Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

SZEXUÁLIS ABÚZUS ÉS HAMIS EMLÉKEK

No description
by

Csaba Szummer

on 22 November 2018

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of SZEXUÁLIS ABÚZUS ÉS HAMIS EMLÉKEK

Jacob és Sigmund
A
legitimitás
kérdése
a pszichoanalízisben

A szexuális működések zavarai
a "Tervezet" neurológiai modellje
a csábítási elmélet

az abúzus
emléke
fájdalmas
visszaélés
idioszinkretikus
esemény

A CSÁBÍTÁSI ELMÉLET METAMORFÓZISA
álemlék
, fantáziák nyoma
vágyteli
fantáziák
univerzális
fejlődési mintázat
VIGYÁZAT! FORRÁS-ZAVAR
Freud hisz apja bűnösségében
hamis emlékeket ültet el pácienseiben?

CSÁBÍTÁSI
ELMÉLET

ÖDIPUSZ-
KOMPLEXUS
FREUD HÁROM ZSÁKUTCÁJA: 1893-1897
szimbólumok
a biológiai ösztönből
libidó lesz
Ödipusz-komplexus
A MEGOLDÁS:
metaforává változtatni

PARANOIA?
"Öccsének és több húgának néhány hisztériás tünetéből (nota bene, önmagán nem figyelt meg ilyeneket), arra a következtetésre jutott, hogy még saját apját is ilyesféle cselekménnyel kell gyanúsítania." (Jones id.mű, 276)
"
NEM HISZEK TÖBBÉ NEUROTICÁMNAK
"
1897 szept. 21, Fliessnek írt levél
:
Freud feltárja "a nagy titkot, ami az utóbbi hónapok során lassacskán megvilágosodott előtte": az elcsábításokról szóló beszámolók - fantáziák
a csábítás nem történik meg ténylegesen, a "külső valóságban"
a gyerek csupán
fantáziál
arról, hogy a felnőtt elcsábítja



valamilyen
külső esemén
y okozza
gyermekkorban:
szexuális abúzu
s, onánia
felnőttkorban: a szexuális viselkedés diszfunkciói, a coitus interruptus, absztinencia
NEURÓZIS
PSZICHONEURÓZIS
lelki oka van
pszichés hatásmechanizmus
pszichoterápiával gyógyítható
FREUD RUBICONJA
áthelyezi a pszichoanalízis fókuszát a tárgyi valóságból a "pszichikus valóságba"
elkötelezi magát az értelmezés módszere mellett
az élettörténet fakticitásának rekonstrukciója csupán másodlagos jelentőségű
egy hónappal később: az
Ödipusz-komplexus
hipotézise
A csábítási elmélet

EGY KÜLÖNÖS TEÓRIA
"1893 májusától, amikor első ízben említette Fliess-nek, egészen 1897 szeptemberéig, amikor /Freud/ beismerte tévedését, azt a nézetet vallotta, hogy a hisztéria döntő oka az ártatlan gyermek valamely felnőtt, többnyire az apa részéről történt elcsábítása;
az analitikus anyag bizonysága megcáfolhatatlannak tűnt
." (Jones 1983, 276 - kiemelés - sz.cs.)
Jacob Freud, 1815-1896
AKTUÁLNEURÓZIS
hatásmechanizmus: a szexualitáshoz kapcsolódó
fiziológia folyamatok
,
tisztán szomatikus, toxikológiai
mechanizmusokon keresztül
„nem redukálhatók tovább pszichológiai elemzéssel, és a pszichoterápia számára sem hozzáférhetők.”
WIESBADEN, 1932
„még tekintélyes, puritán szellemtől áthatott családok gyermekei is gyakrabban esnek megerőszakolás áldozatául, mint ahogy eddig gondoltuk. /…/
Napirenden vannak
olyan
kislányok tényleges megerőszakolásai
, akik még alig nőttek ki a csecsemőkorból,
hasonlóan

a
szexuális cselekmények felnőtt nők és kisfiúk között
, valamint
homoszexuális jellegű

erőszakos közösülések is
.”

