Ronalds
(1788-1873)
Baron Schilling
(c1780-1836)
W.F. Cooke
(1806-1879)
Samuel Morse
(1791-1872)
Alfred Vail
(1807-1859)
David Alter
(1807-1881)
C. Wheatstone
(1802-1875)
"Az automatikus távírókkal a táviratozás sebességét „kopogtató” morzézással a mégoly rátermett távírász sem volt képes bizonyos határon túl növelni (ez a betűk és a számok keverékéből álló szöveg esetén nagyjából 120–130 jel percenként). A közlemény szövegét először lyukszalagra vitték, amit azután az automatikus távírógépben nagy sebességgel futtattak. A gép a lyukakon át érintkezőkkel „olvasta” a szöveget, s az egyes jeleknek megfelelően adott áramimpulzusokat a vezetékbe."
SMS vs Morse Code
távíróprinter
1867: Edward A. Calahan, az American Telegraph Company alkalmazottjaként készíti el az első prototípust
ca. 1870: az amerikai pénzügyi cégeknél, a tőzsdéken alkalmazásba veszik a stock tickert, amelynek segítségével szöveges tőzsdei információkat lehet küldeni telefonvonalon keresztül
közel szám éven át így küldik a tőzsdei információkat
1916: a chicago-i Markrum nevű cég készíti el az első teleprintert, amely képes szöveges üzenetet küldeni telefonvonalon keresztül
1928: a Bell Labs működő teleprinter rendszert épít, és a szolgáltatást 1931-ben kiterjesztik az egész ország területére, amit telex néven vezetnek be (teleprinter exchange)
1904: bemutatják a londoni francia-belga kiállításon, ahol nagy sikert arat. Marconi a drótnélküli távíró atyja a következő táviratot küldi: "Pollák találmányát csodatalálmánynak találtam.”
videophone, photophone, picturephone
heliográf
harci hangjelzés (dob, kürt), postai kürtjelzés
elemi távjelző technikák
távjelzés
távíró
telefon
radar
rádió
televízió

füstjelzés, tűzjelzés
tüzijáték
zászló- és karjelzések
haditengerészeti zászló- és szemaforjelzések
fáklyatelegráf, hidraulikus telegráf
közlekedési jelzések
1 2 3 4 5
1 A B C D E
2 F G H I/J K
3 L M N O P
4 Q R S T U
5 V W X Y Z
Polybius-négyzet
gémeskút-jelzés
füstjelet használnak a törzsi társadalmakban
16. sz-ig Angliában tűzjelet használnak (beacon)
a kínai nagyfal toronyőrei füstjelekkel jeleznek egymásnak (néhány óra alatt 300 mérföldre juthat el az üzenet)
Kr.e. 150: a római birodalomban kiépítenek egy színes füstjeltorony-rendszert 4500 km hosszan (smoke telegraph)
a sikeres pápaválasztás jelzésére a mai napig ezt használják (fekete füst = eredénytelen, fehér füst = eredményes)
tüzijáték
olimpiai láng
jelzőfüst, jelzőrakéta
rögzített jelkészlet: zenei dallamok
harci hangszerek
kürtök, trombiták, fúvosok
dobok, dobtelegráf (drum telegraph)
hangjelzés lovasharcban
kopogás börtönökben
postai kürtjelzés
bírói síp sportversenyeken
„A postakürtnek a múltban igen fontos szerepe volt. Ugyanis a rossz utakon, különösen sáros időben nagy jelentősége volt a szembejövő kocsi kitérésének. A postakürt által adott jelzésekre valamennyi szembejövő járműnek ki kellett térnie az útból, s bizony gyakran előfordult, hogy a kitérő kocsi kereke agyig süppedt a sárba. A kürt által adott jelzések tehát a posta gyors közlekedését biztosították. Később azt a célt is szolgálták, hogy a legközelebbi állomást figyelmeztessék az érkező járatra, egyúttal felhívták a közönség figyelmét a posta érkezésére és indulására is. Az egyszerű kürtjelek az idők folyamán melódiákká váltak. A magyar, illetve osztrák postánál használatos kürtjeleket Haydn szerezte.” (posta.hu)
Figyelmeztető jelzés – ez a jelzés figyelmeztet a következő utasításra. A jelzést közvetlenül az utasított csapat száma követi, majd az utasítás. Jelzés pl. dobbal: közepes hosszúságú pergetés. ( titititititititititititititi ) A csapat számával azonos dobütést követően pedig ismét közepes hosszúságú pergetés. Ezután következik az utasítás.
A tizedek számozása – A tizedek számozása azonos számú, lassú tempójú dobütés
Pl.: utasítás következik a harmadik tizednek: titititititititititititititi tá - tá - tá titititititititititititititititi
Az egységek számozása - Az egységek számozása azonos számú, lassú tempójú megkettőzött dobütés
Pl.: utasítás következik a második egységnek: titititititititititititititi titi - titi titititititititititititititititi
(Összevontan: utasítás következik a harmadik tized második egységnek:
titititititititititititititi tá – tá – tá - titi - titi titititititititititititititititi)
Minden tizednek – tá – ti - ti - ti – tá tá – ti - ti - ti – tá …
Előre! – ti – tá – ti ti – tá – ti ti – tá – ti …
Balra! – ti – ti – ti – tá ti – ti – ti – tá
Jobbra! - ti – ti – ti – tá – tá ti – ti – ti – tá – tá
Vissza! – tá –ti – ti – tá – ti tá –ti – ti – tá – ti
Lépés – tá – ti – tá – ti – tá – ti – tá – ti …
Ügetés! - ti – ti – ti – ti – ti – ti – ti – ti – ti – ti – ti – ti …
Vágta! - ti – ti – ti ti – ti – ti ti – ti – ti …
Állj! – ti – ti – ti – ti – ti – ti – ti – ti - tá ti – ti – ti – ti – ti – ti – ti – ti – tá
Gyorsíts! – tá – tititi tá – tititi tá – tititi tá – tititi
Lassíts! – tá – tá – tititi tá – tá – tititi tá – tá – tititi tá – tá – tititi
Támadás! – tá –titi – titititi tá –titi – titititi tá –titi – titititi
Nagy Sándor harci kürtje (5 km hatósugarú)
füstjeltorony a római birodalomban
füstjelzés a Vatikánban
olimpiai láng
jelzőfüst
füstjelző rendszer a kínai nagyfalon
indiánok füstjelzése
Aeneas kombinált fáklya- és vízjelzőrendszere
Kr.e. 450: Kleoxenos (Celoxenus) és Demokleitos (Democleitus), Alexandriában kifejlesztik a rejtjelezett fáklyatelegráfot (torch telegraph)
kétszer 5 fáklyát használnak mindkét oldalon a 24 betűs görög ábécé kódolására, az ábécét öt csoportba osztják (a 25 betűs angol ábécé is kódolható így)
a bal oldali fáklyacsoporttal jelzik azt, melyik betűcsoportról van szó, a jobb oldali fáklyákkal mutatják a kiválasztott csoporton belüli betűt
a módszer modern rekonstruálásakor kiderült, hogy percenként 8 betűt lehet így elküldeni
BABA = 12 11 12 11; DROT = 14 42 34 44
6x6-os táblával a magyar ábécét is kódolni lehet
Kr.e. 150: Polybius-négyzet
a görög történetíró leírásából ismerjük a fáklya-telegráf kódolási szisztémáját, ami miatt sokan Polybius-négyzetként hivatkoznak rá
a polybius-négyzetet füstjelzéshez, kopogási jelzéshez, fényjelzéshez is használni lehet
c.Kr.e. 350: Aeneas (Aeneas Stymphalus) szinkron telegráfja, fáklyatelegráf és víztelegráf együttese
katonai kommunikációra használják
azonos edényekben vízmérce (számozott bot) van
fáklyával jelzik, meddig kell kifolyatni a vizet mindkét helyen, a kifolyt víz mindkét helyen azonos állást (számot) mutat
a számok előre rögzített üzeneteket azonosítanak
nehézkes, csak néhány fajta üzenetet lehet küldeni, de az edény birtoklása nélkül megfejthettlen
Polybius-féle fáklyatelegráf
jelzőtűz, füstjel
száldob: hangjelzésre szolgál
szalmacsutak: fényjelet ad
gémeskút: szemaforjelzés
Pásztorok jeladó eszközei:
a) kondáskürt (1890 körül), Debrecen (Hajdú vm.);
b) havasi kürt (1910–20-as évek), Csíkszentdomokos (Csík vm.);
c) csordástrombita (1890 körül), Debrecen (Hajdú vm.)
Száldob és lármafa
17–18. század, Csík vm.
1. vigyázz, hivatalos ember érkezett
2. hajtsák a gulyát vagy ménest az itatóhelyre
3. elkészült az ebéd, jöjjenek ebédelni
4. nagy baj, szerencsétlenség történt
5. vigyázz, megérkezett az olvasó (számvevő) bizottság
6. vigyázz, látogató gazdák érkeztek
7. a kút vize nem iható
8. a kút elromlott
9. a számadó nincs a közelben
10. nő tartózkodik a pásztorálláson
11. megérkezett az ócskás, lehet adni-venni
közlekedési lámpa
közlekedési táblák
rendőrjelzések
világítótorony
vasúti szemaforrendszer
1842-43: Charles Hutton Gregory kezdeményezésére bevezetik az első vasúti szemaforrendszert 1842-1843 telén.
1841: Birminghamben megállapodnak a vasúti fényjelzések szabványában:
piros fény = Áll!
fehér fény = Mehetsz! (szabad a pálya)
zöld fény = Vigyázz!
