Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

A modern dráma születése

No description
by

Nikoletta Gődér

on 6 March 2014

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of A modern dráma születése

Készítette: Gödér Nikoletta Henrik Ibsen (1828-1906) Újítások Köszönöm a figyelmet! A modern dráma születése A modern dráma jellemzői
drámaiatlan dráma/antidráma
szereplők
cselekmény
drámai konfliktusok
szerkezet
nyelvezet
„hősök”
stílusjegyek Új típust alkotott a drámán belül.
Felszínre nem jut ki a konfliktus, de a felszín alatt nagy ellentétek vannak.
Csehov jól tudta ezt ábrázolni. Drámaiatlan dráma Nincs érdekes cselekmény.
Eseménytelen az egész dráma nem történik semmi.
Időtlen, olyan mint egy életkép, ami nem változik. Cselekmény Csak a felszín alatt vannak, a színpadon nemvízalatti történések DE! érezzük a feszültséget.
Konfliktusok a szereplők lelkében vannak. Mik is ezek: értelmetlen az életük; nincs céljuk; mindenki szenved. Drámai konfliktus Hosszan beszélnek a semmiről.
Céltalan monológok és dialógusok.
Általában önsajnáló, öndramatizáló mondatokat hallunk, amelyek nem érnek célba. Nyelvezet Nincs expozíció, bonyodalom ami kibontakozhat, tetőpont, megoldás.
Állóképszerű, statikus a mű mert: nincs előrelépés, örök hétköznapok, egyhangú élet, banális történések. Szerkezet Nincsenek.
Hétköznapi átlag emberek, nem emelkednek ki.
Felesleges emberek.
Szenvednek.
Közös jellemzőjük: ábrándoznak, álmodoznak, vágyakoznak. „Hősök” Realista
Impresszionista
Naturalista
Szimbolizmus Stílusjegyek Nem drámai jellemek.
Nincs olyan szereplő akinek a helyébe beleképzelhetnénk magunkat.
Hétköznapi, átlagemberek.
Nincsenek fő- és mellékszereplők. Szereplők Drámaíró DE! lírai és epikai műveket is írt.
1828. márc. 20.-án született egy norvég kisvárosban. Apja kereskedő volt.
1843: elhagyja a szülői házat
1844: patikussegédnek állt
Pályáját versekkel kezdte.
1849: megírta elő drámáját
1850: érettségi; világ első Ibsen premierje 1852: Bergen
1856: eljegyzi Suzannah Thoresent  1858-ban elveszi fiuk születik
1857: Krisztiánia Norvég Színház művészeti vezetője lesz
1858: A Helgelandi harcosok
1862: Csődbe megy a Színház
1864: Olaszországba utazik
1865: Brand című műve + Peer Gynt
1868: Drezda
1869: Stockholm; Egyiptom
1871: Versek című kötet 1875: München
1878: Újra Rómába költözik
1879: Babaszoba
1884: A vadkacsa
1885: Ismét Münchenbe költözik
1891: Norvégia
1892: Solness építőmester; fia megnősül
1898: 70. születésnapja nagyszabású ünnepség
1900: első agyvérzése
1906 május 23.: 78 évesen halt meg Romantikus korszak
Érett korszak
Szimbolista korszak


