Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

A keringés szervrendszere

Anatómia órára
by

Zsófi Fazekas

on 2 March 2016

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of A keringés szervrendszere

KERINGÉSI RENDSZER
Szervezetünkben 2 folyadékáramlási rendszer van:
vérkeringési rendszer
nyirokkeringés

Fő feladata:
biztosítja az ember sejtjei között a kapcsolatot.
Fontos szerepet tölt be:
légzési gázok szállításában
tápanyagok (fehérjék, zsírok, cukrok), bomlástermékek, hormonok, enzimek szállításában
kórokozók elleni védekezésben
a szervezet belső egyensúlyának - a homeosztázisnak a fenntartásában (testhőmérséklet, folyadékháztartás, kémhatás, stb.)
Fazekas Zsófi
14GYAPE

A szív és a keringési rendszer
Részei:
szív
érrenszer
vér
A szívből indul és a szívbe érkezik.
Először 1628-ban William Harvey írta le: a vér az érpályán keresztül kering.
Együttesen:
kardiovaszkuláris rendszer
, amely egy zárt csőrendszer. A vérnek az erek zárt pályályán való áramlása a
vérkeringés
.
VÉRKERINGÉS
Vérkeringés fő feladatai:
O₂ felvétele és a CO2 elszállítása a szövetekből, sejtekből
tápanyagok bejuttatása a sejtekbe
bomlástermékek eltávolítása, elszállítása (vese --> vizelet)
hormonok szállítása a hatásuk helyére
immunvédekezés: káros anyagok kiküszöbölése, semlegsítése
VÉR
speciális, folyékony
kötőszövet
egy átlagos testméretű ember vérének
mennyisége kb. 5-5,5 liter
sejtes
(alakos)
elemekből
és
plazmából
áll - arányát a
hematokrit
érték adja meg, százalékban kifejezve: egészséges értéke
42-48%
, mely az alakos elemek arányát jelenti
Vérplazma
a vér tömegének 52-58%-a - aminek a 90%-a víz
oldott formában tartalmaz ionokat, cukrokat (glükóz), zsírokat (koleszterin, triglicerid) és plazmafehérjéket (albuminok, globulinok és fibrinogének)
ionok közül magas koncentrációban: Na és Cl - ezeken kívül van még: K, Ca, Mg, HCO3 (hidrogénkarbonát) és SO4 (szulfát)
számuk: 3,8-5,4 T/l (Tera)
laposak, korong alakúak, kb. 7 mikrométer átmérővel
termelődési helyük: vöröscsontvelő
élettartamuk: 100-120 nap
fő feladatuk: O2 szállítás (haemoglobin)
kevés --> anaemia
VÖRÖSVÉRTESTEK
(eritrociták)
FEHÉRVÉSEJTEK (leukociták)
számuk 3,8-10,8 G/l (Giga)
termelődési helyük: nyirokszervek és vörös csontvelő
élettartamuk: átl. 7-10 nap
fő feladatuk: immunológiai - bakteriális és vírusos fertőzésekkel szembeni védelem alapjait képezik
Alapvető típusaik:
granuolociták
(neutrofil, eozinofil, bazofil)
nyiroksejtek -
limfociták
(T- és B-limfociták)
falósejtek -
monociták
és
makrofágok
VÉRLEMEZKÉK
(trombociták)
Sejtes
(alakos)
elemek
VÉREREK
A szívből indulnak ki és a szívbe térnek vissza - zárt kört képeznek.
A vérérrendszer áll:
verőerekből
,
visszerekből
és a közéjük iktatottt
hajszálerekből
.
Faluk belülről:
endothelréteg
- megakadályozza a vér megalvadását.
Hajszálerek kivételével az
erek falát 3 réteg alkotja
:
belső réteg (intima)
- endothel sejtek + finom kötöszöveti rostok
középső réteg (media)
- simaizomsejtek + rugalmas rosok
külső réteg (adventitia)
- csak kötőszövet
VERŐEREK - ARTÉRIÁK
vastag, izmos, rugalmas falú erek
vért a szív felől a perifériák felé szállítják
szívből hatalmas törzzsel indul ki -
aorta
, majd fokozatos elágazódás után mennek át a kapilláris rendszerbe
ütőereknek
is nevezik: összehúzódásai lüktetés formában jelentkeznek