Howe-kód
1790: Lord Richard Howe kidolgozza a Howe zászlójelzési rendszert
10 színes zászló a számokra, 6 kiegészítő zászló
egy segédszótárból 260 üzenetet lehet így azonosítani (1799-ben kibővítik 340 egységre)
Popham-kód
1800: Sir Home Riggs Popham admirális vezette be az angol flotta hajóin (és a szárazföldön is) a kétkarú szemaforjelzéseket és egy új zászlójelzési rendszert (Popham-kód)
1803: Popham javaslatát elfogadja és bevezeti a brit haditengerészet
1808: Napóleon is használja
nemzetközi hajózási zászlójelzési rendszer
Nelson admirális trafalgari ütközet
wig-wag zászlójelző rendszer
1850-es évek: Albert James Myer kidolgozza
1861: először használják csatában a rendszert
mindig függőleges helyzetből indul a jelzés
három „mozgásfajta” van:
1 = oldalirányban, szemből jobbra lenget egyet
2 = oldalirányban, szemből balra lenget egyet
3 = előre felé lenget egyet
a zászlójelzés nemzetközi ábécéje
földi repülésirányítási jelzőrendszer
gépjármű közlekedés: rendőr karjelzési szisztéma
sport: játékvezetők karjelzései
repülőtéri karjelzések
1
2
Albert James Myer
(1828-1880)
jelnyelv
török heliográf-csapat az I. világháborúban, 1917
‘naptelegráf’ (napállástól függően 1 vagy 2 tükröt használnak)
elsősorban katonák használják
morse-kódot alkalmaz
50 km hatótávolság
1810: előzmény - Carl Friedrich Gauss elkészíti az első heliotrópot (térbeli pozíció bemérésére alkalmas, 100-200 mérföldig)
1877: Sir Henry Christopher Mance heliográfját bevetik harci körülmények között Indiában
C. F. Gauss
(1777-1855)
H.C. Mance
(1840–1926)
jelzőlámpa
Aldis-lámpa
1867: Philip Colomb angol hadihajókon alkalmazza először
Authur C.W. Aldis lámpáival már Morse-kódot használ (Aldis lámpa)
a haditengerészetnél rádiócsend idején, konvojok irányításakor használják
repülésirányítás
irányítótorony-jelzőrendszer
tartalékrendszerként használják a rádiókommunikáció esetleges hibája esetére
szűk üzenetkészletet kezelnek piros, zöld, fehér fényekkel (stop, land)
közlekedési lámpa (három jelzés, kvázi-bináris)
reflektor
A.C.W. Aldis
(-)
Philip Colomb
(1831-1899)
katonai keresőlámpa
sugárzott hangüzenet(-küldés és -fogadás)
szórás, frekvenciakorlát
rádiós műsorszórás: elterjedése az ezerkilencszázhuszas évek
a rádióbeszéd „orális varázsa” (Havelock, Nyíri)
adás, műsoradó, műsorszóró, lefedettség, elérés
vevőkészülék
valósidejű üzenetküldés, teljes körű elérés
mobil: táskarádió, autórádió
közönség, műsor, sávok, műsorfolyam, reklám, sorozat
szórakoztatás, tájékoztatás, ismeretterjesztés
Guglielmo Marconi
rádiótávíró
1894: tinédzserként sokat kísérletezett szülei Bolognához közeli házában Hertz transzmitterével és Branley cohererével
képes volt rádióüzeneteket küldeni egyik szobából a másikba, de nagyobb távolságot nem tudott elérni a rendelkezésére álló transzmitter gyenge teljesítménye miatt
sok-sok kísérletezés eredményeként 21 éves korában vezeték nélküli kapcsolat tud létesíteni 2,4 km távolságra
1899: sikeresen elküldi az első vezeték nélküli üzenetet az Csatornán keresztül az angliai South Foreland és a franciaországi Wimereux között (50 km)
1899.04.28: a világ első vészjelzését küldik rádióhullámokon keresztül, amikor az R.F. Matthews gőzhajó és a British East Godwin Lightship összeütközik
1899.09: Marconi készülékét felszerelik két amerikai hajóra, hogy közvetítsék a világkupa yacht verseny eredményeit egy new yorki újság számára. A sikeres demonstráció nyomán megalakítják az American Marconi Company-t
1900: bejegyzi a híressé váló ‘No 7777’ szabadalmát (‘Improvements in Apparatus for Wireless Telegraph)’. Ez a megoldás teszi lehetővé, hogy telegráfállomások különböző hullámhosszokon működjenek interferencia nélkül
ezt a szabadalmat 1943-ban fölülbírálták, amikor úgy határoztak, hogy három további feltaláló (az angol fizikus, Sir Oliver Lodge, az elektromosság szerb úttörője, Nikola Tesla és John Stone) is jelentős mértékben hozzájárult a rádió-tuning apparátus fejlesztéséhez
1901.12.12: sikeres kísérletet tesz az Atlanti óceánon keresztüli rádióüzenet továbbítására
4800 km távolságot képes áthidalni az addigi legnagyobb 130 km-es táv helyett
az S betű Morse kódját küldik át az üzenetben
az üzenetet az angliai Cornwallból a newfoundlandi St. John's kikötőbe küldik
1996-ban egy BBC filmstáb próbálja megismételni a kísérletet korabeli technikát és megoldásokat alkalmazva, de a siker elmaradt az azóta eltelt időszakban „rádióhullámokkal túlzsúfolt” légtér telítettsége miatt
1905: kifejleszti az irányított rádióantennát
1905: Az angol parlament elfogadja a vezeték nélküli távirat szabályozásáról szóló törvényt (Wireless Telegraphy Act), amely lehetővé teszi Marconi számára, hogy hajó-föld rádiószolgáltatást indítson (ship-to-shore radio service)
1832: James Bowman Lindsay egy tanteremben demonstrálja UHF vezetéknélküli telegráf működését a diákjai számára
1854: Lindsay, 2 mérföldnyi távolságban hoz létre rádiós kapcsolatot a Tay-torkolatban (Firth of Tay) Dundee és Woodhaven (most Newport-on-Tay része) között
1866: Mahlon Loomis, amerikai fogorvos rádióhullámok segítségével küldött telegráfüzenetet két hegycsúcs között (22,5 km távolságra) West Virginiában
1872.07.20: Mahlon Loomis megkapja a világ első szabadalmát vezetéknélküli kapcsolatra ('Improvement in Telegraphy’)
1887: Heinrich Rudolf Hertz először bizonyítja, hogy léteznek – VHF és UHF – elektromágneses hullámok (rádióhullámok)
1890: Edouard Eugène Désiré Branly, francia fizikus bemutatja saját felfedezését, a 'coherer'-t, amely rádióhullámok vételére képes eszköz; miután saját elképzelése és az eszköz működőképességét bizonyította, Branly többet nem foglalkozik a kérdéssel; később Marconi használja ki igazán Branly felfedezését
1893: Nikola Tesla nyilvános kísérlettel szemléltette a rádiózás technikai lehetőségét St. Louisban
1912.04.12: A Titanic nevű óceánjáró jéghegynek ütközik és elsüllyed
A hajó utasai közül 1513-an meghalnak.
A rádiótelegráfnak köszönhetően 711 embernek sikerül megmenekülnie, mivel a közelben tartózkodó másik hajó rádioperátora veszi a Titanic vészjelzéseit, és a hajóval a helyszínre sietve felveszik az életben maradt utasokat.
Marconit az eset után hősként ünneplik. A baleset kivizsgálása után az egész világon kötelezővé teszik a rádiószolgáltatást a hajók számára.
Marconi gazdaságilag nagyon jól jár mindezzel, mert minden eladott Marconi-készlethez alkalmazni kell még két Marconi-operátort is.
A Crippen-sztori körüli sajtóvisszhang sokat segítettt Marconi rádiós szolgáltatásának megismertetésében.
1910: A gyilkossággal vádolt dr. Henry Hawley Crippen megpróbált megszökni Angliából. Amikor Crippen kihajózott Angliából Amerikába tartó SS Montrose nevű hajóval, a hajókapitány felismerte őt, és Marconi ‘ship-to-shore’ rádiószolgáltatásán keresztül jelentette az angliai rendőrségnek, akik egy gyors hajóval utolérték a tengerjárót és letartózatták a doktort.
1910-ben Dr Henry Hawley Crippen amerikai orvost azzal vádolták meg, hogy megmérgezte, majd felkoncolta a feleségét. Bizonyítékként egy talált hullára hivatkoztak, amelyet fej, csontok és genitáliák nélkül találtak. A vádlottat a bírósági tárgyalás során elítélték, majd felakasztották.
2007-ben amerikai tudósok DNS-vizsgálatok révén kiderítették, hogy a 100 éve talált tetem nem Crippen feleségéé volt, tehát Crippen valószínűleg ártatlan volt.
http://www.timesonline.co.uk/tol/news/uk/crime/article2674601.ece
The telephone earpiece used to detect the first transatlantic signal, the three dots of Morse code for the letter 'S', in Newfoundland in December 1901. Marconi famously handed this receiver to his assistant with the words, ‘Can you hear anything, Mr Kem?’
Marconi
Guglielmo Marconi
(1874-1937)
Marconi
1908: Marconi elindítja a 24-órás kereskedelmi rádiótávíró szolgáltatását az Atlanti óceánon keresztül – a kanadai Novia Scotia és az írországi Clifden partjain felépült Marconi-tornyok között
1909: Marconi és Karl Ferdinand Braun, fizikus közösen megkapják a fizikai Nobel díjat a vezeték nélküli távirat területén végzett tevékenységükért
1912: eddig kevesebb, mint 400 hajót szerelnek fel Marconi vezeték nélküli készülékkel
1912: Sharman, megjelenik egy korai walkie-talkie, amit úgy hirdetnek, hogy ‘hordozható vezeték nélküli készülék - az üzenetet a kertben sétálva foghatod - új lehetőség kerti partik számára’.
1912:
Herbert Asquith vezette brit kormány majdnem belebukik a 'Marconi botrányba’. David Lloyd George pénzügyminiszter részvényeket vásárol Marconi cégében mielőtt még kihirdetnék, hogy a kormány szerződést kötne Marconival vezeték nélküli birodalmi állomásláncolat kiépítésére és üzemeltetésére
a botrányt mindenki „túléli”, de egyre erősebbé válik a politikai szándék Marconi növekvő monopolhelyzetének megtörésére.
1913: Marconi
elindítja az első kétirányú transzatlanti rádiótelegráf szolgáltatást Novia Scotia (Kanada) és Írország között
eddig egy időben egyszerre csak egy irányban lehetett üzenetet küldeni az Atlanti óceánon keresztül
Guglielmo Marconi
(1874-1937)
1915.11: elküldik az első beszédüzenetet az Atlanti óceánon keresztül
az üzenetet USA Arlingtoni tengerészeti állomásáról (Virginia) küldik amerikai rádió-telefon mérnököknek, akik a párizsi Eiffel toronyban veszik az adást
1916: Marconi berendezései nagy se gítséget jelentenek az angol Királyi Flotta számára a németekkel vívott jütlandi tengeri csatában
a Brit Tengerészet ezt megelőzően ellenségesen viselkedett Marconival szemben: néhány rádiós eszköz megvásárlása után megpróbálták visszafejteni az eszközök működését és másolatokat csinálnak belőlük
1917: Edwin Howard Armstrong, amerikai rádiómérnök megalkotja a 'superheterodyne' rádióvevőt, amit „beletesz” hangoló rendszerébe. ez a megoldás javítja a teljesítményt, csökkenti az interferencia lehetőségét, megkönnyíti a rádióállomások keresését az egyszerű rádióhallgatók számára.
a mai napig haszálják ezt a megoldást a rádió- és tévéhangolások során
Armstrong ötlete az 1. világháború alatt merült fel először, amikor megpróbált az ellenséges repülők felderítésére alkalmas eszközt fejleszteni úgy, hogy repülőmotorok szikragyújtása által keltett rádióhullámokat akarta felfogni
1918.09: Marconi elküldi az első rádiótelegráf üzenetet Angliából Ausztráliába
1919: a General Electric (GE) megalapítja a Radio Corporation of America (RCA) céget, ami valójában az American Marconi Company újrapozícionálása a GE többségi tulajdonlása mellett. David Sarnoff az új cégben is board-tag marad, és ő lesz a kereskedelmi manager is egyben
a GE ekkor még úgy tekint a cégre, mint amely az eszközeinek marketálására alkalmas; a rádiósugárzás ötletét még csak nem is említik az alapító iratokban
David Sarnoff, President of the Radio Corporation of America, 1939
jütlandi tengeri csata, 1916
Karl Ferdinand Braun
(1850-1918)
David E. Hughes
(1831-1900)
Nikola Tesla
(1856-1943)
H. R. Hertz
(1857-1894)
Edwin Howard Armstrong
(1890-1954)
Mahlon Loomis
(1826-1886)
J. B. Lindsay
(1799-1862)
E.E.D. Branly
(1844-1940)
1904.05.18: Christian Hülsmeyer először használ rádióhullámot távoli fémobjektumok detektálására
demonstrálja, hogy lehetséges ködben érzékelni egy hajó jelenlétét (ekkor még a hajó a távolságát nem tudja meghatározni)
1904.04: Németországban szabadalmat kap ‘pre-radar’ eszközére, amit később kiegészít a távolság meghatározására alkalmas megoldásával
1904.09.22: Christian Hülsmeyer Angliában szabadalmat kap ‘telemobiloscope’ eszközére
1917.08: Nikola Tesla leírja a radar működéséhez szükséges elveket, módszereket
1934: Émile Girardea, francia mérnök radarrendszert épít Tesla elveinek megfelelően, amire szabadalmat kap Franciaországban (no 788795)
1935-ben Girardeau radarját részlegesen felhasználják a normandiai védelmi vonal kiépítésekor
1934: Robert M. Page, amerikai felfedező elkészíti az első ‘monopulse radar’-t
1934: P.K. Oschepkov, szovjet hadmérnök (a Leningrádi Elektrofizikai Intézettel közösen) olyan berendezést épít, amely 3 km-es hatósugáron belül képes a repülőgépet érzékelni (RAPID)
Christian Hülsmeyer
(1881-1957)
Nikola Tesla
(1856-1943)
Émile Girardeau
(1882-1970)
Robert M. Page
(1903-1992)
a távolbaérzékelés másfajta használata
A hanglokátor hanghullámok segítségével a vízben tud tárgyakat követni.
Az ultrahangos kompjúter-tomográfia hanghullámok és számítógép-grafika segítségével az emberi szervezet szöveteiről nyer képet.
A multispektrális fényképezés a felületekről visszavert energiákat szigeteli el adott hullámhosszúságú sávok segítségével.
„Először is a látás már nem korlátozódik az ember vagy a kamera szemének spektrális kapacitására. A radar nem szorul a fényképezéshez hasonlóan az elektromágneses színkép szűk terére, melyre szemünk is érzékeny, hanem más régiókra is kiterjed, különféle hosszúságú hullámokat tud kibocsátani és fogadni. A látás az elektromágneses színkép egészére kiterjed. Itt a látható csak része a környezet szenzoriális feltárásának. Következésképp a tárgyak térbeli helyzetének rögzítése nem kötődik látható voltukhoz.
Másodszor a rögzítés azonnal megtörténik. A hadparancsnokoknak nem kell kivárniuk, hogy a pilóták visszatérjenek a federítésrõl és a filmet előhívják. Ma már az ábrázolás azonnal megvan. A kép szinkronban változik a tárgy valódi változásával.”