Az analitikus dráma megteremtője. Korszakai Az analitikus dráma jellemzői Korszakai Témái: folklór, hősmondák
egyéniség kultusza
egzisztencializmus hatása
Egyén szemben áll a közösséggel, a világgal.
Pl.:Brand
Peer Gynt Romantikus korszak Realista társadalmi drámák.
Téma: egyéni útkeresés
konvenciók eltörlése
lázad a polgári értékrend ellen
Pl.: Babaszoba
A vadkacsa Érett korszak Szimbólumok köre épülnek a művek.
Pl.: Solness építőmester Szimbolista korszak Témái: folklór, hősmondák
egyéniség kultusza
egzisztencializmus hatása
Egyén szemben áll a közösséggel, a világgal.
Pl.:Brand
Peer Gynt Romantikus korszak A drámai helyzetet a múltban megtörtént események hozzák létre, azokat elemzik.
Az első felvonás előtt már minden megtörtént kísértő múlt.
A dialógusok előreviszik a cselekményt, fokozatosan tárják fel a múltat és a szereplők jellemét, viszonyrendszerét.
Szimbólumok köré épülnek a művek, fontos az értelmezésben. Kispolgári élet és eszményei (polgári, társadalmi drámák)
Élethazugságok, illúziók, elégedetlenség
Nők helyzete, család. Témai A kérdésfeltevés fontos, nem a megoldás, nem az eredmény, hanem a küzdelem.
Nyitott a mű  nézőt ösztönzi
Magányos hős szemben áll az átlaggal, a tömeggel.
Típusokat alkot átlagemberek, középszerűek, hitelesek Késleltetési technika feszültség keltés.  Pl.: gyanú, titok, elhallgatások
Fő bűn: aki lemond önmaga/világ formálásáról, elfogadja a jelent, a valót.
Nincs tragikus áldozat ebben a polgári világban, elveszti jelentőségét. Téma: polgári család válsága
Analitikus dráma, középfajsúlyú dráma
Nyitott a mű.
Idő: 3 nap december 24-26.
Hely: Helmerék polgári lakása Babaszoba(Nóra) 1879 Az olyan dráma, amelynek a szereplői nem képviselnek abszolút pozitív vagy negatív értéket, és a végjátékban sem történik tragikus értékvesztés, esetleg a tragikum a komikummal keveredve jelenik meg. Középfajsúlyú dráma August Strindberg (1849-1912) Apja elszegényedett nemes hajóstiszt volt, aki saját cselédlányát vette feleségül.
1867–72 között az Uppsalai Egyetem hallgatója volt, de bölcsésztanulmányait félbehagyta.
Ezután néptanítóként, távírászként, házitanítóként dolgozott, majd színinövendék lett.
1874–82 között a Stockholmi Királyi Könyvtárban dolgozott, s közben írt.
Strindberg életében főleg irodalmi műveket írt, de fotós, festő, kémikus is „próbált lenni”, utóbbi az ún. Inferno-krízis alatt, erről szól naplója, az Inferno (1897). Ez választóvonal Strindberg naturalista – önéletrajzi regények, darabok – és expresszionista korszaka közt. Strindberget elsősorban, mint nőgyűlölőt ismerik.
Feleségei: Siri von Essen /színésznő/ (1877–91)
Frida Uhl /újságíró/ (1893–94)
Harriet Bosse /norvég színésznő/ (1901–04), aki szép sikereket aratott Strindberg-darabokban.
Strindberg az egyik legszubjektívebb író a világon, így a házasságai is alapul szolgáltak sok művéhez.
Mindannyiszor beleszeretett az eszményképbe, amit a nőről kialakított, de miután összeházasodtak, hamar összevesztek; aztán elváltak. 1883–89 között Párizsban, majd Svájcban élt.
1891–96 között újra külföldön tartózkodott, Párizsban.
Másodszor is megházasodott, Frieda Uhlt vette el, de próbálkozása ismét kudarcba fulladt.
A válás utáni nyomor és elhatalmasodó üldözési mániája válságba sodorták. Akut pszichózisban szenvedett. Betegségére a magyarázatot régi misztikusokban, hindu és buddhista teológusokban kereste. Ebben az időben aranyat akart csinálni, növénytani könyveket írt. Ebben az időszakban sokat írt (Inferno, Legendák; 1897). De drámát egyet se. 1898-ban hazatért külföldről, s ezután a svéd fővárosban élt. Az Inferno-élmény után megtért; ez a választóvonal drámaírói pályáján. Ezután számos drámája a „vezeklés gesztusa” lesz. Példaképei ezután a szimbolista drámaírók lesznek több drámát is írt.
1901–04 között ismét házasságot kötött, párja Harriet Bosse volt, de harmadik kapcsolata is kudarcba fulladt. 1907-ben kamaraszínházat alakított a fővárosban, Intima Teatern néven. Utolsó éveit magányosan töltötte. Első darabjai, a Hermione (1869), Rómában (1870), nem voltak igazán jók.
Első sikeres darabja a Olof mester (1872) verses verzió: 1876, Olaus Petri svéd reformátor életéről szól.
Romantikus drámái: A céh titka (1880), Bengt úr felesége (1882) és Lycko-Pehrs resa (1882). 1886-ban írja aTársakat, első naturalista darabját.
Két nagy naturalista tragédiája: Az apa (1887), Julie kisasszony (1888). A Julie kisasszony a Tizenegy egyfelvonásos ciklus (1888–94) része, leghíresebbek közülük: Hitelezők (1888), A kötelék (1894). Önéletrajzi regénysorozata: Egy lélek fejlődése első négy része: A cseléd fia, A forrongás évei, A vörös szobában, A szerző.
Naturalista drámái: Haláltánc (1900).
Történelmi drámái:Gustav Vasa (1899), XIV. Erik (1899) és a Krisztina királynő (1901)  a környezet és a mellékalakok is korhűk.
Későbbi drámái, Engelbrekt (1901), XII. 1901), és a III. Gustav (1902)  igazán csak a címszereplőkről szólnak.
Mesejátékot is ír: Húsvét (1900) Művei
Full transcript