vérnyomás a periféria felé fokozatosan csökken
oxigéndús, élénkpiros vért szállítanak
(kivéve tüdőartériák)
GYŰJTŐEREK
vagy
VISSZEREK - VÉNÁK
tágulékony
, kevéssé izmos falú erek
perifériákról szállítják a vért a szívbe
ürege tágabb az artériákénál
apró ágakkal kezdődnek (venulák), majd nagyobb ágakká szedődnek össze
semilunaris
billentyűket
tatalmaz (gravitáció ellenében történő áramlás)
CO2-t és salakanyagokat
tartalmazó vért szállítanak (kivéve tüdővénák) -
sötétpiros színű
keringést segíti: vázizom kontrakciója + szív és mellkas szívó hatása
HAJSZÁLEREK -
KAPILLÁRISOK
csak
mikroszkóppal
láthatók
faluk rendkívül vékony - így nagyfokú, gyors
tágulásra ill. szűkülésre
képesek
nyugalmi állapotban kb. csak 10%-uk szállít vért
artériákat és vénákat kötik össze
falukon keresztül:
O2 + tápanyagok leadása
a sejteknek és a
CO2 + salakanyagok felvétele
a szövetekből
a keringés központja
kúp alakú, izmos falú üreges szerv
a két tüdő között a mellüreg elülső részében, a mediastinum anterius alsó részében fekszik
egyharmada a középvonaltól jobbra, kétharmada attól balra helyezkedik el
a tüdők a szív nagyobb részét fedik
nagysága általában az egyén zárt ökle nagyságának felel meg
A szívfal szerkezete
külső réteg -
szívburok (epicardium)
vékony, fénylő zsigeri lemez
középső, legvastagabb rész -
szívizomzat (myocardium)
speciális izom: szívizom
akaratunktól függetlenül működik, kitartó munkára képes, nem fáradékony
a kamrák izomzata vastagabb
belül -
szívbelhártya (endocardium)
vékony, halványfehér, áttetsző hártya (endothel)
kettőzete képezi a szívillentyűket
elasztikus kötőszövet --> alkalmazkodik a szív térfogatváltozásaihoz
v. cava superior
aa. pulmonales dextrae
aorta ascendens
vv. pulmonales dextrae
atrium dextrum
valva tricuspidalis
ventriculus dexter
v. cava inferior
endocardium
myocardium
pericardium
apex cordis
septum cordis
ventriculus sinister
valva bicuspidalis/mitralis
valva aortae
atrium sinistrum
vv. pulmonales siistrae
aa. pulmonales sinistrae
truncus pulmonalis
arcus aortae
a. subclavia sinitra
a. carotis communis sinistra
a. brachiocephalica
valva pulmonalis
A szív üregei
belül a hosszanti
szívsövény
választja ketté:
jobb szívfél (vénás vért tartalmaz)
bal szívfél (artériás - O2-ben dús vért tartalmaz)
mindkét szívfél tovább oszlik:
kamrákra
-
szívcsúcsot
képezik
pitvarokra
-
bázist
képezik
A kamrai és a pitvari részeket
billentyűkkel
záródó
szájadékok
választják el egymástól.
Pitvarok
ide ömlenek a szívbe vezető nagyvénák
innen a vér a kamrákba kerül
falizomzatuk vékonyabb (nem végez annyira megterhelő munkát)
Jobb pitvar
ba nyílik:
vena cava superior
vena cava inferior
szív saját fő visszere
Átfolyást szabályozza:
háromhegyű (tricuspidalis) billentyű.
Bal pitvar
ba szájadzik be:
négy tüdővéna
Átfolyást szabályozza:
kéthegyű (bicuspidalis
vagy
mitrális) billentyű
Kamrák
a keringés motorjai
biztosítják a nagyvérköri (test) és a kisvérköri (tüdő) keringést
vastag faluk van - nagyobb munkavégzés
Bal kamra:
nagyvérköri keringést
biztosítja
csúcsa az egész szív csúcsa
innen indul ki az
aorta
Jobb kamra:
kisvérköri keringést
biztosítja
innen indul ki a
tüdőverőér
Szívbillentyűk
biztosítják a vér megfelelő, egyirányú áramlását
a szívbelhártya kettőzetei
Fajtái:
vitorlás