LevManovich, ‘A radar: szem nélkül látni’
Virilio: a radar „láthatóvá tevő láthatatlan fegyver”
Kittler: radar az elektromos arc, elektromos szem
1935: Robert Watson-Watt
a radart az angolok használják ki először légiámadások elleni védelmi rendszer kialakításához (attól való félelmükben, hogy a németek kifejlesztik a halálos sugarat)
a brit Légügyi Minisztérium felkérésére vizsgálódni kezdő tudósok megállapítják, hogy a halálos sugár kifejlesztése, alkalmazása nem jelent valós veszélyt, de az elektromágneses hullámokat érdemes és lehetséges lenne repülőgépek érzékelésére használni.
1935-ben Robert Watson-Watt demonstrálja a védelmi radar működőképeeségét, szabadalmat is kap a készülékére (British Patent GB593017), ami alapján kiépítik az angol légvédelmi radarhálózatot (Chain Home network of radars to defend Great Britain).
Wattson-Watt megérti, hogy a jó képminőséghez magasabb frekvenciatartományokba kell menni, ami még az elektroncsövek méretcsökkenésével is együttjár, ezért fejlesztik az URH- és VHF-frekvencián működő radarokat
később az URH- és VHF-ferekvenciákon válhatott nagyhatalommá a televízió
1936: Bay Zoltán
magyar mérnök működő radart épít a Tungsram laboratóriumban
1930-as évek:
felfedezik a radaron jelentkező négyszögimpulzust
ez a háború után a tévézés számára alapvetően fontossá válik
1941:
megalkotják a radar kifejezést (RAdio Detection And Ranging – rádióérzékelés és távmérés)
visszhang – visszrádióhullám
1946.02.06: Bay Zoltán
bejelenti, hogy sikerült a Holdra radarjelet küldeni és fogadni a visszavert jelet
R. A. Watson-Watt
(1892-1973)
Bay Zoltán
(1900-1992)
halálsugár a moziban
The Death Ray, GB, 1924; “documentary” with Harry Grindell Matthews.
Laughing at Danger, USA 1924; with Richard Talmadge.
Death Ray (Luch Smerti), USSR, 1925; with Sergei Komarov.
The Mask of Fu Manchu, USA, 1932; With Boris Karloff.
Murder at Dawn, USA, 1932; with Jack Mulhall.
Chandu the Magician, USA, 1932; with Bela Lugosi.
The Whispering Shadow, USA, 1933; with Bela Lugosi.
The Vanishing Shadow, USA, 1934; serial with Onslow Stevens.
The Phantom Empire, USA, 1935; serial with Gene Autry.
The Lost City, USA, 1935; serial with William ‘Stage’ Boyd.
Murder by Television,USA, 1935; with Bela Lugosi.
The Invisible Ray, USA, 1936; with Boris Karloff, Bela Lugosi.
Sky Racket (aka Flight into Danger), USA, 1937; with Herman Brix.
Flash Gordon’s Trip to Mars, USA 1938; serial with Buster Crabbe.
The Fighting Devil Dogs, USA, 1938; serial with Herman Brix.
Flight to Fame, USA, 1938; with Charlie Farrell.
Adventures of Captain Marvel, USA, 1941; serial with Tom Tyler.
Superman, USA, 1941; animated short with a mad scientist, seemingly based on Tesla.
Spook Louder, USA, 1943; short with The Three Stooges.
The Great Alaskan Mystery, USA, 1944; serial with Milburn Stone.
King of the Rocket Men, USA, 1949; serial with Tristram Coffin.
Dick Barton at Bay, GB, 1950; with Don Stannard.
Atlantis, the Lost Continent, USA, 1961; with Anthony Hall.
The Secret of Dr Mabuse (Die Todesstrahlen des Dr Mabuse), West Germany/France/Italy, 1964; with Peter van Eyck.
The Brides of Fu Manchu, GB, 1968; with Christopher Lee.
Death Ray (Il raggio infernale), Italy, 1967; with Gordon Scott.
Death Ray 2000 (aka TR Sloane of the Secret Service), USA, 1979; with Robert Logan.
Kamikaze, France, 1986; with Michel Galabru.
Tesla and the Bell Boy, USA, 2008; with Laurence Cantor.
Tesla és a halálsugár
Nikola Tesla Colorado Laboratóriuma, circa 1900
1899: Nikola Tesla’s experiments in Colorado Springs cause the local electric company’s generator to cease functioning.
1907: In a letter to The New York Times, Tesla claims that he has built a device capable of “…projecting wave energy to any particular region of the globe.”
1908: On June 30, an explosion flattens 500,000 acres of pine forest near the Podkamennaya Tunguska River, Siberia. One theory posits that this was caused by Tesla’s experiments.
1924: May 20, The New York Times reports that Harry Grindell Matthews, has invented a “diabolical ray.”
May 28, The New York Times runs a story claiming that the Russian engineer Grammachikoff has developed an electromagnetic invention to destroy airplanes.
May 29, The New York Times again: “The inventors of a ‘death ray’ multiply every day.” The names of Professor TF Wall of Sheffield University, England, Prior and Raffe, also from England, and Herr Wulle, ‘chief militarist’ of the Reichstag are mentioned.
June 9, Time magazine reports that “Death Ray” Matthews has turned down £1,000 from the British Air Ministry to prove his invention, and fled to France ahead of an injunction from his backers.
September 5, Edwin R Scott, an inventor from San Francisco, claims he was the first to develop a death ray.
1928: On June 3, The New York Times reports that Dr Graichen of the Siemens Halske Electric Company in Berlin has created a death ray capable of destroying human life.
c1930: The US Army’s Aberdeen Proving Ground offers a reward to anyone capable of killing a tethered goat with a death ray, and the British Air Ministry offers £1,000 to anyone using a death ray to kill a sheep at 100 yards.
1934: The July 23 issue of Time magazine and September’s Modern Mechanix report that Dr Antonio Longoria of Cleveland, Ohio has invented a death ray that kills rabbits, dogs and cats instantly, turning their blood to water.
Robert Watson-Watt is asked by the British Air Ministry to look into the feasibility of the death ray. They are unable to prove its worth, but the research leads them to the invention of radar.
1935: February, in Liberty magazine, Tesla discredits the physical possibility of a death ray, but claims that his teleforce invention would have the ability to “Destroy anything, men or machines, approaching within a radius of 200 miles.”
August, Modern Mechanix states that French scientist Henri Claudel’s “Rays of Death” will “kill any living thing at a distance of 10 kilometers.”
1936: February, Professor Harry May of England presents Alpha the Robot and a Death Ray Machine at the San Diego Exposition
May 19, The Cornell Daily Sun reports that Henry Fleur of San Francisco, being sued by investors, for failing to deliver his death ray, holds a home demonstration for the judge and jury, and is acquitted after killing a snake, a lizard, and some termites.
1940: February, Popular Science, reports that Dr Longoria had destroyed his death ray “for the good of humanity.”
September, The New York Times reports that Tesla’s teleforce ray is ready, and could be deployed in three months, at a cost of $2,000,000.
1943: January 8, Tesla’s death in New York is reported. Destitute, he was still working on his teleforce weapon – the government seizes his papers, with J Edgar Hoover declaring them top secret.
1946: Dr Albert F Murray reveals that, during the war, he was asked by the British National Defense Research Committee to research the death ray. On December 2, Time magazine reports that he is to continue his work for the US government.
1957: Dr Vladimir Gavreau and his team in France discover the possibilities of infrasonic weapons.
2004: Raytheon is granted an FCC license to demonstrate its Silent Guardian “less-than-lethal directed energy aplication”, aka the Pain Ray.
Fessenden: az első rádióműsor
Reginald Aubrey Fessenden,
kanadai fizikus, Thomas Edisonnál kezd dolgozni, majd George Westinghouse munkatársa lesz. Később, a Western University of Pittsburgh professzoraként figyelme a rádiókommunikáci felé fordul.
Fessender megjelenéséig a rádiókommunikáció a Morse-kódok továbbításához egyetlen frekvenciájú jelfolyamot használ. Fessenden az amplitudó-moduláció elvének alkalmazásával képessé teszi a rádiókommunikációt arra, hogy közvetíteni lehessen olyan hangüzeneteket, amelyek több frekvenciát „használnak” (ez az AM - Amplitude Modulation alapú rádiózás ) Ekkortól fogva lehet beszédet és zenét továbbítani rádió segítségével.
Fessenden 500 szabadalmat jegyzett életében
1906.12.24: elhangik az első olyan AM radióadás, amely emberi beszédet és zenét sugároz a Bostonhoz közeli Brant Rockból (Massachusetts), amit az United Fruit Company nevű cég hajói fognak több száz mérföldnyire
Fessenden Dr. Alexanderson első alternátorainak egyikét használja fel, mely másodpercenként 50.000-es rezgésszámmal és 1 kilowatt teljesítménnyel dolgozik
Fessenden még a karácsonyesti rádióadás előtt küldött rádióüzenetet Brant Rockból Plymouthba, körülbelül 20 kilométernyire.
1907: Fessenden rádióüzenetet küld New-Yorkba (350 km), majd Washingtonba, 800 km-re
1908: Párizsba megy és a francia katonai állomások közreműködésével végzett kísérleteket. Az Eiffel tornyot használva fel antennája alapjául, fonográflemezeket tudott kisugározni és az adást a 800 km távolságban levő Marseilles-ben is lehetett fogni.
1910.01.13: Fessenden és De Forest közvetítést adnak a Metropolitain Operából, ahol Caruso énekel a Pagliacci-ban. Talán ötven hallgató hallhatta, beleértve a közelben levő hajók rádiós tisztjeit, néhány amatőrt és néhány újságírót De Forest gyárában Newmarkban.
szórt információ
biztosítani kell, hogy az időben "találkozzon" az adó (rádió) és a vevő (hallgató) vagyis egyidejű kommunikáció legyen
ez az "egyidejűsítő" eszköz a műsor = műsorszámok lineáris sorozata előre rögzített menetrend/program alapján
Reginald Fessenden
(1886-1932)
a következő műsorszám Helen Fessenden (a feleség) és Bent kisasszony (Fessenden titkárnője) lett volna, akik részleteket olvastak volna fel a Bibliából, de a mikrofonjuk hibája miatt ez elmaradt
Fessenden egy karácsonyi üdvözlettel bezárta az adást azzal búcsúzva a hallgatóktól, hogy írják meg a véleményüket, bárhol is hallgatták a műsort
az első rádióműsor (1906)
műsor
Brant Rock radio tower
az adást Fessenden konferálta
a várható program felolvasta
gramofonról lejászotta Handel "Largo" c. művét
Fessenden maga hegedülte el a ‘Csendes éj’ c. dalt (az utolsó versszakot énekkel kísérve)
Harold S. Black: negatív visszacsatolás
Harold S. Black
(1898-1983)
a rádiózás elterjedése
a rádiózás kezdete
rádió
a rádióipar kialakulása Amerikában, kereskedelmi rádiózás
Jack Benny
(1894-1974)
a rádió hatalma
elterjed a műsorszponzoráció (nagy cégek támogatni kezdik a rádióműsorokat, rádiós személyiségeket)
1948: Jack Benny sztori
kihez lojális a közönség: a csatornához vagy a személyiséghez
1932-1948: NBC, majd 1948-1955: CBS
kiderül: a karakter a fontos
kialakul a rendszeres műsorszerkezet
elkezdik előzetesen mérni a műsorok várható népszerűségét, ami a reklámtarifák megállapítása miatt fontos
napközben a nők többet hallgatnak rádiót, az ő igényeik kiszolgálására terjed el a szappanorepa (mivel az ilyen műsorok legfőbb támogatói a mosószergyártó cégek)
1938-as felmérés:
a sorozatokat kedvelő hallgatók napi átlagban tízet is hajlandóak meghallgatni kedvenc műsoraikból
a megkérdezettek harmad a műsorok kezdési időpontjaihoz igazítja saját programját
a megkérdezett nők 61%-a vásárolja a műsorokban hirdetett termékeket
a nagy hálózatok uralják a rádiózás jelenségét
1947-ben a rádióállomások 97%-a a nagy hálózatokhoz tartozik
1940-ben az adásidő több, mint felét a hirdetők finanszírozzák, és ez az arány tovább nő
1924: már több, mint 1000 rádióadó működik az USA-ban.
1927.08.02: H.S. Black, a Bell Laboratories munkatársa híressé vált felfedezést tesz, miközben a Hudson folyó kompján utazik, kitalálja a 'negative feedback’ ideáját
Black negative feedback erősítőjét De Forest Audionjával együtt az elektronikai kommunikáció 50 éves fejlődéstörténetében a két legjelentősebb találmánynak tartják
ennek ellenére Blacknek 1937 decemberéig csatáznia kell a Szabadalmi Hivatallal
Black erősítőjét legelőször a repeatekben használtták a telekommunikáció világában, de hamarosan minden szinten és eszközben megjelent ez a megoldás
1929.09. a Bell Laboratories tudósai Ausztráliai kollegáikkal folytatnak rádióbeszélgetést Londonon keresztül a British Post Office közreműködésével. Ez a rövidhullámú point-to-point rádiókommunikáció időszakának kezdete
1922: J. McWilliams Stone Operadio néven piacra dobja az első hordozható rádiókészüléket Chicagóban
1922: George Frost beszereli az első autórádiót Ford T-Model-jének ajtajába Chicagóban.