(kiemelés - sz.cs.)
FERENCZI VÁDJAI
mióta úgy gondolja, hogy "a hisztériások hazudnak, /Freud/ nem szereti a betegeket"
nem bízik saját gyógyító módszerében
cinikus módon csupán pénzforrásként tekint a páciensekre.
FERENCZI SÁNDOR
CSÁBÍTÁSI
ELMÉLET
1893-1897,
élt 4 évet?
AZ ELSŐ FELTÁMADÁS
FERENCZI RETROGRÁD KÍSÉRLETE
a patogén tényezők súlypontja a pszichés valóságból visszahelyeződne a külső valóságba,
minden neurózis mögött valamilyen szexuális abúzust kellene keresnünk
hermeneutika helyett kriminalisztika
lidércnyomás ez, ami 50 év múlva életre kel
NÉPSZERŰSÉGÉNEK OKAI
felívelő feminizmus
szimplifikált magyarázó varázs
bizonyítási lehetőségek
joggyakorlat: esküdtszék
kártérítési összegek
1985-1995: A "VISSZANYERT EMLÉKEZET" MOZGALOM FÉNYKORA
célkeresztbe állított nevelők, papok, lelkészek, ifjúsági vezetők; a boszorkányüldözésekhez fogható paranoia
a bíróságok számos esetben hoznak elmarasztaló ítéleteket súlyos, akár máig tartó börtönbüntetésekkel
Kulturális tényezők
az embereket vonzza a szexualitás témája
még inkább igaz ez az abúzus trauma-elméletre, amely érzelmileg felkavaró a szexualitás, a kiszolgáltatottság, valamint az incesztus témái miatt;
a trauma-elmélet kívül könnyen megérthető: elfojtás – tudatosítás – lereagálás – gyógyulás.
a pszichoanalízis már régóta a mindennapi kultúra része,
az MPD ötletén alapuló regények egy sajátos folklórt teremtett, amelyre a „visszanyert emlékezet”-mozgalom támaszkodhatott
Sybill (az MPD-ről) vagy a Polanski által rendezett 'Rosemary gyermeke' (sátánista rituálék)
ROSEMARY GYERMEKE
(Polanski)
AZ MPD PREVALENCIÁJA
1973-ig:
30-40
eset
1973-1986:
6 000
(hatezer) eset
C. Wilbur "módszere": hipnózis, Thorazin, sodium penthotal, pénzügyi presszió
1995-....: 200 cases
Többszörös-személyiség-zavar: MPD = multiple personality disorder: egy testben több "teljes értékű" személyiség
A MÁSODIK FELTÁMADÁS
- abúzus-pánik Amerikában
FREUD DOGMATIZMUSA
nem hivatkozik valódi empirikus bizonyítékokra
gondolatai mégis feltűnő vonzerővel rendelkeznek
olyan vonzerővel, mint amilyennel a mítoszok
A CSÁBÍTÁSI ELMÉLET VOLATILITÁSA
Freud
Ferenczi
"visszanyert emlékezet" terápia
FREUD TERMÉKENY HOMÁLYOSSÁGA
HÁROMFONATÚ METODOLÓGIA
empirikus megfigyeléseken alapuló oksági
magyarázatok
életrajzi
narráció


értelmezés
Freud termékeny homályossága
(empiricista dogmatizmus)
centrális eleme az analitikus terápiának
metaforáit a természetben megfigyelt mintázatoknak (oksági kapcsolatoknak) véli
Ha eltüntetjük ezt az ontológiai homályt, hasonló helyzetbe kerülünk, mint akkor, amikor a kinyilatkoztatáson alapuló vallásokat vetjük alá szövegkritikai vizsgálatnak
Bár „[a] szavak világában természetesen vannak olyan területek, ahol feltétlenül tudnunk kell, hogy valóságos, avagy kitalált történettel van-e dolgunk, mint például az újságok esetében”, azonban nem minden beszédmód ilyen.
NORTHROP FRYE
Jung, 1906
Otto Poetzl, 1913
Saul Rosenzweig, 1938
Piaget: 1946
Dollard és Miller 1951: neobehaviorista terminusok
Farrell 1961: logikai pozitivizmus
A PSZICHOANALÍZIS EGY ÚJ MITOLÓGIA
a pszichoanalízis "[…] egy tragikus mintához kapcsolja az ember életét"
Freud egy "új mítoszt adott elő"
"[...] hosszú időbe telik majd, míg feladjuk szolgai engedelmeskedésünket neki. [...]Hatalmas mitológia. "
WITTGENSTEIN
FREUD-KRITIKÁJA