(cuspidalis)
vagy vénás bill. - a vénás szájadékon, a pitvarok és a kamrák között helyezkednek el; részei a
vitorlák, ínhúrok és a szemölcsizmok
(papillaris)
félhold alakú (semilunaris)
vagy zsebes bill. - kamrákból kiinduló nagyartériák szájadékában, ill. a vénák falán
A szív saját erei
Artériák (koszorúserek vagy coronariák)
aorta kezdeti szakaszából erednek
2 ága van:
a. coronaria dextra
és
a. coronaria sinistra
ha elzáródnak -->
szívinfarktus
(végartériák)
Vénák
egy nagy értörzsbe gyűlnek össze -
sinus coronarius
, amely a jobb pitvarba szállítja a vért
VÉRKÖRÖK
A szívből kiinduló és a szívbe érkező erek 2 zárt kört alkotnak:
kisvérkör és nagyvérkör.
A szív tartja őket állandó mozgásban: szívó- és nyomópumpa.
Kisvérkör
Feladata:
vénás vér eljuttatása a tüdőbe, ahol a gázcsere történik (szén-dioxid leadás, oxigén felvétel), majd a felfrissült artériás vér visszaszállítása.

jobb kamrából kezdődik, innen indul ki a tüdő artéria (truncus pulmonalis)
ez a tüdő felé halad és két ágra oszlik a két tüdő számára (a. pulmonalis dextra et sinistra)
a test elhasznált, szén-dioxidban dús vérét szállítja a tüdőkhöz
a tüdőkben kisebb artériákra, majd kapillárisokra oszlik, amely behálózza a tüdő léghólyagocskák falát, és megtörténik a gázcsere
a kapillárisok mind nagyobb vénákba szedődnek össze, és végül a négy vena pulmonalis a tüdőkből a szív bal pitvarába szállítja a friss oxigénben dús vért – itt végződik a kis vérkör
Nagyvérkör
Feladata:
az oxigén és tápanyag dús vér eljuttatása a szervezet sejtjeihez, ahol végbemegy a gázcsere (oxigén leadás és szén-dioxid felvétel), valamint a tápanyagcsere (tápanyagleadás, salakanyag felvétel), és a vénás vér elszállítása a szövetekből a szívbe.

szív bal kamrájából indul ki a szervezet legnagyobb verőere, az aorta, amely friss vért szállít a szervekhez és szövetekhez
az aorta kisebb ágakra oszlik, amik kapillárisokba mennek át
a kapillárisok kisebb majd nagyobb vénákba szedődnek össze
majd a nagy vérkör a vena cava superior és vena cava inferior útján a jobb pitvarban végződik
SZÍV
(COR)
SZÍVCIKLUS
A szív egyfajta
szívó-nyomó pumpaként
működve tartja mozgásban a vért. Az üregek falában elhelyezkedő szívizomsejtek összehúzódásainak és elernyedéseinek sorozataként zajlik a szívműködés. Ezt nevezzük
szívciklusnak
, amely 2 szakaszra osztható:
szisztolé
ra - amely során összehúzódnak az izomrostok, és
diasztolé
ra - ami az elernyedés szakasza.
Átlagosan 0,8 másodperc alatt zajlik le.

