Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Nyílt és zárt iskolarendszerek

No description
by

Miklós Imréné Nagy

on 3 May 2013

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Nyílt és zárt iskolarendszerek

Egységesség A közoktatás rendszerén belül, annak folyamatában a közoktatás szereplői – szabályozott jogi keretek között, deklaráltan – egyforma lehetőséggel rendelkeznek. Az említett egységesség vonatkozhat a társadalom valamely homogén - annak tartott - csoportjára, rétegére, de vonatkozhat a társadalom valamennyi – közoktatásban érintett - tagjára is. A közoktatást meghatározó folyamatok Legfontosabb fogalmak:

-egységesség
-pluralizmus
-szegregáció
-integráció
-diferenciálás
-adaptivitás Nyílt és zárt iskolamodellek nevelési-oktatási koncepciója * Pluralizmus Lényege, hogy a többféleséget természetesnek tartja a szabályozás, az iskolarendszer, az iskolán belüli osztályokba sorolás, a tudományos folyamat szintjén; megértve, tudomásul véve és elfogadva a gyermekek, a szülők és a pedagógusok eltérő igényeit. A pluralizmus körülményei között mind a teljesen egyénre szabott: individuális, mind az egyéni sajátosságokra tekintettel lévő, azt szem előtt tartó differenciált oktatás szerves egységben van jelen. Szegregáció Valamilyen szempont(ok)ból elkülönített tanulók nevelése. Adaptív oktatás Az egyéni sajátosságokra tekintettel lévő differenciálást (differenciált fejlesztési és/vagy öndifferenciálás megfelelő körülményeinek a biztosítását) és az egyéni sajátosságok ismeretében megvalósuló egységes oktatást együtt adaptív oktatásnak nevezzük, és kapcsolatba hozzuk a zárt és nyílt oktatás által ehhez biztosított lehetőségekkel, feltételekkel Integráció A tanulásban valamilyen okból akadályozott tanulók együtt nevelkedjenek kortársaikkal. Differenciálás A tanulók egyéni sajátosságaihoz igazodó fejlesztés és/vagy a tanulók egyéni sajátosságainak megfelelő önvezérelt fejlődés körülményeinek biztosítása a nevelési gyakorlatban. Nyílt és zárt oktatás A zárt típusban az oktatás stratégiai és taktikai céljait, tartalmát, folyamatát, megszervezését, az alkalmazott módszereket és eszközöket, az elvárt eredményeket, ezek értékelési módját a pedagógus határozza meg. A tanulás mesterséges, kifejezetten erre a célra megteremtett körülmények között folyik, amely szükségessé teszi a részletekbe menő tervezést. Zárt A nyílt típusban az oktatás céljainak, tartalmának, folyamatának, megszervezésének, az alkalmazott módszereknek és eszközöknek, az elvárt eredményeknek, ezek értékelési módjának a meghatározásában a pedagógus mellett a tanulónak is döntő szerepe van. A távlati célok meghatározása, az aktuális célok elsődleges megfogalmazása a pedagógus feladata, de az aktuális célok alakításában a tanulók is részt vehetnek. A tanulás közel áll a természetes elsajátítási folyamatokhoz, amelyekben a belső érdeklődés, az egyes tanulók számára kedvező személyi, tárgyi, időbeli feltételek a meghatározóak. Sajátossága, hogy a tervezés folyamatába is bevonhatjuk a gyerekeket, s az oktatás folyamatában a pedagógus facilitátor, ösztönző, támogató szerepet tölt be. Erre az oktatás-felfogásra a nagyobb összefüggésekre figyelő, többrétegű tervezés a jellemző. Nyílt A pedagógus oktatási felelősségének mértéke mindkét típusnál azonos, de szakmai kompetenciája másképp nyilvánul meg a különböző körülmények között. A nyílt oktatás segédkönyvei nem tervezeteket vagy vázlatokat, hanem a tárgy oktatásában felhasználható, tartalomra, módszerre, eszközre vonatkozó források gyűjteményes jegyzékét közlik, a többit a pedagógus alkotótevékenységébe utalják. Míg a zárt oktatás a részletekbe menő tervezést teszi szükségessé, addig a nyílt oktatásra a nagyobb összefüggéseket szem előtt