1923: Első reklámok megjelenése, a kommercializálódás kezdete
1922: Megnyílik az első reklámokat is sugárzó rádióállomás New Yorkban
1920-as évek vége: kialakulnak a ma is élő független rádió (később tv) hálózatok, mint a CBS és NBC
1927: az USA-ban rendelet szabályozza az adók frekvenciáját és működését, elismerve a rádiózást, mint mindennapi szükségletet, ami ekkorra külön iparággá nőtte ki magát
1927: megjelenik az első fonetikus ABC, melyet rádió-kommunikáció segítésére használják a civil szférában (ITU - International Telecommunication Union)
1920-as évek: kép kísérleti közvetítése rádióhullámok segítségével
1930: az FM technológia kiküszöböli az interferenciát, de az AM-hez képest kisebb hatótáv miatt a 70-as évekig nem terjed el
1930-as évek:
a gazdasági világválság idején Roosevelt gyakran tart rádióbeszédet
megjelennek a rádiójátékok, színházi és társadalmi események, koncertek, szappanoperák, drámák – megkezdődik a szórakoztató- és rádióipar összefonódása
korai rádió a lakásban
Roosevelt, amerikai elnök rádióbeszéde

George Frost korabeli fotón, 1922
A - Alfa
B - Bravo
C - Charlie
D - Delta
E - Echo
F - Foxtrot
G - Golf
H - Hotel
I - India
J - Juliett
K - Kilo
L - Lima
M - Mike

N - November
O - Oscar
P - Papa
Q - Quebec
R - Romeo
S - Sierra
T - Tango
U - Uniform
V - Victor
W - Whiskey
X - X-ray
Y - Yankee
Z - Zulu

1915: David Sarnoff
előbb kereskedelmi igazgatója az American Marconi Co. végnek, később az RCA elnöke
a cégének tett feljegyzésben leírja a rádiózenedoboz ötletét

David Sarnoff
(1891-1971)
"Olyan fejlesztésre gondolok, amely a rádiót ugyanolyan „háztartási eszközzé” tenné, mint ahogy a zongora vagy a fonográf is az. A lényeg az, hogy vezeték nélkül vigyük el a zenét az otthonokba. A „rádiózenedobozt” el lehetne látni erősítő hengerekkel, kihangosított telefonnal, és mindezeket egyetlen dobozba lehetne elhelyezni. A dobozt a lakás nappalijában vagy társalgójában egy asztalra lehetne tenni, és ott lehetne fogni a muzsikát." (David Sarnoff)
véget ér a világháború, a rádióipar kapacitásai felszabadulnak
1919: a holland Hans Idzerda saját rádióvevőkészülékeit promotálva PCGC néven rádióadót indít, ez az első állandó műsorszóró adó
1920.04: koncertet sugároznak vasárnap délután, hétfő és kedd este
a holland nyelvű felolvasásokat megismétlik francia és angol nyelven
1920.06.15.19:10-kor Marconi Company sugározza az első nyilvános szórakoztató élőadást Chelmsfordból: Dame Nellie Melba, világhírű szopránénekes énekel (a ‘Home Sweet Home’-t és más népszerű dalokat ad elő, végül a National Anthem-mel zárja az előadást)
1920.11.02: megkezdi sugárzását az első amerikai kereskedelmi rádióadó, a Westinghouse KDKA állomása, Pittsburgh-ben (Pennsylvania, USA); első adásaban az elnöki választás eredményeit közli
Dame Nellie Melba énekel, 1920
KDKA, 1922
1932: a módosított fonetikus ABC megjelenik (ITU), és a 2. világháborúig használatban marad a Civil Repülésben
1934: megalakul az FCC a Magyar ORTT amerikai megfelelője, megkezdődik a műsorok tartalmi alapú szabályozása, reklámok megvágása
1930-as évek második fele: az USA háztartásainak 80%-ban megtalálható a rádió és központi szociális szerepet tölt be a család életében
1930-40-es évek: a sajtó és rádió között ellentét alakul ki, az újságok megtiltják, hogy lapjaikból idézzenek, amíg ki nem kerülnek az utcára, tartanak a nyomtatott sajtó utáni kereslet csökkenésétől – rádióadók saját hírcsoport felállításával készítik hírműsoraikat ezentúl és az ellentét csitulni látszik
1937.05.06: Megrázó élő közvetítés a Hindenburg katasztrófájáról
1940-es évek vége: az évtized végére fő információforrássá válik, a 2. világháború kezdetével Európa elsőszámú hírcsatornája
szappanopera
hallgatottságmérés
hálózatok
hirdetések
szponzoráció
sztárkultusz
műsorszerkezet
sorozatok
bevonódás
1938.10.30: Orson Welles, 'Világok harca' ('Támadás a Marsról')
Az élő közvetítésnek álcázott rádiójáték – amely Herbert George Wells 1889-ben közzétett, azonos című regényét adaptálta – állítólag pánikot váltott ki: a másnapi lapok szerint az emberek országszerte menekülni kezdtek; voltak, akik rosszul lettek a „marslakók” által bevetett „mérges” gázoktól.
Az adást váratlanul megszakító műsorvezető előbb csak arról számolt be, hogy a kutatók furcsa kitöréseket észleltek a Mars felszínén, majd mintegy 55 percen át egyenes adásban közvetítette a „marslakók” Amerika elleni „támadását” – egészen „utolsó leheletéig”, vagyis mindaddig, amíg maga is „áldozatául” nem esett az „inváziónak”.
Az utólagos elemzések kétségbe vonják az országos pánikról szóló híreket, ám azt megerősítik, hogy sokan betelefonáltak a rendőrségnek vagy más csatornára tekerték rádiójuk keresőjét, hogy megbizonyosodjanak: csupán koholmányról van szó. Valóságos pánik azért sem alakulhatott ki, mert az adást viszonylag kevesen hallgatták.
A napilapok pánikról szóló másnapi híreit sokkal inkább az újságlobbi dezinformálásaként lehet értelmezni: azt remélhették, hogy az olvasóik a számukra konkurrenciát jelentő rádió "megbízhatatlanságaként" értékelik a hírt.
A Mercury Színház műsora a szó szoros értelmében nem volt hoax: a CBS az adás során háromszor is figyelmeztette a hallgatókat arra, hogy csupán rádiójátékot közvetít
Az amerikai "marslakó-invázió" után hasonló rádióadással próbálkoztak 1944-ben Chilében, 1949-ben pedig Ecuadorban. Ez utóbbinak tragikus következményei is voltak. A pánikba eső, majd kijózanodásuk után feldühödő hallgatók felgyújtották a quitói rádió épületét, és az összecsapásokban hatan életüket veszítették.
1953-ban készítettek először filmet belőle, producere a magyar születésű George Pál volt. 1978-ban Jeff Wayne rockmusicalben dolgozta fel a témát, 1988-ban amerikai tv-sorozatban éledt újra Wells regénye. 2005-ben Steven Spielberg már az új szupermozi igényeinek megfelelő filmet készített belőle.

Orson Welles
a Hindenburg léghajó katasztrófája
a II. világháború alatt: a rádió válik az elsőszámú kommunikációs móddá, mind katonai mind civil területen, rádióhullámok nem korlátozhatóak, kis adóállomások is messzire tudják juttatni a híreket. Nyomtatott sajtó könnyen befolyásolható és terjesztése megakadályozható
a II. világháború után: az európai rádiózás ideiglenesen hanyatlik, USA-ban megjelenik a televízió, mely többnyire a rádió kiegészítő szolgáltatása még és a rádióhálózatok, mint extra különlegesség és újdonság terjesztik
fonetikus ábécé
Háború alatt elterjedté vált katonai és civil alkalmazásban a fonetikus ABC használata, ugyanis a hang minőségből kifolyólag sok információ félreérthető volt vagy elveszett rádión keresztül
Idővel átterjedt használata a légi, vízi és szárazföldi transzportációra is és ma is a standard azonosítási rendszernek felel meg nemzetközileg.
Későbbi átdolgozások kiküszöbölték a nyelvek közötti eltéréseket és szokásokat, így bármely nemzet járműve képes biztonságosan átadni információt, azonosítani magát más nyelvterületeken
1956-ban elfogadják a NATO fonetikus ábécét, amely az összes korábbi szabvány helyébe lép
katonai rádió
fonetikus ábécé
a rádió háttérbe szorulása
a televízió (vagyis a ‘rádió, de képekkel’) előretör a rádió hanyatlását okozva, az 1930-as évek rádiósztárjai és műsorai mind átkerülnek a tv-hez
Rádiók lokálisabb műsorokkal és zenék sugárzásával védekeznek
Rock and Roll megjelenése új erőt visz az iparba, Elvis Presley élőben ad műsort és rádión keresztül árulnak lemezeket
megjelennek a disc-jockey-k, akik amatőr rádiós módon a fiatal közönség kedvenc számait játszák
a rádió megreformálása, disc-jockey-k hivatalos alkalmazása, rövid, ismétlődő műsorokra váltanak az adók, ahol az aktuális zenéket játsszák rövid formátumban. A hosszú műsorok átvándorolnak a televízióba valamint a korábbi rádiós sztárok is átváltanak a vizuális médiumra, sokan közülük eltűnnek mert kamera előtt nem tudnak szerepelni, hangjuk alapján kialakult képnek nem felelnek meg
a Rádió hálózatok hanyatlása, adók függetlenedése a disc-jockey kultúra terjedésével, hálózatoknak csak a hírműsor marad
1960: megjelenik a Sony első tranzisztoros rádiója, a hordozható rádió mindenhol elérhetővé teszi a rádióadás vételét
1963: a Beatles megjelenése újabb lendületet ad a rádióknak, popzene és az új stílus felforgatja a zeneipart
1963: fellövik a világ első telekommunikációs műholdját Syncom-1 néven
1968: az új rebellis légkör megváltoztatja a műsorokat, rádiózás független mivolta lehetőséget teremt a fiatalok saját értékeinek továbbítására
1960-1970-es évek fordulója:
a popzene terjedésével az AM rendszer elavulttá válik, megjelennek az FM adók, amelyek az új zene által megkövetelt hangminőséget tudják biztosítani
AM adók hanyatlása, FM elterjedése, AM adók idős társadalmat szolgálják ki, míg a modern zene és műsorok átállnak a jobb minőségű FM-re, nagyvárosi kultúra részévé válik az FM rádiózás, Disco megjelenése
A top AM adók elavulttá válnak és a célközönség egy idősebb korosztály lesz, a fiatalabb generáció átvándorol a jobb hangminőséget kínáló FM adókra, mivel az új zenei stílusok – pop, disco- ritmusosabb, elektronikus hangzása miatt az AM-et sujtó statikus zörejek súlyosan zavarják a zene élvezhetőségét.