Részletesen - a bal kamrát véve például:
Szisztolé
A szív nyomó funkciója: a szívizom rostok összehúzódása.
Kezdetén a bal kamra ernyedt állapotban: kamra ürege tágult, vérrel telt. --> Izomrostok összehúzódnak, megnő a vérnyomás. --> Kinyílik az aortabillentyű. --> A vér kiáramlik a kamrákból, és a szív a vért az üregekbe nyomja.
Ezután a bal kamra rostjai elernyednek, az üreg tágulni kezd, a nyomás pedig csökken. --> Becsukódik az aortabillentyű és kinyílik a pitvar-kamrai billentyű. --> A bal kamra vérrel telítődik a pitvar irányából.
Diasztolé
A szív szívó funkciója: a szívizom rostok elernyedése.
A SZÍV MŰKÖDÉSE
A szív nyugalmi állapotban
70-75-ször
húzódik össze
percenként
.
Egy-egy összehúzódással a felnőtt emberi szív kamráiból mintegy
60-70 ml vér
kerül az érpályába. Ezt a vérmennyiséget
verőtérfogatnak
vagy
szisztolétérfogatnak
nevezzük.
Perctérfogat:
az egy kamrai összehúzódás alkalmával kilökött vérmennyiség (60-70 ml) és a percenkénti szívösszehúzódások számának (70-75) szorzata.
Felnőtt ember perctérfogata nyugalmi állapotban
4-6 liter
, de erős izommunka akár a tízszeresére is emelheti!
A szívfrekvenciát a szimpatikus idegrendszer növeli, a paraszimpatikus pedig csökkenti.
A SZÍV BEIDEGZÉSE
A szív automatikus működésű:
saját ingerképző és -vezető központtal rendelkezik
.
Tehát az inger képzése - a vázizomzattal ellentétben - magában a szervben történik. Ezt
autoritmiának
nevezzük.
A szív
több ingerképző központtal
is rendelkezik:
Elsődleges ingerképző központ a
sinuscsomó
, amely a jobb pitvar hátsó falában helyezkedik el, és percenként 60-80 ingert bocsát ki.
Innen az ingerület a másodlagos ingerképzőre, a pitvarok és kamrák között lévő
pitvar-kamrai csomó
ra terjed.
Majd a harmadlagos ingerképző, a
His-köteg
következik.
A His-köteg a kamrák közötti falon a
Tawara-szárak
ban folytatódik.
Utána pedig a szív külső felén a
Purkinje-rostok
ban vezetődik az elektromos inger.
Utóbbi 2 ingerületvezető már nem képes önálló ingerület képzésére.
A szív működése közben ún. műkdési vagy
akciós áram keletkezik
, amely megfelelő műszerrel jól felfogható és rögzíthető.
A készülék, amely ezt rögzíti az
elektrokardiográf (EKG)
, a műszer által rögzített görbe pedig az
elektrokardiogram
.
Az egy összehúzódás során keletkezett göbe főbb szakaszai:
P hullám
: pitvari depolarizáció (pitvar szisztoléja közben keletkezik
PQ távolság
: az ingerület áthaladása a pitvarról a kamrára
QRS-komplexus
: kamrai depolarizáció (kamrai szisztolé)
ST és T
: kamrai repolarizáció (T hullám a nyugalmi helyzet visszaállása
A szív akciós árama
Köszönöm a figyelmet!
Források:
Donáth Tibor: Anatómia - Élettan (Medicina Kiadó, 2013.)
Dr. Osváth Péter: Sportegészségügyi jegyzet (A szív és a keringési rendszer)
saját órai jegyzetek - 13. évfolyamról
Oláh Tamás - Véralvadás c. előadása (DE OEC Élettani Intézet, pdf formátumban)
National Geographic Magyarország magazin különszáma - Testünk 100 titka, trükkje, talánya (2016)
képek: Internet
videók: YouTube
Nyirokrendszer
Nyirokerek
ből álló rendszer, amely szintén átszövi a szervezetet. Erek tartalma:
nyirok
(lympha) - áttetsző, sárgás folyadék. Sejtes elemei a
lymphocyták
.
Szintén hajszálerekkel kezdődik a perifériákon, a sejt közötti térben, a szövetrésekben --> nagyobb nyirokerek, melyekben számos billentyű található (biztosítják az egyirányú áramlást) --> fő törzsek végül a vénás rendszerbe torkollnak.
A nyirokereket a vénákhoz hasonlóan testszerte
felületes és mély
nyirokerekre osztjuk.
Nyirokkeringésnek pumpafunkciója nincs: fő hajtóereje a
vázizmok kontrakciója
.
NYIROKKERINGÉS
Nyirokcsomók - Nyirokszervek
A nyirokerek útjában
nyirokcsomók
(lymphonodus) vannak iktatva - a nyirok, mielőtt a vérpályába ömlene, biztos, hogy keresztül halad egy nyirokcsomón.
A nyirokcsomók kicsi, bab alakú képződmények. Nagyságuk kb. 2 mm és 2 cm között van. Fertőzések, gyulladások esetén a felülethez közel fekvők tapinthatókká válnak.
Regionális nyirokcsomók
: a test bizonyos területein több a nyirokcsomó. Egy-egy csoport egy meghatározott testtájék nyirkát veszi fel, szűri és adja tovább. A legjelentősebbek:
nyaki
nyirokcsomók (fertőzés kapui - legfontosabbak)
hónalji
nyirokcsomók (jelentős - emlődaganat, áttétek)
hilusmirigyek
(tüdőkkel állnak kapcsolatban)
hasiüregi
nykcsomók (hasi zsigerek nyirokcsomói és medencei nyirokcsomók)
lágyéki
nyirokcsomók
A
nyirokszervek nyirokszövetekből
épülnek fel és
nyiroksejteket - lymphocytákat
termelnek.
Fontos feladat:
a szervezetbe jutott fertőző mikroorganizmusokat hatástalanító
szűrőként működnek
!
LÉP
(lien)
MANDULÁK
(tonsillae)
FÉREGNYÚLVÁNY
(appendix)
CSECSEMŐMIRIGY
(timus)