tartó, többrétegű tervezés a jellemző. A pedagógus elkészíti saját tervét, vagy annak változatait, s ez után kerül sor a gyerekekkel együtt a terv módosítására esetleg újratervezésére. Adaptivitás a nyílt és zárt oktatásban Célok kialakítása A célok egyeztetése, integrációja, az elvárások kölcsönös tisztázása és elfogadása az adaptív oktatásban a pedagógus, a tanulók és a szülők együttműködésének eredményeként valósul meg (körülhatárolva a mindenki számára kötelezőt, ajánlottat és az egyénileg lehetségest, javasoltat). A nyílt oktatás körülményei között a tanulás és a társas élet fontossága, öröme, komolysága, a tanulók céljait inkább kötik a teljes tevékenységrendszerhez, hiszen minden életkorban megkaphatják a nekik megfelelő feladatokat, s számukra kedvező szociális közegben dolgozhatnak. A cél megválasztásának lehetőségét tudatosítjuk és tiszteletben tartjuk.
A tanárok ellenállásának két oka:
1. A tanárok a diákokat tudatlannak tartják
meggyőzés
2. A diákok visszautasítanak valamit
a "nem" mögötti szükséglet meghallása
A tanulás legfontosabb lépése (része) annak megválasztása, hogy mit érdemes megtanulni. Tartalom meghatározása
Az oktatás tartalmában való adaptív megoldásokra az ad lehetőséget, hogy az oktatási tartalomnak csak egy kis része nagyon fontos (pl. része az egységes nemzeti kultúrának, kell a további tájékozódáshoz adott területen), a többi a jártasságok, készségek megtanulásában, a képességek fejlesztésében eszköz funkciót tölt be, tehát cserélhető.
Zárt oktatás esetén gyakori probléma, hogy a közös tartalom mindenki számára kötelező, s ez a tanulók zömében érdektelenséget vált ki (kötelességből nem lehet érdeklődni valami iránt).
A nyílt oktatás előnye, hogy az egységesség a tartalom tekintetében is értelmet nyer, ha lehetőség van a kérdések megfogalmazására, egyéni kiegészítésre, a páros, csoportos búvárkodásra; ha a mindenki számára közös tartalom kiindulásként vagy szintetizálásként kezelhető. A oktatás menete A tanulás, az ismeretek elsajátítása, a műveletek begyakorlása különbözőképpen kedvező a különböző tanulók számára. Ez az oka annak, hogy a zárt, tömegoktatás keretei nem felelnek meg mindenkinek nagy eredménybeli különbségek, „fegyelmezési” problémákra számíthatunk.
Az oktatás menetének alakításában érdemes a tanárok és a tanulók elképzeléseit szembesíteni, egyeztetni. Az önálló tanuláshoz vezető lépések Miután a tanár és a diák közösen megegyeztek a tanulási célban, a tanár segít, hogy a diák hozzájusson mindazokhoz az anyagokhoz és információkhoz, amelyre a cél eléréséhez szüksége lehet. Ideális esetben ezek az anyagok olyanok, hogy a diákok a tanár segítsége nélkül is tudják használni őket. Ehhez az kell, hogy a tanár előre megmondja, melyek azok a készségek, amelyeket még az anyag tanulmányozása előtt el kell sajátítani, hogy a diák használhassa az anyagot. Ezt követően a tanár a diákokkal együtt meghatározza a tanulmányozandó témát, a témát feldolgozó feladatokat, a határidőket és a fogalomtárat, amelyre a tanulónak a cél eléréséhez szüksége van. A tanár ekkor kijelöli a lépések azon sorrendjét, ami leginkább szolgálja a diák érdekét. Értékelés Az értékelés függ a tanulási céltól, ha a célok egyértelműek érdekesek és fontosak, akkor A diákok kevésbé függnek a tanártól, a tanár segítsége nélkül is képesek elérni a célt. Az értékelés objektív lesz, feleslegessé válik az osztályozás. A diákok képessé válnak saját teljesítményük értékelésére (önértékelés), magában az értékelésben is aktivabb szerepet vállalhatnak. A diákoknak több esélyük van a sikerélményre, hiszen fontosnak tartják maguk által kitűzött cél elérését. A diákok sokkal elkötelezettebbek a cél elérésében, mintha a célt mások írták volna elő számukra. A fegyelmezési problémák jelentősen csökkennek.