OK HELYETT INDOK
Freud valójában
nem az okát mondja meg az irracionális cselekedetnek vagy hitnek
interpretálja a viselkedést (vagy propizícionális attitűdöt), ahhoz hasonlóan, ahogyan például egy műalkotást elemzünk (Wittgenstein, 1993, 63-80).
Wittgenstein
1897 ősze
VÁROSI FOLKLÓR
Sulloway, 1983: szociobiológia
Grünbaum 1984: logikai pozitivizmus
Erdélyi 1985: kognitív pszichológia
Gergely 1990: kognitív fejlődéslélektan
Ezredforduló: neurológiai modellek
MILYEN NYELVJÁTÉK A PSZICHOANALÍZIS?
A pszichoanalízis nem természettudomány, hanem terápia
a vallás és a mítosz narratíváira is emlékeztet: ontológiai homályossága különös módon nem gyengíti, hanem fokozza retorikai erejét és terápiás hatásosságát.
A HOMÁLYOSSÁG DICSÉRETE
Az ontológiai kétértelműségek gyümölcsöző volta
az állítás fordítva is igaz: amikor Freud és Jung a lelki és a fizikai (Jung esetében olykor a metafizikai) közötti rövidre zárásokkal kísérleteznek, rendre csődöt mondanak.

Freud nyelvjátéka
Wittgenstein itt nem elég radikális
nem eléggé wittgensteiniánus
nem tartja kellő képpen tiszteletben egy nyelvjáték autonómiáját
MINDEN MEGVÁLTOZIK
Freud az 1890-es években a neurológiával, az aktuálneurózis fogalmával és a csábítási elmélet hipotézisével
Jung pedig néhány évtizeddel később a spiritizmussal, a szinkronicitással és a kollektív tudattalan kvantummechanikai megalapozásával.

MITŐL NŐTT MEG A GYAKORISÁG?
- "járvány" tört ki?
- eddig is voltak, csak nem tudták diagnosztizálni őket?
- nem! A terapeuták között tört ki "diagnosztikai járvány".
ABÚZUS-PÁNIK
családon belül erőszak
a politikai korrektség túlkapásai
rituális abúzus: fundamentalista körök paranoid szubkultúrája
SZAKMAI TÉVHITEK
„robusztus elfojtás”: akit gyermekkorában ismétlődően szexuális abúzus traumatizáló hatása ér, az akár évtizedekre is elfojthatja a trauma emlékét
MPD mint valós diagnózis
1985-1995: A "VISSZANYERT EMLÉKEZET" MOZGALOM FÉNYKORA
célkeresztbe állított nevelők, papok, lelkészek, ifjúsági vezetők; a boszorkányüldözésekhez fogható paranoia
a bíróságok számos esetben hoznak elmarasztaló ítéleteket súlyos, akár máig tartó börtönbüntetésekkel
VÁROSI FOLKLÓR
a pszichoanalízis már régóta a mindennapi kultúra része,
az MPD ötletén alapuló regények egy sajátos folklórt teremtett, amelyre a „visszanyert emlékezet”-mozgalom támaszkodhatott
Sybill (az MPD-ről) vagy a Polanski által rendezett Rosemary gyermeke (sátánista rituálék)
ROSEMARY GYERMEKE
AZ MPD PREVALENCIÁJA
1973-ig: 30-40 eset
1973-1986: 6 000 eset
Wilbur módszere: hipnózis, Thorazin, sodium penthotal, pénzügyi presszió
Többszörös-személyiség-zavar: MPD = multiple personality disorder: egy testben több "teljes értékű" személyiség
PEREK
Volt páciensek sikeresen indítanak pereket az őket kezelő terapeuták és kórházak ellen
1992: FMSF (False Memory Syndrome Foundation)
1995: St. Paul kórház
PRIMUM NON NOCERE
Pierre Janet: „a terápiás kezelés során meggyőző álemlékek keletkezhetnek.”
A kilencvenes évek közepétől már számos olyan könyv jelenik meg, amely meggyőző érvekkel támadja a csábítási elmélet feltámasztását és terápiás alkalmazását
CÁFOLÓ MOMENTUMOK
" /…/ az emlékezet sebezhetősége szuggesztiókkal szemben;
a hipnózis módszerének meggyőző, ám mégis téves emlékeket létrehozó tulajdonsága;
a sátánista szertartások közben elkövetett nemi erőszak tárgyi bizonyítékaira utaló kutatás kudarca;"
REAKCIÓK
CÁFOLÓ MOMENTUMOK
"objektíve nyilvánvalóan lehetetlen események emlékeinek feltárása (előző életek, ufonauták emberrablásai);
a betegek növekvő számban tagadják meg a kezelés során feltárt emlékeiket;
az érzelmi emlékezet konstitutív természete;
egyes, emlékfelidézéssel foglalkozó terapeuták kockázatos emlékfelidéző módszereket védelmeznek." (D. L. Schacter
1998/1996)
American Psychiatric Association (APSA) 1999: a legjobb igazságügyi pszichiátriai munkának szóló díj
Daniel Brown et al.: Memory, Trauma Treatment and the Law. W. W. Norton, New York, 1998)
a könyv kiáll a „visszanyert emlékezet” (recovered memory) létezése és a bírósági gyakorlatban való figyelembe vétele mellett
"SZÖRNYŰ KATASZTRÓFA"
a „lobotómia korszaka óta a legszörnyűbb katasztrófa, ami a mentálhigiéniai szakterületet érte”. (McNally 2004)
American Psychoanalytic Association (APA):
nem alakított ki hivatalos állásfoglalást az ügyben.