1950-s évek
1960-s évek
1970-80-s évek
1990-s évek
a ‘90-es években a digitalizálódás megkezdődése, kevesebb emberigény a rádióadók üzemeltetéséhez, a munkaigényes feladatok, mint szalagok megvágása számítógépes segítséggel könnyebbé válik, előre elkészíthető teljes műsor ami számítógépen tárolható és előhívható
a mobiltelefon-technológia ugrásszerű fejlődése folyamán lecsökken mind a mérete mind az ára a készülékeknek és a nagyközönség előtt is elérhetővé válik. Korábbi modellek túl nagyok voltak személyes használatra így csak járműbe szerelt változatok voltak elterjedtek. Mindenki számára elérhető helytől függetlenül a vezeték nélküli kommunikáció, későbbi verziók rádióadások vételére is képesek
a 21. század elején, digitális rádiózás, Internet-rádióadók megjelenése, nevét műsorstílus és képmentes adásáról kapja, nem rádióhullám alapú továbbítás
az AM szórás kitartóan életképes, komolyabb, politikai műsorok áttérnek AM-re, Talk-radio megjelenése USA-ban, híres rádiószemélyiségek újra megjelennek, mint Rush Limbaugh újraélesztve az AM rádiózást
a rádióipar kialakulása Angliában, közszolgálati rádiózás
a rádióipar kialakulása Németországban, Franciaországban
1926: átalakul közhasznú társasággá (Public Corporation)
1920-30-as évek: bár vezetőjét a kormány nevezi ki, nagyfokú önállóságot élvez
monopoliumot kap a nyilvános rádiósugárzásra
ironikus viszony a kormányzathoz (hírbeolvasásban)
a sorozatokat nem előre meghatározott napszakokban játsszák, hogy a hallgatókat arra késztessék, új és új műsorokat fedezzenek fel maguknak
BBC etikai kódex: sokáig nem volt írásban lefektetve (ahogy az angol alkotmány sem), mégis a szakma etalonjává vált
rádióhasználati díj az eszközök árába építve
1922.11: a BBC (British Broadcasting Company)
a londoni stúdiójából megkezdi a sugárzást
hat rádiókészülék-gyártó cég konzorciuma biztosítja a készülékellátást (köztük van a Marconi Company)
az brit kormány alapítja, és a brit Postahivatal felügyeli azt, hogy megfelelően és hatékonyan használják ki a rádióspektrumot, illetve megakadályozzák, hogy illetéktelenek is sugározhassanak
a BBC monopóliumot kap a nyilvános rádiósugárzásra
a bevétel forrása egyrészt a rádiókészülékek forgalmazása utáni állami jutalék, másrészt s rádiókészülékek tulajdonosai által fizettetett licenszdíj (eszközhasználati díj)
1924.09: a készüléklicenszek számra eléri a 400.000-t
sorozatok
etikai kódex
népnevelési szándék
kormányzati felügyelet
eszközhasználati díj
„Néhány vonat minden bizonnyal közlekedni fog holnap, hatmillióan önök közül gyalog is mehetnek”
„Mr. Baldwin jóízűen megebédelt, majd optimizmusának adott hangot”
hallgatói aktivitás
1917: első lépések
néhány adó zenét kezd sugározni, valamint újságokat, könyveket olvasnak fel
szép ütemben terjednek vevőkészülékek
1919: a Postaminisztérium rádiós ügyosztályt hoz létre
1922:
koncessziós kérelem rádióadó-állomások építésére, működtetésére
a műsort a közszolgálati adó sugározná, és kihangosított termekben, belépődíjért hallgathatnák a műsort az emberek
a Postaminisztériumban már terveket készítenek a cenzúrára (miközben még nincsenek is műsorok)
kacskaringókkal, de elindul a német közszlgálati adó, a Deutsche Stunde
1924:
engedélyetik a „visszafogott hirdetéseket”
a politikai műsorok mellett a kulturális műsorokat is cenzurázzák (200 - a regionális adók mellé delegált - cenzor felügyeli)
1926-tól:
régiók feletti, nemzeti adást hoznak létre, ezzel létrejjön az állami felügyrelet működő országos közszolgálati rádió
zeneközpontú műsorszerkesztés jellemzi
munkásmozgalmi, baloldali ellenkezdeményezések másfajta műsorok indításáért
az állami befolyás megmarad
a legnépszerűbb rádióbemondók
az amerikai kereskedelmi modell és az angol-francia állami-közszolgálati modell egymás mellett létezik
1934-ig a közszolgálati csatornán is lehet reklámozni
itt is kialakul a műsorsáv intézménye (mindenki tudja, mikor érdemes bekapcsolnia a rádiót), és ezzel práhuzamosan a hallgatóság célcsoportokra bontásának folyamata (családoknak szórakoztató műsor, kereskedőknek gazdasági hírek, árfolyam-információk, földműveseknek időjárás-jelentés stb.)
bár sok a hírműsor, azokban sok a kommentár
a korabeli francia rádiózás nevelni akar: szószékhez, katedrához, szónoki emelvényhez hasonlít sokszor
monopolhelyzet
szerkesztői függetlenség
A BBC műsorkészítési elveinek egyik sarokköve kimondatlanul is az volt, hogy a minőség soha nem eshet áldozatul a takarékosságnak, vagyis a pénz nem számít. A közvélekedés szerint a BBC volt a „nemzet intellektuális bölcsője” (Cain 1994: 124), amely felfedezte, tanította a brit kultúra legkimagaslóbb tehetségeit, és teret biztosított számukra. A csúcsminőség magas költségekkel járt, de a BBC-nek ez hosszú időn át nem okozott gondot. Az intézménnyel szembeni elvárás olyan magas volt, hogy dolgozói természetesnek vették: az infrastrukturális és anyagi források szinte korlátlanul állnak rendelkezésükre. A legmodernebb technológiával felszerelt, legképzettebb stábbal ellátott stúdiók tucatjai vártak készen arra az esetre, ha a BBC-nek akcióba kell lépnie. „Számtalan esetben ültek a stábok tétlenül külső helyszíneken, közvetítő-kocsikban, stúdiókban, arra várva, hogy szükség legyen rájuk. A drága felszerelések és a drága munkaerő takarékos alkalmazásával senki nem törődött. Elképzelhetetlen lett volna, hogy a BBC azért ne tudjon tudósítani egy váratlan eseményről, mert nem áll készenlétben mozgósítható stáb” – nyilatkozta Bob Phillis, a BBC igazgatóhelyettese a Financial Timesnak 1995-ben adott interjújában.
A BBC ezt a szemléletet évtizedeken át megengedhette magának, mert mind a hetvenes, mind a nyolcvanas években nőtt a bevétele. Egyrészt a nézők fokozatosan lecserélték fekete-fehér tévékészüléküket, és a színessel már jóval drágább előfizetői kategóriába kerültek, másrészt gyarapodott a nemzet is. Egyre több fizető háztartás jött létre, és nem utolsósorban a Munkáspárt vezette parlament évtizedeken át pótolta az előfizetési díj infláció okozta csökkenését. A bevételeknek megfelelően tehát a társaság rohamosan gyarapodott, egyre több embert alkalmazott. A foglalkoztatottság a nyolcvanas évek végére ért a csúcspontra: ekkor több mint 30 ezer ember dolgozott a BBC-nek.
Nem csoda, ha az intézményen belül elfogadott nézet volt, hogy a műsorkészítőknek nem kell figyelembe venniük a költségeket. Tőlük csak azt várták el, hogy minél eredetibb és alaposabb műsorokat produkáljanak. A költségek nyomon követése egyébként is szinte lehetetlen feladat volt a BBC-ben. Az egyes műsorok költségvetése teljesen független volt a gyártás finanszírozásától. A BBC centralizált módon működött: a pénzeket felülről osztották le a különböző működési egységeknek. A pénzügyi kontroll és az információáramlás meglehetősen kezdetleges volt.
A költekezésnek az vetett véget, hogy a nyolcvanas és kilencvenes években megváltoztak a külső gazdasági körülmények: a háztartások nem nőttek tovább, a legtöbb embernek már volt színes készüléke, és az előfizetési díj reálértéke nem követte a növekvő inflációt. Ugyanakkor a produkciós költségek nőttek, jóval többe kerültek a tehetséges emberek, többe került a stábok kiképzése, és természetesen egyre nagyobb összegeket kellett fordítani a technológiai fejlesztésekre, amelyek nélkül lehetetlen volt lépést tartani a vetélytársakkal. Valószínűleg a BBC éppen annyira volt nagyvonalú és pazarló, mint bármely más államilag fenntartott intézmény, amely érintetlen a piaci folyamatoktól, és amelyben az egyének nem felelnek közvetlenül az általuk létrehozott termék költségeiért.
1990-es évek: új vezér (John Birt), új stratégia - Extending Choice (Bővülő Kínálat)
biztosítani az állampolgárok azon jogának érvényesülését, hogy jól tájékozottak legyenek, és ezáltal garantálni a „nemzeti párbeszéd” egészséges fejlődését; a BBC felelős azért, hogy a kiemelkedő jelentőségű bel- és külpolitikai eseményekről bárki pártatlanul és objektíven tájékozódhasson;
a BBC feladata a brit kultúra táplálása és őrzése, valamint az, hogy a nemzeti kulturális értékeket részesítse előnyben a nemzetközi tömegkultúra termékeivel szemben;
a BBC feladata kielégíteni a többféle népet, kultúrát, értékrendet magába olvasztó egykori brit birodalom leszármazottainak spirituális, vallási, jogi, erkölcsi érdeklődését és igényeit, megtalálni a hangot azokkal a kisebbségekkel, amelyekre nem figyelnek a profitorientált adók;
a BBC kötelessége, hogy a világ számára betekintést adjon a brit nemzet életébe, ugyanakkor kitekintést nyújtson a britek számára is, elősegítve ezzel egymás jobb megértését.
a rádiónak nem célja az elit ízlésének megfelelve kulturális gettóba zárni önmagát, de hangsúlyozta, hogy nem hajlandó feladni a Reith által megfogalmazott küldetést, azaz szórakoztatni, tájékoztatni, nevelni akar. Talán érdemes megjegyezni, hogy a szavak sorrendje változott: míg évtizedekig minden dokumentumban a „nevelni” ige szerepelt elsőként, ebben már a „szórakoztatni” került előre.
A BBC legfontosabb vállalása a közpénzek felhasználásának átláthatóvá tétele és a költséghatékony rendszer kiépítése volt, amelyben a főszerepet a Producer Choice bevezetése játszotta
a producereknek pontosan tisztában kell lenniük az általuk készített műsorok költségeivel;
a belső gyártási egységeknek a piacon elfogadott árakhoz képest kell versenyképesen működniük – szolgáltatásaikért reális árat kell kérniük;
a BBC produkciós egységei költségvetésük függvényében szabadon választhatnak, hogy külső vagy belső „céggel” szerződnek;
a szerkesztőségek és produkciós irodák mindegyikének önálló gazdasági egységként kell működnie saját üzleti tervvel és költségvetéssel, és minden évben nullszaldót kell elérnie;
a BBC alkalmazottaira új normák érvényesek, amelyek szellemében újra kell tárgyalni a munkaszerződéseket: mindenki anyagilag is felelőséggel tartozik a munkájáért;
bár a változások alapjaiban formálják át a BBC-t, létfontosságú, hogy mindenki megértse: a reformok csak eszközök azon cél elérése érdekében, hogy a BBC bőségesebb és korszerűbb televíziós és rádiós műsorkínálatot nyújtson a közönségnek.
John Birtnek jutott az a hálátlan történelmi feladat, hogy a döntést meghozza, és a piacképesség elérése érdekében következetesen végigvigye reformjait. A birti reformok elsődleges célja az volt, hogy a rendszer átstrukturálásával pénzt takarítsanak meg, amelyet technológiai fejlesztésekre lehet fordítani. Ugyanakkor valószínűleg az is Birt kimondatlan célja volt, hogy levegővételnyi szünethez juttassa a szerepzavarral küzdő, támadásoktól legyengült intézményt. Birt dolga volt emellett az is, hogy meggyőzze a kormányzatot a Royal Charter újratárgyalásáig arról, hogy a BBC képes megújulni és átláthatóan gazdálkodni. A meggyőzés jól sikerült: a Royal Chartert megújították, és a előfizetési díj maradt a BBC egyetlen bevétele.
Németország
Franciaország
állami rádió
állami propaganda
"visszafogott" reklám
vegyes rendszer
hírműsorok
műsorsáv
cenzúra
erős állami felügyelet
reklámmentesség
célcsoportok
reklám lehetősége
népnevelési szándék
Lee De Forest: trióda
1904: vezeték nélküli jelek gyors átvitel lehetőségeit keresi; az ő rendszerét használják hírek továbbítására az orosz-japán háború idején
1906: Robert von Lieben, osztrák fizikus felfedezi a triódacsövet, de találmányát sosem hasznosítja, majd a világháborúban meghal, a dicsőséget így szinte kizárólag De Forest aratja le a későbbiekben
1907: az amerikai fizikus szabadalmaztatja a triódát, amely egy további elektródát ad hozzá egy diódához
az 'Audion' csövet kezdetekben úgy tekintik, mint egy érzékeny rádióhullám detektor, és jó ideig nem veszik észre a benne rejlő potenciált, hogy erősítőként és oszcillátorként is használható lenne
az American Telephone and Telegraph Company $390,000 fizet az eszköz használati jogaiért
az év nyarán De Forest New Yorkban végzett kísérleteket, üzenetet küldve néhány háztömbnyi távolságra levő két épület között
1910 körül: megalakítja saját vezeték nélküli telegráf vállalatát, de kétszer is csődbe megy vele
1910: Fessendennel együtt közvetítik az első rádiósugárzást a new yorki Metropolitan Operaházból
1916: saját rádióállomást létesít, és rendszeres műsorsugárzást indít
őt tartják a 'rádiózás atyjának' az USA-ban
1923: demonstrálja egy alacsony minőségű, de már hangsávval rendelkező mozgókép lehetőségét, amit phonofilmnek nevez
életében több, mint 300 találmánya volt, az utolsót 84 éves korában jegyezte
Robert von Lieben
(1878-1914)
Lee de Forest
(1873-1961)
Lee de Forest féle audion cső első példánya
Lieben-cső, 1912
telefax
telefax
1927.01.07: két telefonoperátor - Ivy Baker és Rosa da Palma - folytatja le az első kereskedelmi telefonbeszélgetést London és New York között
1977-ben a két hölgyet meghívták az esemény ötven éves évfordulójára, ahol közösen emlékeztek vissza a történtekre
Bell az első New York és Chicago közti nyilvános telefonhívás során, 1892
1861: Johann Philipp Reis (1834-74)
német iskolai tanárnak sikerül beszédet és zenét továbbítani elektromos jelekkel vonaon keresztül egy 'Telephon'-nak nevezett eszköz segítségével.
az eszköz fából készült és fülre emlékeztető formája van
Reis eszközei laboratóriumi, kísérleti modellként készültek el, törékenyek, sérülékenyek voltak, sosem kerültek kereskedelmi forgalomba
1876.03.10: Thomas Alva Edison
Reis telefonja, 1861
Bostonban Bell elmondja az első telefonüzenete: "Mr. Watson, come here -- I want to see you.”