Története:
Landsteiner 1901-ben felfedezte, hogy az egyik ember savójában lévő anyag kicsaphatja, vagyis agglutinálhatja a másik ember vörösvérsejtjében lévő anyagot.
Az emberi
vörösvértestek
felszíne
kétféle antigént
- más néven
agglutinogént
- tartalmazhat:
"A" és "B"
antigén vagy agglutinogén.
A
vérszérum
(savó) szintén kétféle
ellenanyagot - vagyis antitestet (agglutinint)
- tartalmazhat:
"anti-A"
agglutinint és
"anti-B"
agglutinint.
Agglutinációnak
hívjuk az antigén-antitest reakciót - vagyis a kicsapódást. Pl. ha egy "A" agglutinogén találkozik egy "anti-A" agglutininnel.
Tehát az emberi vérben a savó csak olyan agglutinint tartalmazhat, amelyek nem hatnak a saját vércsoportantigénre!
VÉRCSOPORTOK
A vércsoport attól függ, hogy milyen antigén (agglutinogén) van a felszínén.
Így a vvt-k és a savótulajdonságok alapján az emberek 4 vércsoportba sorolhatók:
A, B, AB
és
0

(az antigének teljes hiánya esetén)
Az Rh rendszer
Elnevezés
: Macacus
rhesus majmok
vérével mutatták ki.
Azok az emberek, akiknek a vvt-i
tartalmazzák az Rh faktort Rh pozitívak
(kb. 85%), akiknél ez
hiányzik Rh negatívak
.
Az emberi vér
nem tartalmaz Rh ellenanyagot
. Ez csak akkor kerelkezik, ha Rh negatív embert Rh pozitív vért kap.
Szövődmény:
ha Rh negatív embert
ismételten
Rh pozitív vért kap;
többszöri terhesség
esetén, ha az embrió Rh pozitív és a mama Rh negatív.
Vérátömlesztés - transzfúzió
CSAK AZ AB0 ÉS AZ Rh VÉRCSOPORT SZERINTI AZONOS VÉR ALKALMAS RÁ!!!
Szükség esetén:
a "0" vércsoportú vér minden vércsoportnak adható, mivel nem tartalmaz agglutinogént (univerzális donor);
az "AB" vércsoport minden vércsoportból kaphat vért, mivel nem tartalmaz agglutinint (univerzális recepiens).
Fogalmak:
donor
- az a személy, aki véradás keretében vért ad;
recepiens
- aki vért vagy vérkészítményt kap;
autotranszfúzió
- a donor és a recepiens ugyanaz a személy.
Vérünk egy nap alatt összesen 19 ezer kilométernyi utat jár be.
Szívünk naponta 100 ezerszer, évente 35 milliószor, életünk során átlagosan 3 milliárdszor húzódik össze és ernyed el. Azzal, hogy keringésben tartja a vérünket, az összes sejtünket működteti és táplálja.
Több ezer kilométernyi és nagyjából az összes sejthez eljut.
VÉRALVADÁS
Az érpálya kisebb-nagyobb sérüléseinek a következménye a vér elvesztése. Ennek megakadályozására több
védekező mechanizmus
is működésbe lép, amely biztosítja a vérzés megszűnését.
Ez a véralvadási rendszer -
haemostasis
.
A normális
véralvadás ideje
: szobahőmérsékleten
5-7 perc
.
A véralvadás mechanizmusa
A folyamat lényege, hogy a plazmában lévő
oldott fibrinogén oldhatatlan fibrinné alakuljon
.
Három fő fázis különíthető el, illetve a folyamat végén a lezáró fázis.