American Psychological Association:
nem köti meg tagjai kezét, így a korábbi életek felidézésétől kezdve az UFO-k általi elrablásokig minden elmélet alkalmazása megengedett a terapeuták számára.
AZ APA AMBIVALENCIÁJA
1993-ban felállít egy három klinikusból és három elméleti pszichológusból álló munkacsoportot
két egymásnak homlokegyenest ellentmondó tanulmányt hoznak nyilvánosságra
HAMMOND
1992, "Hypnosis in MPD": a szexuális abúzusok és rituális gyilkosságok döntő részéért egy „Illuminátusok Tanácsa” nevű világszervezet a felelős, amely ezekkel az ördögi módszerekkel tudatosan idézi elő az MPD-t; így toborozza ugyanis „mentális robotok tízezreit”, hogy elérje végső és szörnyű célját: „a világot kormányzó sátánista világrend” létrehozását.
A SZAKMAI SZERVEZETEK
FELELŐSSÉGE
hivatalos kiadványában figyelmezteti a pácienseket: „az elfojtott és sugalmazott emlékek jelentőségét eltúlozták és szenzációhajhász formában tálalták”
rendszeresen jelentet meg könyveket, amelyek a „recovered memory” terápiát propagálják
Scheflin
"Rituális és kultikus abúzus felderítése és megakadályozása"
APSA-irányelvek, 90-es évek
egyrészt ne gyakoroljanak nyomást a páciensekre
másrészt az abúzusok emlékeit el lehet fojtani
harmadrészt: egy tekintély-figura álemlékeket képes generálni
ALTERNATÍV MEGKÖZELÍTÉSEK
A trauma-elmélet nem tűnt el teljesen
"NINCSEN MÉG ELÉG ADATUNK"
„nincs még a birtokunkban elég biztos adat annak alátámasztására, hogy a terápiás kezelés álemlékeket vált ki. Egyelőre nem tudjuk eldönteni, hogy a nemi erőszak illuzórikus emlékei elenyészően ritkák-e /…/, vagy éppen hogy nagyon is gyakoriak.” (Schacter, 1996)
FIKTÍV ELEMEK A NARRÁCIÓBAN
„A trauma ’objektív valóságát’ elismerő Ferenczinek a fikcionalitást előtérbe helyező Freuddal való poláris szembeállítása /…/ aligha tartható, hiszen a narratív beszámolók egyik lényegi sajátossága, hogy valóság és fikció /…/ elválaszthatatlanul összefonódik bennük.” (Erős Ferenc: Kultuszok a pszichoanalízis történetében. Egy Ferenczi-monográfia vázlata. Jószöveg Műhely Kiadó., Bp., 2004. 50. old.)
Különféle okokból, nem utolsó sorban a kártérítési perek hatására a „visszanyert emlékezet” terápia mára marginalizálódott
Az American Psychological Association és az American Medical Association: ma már hivatalosan ellenzi „»a hipnotikusan felfrissített« bizonyítékok törvényszéki alkalmazását”
az MPD-klinikák bezárása
Laura Davis: "álemlékek miatt szétszakadt családok összehozása"
a téves bírósági ítéletek csökkenése
DSM=Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders
DSM III: MPD-diagnózis
DSM IV és DSM V: az MPD-diagnózis átkeresztelve: DPD = "disszociatív személyiségzavar"
Hamis
emlékek
SHANLY PERE
2005, Boston, katolikus pap
az egyetlen bizonyíték az állítólagos áldozat vallomása
elmondása szerint egy újságcikket elolvasva, 21 év után idéződött fel benne a Shanly által vele szemben sorozatosan elkövetett abúzusok traumája
NAIV EPISZTEMOLÓGIA
forrászavar: egy felidézett emlék lehet képzelt is
a "robusztus elfojtást" könnyebb elhinni: amire eddig nem emlékeztek, az mindig is ott volt a fejükben, csak nem tudtak hozzáférni.
A TUDOMÁNYOS PARADIGMÁK TRAVESZTIÁJA
(a) Az elmélet: a trauma emléke elfojtható; hamis emlékeket nem lehet generálni.
(b) Az elméleti keret megszüli a megfigyelési helyzetet és a technikákat, amelyekkel az adatok „kinyerhetők”: minden eszköz üdvözlendő az „ellenállás” csökkentésére a rábeszéléstől kezdve a hipnózison keresztül egészen a nátrium-amitálig,
HOLOCAUST-TÚLÉLŐK EMLÉKEZETE
a lágerek túlélői mindenre emlékeznek
a kínzások nem eredményeztek amnéziát
KONKLÚZIÓ:
a fájdalmas emlékeket nem fojtjuk el abban az értelemben, ahogyan Freud bevezette a fogalmat
SHANLY ELÍTÉLÉSE
a vád szakértője: "robusztus elfojtás" létezik
az esküdtek képtelenek voltak elhinni, hogy valaki képes lehet érzelmileg involváltan, hitelesen felidézni egy meg nem történt traumát
Elisabeth Loftus
(c) Az ily módon nyert „tényeket” könnyen lehet az elméletnek megfelelően értelmezni, „megfigyeléseink” így alátámasztják az elméletet
PAUL SHANLY
PSZICHOANALITIKUS TERÁPIA
A FREUDI ELFOJTÁS LÉTEZÉSE NÉLKÜL?
Erdélyi, 1985: az elfojtást még nem igazolták kísérleti úton