1876: Bell nyilvánosan bemutatja a telefont Philadelphiában ("Electric Talking Machine")
Elisha Gray: a telefon igazi feltalálója (Bell lopta)
1817: Friherre Jöns Jacob Berzelius, svéd kémikus izolálja a szeléniumot.
1839: Alexandre-Edmond Becquerel felfedezi a fény elektrokémiai hatását
1842: Alexander Bain bemutatja fakszimile-telegráf rendszerét, a kémiai telegráfot
1843: Bain szabadalmat kap a kémiai telegráfra.
1847: Frederick Collier Bakewell, brit feltaláló szabadalmaztatja a kémiai telegráfot
1851: Frederick Collier Bakewell bemutatja a londoni világkiállításon a kémiai telegráfot
1856.11: Abbe Giovanni Caselli hatalmas Bain-faxot épít, amit pantelegráfnak neveznek el. Párizs és Amiens között képet küld vele
1859: Julius Plücker, német matematikus, fizikus katódsugarakkal kísérletezik
F.J.J. Berzelius
(1779-1848)
Edmond Becquerel
(1820- 1891)
Alexander Bain
(1811-1877)
Julius Plücker
(1801-1868)
Giovanni Caselli
(1815-1891)
telefax
Shelford Bidwell
(1848-1909)
telefax
Arthur Korn
(1870-1945)
1902: Arthur Korn, német felfedező
bemutatja az első igazán működőképes, fotóelektornikus elvű faxot
fényérzékeny szeléniumot használ arra, hogy a szkennelt kép különböző árnyalatait elektromos jellé alakítsa.
1907-ben indul meg az új eszköz kereskedelmi hasznosítása Németországon belül, majd 1910-től Paris, London és Berlin között kiépül a facsimile-kapcsolat telefonvonalakon keresztül.
1907: Edouard Belin, francia mérnök
működőképes faxot hoz létre, távközlési vonalon keresztül fényképet küld Párizsból Lyonba, majd Lyonból Bordeaux-ba, végül pedig Bordeaux-ból újra Párizsba
1897: megkezdi kísérleteit a faxberendezéssel
1925: megjelenik a modern fax ősének tekinthető berendezése, a belinográf (belinograph, telefotográf, ‘Bélinographie’, ‘téléphotographie’)
1920: H.G. Bartholomew, M.L. McFarlane, angol mérnökök 'Bartlane'-nek nevezett faxrendszert fejlesztenek ki, amely képeket képes küldeni transzatlanti távírókábeleken át.
1922: Arthur Korn telefotográfia nevű fakszimile apparátusával XI. Pius pápa fotóját rádióhullámokkal továbbítja Rómából Maine-ba (USA). Az első "drót"-képet még aznap leközli a New York World c. lap.
1922.05.19: Charles Francis Jenkins első sikeres laboratóriumi képátvitele
1922.10.03: Jenkins első nyilvános bemutatója a haditengerészet rádióállomását használva: a képeket (egyelőre még nem beszélhetünk televízióról a mai értelemben, ezek állóképek voltak) washingtoni irodájából a haditengerészet NOF állomására telefonvonalon továbbította ahonnan már "drót nélkül" érkezett vissza a jel Washingtonba.
1927.05.01: Ffotótelegráf szolgáltatás indítanak New York és London között.
1928: Otho Fulton, osztrák felfedező 'Fultograph' néven kísérleti facsimile-szolgáltatást indít Berlin és három további európai város között.
Edouard Belin
(1876-1963)
C. Senlecq
(1842-1934)
1865: Giovanni Caselli, olasz fizikus megnyitja az első kereskedelmi fax-szolgáltatás Párizs és Lion között
Bain eredeti elképzelései alapján, azt némileg módosítva készíti el 'pentélégraphe’ nevű készülékét
az első évben közel 5.000 faxot küld
a vasból készült, ormótlan szerkezet több, mint 2m magas, de hatékonyan működik
1873: Willoughby Mith és Joseph May, angol tudósok feljegyzik, hogy fény hatására a szelénium megváltoztatja elektromos vezetőképességet
1878:Constantin-Louis Senlecq a szelénium használatát ajánja másológépekhez
1878: Sir William Crookes bebizonyítja a katódsugarak létezését.
1880: Az amerikai E. E. Sawyer és a francia Maurice Leblanc felvázolja a szkennelés alapelveit
1881 Shelford Bidwell phototelegraph-ja kihasználja a szelénium adottságait
telefotográfja elsőként használ fotócellát a kép szkennelésére
phototelegraph-ja a beszkennelt két ssziluettjét küldi el telegráf-vonalon keresztül
1887: Elisha Gray elkészíti a telautográfot, amely kézírást tud telegráf-vonalon továbbítani
1888: Wilhelm Hallwachs felfedezi a fény hatására történő elektronemissziót
hogyan lehet egy kétdimenziós kép jeleit "rátenni" egy egydimenziós csatornára (a telefonvonalra)?
a kép négyzetrácsos felbontása (Alexander Bain)
televízió
televízió
televízió-képernyő
Korn berendezése
az egyik első faxolt kép
Caselli pantelegráfja
Bakewell kémiai telegráfja
Bain kémiai telegráfja
1817: Jons Berzelius, svéd kémikus izolálja a szeléniumot
1839: Edmond Becquerel felfedezi a fény elektrokémiai hatását
1842: Alexander Bain, skót filozófus, nyomdász felvázolja fakszimile-telegráf rendszerét: a képet pontokra kell bontani, ezeket lineárisan lehet továbbítani, majd újra felépíteni a kétdimenziós képet
1847: F. Bakewell, brit feltaláló szabadalmaztatja kémiai telegráfját
1859: Julius Plucker, német matematikus, fizikus katódsugarakkal kísérletezik
1873 Willoughby Mith és Joseph May, angol tudósok feljegyzik, hogy fény hatására a szelénium megváltoztatja elektromos vezetőképességet
1875: George R. Carey, bostoni tudós egy olyan televíziós rendszert javasol, amely minden egyes képelemet szimultán, külön vezetéken közvetít
1878: M. Senlecq a szelénium használatát ajánja másológépekhez
1878: Sir William Crookes bebizonyítja a katódsugarak létezését
ca. 1880: E. E. Sawyer és Maurice Leblanc, amerikai és kutatók felvázolják a szkennelés alapelvét
1881: elkészül Shelford Bidwell phototelegraph-ja, amely kihasználja a szelénium adottságait
hogyan lehet fényjelekből elektromos jeleket előállítani, amit majd a távolba közvetíteni lehet (szelénium, katódsugár, távirat)
hogyan lehet a térben kétdimenziós képet időben egydimenziós elektromos jelfolyammá alakítani (Bain - pixel)
hogyan lehet elektromos jelekből újra fényjeleket traszformálni
hogyan lehet az egydimenziós elektromos jelfolyamból térben kétdimenziós képet előállítani (szinkronizálás)
a tévé előképe: Edison Telephonoscope-ja, a Punch vicclapból, 1879
tudósítás a televízióról, Tolnai VIláglapja, 1928
1884: Paul Gottlieb Nipkow szabadalmaztatja képfelbontó eljárását, amely két, szinkronizáltan forgó tárcsára épül
a Nipkow-tárcsa tekinthető a televízió ősének
1923-ig nincs más mód, mint a Nipkow-tárcsát használni a teleíziós kísérletekhez (Zworykin iconoscope-ja után válik lehetővé az elektromos televízió)
1875: George R. Carey, bostoni tudós egy olyan televíziós rendszert javasol, amely minden egyes képelemet szimultán, külön vezetéken közvetít
1888: Wilhelm Hallwachs felfedezi a fény hatására történő elektron emissziót
1897: Karl Ferdinand Braun felfedezi a katódsugárcsőt
1900: Constantin Persky előadásában először jelenik meg a ‘television’ kifejezés az 1900-as párizsi Világkiállítás keretében megrendezett Nemzetközi Elektromosság Konferencián
Paul Nipkow
(1860-1940)
Karl Braun
(1850-1918)
Constantin Persky
(1854-1906)
George R. Carey
(1878-1880)
1888: Paul Nipkow szabadalmában szerepel a ‘Bildpunkt’ német kifejezés (kép-pont), ami tartalmilag a pixel jelentésével egyenértékű
1932: megjelenik a ‘pix’ kifejezés a Variety magazin címlapján, mint a mozifilmek képeinek rövidítése
1965: Frederic C. Billingsley először publikálja a pixel a kifejezést a Jet Propulsion Laboratory (JPL) alkalmazottjaként
picture element =
pix element =
pixel el =
pixel
1904: az első színes televízió rendszer vázlata, ami a három alapszín feldolgozásán alapszik
1907: A.A. Campbell-Swinton és Boris Rosing egymástól függetlenül javasolja a katódsugárcsőt televíziós kép reprodukálására
Rosing rendszerében egy mechanikus tárcsa végzi a képbontást, míg a vevő egy katódsugárcső
Kísérleteit tanítványa, V. Zworykin folytatja, miután a bolsevik forradalom után száműzetésbe vonul
1911: A. Campbell-Swinton, skót elektromérnök szabadalmaztaja az elektroncső-alapú, képet elektromos úton feldolgozó, továbbító és megjelenítő rendszerét. A modern tévékamera és vevőkészülék minden fontos elemét pontosan leírja a szabadalmában
1917: Mihály Dénes nyolc méteres, zenét közvetítő filmszalagot állít elő
1919.07.07: Mihály Dénes első televíziós képátvitele a Telehor segítségével (állóképek, egyszerű vonalak, betűk, geometriai alakok közvetítésére alkalmas).
1921: Charles Francis Jenkins megalapítja a Jenkins Laboratories-t Washingtonban
1922: Dr. Korn fakszimile apparátusával XI. Pius pápa fotóját rádióhullámokkal továbbítja Rómából Maine-ba (USA). Az első "drót"-képet még aznap leközli a New York World c. lap
1922.05.19: Charles Francis Jenkins első sikeres laboratóriumi képátvitele
1922.10.03: Jenkins első nyilvános bemutatója a haditengerészet rádióállomását használva
a képek egyelőre még csak állóképek
a képeket washingtoni irodájából a haditengerészet NOF állomására telefonvonalon továbbítja, ahonnan "drót nélkül" érkezik vissza a jel Washingtonba
1923: a Westinghouse, a General Electric, az RCA (Radio Corporation of America) és az AT&T beszáll a televízió-fejlesztésbe
1923.06.14: Jenkins első valódi tv-adása az NOF-t használva
1923.12.29: Vladimir Kosma Zworykin, orosz származású amerikai feltaláló szabadalmaztatja az "ikonoszkópot", egy elektronikus kameracsövet
a szabadalom A.A. Campbell-Swinton 1911-es javaslatát követi
Zworykin fejlesztése több ponton épít Tihanyi Kálmán szabadalmaira
1923: Mihály Dénes megalakítja a Telehor AG-t (Das elektrische Fernsehen und das Telehor)
1924: Edward Victor Appleton bebizonyítja az ionoszféra létezését, amely a Föld körül 130-320 km magasságban húzódva, óriási tükörként visszaveri a rádióhullámokat.
Appleton atmoszférikus kutatásai a rádió és a radar kifejlesztésében alapvető szerepet játszottak (Nobel-díjat kap érte)
1925: Vlagyimir Korma Zvorikin (Vladimir Kosma Zworykin) bejegyzi a színes tv szabadalmát
1925: John Logie Baird, skót feltaláló megkezdi tv-kísérleteit londoni padlásszobájában (szerkezetét "televisor"-nak nevezi el, amely 16 soros képbontó tárcsával működik neoncső mint fényforrás segítségével)
1925.03: első közvetítésében egy maszk homályos képét továbbítja
a későbbiekben egy babát használ, amit 'Stooky Bill’-nek nevez
később Baird kifejleszti a televisor infravörös (sötétben is működő) verzióját (Noctovision)
1925: az első élőkép közvetítése Baird lakása alatti üzletből egy fiatal jogtanácsos képét
Unable to obtain patent protection on his device, because it contains the already patented Nipkow disc, Baird finally finds backing for his invention.