1. ÉRÖSSZEHÚZÓDÁS folyamata - VASZKULÁRIS fázis
2. THROMBOCYTA- vagy VÉRLEMEZKE fázis
3. KOAGULÁCIÓS fázis - az ALVADÁS FŐFÁZISA
+1. FIBRINOLÍZIS - a lezáró fázis
Érösszehúzódás
Az érsérülés területén, szerotonin hatására következik be. Az
erek simaizma összehúzódik
, az érátmérő kisebb lesz, ezáltal
csökken a vérellátás
az adott ér által ellátott szervben és
csökken a vérvesztés
is.
Thrombocytafázis
a sérült érszakaszt a
thrombocyták
gyors ütemben megközelítik
kitapadnak az ér falára (adhézió)
közben egymással is
összecsapódnak (aggregáció)
Koagulációs fázis
Az érsérülést követően a plazmában addig inaktív formában lévő
alvadási faktorok (12 darab)
aktiválódnak és beindítanak egy reakciósorozatot - az ún.
véralvadási kaszkád
ot. Ez a véralvadási kaszkád két párhuzamos, egymást erősítő úton indul el (
intrinsic és extrinsic út
).
1. A
protrombinból trombin képződik
- ehhez szükség van egy trombokineáz nevű enzimre és Ca+ ionok jelenlétére.
Fibrinolízis
A
fibrin feloldását
jelenti, mivel normális esetben a vér az érpályában mindig folyékony.
Ennek a folyamatnak az enzimje a plazmin, amely feloldja végül a trombust.
Az érfal begyógyul, és az
ér lumene ismét átjárható lesz
.
I.
Fibrinogén
– fibrinhálót képez
II.
Protrombin
– aktív formája a trombin, aktiválja az I, V, VII és a XIII-as számú faktort
III.
Szöveti faktor, tissue factor (TF), tromboplasztin
– subendothelias szövetben fordul elő, a VIIa kofaktora.
IV.
Kalcium
- Sok faktor igényli a Ca2+-ionokat ahhoz, hogy a plazmamembrán negatív töltésű foszfolipidjeihez kapcsolódhasson.
V.
Proakcelerin, labilis faktor
- A X kofaktora, amivel komplexet képez.
VII.
Prokonvertin, stabil faktor
- Aktiválja IX-es és X-es faktort, a TF-fel való kapcsolódása hozza működésbe.
VIII.
Antihemofíliás faktor A, antihemofíliás globulin
- A IX-es faktor kofaktora, amivel komplexet képez.
IX.
Antihemofíliás faktor B, Christmas faktor
- Aktiválja a X-es faktort, komplexet képez a VIII-as faktorral.
X.
Stuart Prower faktor
- Aktiválja a prothrombint, komplexet képez a VII-tel.
XI.
Plazma tromboplasztin komponens, Rosenthal faktor
- Aktiválja a XII-es és a IX-es faktort.
XII.
Hageman faktor
(hiánya nem okoz vérzékenységet) - Aktiválja a fibrinolízist.
XIII.
Fibrinstabilizáló faktor, Laki – Lorand faktor
- Keresztkötésekkel stabilizálja a fibrint.
Véralvadási faktorok: I-XIII-ig
A véralvadási faktorok a plazmában található fehérjék, melyek a májban termelődnek és bomlanak le. (A véralvadási faktorok szintéziséhez a K-vitamin jelenléte is szükséges.)
Jelölésük a felfedezésük sorrendjében római számokkal történik.
A véralvadás zavarai
2. A trombin a vérplazmában
oldott fibrinogént

