Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Nyelvtan (hangok, msh-tv, H-J)

No description
by

Anna Balogh

on 18 June 2015

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Nyelvtan (hangok, msh-tv, H-J)

Nyelvtan ismétlés
Mássalhangzók, mássalhangzó-törvények
Toldalékok
Conclusion
Hangképzés, magánhangzók
Balogh Anna
Hangképzés
A hangok képzése:
A kiáramló megrezegteti a hangszalagokat és a szájüregben akadályokba ütközik.
zöngés mássalhangzók
A kiáramló levegő nem rezegteti mag a hagszalagokat, de a szájban akadályokba ütközik.
zöngétlen mássalhangzók
A kiáramló levegő megrezegteti a hangszalagokat, de a szájban nem ütközik akaályokba.
magánhangzók
Akadályok a szájüregben:
fogak
nyelv
ajkak
szájpadlás
Magánhangzók
Hangrend, illeszkedés
Hangrendek:
mély
magas
vegyes
Az illeszkedés törvénye - toldalékolás:
magas hangrendű szó + magas hangrendű toldalék
(teniszütő + -vel)
mély hangrendű szó + mély hangrendű toldalék
(autó + -val)
vegyes hangrendű szó + általában mély hangrendű toldalék
(cica + -val)
a
á
u
ú
o
ó
e, é, i, í, ü, ű, ö, ő
pl.: c
i
c
a
, b
é
k
a
, stb.
Mássalhangzók zöngésség szerint:
zöngés b
d
v
z
zs
g
gy
dz
dzs
m
n
ny
l
j=ly
r -
zöngétlen p
t
f
sz
s
k
ty
c
cs - - - - - -
h

I. Hasonulások
a) Részleges hasonulások
b) Teljes hasonulások
Amikor egy zöngés és egy zöngétlen mássalhangzó egymás mellett áll és az egyik a másikat zöngésség tekintetében megváltoztatja (zöngésülés/ zöngétlenedés).


Pl. vadkan [vatkan] d->t, zöngétlenedés; mosdó [mozsdó] s->zs zögésülés

1. zöngésség szerinti részleges hasonulás:
Mikor két egymás mellett álló msh képzés helye szerint hasonlóvá válik.

MÁSKÉPP: a szóban lévő np, nb betűkapcsolatból ejtéskor [mp, mb] hangkapcsolat lesz; a szóban lévő ngy, nty betűkapcsolatból [nygy, nyty] lesz.


Pl. színpad [szímpad], lengyel [lenygyel]

2. képzés helye szerinti részleges hasonulás:
Amikor két mássalhangzó áll egymás mellett és az egyik mássalhangzó teljesen hasonul a másikhoz, ugyanolyanokká válnak, írásban ÉS szóban is.


Pl. ház + -val => házzal, szép+ -vé => széppé


3. írásban jelölt teljes hasonulás:
Amikor két mássalhangzó áll egymás mellett és az egyik mássalhangzó teljesen hasonul a másikhoz, ugyanolyanokká válnak, DE csak kiejtésben (írásban nem).


Pl. bátyja [báttya], anyjuk [annyuk]
4. írásban jelöletlen teljes hasonulás:
II. Összeolvadás
Két különböző, egymás mellett lévő msh helyett ejtéskor egy harmadik hangot ejtünk – általában hosszan.


Pl. szabadság [szabaccság], tetszik [teccik]

III. Msh-rövidülés
Amikor egy hosszú és egy rövid mássalhangzó áll egymás mellett,akkor a hosszú mássalhangzót röviden ejtjük (de írásban nem jelöljük).

Pl. jobbra [jobra], otthon [othon]

IV. Msh-kiesés
Amikor három különböző mássalhangzó áll egymás mellett, akkor a középen álló kiesik.
Szóhatárokat nem veszünk figyelembe.

Pl. mond csak [moncsak], mindnyájan [minnyájan]
Nyelvi szintek
szöveg
mondat
szintagma=szószerkezet
lexéma=szóalak
morféma
fonéma
Morfémák
~
: a nyelv legkisebb önálló alakkal és jelentéssel rendelkező egysége (szóelem)

Típusai:
tőmorfémák, toldalékmorfémák*

-
Tőmorfémák
: a szó jelentésmagja, legtöbbször fogalmi jelentéssel bír.
~egyalakú tövek: pl.: (
ember
-
ember
i
)
~többalakú tövek: pl.: (
erd
ő-
erd
ei
)

-
Toldalékmorfémák:
járulékos, viszonylagos jelentésük van. A tőmorfémák jelentésének megváltoztatása, módosítása a feladatuk.
-szuffixum (tő után állnak) pl.: kutyá
val
-prefixum (tő előtt állnak) pl.: felsőfok, túlzófok jele (
leg
szebb,
legesleg
szebb)