1926: megalakul a ‘Baird Television Company’
piacra viszik az első 30-soros 'televisor’-t
otthoni használatra alkalmas csomagot is kihoznak
1927: elküldi az első tévéképet telefonvonalon keresztül Glasgow és London között (625 km)
1928: megvalósítja az első transzatlanti átvitelt (London és New York között)
1928: bemutatja színes tv-rendszerét, amely módosított Nipkow-tárcsákra épít

mechanikus tévé
Baird ‘Model A’ tv-készüléke
1925.06.13: Charles Francis Jenkins első szinkronizált, azaz kép és hang egyidejű közvetítésére alkalmas, 48 soros, mechanikus készülékével tíz perces adást közvetít (egy miniatűr, mozgó szélmalom képe látható)
1926: Babits Viktor forgótükrös távolbalátó rendszer szabadalma
1926.08.18: meteorológiai térkép első közvetítése Arlington-ból a washingtoni Weather Bureau Office-ba
1926.12.25: Kenjito Takayanagi, az első japán tévéközvetítés (katódsugárcső alkalmazásával) a japán írás egy jelét közvetíti Tokióban
1927: Az első távolsági televízió Nipkow-tárcsás közvetítés Washington-ból New York-ba az AT&T által
Herbert Hoover képét telefonvonalakon közvetítették Washington D.C-ből egy manhattani auditóriumba
A sajtó szerint 10 éven belül elterjed a tv
1927.05.23: a televízió első nagy nyilvánosság előtt történő bemutatása az American Institute of Electrical Engineers és az Institute of Radio Engineers 600 tagja előtt, a Bell Telephone Building-ben (New York)
1927.09.07: Philo T. Farnsworth bemutatja elektronikus tv-rendszerét, San Fransisco-ban
két szoba közt valósul meg a közvetítés
Elma Farnsworth, Farnsworth feleségének képe az első emberi arc a tv-ben
az 50 éves évfordulón rekonstruálták:
1927: megalapítják Columbia Broadcasting System-t (később CBS)
1927: pentode; kifejlesztik az öt elektródás vákumcsövet
televízió
televízió
televízió
televízió(technika) a II. világháború alatt
1928:
Charles F. Jenkins mechanikus tv-t fejleszt; találmánya a "rádiómozi", melyet a W3XK washingtoni adó közvetít rövidhullámon
tévéközvetítési (távolbalátási) kísérletek folynak Oroszországban
a német és a francia rádió adásszünetében időjárási térképeket sugároz
a Radio Toulouse éjféltől a rádióadásban szereplő emberek fotóit sugározza
1928: Tihanyi Kálmán angol és francia szabadalmában világosan leírja a töltéstároló elektródát és a gyakorlatban megvalósítható tároló cső kiviteli alakját
1928.01.13: E. F. W. Alexanderson bemutatja az első házi vevőkészüléket
1928.05.11: General Electric heti három alkalommal kísérleti tv-adást sugároz a WGY-TV állomásról (Schenectady, New York)
a programokat kedden, csütörtökön és pénteken sugározzák 13.30 és 15.30 között
a készülékeket a General Electric gyártja és forgalmazza
1928.07.12: az első közvetített tenisz mérkőzés
1928.09.11: az első tv-játék közvetítése: "A királynő futárja"
1928: Mihály Dénes, Das sprechende Film
1928: a piacra került ‘televizor’ kifejlesztésében a magyar Mihály Dénes is részt vesz (a készüléknél a képalkotáshoz 90 sort használtak fel)
1928: Mihály Dénes bemutatja a Telehor-t a Német Birodalmi Posta kiállításán (állóképeket és egyszerű mozgó tárgyakat lehet látni)
1928.11: tévén keresztül már filmeket, mozgóképeket képesek közvetíteni
1928: Otho Fulton, az osztrák feltaláló kísérleti fakszimile rendszerével (Fultograph) köti össze Berlint több európai várossal
1930.05.22: a schenectady-i Proctor's Theatre közönsége előtt az első zárt láncú tv-adás bemutatója
1930.07.14: Luigi Pirandello "The Man with the Flower in his Mouth" című egyfelvonásosának adaptációját, az első brit tévéjátékot ezen a napon sugározta a londoni Baird Studio
1930: Philo Farnsworth elektronikus tv szabadalma
1931: Manfred von Ardenne a Löwe cég segítségével megvalósítja az első elektronikus képátvitelt
vevő oldalán már nagyon jó minőségű képet biztosít (a mechanikus tv képminőségéhez képest)
ettől az időponttól számíthatjuk az elektronikus televízió korát
1931: Okolicsányi Ferenc tükörcsavaron alapuló elektromechanikus rendszerét a nürnbergi Tekade alkalmazza
Okolicsányi szabadalma alapján az angol Scophony Ltd. még 1937-ben is gyárt vevőkészülékeket
1931.10.30: NBC tv-adót telepít az Empire State Building tetejére
1933.03.10: los angeles-i W6XAO állomás megkezdi működését
még aznap egy földrengés sújtja a várost: a károkról készült film másnap kerül adásba
1934: Vrabély Theodot elektronikus képkeverési találmányával (blue box) elnyeri a marseille-i nemzetközi versenyen a város nagydíját és a francia feltalálók és gyárosok szövetségének aranyérmét
1934.12: Philo Taylor Farnsworth bemutatja televízió rendszerét
1935.03.22: Németország megindítja a világ első nyilvános tv-sugárzási szolgálatát (nagyfelbontású képpel)
az amatőr Horst Hewel rögzítette filmfelvevővel a tévékészüléke képeit:
1935: az első televízió témájú film: Murder by Television, Clifford Sanforth rendezésében
német állami tévéadás, 1935
versenyben a rádióval: 1950-60-as évek
1930-as évek vége: a rádió- és tv-adások sugárzását átteszik URH-sávra, ami már elegendő átviteli sávszélességet biztosít az elektromos jelek továbbításához
1936: Angliában is beindul a nyilvános tv-sugárzás
1936: berlini olimpia, a ‘Paul Nipkow’ adó elektronikus kamerájával a berlini olimpiáról közvetítést ad
1936.06.29: az első " high-definition", 343 soros tv-adás az Empire State Building-ből
1939.04.30: Roosevelt elnök new york-i Világkiállításon tartott beszédének televíziós közvetítése
1939: Nemes Tihamér a budapesti Nemzetközi Vásáron elektromechanikus tv-láncot mutat be
1939: Barta István, Czukor Károly, Terebesi Pál, az első magyar ikonoszkópos képátviteli lánc megépítése az Egyesült Izzó kísérleti laboratóriumában (Tungsram Televíziós Laboratórium)
1939.06.01: az első nehézsúlyú box-mérkőzés közvetítése (Max Baer és Lou Nova között) a Yankee Stadium-ból
1939.09.01: Egy Mickey Mouse rajzfilm közvetítése közben szakad meg honvédelmi okokból a BBC adása
1946. június 8-án ugyanezzel a rajzfilmmel folytatódott a sugárzás a televízió adások újrakezdésekor, miután a Győzelmi Parádé közvetítése lezajlott
1939: elindul a televízió sorozatgyártása
a készülékeken képenként még csak 441 sor volt látható 1940.02.25:
az első hoki-mérkőzés (Rangers vs Canadians) közvetítése a Madison Square Garden-ből
1940.02.26: az első kvíz-műsor, a Spelling Bee közvetítése a WRGB-n
1940: Peter Goldmark (Goldmark Péter) bemutatja színes televízió rendszerét New York-ban
az URH-csatornát hadiipari igényekre teszik sugárzásra alkalmassá
a villámháborúk időszaka: német hadseregnek voltak egyedül URH-adókkal távirányított páncélos hadosztályai
1935: Németországban a Birodalmi Posta kapja meg a civilszéfra technikai fejlesztésének jogát
a propagandaminisztérium kapja meg „a népnevelést és a propagandát célzó bemutató alakítás jogát”
minden televíziós technológia gyártási és forgalmazási joga a légiközlekedési minisztériumnál marad
(„a televíziózás a repülésbiztosítás és a nemzeti légvédelem terén tanúsított különös jelentőségére való tekintettel”)
az angolok védekező háborúra készülnek, Watson-Watt irányításával kiépítik a radar alapú védelmi rendszerüket
a fedélzeti radar segíti az angolok bombázását a németek ellen, amikor az ellenséges területeken fekvő objektumokról képes elektromos képet mutatni
Walter Bruch két fejlesztése a háborúban:
tévékamera veszi az első önindítós V2 rakéták kilövését, és a jelet vezetéken keresztül a bunkerbe küldik, így távolról lehet irányítani az eseményt – ez a visszacsatoló hurok megvéd a valóstól
egy kirándulógőzöst személyzet nélkül vízre bocsátanak és egy bombába épített tévékamera figyelve a hajó mozgását és reagál rá, tehát a visszacsatolás itt már önirányítóvá válik
a radarelmélet nagy impulzust adott a digitális jelfeldolgozás felfutásának

Verseny indul a rádióval, mivel mindkét médium este, a családi körben köti le a közönségét. A rádióhoz hasonlóan két modell verseng itt is:
az amerikai kereskedelmi
az európai közszolgálati
Az USA-ban a filmipar kezdeti - lanyha – érdeklődése lecseng, ezért a rádióhálózatok építik ki a tévézés adóhálózatát
a sugárzandó tartalmak előállításához igénybe akarják venni a filmipar tapasztalatait, de az eltérő árszintek miatt a rádióhálózatok úgy döntenek, hogy inkább saját tévéstúdiókat építenek
a stúdiókat közönség befogadására és gyakori díszletváltásra alkalmasnak tervezik és építik
minden műsor a reklámnak, szponzorációnak köszönheti létét
hamar átveszik a rádiózásban már kialakult előzetes mérés intézményrendszerét (Television Index Service, 1950-ben van az első Nielsen-mérés 1200 háztartásban)
a tévé tömegmédiummá válik:
1950: 3 millió tévékészülék van a háztartásokban
1961: 57 millió tévékészülék van a háztartásokban
húzóágazatok:
a filmipartól átveszik a sztárszisztémát, de saját sztárokat nevelnek ki
a rádióipartól átveszik a sorozatokat (amiket nem lehet sokszor leállítani a nézői kötődések miatt)
új műfajként jelennek meg a vetélkedők és hamar nagyon népszerűvé válnak
megjelennek a politikai műsorok is
televízió
1970-80-as évek: a tévé győzelme a rádió felett
kábeltévé (vezetékes technika, később jelenik meg a vezeték nélkülihez képest)
műholdas tévé
digitális tévé
konvergens tévé

televízió
1929: Zvorykin New Yorkban bemutatja az első teljesen elektronikus tv-kamerát és vevőkészüléket, az ikonoszkópot
1929: Mihály Dénes kísérletei során március 8-án éjjel 11-kor adott a Berlin-Witzleben-i rádióállomás először mozgó távolbalátási képeket, majd május 8-án sikerült először "szobafény" mellett "átvinni" a szobában ülő embereket, mesterséges fényforrás nélkül
1929: A BBC kísérleti tv-adása a rádióadó műsorszünetében, Baird-rendszerben
1929: berlini rádiókiállítás
a berlini rádiókiállítás szenzációja a képrádió
itt mutatják be Karolus, Mihály Dénes és Baird különféle mechanikus rendszereit
utóbbi kettő a Nipkow-tárcsát használja, a kép 1000-2000 képpontból áll, ennél többet a 9 kHz-es sávszélesség (középhullámon) nem is tett lehetővé
1929: Mihály Dénes, A távolbalátás és készüléke
1929.09: a BBC engedélyezi Baird-nek rövid, de rendszeresen jelentkező tv-adások sugárzását (a BBC rádiótornyait használva)
az adássorozatok között 1931-től a Derby finish is helyet kapott
ettől kezdve Baird forgó tükördobos szerkezetttel váltotta fel a Nipkow-tárcsát; ez kezdetekben 30-soros volt, amit idővel feljavítottak 120-, majd 240-sorosra.