„Az a figyelem, amit a páciens korai traumáinak szentelünk, nem más, mint olyan figyelem, amit az ’itt és most’-ban történő értelmes segítségtől vonunk el” (Frederick Crews)
másodlagos jelentőségű, hogy az elfojtás létezik-e abban a dramatizált formában, ahogyan a pszichoanalízis eddig tanította
A terápiás gyakorlat szempontjából közömbös, hogy a beteg az elfojtás
mechanizmusa
miatt nem engedi be a számára kellemetlen emlékeket és problémákat a tudatába, vagy egyszerűen azért nem foglalkozik velük, mert kellemetlenek, nyomasztják, szorong tőlük
Az elfojtás pragmatikusan megközelítve puszta beszédmóddá vagy metaforává változik
Könnyen lehet, hogy elfojtás mint olyan nem létezik, a kellemetlen emlékek, gondolatok elkerülésére való hajlamunk azonban nagyon is létezik.
A terápia hatékonysága abban rejlik, hogy rendezzük a viszonyunkat ezekkel a nem-szeretem, olykor fájdalmas tudattartalmakkal
NIETZSCHE
„Még nincsen bebizonyítva, hogy van felejtés: egyedül azt tudjuk, hogy nem áll hatalmunkban a felidézés. Hatalmunk e hézagát átmenetileg a ’felejtés’ szóval töltjük be: mintha egy plussz képességgel rendelkeznénk.” (Hajnalpír)
AZ ELFOJTÁS REJTÉLYE
Azt „a rejtélyt kell ugyanis megmagyarázni, hogy miként rejtem el magam előtt azt az igazságot, melyet ismernem kell ahhoz, hogy hazudhassak vele kapcsolatban.” /.../ „Elferdítem a számomra jól ismert igazságot”.
(Schwendtner 2012)
ALTERNATÍV MODELL
az adott emlékhez tartozik egy érzelmi TILTÓ kulcs
a kulcs jelzi az emlék
persona non grata
voltát a tudat számára
az emlékezet egy szüntelenül szövődő, eleven jelentéshálózat
a nemkívánatos emlék nem kap utánpótlást ettől a hálózattól
elsorvad, kihullik az emlékezetből
MINDEN VAGY SEMMI?
A filozófus hajlamos „minden vagy semmi” alapon kezelni a kérdést: egy dologra vagy emlékezem vagy nem, vagy fel tudom idézni, vagy sem.
az emlékezés természetrajza
lehetőség nyílik a szelektív felidézés és felejtés magyarázatára a freudi elfojtás fogalma nélkül is
A fenomenológia által feltárt tapasztalatstruktúra
A tapasztalás mindig értelmezés, a jelentés-feldolgozás nem az utolsó lépése az érzékelésnek, hanem az első.
„ [...] A tiszta élménybe nincsen beépítve holmi [...] megalapozó összefüggés. /…/ a primer az, ami jelentéssel telített, ami közvetlenül tárja fel magát nekem, bármilyen tárgyfelfogás gondolati kerülőútja nélkül”
KONTEXTUALIZÁLÁS = FELIDÉZÉSI KULCS
A tapasztalatot valamilyen jelentéskontextus konstituálja
Azzal, hogy egy eseményt valamilyen jelentéskontextusban fogunk fel, egyúttal száz és száz, ezer meg ezer felidézési kulcsot is hozzákapcsolunk
A TILTÓ KULCS
az egyik ilyen kulcs azt jelzi, hogy ez egy kellemetlen élmény „emléknyoma”, amelynek felidézése szorongást okoz
elegendő a tiltó kulcs észlelése
a felidézés megakadályozásához nem kell a teljes jelentéskontextust felidézni
tiltó kulcs = kerülendő az emlék
szemantikai feldolgozás nem szükséges
a teljes jelentésháló, amely a tapasztalást és az emléket konstituálja, nem szükséges
alacsony szintű feldolgozás
az emlékezés során az így megjelölt emléket kikerüljük
az emlék nem szövődik bele az emlékezet szüntelenül szerveződő és változó dinamikus hálózatába
ELFOJTÁS HELYETT ELKERÜLÉS
"elfelejtem" - a pozitív modalitás megtévesztő
egy többletképességnek tűnik
valójában csupán nem idézem fel
egy régen nem használt tárgy "elvesztése"
ÖSSZEFOGLALÁS
FREUD EMPIRISTA ZSÁKUTCÁI
szexuális diszfunkciók
a "Tervezet" modellje
a csábítási elmélet
az abúzus emléke
fájdalmas visszaélés
idioszinkretikus esemény
A CSÁBÍTÁSI ELMÉLET METAMORFÓZISA
álemlék, fantáziák nyoma
vágyteli fantáziák
univerzális fejlődési mintázat
FORRÁS-ZAVAR
Freud hisz apja bűnösségében
hamis emlékeket ültet el pácienseiben?
A KOKAIN-TÉZIS
FREUD KOKAINFOGYASZTÁSA
1884-1887: a kokain népszerűsítése
1895-1899: intenzív kokainfogyasztás
A KOKAIN HATÁSA FREUDRA
munkabírás
magabiztosság (nagyzási hóbort?)
kreativitás
paranoia?
FREUD DOGMATIZMUSA
nem hivatkozik valódi empirikus bizonyítékokra
gondolatai mégis feltűnő vonzerővel rendelkeznek
olyan vonzerővel, mint amilyennek a mítoszok
A CSÁBÍTÁSI ELMÉLET VOLATILITÁSA
Freud
Ferenczi
"visszanyert emlékezet" terápia
CSÁBÍTÁSI
ELMÉLET
ÖDIPUSZ-
KOMPLEXUS
KONKLÚZIÓK