oldhatatlan
, a vérzést megakadályozó
fibrinné
alakítja - amelyet a XIII. faktor
fibrinhálóvá
kapcsol össze.
Színezett elektronmikroszkópos felvétel a csontvelőről - benne pedig a frissen létrejött, még differenciálatlan vérsejtek láthatók.
számuk: 150-400 G/l (Giga)
sejtmag nélküliek
szintén a csontvelőben keletkeznek
véralvadásban
játszanak fontos szerepet: hiányuk --> vérzékenység
Thrombosis
A vér érpályán belüli
nem kívánatos megalvadása
.

Az erek lumenében képződő vérrög a
thrombus
. Ha a trombus leszakad, és szabadon áramlik a vérben, akkor nevezzük
embólus
nak.

Okai:
véralvadás fokozódása;
az ereket bélelő endothel sejtréteg sima felszínének megváltozása;
a keringés lelassulása, ill. pangása.
Vérzékenység
Okai:
A véralvadásban részt vevő
egyik vagy másik faktor hiánya
. Lehet veleszületett vagy szerzett. Pl.
Haemophylia
- veleszületett faktorhiány (hiányzik a VIII., IX., XI. faktor). Megkülönböztetünk A és B típusú Haemophyliát - attól föggően, hogy melyik faktor hiányzik, viszont az biztos, hogy mind a két eltérés az X-kromoszómához kötött.

Autoimmun folyamatok
, amelyek fokozott thrombocytaszétesést, ezáltal a thrombocytaszám csökkenését okozhatják -
Thrombocytopenia.
A véralvadás elmaradása.
Az egészséges szervezetben a
véralvadás és a fibrinolízis között egyensúly
áll fenn. Ha ez az egyensúly megbomlik, akkor spontán vérzés, vagy vérrögképződés indul be.
3. A keletkező fibrinhálóba (fibrin polimerbe) a vér alakos elemei beleragadnak, majd a trombociták zsugorodásával (retrakció) stabilizálódik a trombus.
Több antigént is kimutattak ezen belül, de legjelentősebb a
D-antigén
.
Full transcript