1929: RCA megkezdi a W2XBS állomásról napi kétórás adásait

Mihály Dénes
(1894-1953)
C.F. Jenkins
(1867-1934)
Edward Victor Appleton
(1892-1965)
Vladimir Zvorikin
(1889-1982)
Tihanyi Kálmán
(1897-1947)
C.F. Jenkins
(1867-1934)
Philo Farnsworth
(1906-1971)
Manfred von Ardenne
(1907-1997)
John Logie Baird
(1888-1946)
1960.09.26: John F. Kennedy, Richard Nixon tévévitája
elemzők szerint a nyilvános tévévita dönti el az elnökválasztás eredményét („Kennedy jobban mutat az ellenfelénél”)
azóta módosult az elemzők véleménye: a tévévita pár százalék előnyt jelentett csak Kennedy számára, de a szoros verseny miatt ez akkor épp elegendő volt
„Nixon stábja tanult a vereségből. A legjobb szakemberek kidolgozták a televíziós szereplés sikerének feltételeit: meghatározott témakörök, stúdióhelyszín, semleges vitavezető, megfelelő világítás, öltözet, néhány betanult bonmot, megnyerő mosoly és sok gyakorlás. Ez 1969-ben meghozta Nixon számára a sikert.”
ez volt az első tévévita választási kampányban
a II. világháború előtt
a II. világháború alatt
képernyő -> képernyőkultúra
(display -> display culture)
Morse-ábécé, Morse-kód, 5 jel:
rövid jel,
hosszú jel,
rövid szünet (betűk közt),
közepes szönet (szavak közt),
hosszú szünet (mondatok közt)
harangszó, müezzin éneke
Puskás Tivadar találmánya
a rádió elődje, a hang megsokszorosítása
műsorközlő stúdió Budapesten
független a telefonközpontoktól és készülékektől
az előfizetők falán van a hallgatókészülék
első adás: 1893. február 15.
négy szerkesztő, száz munkatárs
műsor:
hírközlés
óránkénti frissítés
tőzsdei jelentések
esténként, hétvégeként: hangverseny, opera
irodalmi felolvasások, kamarakoncertek
„Egy újság, amit nem írnak, de mondanak: ... újság, amit nem naponként vagy hetenként adnak ki, hanem óráról órára - folyton, reggeltől estig...”



10.00–10.30 Tőzsdejelentés
10.30–11.00 Hírlapszemle, érdekesebb hírek, táviratok
11.00–11.15 Tőzsdejelentés
11.15–11.30 Helyi és színházi hírek, sport
11.30–11.45 Tőzsdejelentés
11.45–12.00 Országgyűlési hírek
12.00–12.30 Udvari, politikai, katonai hírek
12.30–13.30 Tőzsdejelentés
13.30–14.00 Ismétlés az eddig olvasott érdekes hírekből
14.00–14.30 Törvényhatósági hírek, táviratok
14.30–15.00 Helyi hírek
15.00–15.15 Tőzsdejelentés
15.15–15.30 Érdekesebb tárcák felolvasása
15.30–16.00 Pontos idő, időjárás, törvényszéki vegyes hírek
16.00–16.30 Tőzsdejelentés
16.30–17.00 Bécsi lapok hírei, pénzügyi és gazdasági hírek
17.00–17.30 Színház, sport, művészet, divat, irodalmi műsorok. Helyi hírek
17.30–18.30 Az angol, francia és olasz nyelv rendszeres előadása és tanítása; éspedig:
17.30–18.00 angol nyelv = hétfőn, szerdán, pénteken
18.00–18.30 francia nyelv = hétfőn, szerdán, pénteken
18.00–18.30 olasz nyelv = kedden, csütörtökön, szombaton
17.00–18.00 minden csütörtökön gyermekdélután
19.00-tól időnként operaközvetítés
1897-es napi program:
Puskás Tivadar
(1844-1893)
Puskás-féle telefonközpont kapcsolótáblája
telefonközpontok
Automataközpont része: tengellyel forgó választógép
kézi kapcsolású telefonközpont
Crossbar telefonközpont része
1877: USA, E. T. Holmes: telefonbeszélgetésre is alkalmas szerkezet készít
1877: Charles Scribner nevére szabadalmaztatják a telefonközpontot
1878: New Haven megnyitják az első telefonközpont (Bell-Puskás)
1879: Párizsban megnyílik első európai telefonközpont (Puskás)
1881.05.01: megnyílik az első magyar telefonközpont
kézi kapcsolású központok:
telefonos kisasszonyok kapcsolják össze az ügyfeleket
egy kezelő kb. 200 vonal felett intézkedett egyszerre
a számlálókról fénykép készült (ez alapján rótták ki a díjakat)
az egyes központokat „trunk” vezetékekkel kötötték össze
1900-as évek: New Yorkban működik a világ legnagyobb telefonközpontja
1928: megjelenik az első utcai telefonfülke Budapesten
1928: létrejön a Budapest és New York közötti hálózat (Stockholmon keresztül)
Félautomata központok: a csengetés már automatikus
1888: Strowger-központ
2 típus: Elektromágneses és elektromotoros berendezés
Működésük szerint: közvetlen vagy közvetett vezérlésű központok
az operátorok már csak interurbán beszélgetések során kapcsolnak
1928: Magyarországon megjelennek a Bell (Western) típusú központok
Crossbar típusú központ:
„keresztrudas gép”
összetett jelfogó hálózat
1980-as évektől: elterjednek a digitális központok, számítógépes alkatrészekből, minták digitális formában
1990-es évektől: Magyarországon is elterjed az ISDN, ADSL
PDA: Personal Digital Assistant
1992.01.07: John Sculley
miniatűr számítógép, ami telefonként is képes működni, de inkább nem mobiltelefon (mégha voltak is öszvér megoldások)
eredetileg az asztali számítógépek kiegészítőjének szánták
sokszor nincs billentyűzete, egy speciális tollal (stylus) kell bevinni az adatokat az LCD képernyőbe
kínált funkciók: e-mail, Internet és e-book-olvasó, és/vagy teljes értékű billentyűzet, vagy külső USB-s billentyűzet és VGA csatlakozó
az email csak a PDA-korszak végefelé lesz igazán elérhető PDA-n keresztül
a PDA-k többsége alkalmas programok futtatására, dokumentumok olvasására, internetezésre és az email elérésre
1993: megjelenik az Apple Newton-ja, ami sok tekintetben hasonlít a későbbi okostelefonokra, de akkor még hatalmas bukás (1998-ban leállnak vele)
a PDK-ra kidolgozott funkciók mind átkerülnek majd az okostelefonokba is
sok esetben minibillentyűzetet adnak hozzá, ami az értékes felületek felét-harmadát elveszi, viszont nehezen használható
1906: Lee de Forest: első kísérleti telefonhívása egy autóból.
„We hope it will be possible for businessmen, even while automobiling, to stay in constant touch.”
1927: megkezdődik az amerikai kereskedelmi telefonszolgáltatás (AT&T telekommunikációs vállalat) első hálózat: London és New York között rádióhullám segítségével
II. világháború: amerikai hadsereg használja a Handie-Talkie SCR536 készüléket
egy rádiócsatornát használva felváltva lehetett vele beszélni
1946 USA: Bell Labs útjára indítja az első nyilvános célú mobilszolgáltatást (Mobile Telephone System)
autó csomagtartójába építették
35 kg volt az első készülék
48-ra már száz városban elérhető volt
üzletemberek és riporterek használták
1947: elindítanak egy üzleti célú analóg mobil rádiót az egyik cambridge-i taxis vállalat részére 
1956: tenger alatti kábelek biztosítják a kapcsolatot
1962: elindul műholdas kommunikáció (a Telstar műhold fellövésével)
1973: az első személyhívós rendszerek indulása Angliában, a Temze Völgyben
1973: Rudy Krolopp az első kompakt hordozható készülékkel, egy Motorolával állít be a Fehér Házba
1977: az AT&T és a Bell Labs felépíti az első kísérleti cellás-rendszerű mobilhálózatot. 
1982: az FCC (Federal Communications Comission - Szövetségi Kommunikációs Bizottság) az Egyesült Államok területén engedélyezi a kereskedelmi mobilszolgáltatás megindítását
mobiltelefon: a kezdetek
1983.10.13: Motorola DynaTac 8000X
. Bob Barnett (az Ameritech Mobile Communications egykori elnöke) Chicagoban Chrysler típusú kocsijából felhívta unokáját, Alexander Graham Bellt, aki Németországban tartózkodott.
Dr. Martin Cooper készítette el az első privát mobiltelefont
Cellular telephone
Richard Frenkel: "It was a real triumph; a great breakthrough."
Magát a technológiát még korábban az USA Védelmi Minisztériuma fejlesztette ki.
1992.11.10: Nokia 1011
az első tömegtermelésben gyártott mobiltelefon
méretei: 195x60x45 mm, súly: 475 gramm
tulajdonságai:
fekete fehér kijelző
99 telefonszámot tudott tárolni
nikkel – kadmium akkumulátor
kihúzható antenna
90 perc beszélgetési idő
12 óra működési idő
a mobiltelefonok fejlődése 2007-ig
okostelefon
csengőhang (1994: Nokia)
SMS
1992.01.03: a Vodafone hálózatán keresztül küldik el az első SMS-t (számítógépről mobiltelefonra)
1993-ban elindul a kereskedelmi SMS szolgáltatás
Riku Pihkonen Finnországban elküldi az első kereskedelmi sms-t egy Nokia telefonról: "Merry Christmas"
ébresztő
óra
kihangosítás
rezgés
1996.01.03: Motorola StarTAC
játékok
1997: az első mobiljáték a Snake
színes kijelző (1997: Siemens S10)
diktafon
belső antenna (1999: Nokia 3210)
WAP (1999)
GPS (Nokia N95)
kamera (2000.11: Sharp J-SH04)
bluetooth technológia
1994: kifejlesztik a technológiát
2000: az első mobil az Ericsson R520
MMS:
2001-ben indul
a WAP és az SMS továbbfejlesztése
videokonferencia: Samsung SGH – V205
FM rádió
Nokia 2300: rádió a telefonban, a fülhallgató kábele működik antennaként
Nokia 5030: beépített rádió antenna
MP3-lejátszás (2003)
WIFI-elérés (2004: NEC N900iL, Japán)
GSM
EDGE
3G
HSDPA
4G
hálózatfejlődés
Apple Newton + stylus
Gesture Sensor
Proximity Sensor
Gyro Sensor
Accelerometer
Magnetometer
Thermometer Sensor
Air humidity Sensor
Pedometer
Barometer
Hall Sensor
RGB Light Sensor
infrasugarakkal érzékeli a felhasználó kézmozdulatait
infrasugarakkal érzékeli a felhasználó közelségét
érzékeli a telefon 3 irányú elfordulását
gyorsulásmérő, érzékeli a telefonkészülék különböző elmozdulását
érzékeli a föld mágneses terét
hőmérséklet érzékelő
páratartalom érzékelő
lépésszámláló
érzékeli a légnyomás változását
érzékeli, hogy a telefon tokja nyitva vagy zárva van-e
a kijelző fényerejét és élességét állítja a külső fényviszonyokhoz
a PDA, a mobiltelefon és a számítógép és az érintőképernyő ötvözéke
2007: megjelenik az Apple iPhone
egyre nagyobb felületek
mobil appletek
érzékelők
megjelennek a tabletek
tranzakciókezelés
fintech
augmeted reality
Nipkow-tárcsa
http://nol.hu/archivum/archiv-53610
az okostelefon forradalma
asztali gép
okostelefon
az ember érzékelési és motoros képességei
billentyű + egér
kéz, ujjak
Igoe & O'Sullivan 2004:XI.
videofon
AT&T Picturephone, 1969
Avaya Nortel 1535 IP model, 2008
a telephonoscope elképzelése, 1879
a videotelefon elképzelése, 1910
Videophone Prototype at San Francisco Electronics Convention 1955
Debut of the First - commercial - Picturephone, 1970
PicturePhone: How Bell Telephone lost a half billion
Matra videophone, Franciaország, 1970
az első gobális távközlési rendszer
a telefax jelentősége
vezetékes vagy vezeték nélküli távközlés?
vezetékes
ettől kezdve egymás mellett létezik a távközlés két nagy technológiája
vezeték nélküli
megjelenik a rádiótelegráf
pixel
(elemi képegység, ami sorba fejthető)
sztárszisztéma
tömegmédiummá válás
nézettségmérés
reklám + szponzoráció
tévéstúdiók
kereskedelmi tévézés
sorozatok
vetélkedők
politikai műsorok
mobiltelefon
meg lehessen találni (címezni) a hívott felet
meg lehessen találni a mozgó felet
avagy mi hiányzott még a PDA-ból?
1 2 3 4 5 6 ...
a
b
c
d
e
f
...
a1
a2
a3
...
b1
b2
...
c1
c2
c3
...
d1
d2
...
e1
...
f1
...
www.youtube.com/watch?v=-suCaJ0IUw8
Full transcript