-
szabad morfémák
: alakilag és jelentésben is önálló.
{pl.: szótári tövek (sajt, könyv)}

-
félszabad morfémák
: alakilag önálló, de jelentése járulékos.
{pl.: névelő (a, egy, az) névutó (alatt,előtt)}

-
kötött morfémák
: sem alakja,sem jelentése nem önálló.
{pl.: toldalékok (képzők, jelek, ragok)}

Morfémák típusai alaki önállóság szerint:
Toldalékok típusai
KÉPZŐK

~új szót hozhatunk létre vele

~megváltoztathatja a szó szófaját

~a tő után és a jel előtt áll

~több képző is állhat egymás mellett


JELEK

~ megváltoztatja a szó viszonyjelentését

~ a szó szófaját nem változtatja meg

~ a képző és a rag között áll

~ több jel is lehet egy szóalakban
RAGOK

~ szóalakot hozunk létre vele

~ nem változtatja meg a szó szófaját

~ lezárja a szóalakot

~ csak egy lehet belőle

~ meghatározza a szó mondatrészi szerepét

-
igeképzők:
(zöld+-ell, dob+-ol, só+-z)

-
főnévképzők:
(szép+-ség, olvas+-ás, madar+-ász)

-
melléknévképzők:
(nagy érteék+-ű, arany+-os,
ujj+-nyi, kert+-i)

-
számnévképzők:
(harm+-adik, öt+-öd)

-
igenévképzők:
(úsz+-ni, szaladgál +-ó, ér+-ett,
megír+-andó, nevet+-ve)

Képzők:
Attól függ, hogy a képzőt hogy nevezzük el - milyen típusú lesz -, hogy milyen szófaj lesz a végeredmény.
Pl. az igeképző igét gyárt nekünk, akár igéből (dob/ol), akár pl. főnévből (só/z).
Jelek:

Melléknévhez járuló jelek:

-
fokjelek:
~középfok jele: -bb (kedvese+-bb)

~felsőfok jele: leg-+-bb (leg-+kedves+-ebb)

~túlzófok jele: legesleg-+-bb (legesleg-+kedves+-ebb

-
kiemelőjel:
-ik (fényesebb+-ik, nagyobb-+ik)
Névszójelek (névszók: főnév, melléknév, számnév, névmás kaphatják):

-
többes szám jele:
-k (ceruzá+-k, füzet+-ek)

-
birtokos személyjelek:
-m, -d, -a/-e, -ja/-je (ceruzá+-m, ceruzá+-d stb.)
-unk/ünk, -tok/-tek/-tök, -uk/ük, -juk/jük (füzet+-ünk, füzet+-etek)

-
birtokjel:
-é (kati+-é)

-
birtoktöbbesítő jel:
-i, -ai, -ei, -jai, -jei (építő+-i, rokon+-ai, kert+-jei)

Igejelek (igékhez járulhatnak):

-
múlt idő jele:
-t, -tt (két+-t, főz+-ött)

-
feltételes mód jele:
-na, -ne, -ná, -né és változatai (ad+-na, ad+-ná, i+-nna, i+-nná)

-
felszólító mód jele:
-j és változatai (kér+-j, té+-gy, jö+-jj, hi+-ggy, fus+-s, te+0+dd)
Ragok:
Igéhez járuló ragok:

-
igei személyragok:
E/1: -k, -m, (vár+-ok, vár+-om)
E/2: - l, -sz, -d (játsz+-ol, vár+-sz, vár+-od)
E/3: 0, -i, -ja, (vár, néz+-i, vár+-ja)
T/1: -unk/-ünk, -junk/-jünk (vár+-unk, vár+-juk)
T/2: -tok/-tek/-tök, -játok, -itek (vár+-tok, vár+- játok, néz+-itek)
T/3: -nak/-nek, -ják/-ik (vár+-nak, vár+-ják, kér+-ik)


Igenévhez járuló ragok:

-
főnévi igenév személyragjai:
-om/-od/-a/-e/-unk/-ünk/-otok/-etek/-ötök/-uk/-ük (olvasnom, olvasnod, stb.)
Névszókhoz járuló ragok:

-
tárgy ragja:
-t (sütemény+-t)

-
birtokos jelző ragja
: -nak/-nek (a fiú+-nak a labdája)

-
határozóragok:
-ban/-ben, -ba/-be, -ból/-ből, -n/-on/-en/-ön/, -ra/re, -ról/-ről, -nál/-nél, -hoz/-hez/-höz, -tól/-től, -val/-vel, -kor; -an/-en (szép+-en),
-ul/-ül (magyar+-ul); -lag/-leg (emberi+-leg)
Full transcript