FREUD
TERMÉKENY HOMÁLYOSSÁGA
HÁROMFONATÚ METODOLÓGIA
életrajzi narráció
értelmezés
empirikus megfigyeléseken alapuló oksági magyarázatok
Ferenczi és mai követői, az "emlékezetterapeuták" prepszichoanalitikus korszakába próbálnák meg visszalökni a freudi elméletet.
Crews és hívei pedig túl sok gyereket öntenének ki a fürdővízzel, amikor az elfojtás kísérleti igazolásához kötnék a pszichoanalízis validitását
A csábítási elmélet feltámasztása és az analitikus terápia Crews által propagált elvetése attól a termékeny metodológiai homályosságtól fosztja meg a pszichoanalízist, amely nélkül Freud módszere nem működik
Freud termékeny homályossága
(empirista dogmatizmus)
centrális eleme az analitikus terápiának
metaforáit a természetben megfigyelt mintázatoknak véli
Ha eltüntetjük ezt az ontológiai homályt, hasonló helyzetbe kerülünk, mint akkor, ha a kinyilatkoztatáson alapuló vallásokat vetjük alá szövegkritikai vizsgálatnak
Bár „[a] szavak világában természetesen vannak olyan területek, ahol feltétlenül tudnunk kell, hogy valóságos, avagy kitalált történettel van-e dolgunk, mint például az újságok esetében”, azonban nem minden beszédmód ilyen.
NORTHROP FRYE
The Women with Seven Personalities,
Netflix dokumentumfilm, 14-10 perc
Full transcript