Minél inkább egybeesnek a tanár céljai a diákokéval, annál kevesebb nézeteltérésre lehet számítani. Sikerrel elkerülik a lényegtelen, az életüket gazdagabbá nem tevő célokat. Érvek az osztályozás ellen Igazságtalan, mert nem veszi figyelembe azt, hogy egyes diákok nem ugyanarról a tudásszintről indulnak. Semmi sem teszi szorongóbbá és megalkuvóbbá a diákokat mintha a tanár által előírt feladatok nem teljesítésekor büntetést kapnak rossz jegyek formájában. Az osztályozáson alapuló rendszer azt sugallja, hogy a versengés fontosabb, mint az együttműködés. A jegyek nem tükrözik az elsajátított tudást. A jegyekből nem derül ki, milyen készségeket sikerült a diáknak elsajátítani. Az adaptív oktatás feltételei Szakmai önállóság.
Ehhez a speciális szaktudáson kívül pedagógiai problémaérzékenységre, pedagógiai fantáziára nagyobb mértékben van szükség, mint ez korábban bármikor elvárt volt, mint erre bármikor lehetőség nyílt. Az adaptív oktatásra való felkészültség tehát nemcsak szándék, hanem hozzáértés kérdése is. A tantestület támogatása.
Azért szükséges, mert az adaptív oktatás a tanulókra olyan hatással lehet, amit a zárt oktatás koncepciója szerint dolgozó, esetleg a differenciálást még azon belül is mellőző kollégák „nehezen tűrnek”. A szülői támogatás:
A szülők többsége még a zárt, differenciálás nélküli oktatási gyakorlatban nőtt fel, pozitív vagy negatív élményeitől függetlenül azt tartja „az oktatásnak”. Ha a szülők számára nem válik világossá az adaptív oktatás célja, könnyen jutnak arra a meggyőződésre, hogy azért mondhatják el a gyerekek véleményüket az órán, azért dolgozhatnak együtt csoport vagy páros munkában, mert „a tanár nem tud tanítani, nem tud fegyelmezni, azt csinálhatnak nála a gyerekek, amit akarnak”. A tanulói támogató együttműködés:
Csak akkor problémamentes, ha az iskoláztatás elejétől kezdve hozzászoknak a tanulók az adaptív oktatás lehetőségeihez, beletanulnak azokba a részvételi, döntési módokba, amelyek az eredményes tanulás feltételei. A tárgyi körülmények:
Ebben az esetben a gyerekek megfelelő fizikai mozgásterét, a több példányban rendelkezésre álló eszközöket, vagy hozzáférhető, az irányított vagy az egyéni tanulásban igénybe vehető iskolai könyvtárat, számítógépeket, szoftvereket is jelenti. Széleskörű, biztos, továbbépíthető szakterületi tudás. A gyerekek adaptív oktatás szempontjából fontos sajátosságainak ismerete. A tanulók számára leginkább kedvező tanulási követelmények megteremtésében való gyakorlottság. Szakmai hozzáértés Az adaptív oktatás során a tananyaggal különböző irányból, mélységgel, intenzitással kell foglalkozni – hiszen minden tanuló különböző.
Fontos, hogy a pedagógus folyamatosan képezze magát. -A gyerekek előzetes tudása
-A gyerekek aktivitása
-Fejlettség az egyéni munkavégzés terén
-Fejlettség ez együttműködés tekintetében
-A társas helyzet jellemzői -Elegendő előzetes tudás
-Hiányosságok a tudásban
-Nincs előzetes tudás
-Már ismert a feldolgozásra szánt anyag Aktivitást befolyásoló szituációk:
- a gyerek általában nem azt tanulja, amit akar, hanem azt, amit kell,
- nem akkor és annyi ideig tanul, ameddig erre késztetést érez (a váltásokat a csengőszó jelzi),
- a pedagógus tanórai céljai és a gyerekek éppen aktuális személyes céljai nem szükségszerűen esnek egybe,
- a tanulás véletlenül egy osztályba került gyerekek társaságában zajlik, függetlenül a gyerekek közötti kapcsolatoktól (rokonszenv, ellenszenv, barátság,…)
a tanulás az osztályhoz beosztott pedagógus irányításával történik (nem a gyerek dönti el, hogy ki tanítsa),
- a gyerek viselkedését, teljesítményét bizonyos szempontok alapján és ismeretlen módszerekkel értékelik. Önálló munka megfigyelési szempontjai:

- milyen szintű a tanulók önálló feladatmegoldó képessége (önállóan, segítséggel),
- törekszik-e a gyerek a javasolt munkamenet betartására,
- hogyan használja a munkaeszközöket,
- mit csinál a tanuló, ha nehézségbe ütközik,
- mennyire terhelhető,
- mi jellemzi a figyelmét,
- milyen a munkatempója,
- milyen a tanuláshoz való viszonya az adott tantárgyban,
- mi iránt mutat érdeklődést (ebben a szülők is információkat adhatnak). Az együttműködési képesség jellemzői:

- fejlettek, azaz az együttműködés normái szerint viselkednek, és ezt társaiktól is megkívánják,

- együttműködésre még nem alkalmasak, azaz saját cselekedeteiket sem igazítják az együttműködés normáihoz, és azt társaiktól sem várják el,

- az együttműködés szempontjából változásban levők, azaz sem önmaguk viselkedésében, sem a másokkal szemben támasztott ilyen jellegű elvárásokban nem konzekvensek. A tanulók társas helyzetének ismerete tehát főleg azért szükséges, mert lehetővé teszi annak eldöntését, hogy az adott helyzetben az egyes tanulók esetében a társakkal való együttműködést igénylő tanulási szituációk vagy a társakhoz közvetlenül nem kötődő helyzetek alkalmazhatók-e eredményesen. Frontális munka Hagyományos értelmezésben: - A tanulók ugyanaz(ok)ért a cél(ok)ért, ugyanolyan tartalom feldolgozásával, azonos időtartamban és gyakran azonos ütemben, párhuzamosan vesznek részt az elsajátítás folyamatában (ezek szerint a zárt oktatás koncepciójának megfelelően folyik).
- Ebben a szervezési módban a tanulás nem mindenki számára fejlesztő, csak azoknak, akiknek megfelelő az előzetes tudásuk, közösen jól aktivizálhatók, és jól tudják követni a pedagógus gondolatmenetét. A tervezés általában a közepesek („nagy átlag”) számára történik, de a tervek realizálása a legjobbak közreműködésével zajlik.
- Az oktatás során a pedagógus direkt irányítása dominál, emiatt a tanulók ritkán kerülnek döntési helyzetbe, alapvetően végrehajtó szerepük van. Ez a direkt irányítás a frontális munkában vezérlés jellegű.
A tanulás lehetőségeit kínálja fel a tanulónak, de a feltételeit nem biztosítja valamennyi tanuló számára.
Az értékelés nem lehet reális.
- A különbségek halmozódása, stabilizálódása következik be. Másik változatban: Úgy valósul meg az egységesség, hogy az az osztály (a csoport) tagjainak ismeretén alapul, s a tanulók lehetőséget kapnak a sajátosságaik szerinti munkára (beemeli a nyílt oktatás elemeit). Ez a forma alkalmazható az adaptív oktatás érdekében. Csak az a hagyományos frontális munkára érvényes jellemző marad meg, hogy a feldolgozott tartalom és az időtartam azonos, de nem szorítanak az azonos célok, nem kap szerepet az azonos ütem. Nemcsak a tanulás lehetőségeit, hanem a feltételeit is biztosítani tudja ez a forma a tanulók számára.
A direkt irányítás helyett a tanítás-tanulás folyamata a pedagógusok és a tanulók együttműködésének eredményeként alakul, a közös célokkal a háttérben. A kommunikációs kapcsolatok kétirányúak, fontosak a tanulók közötti interakciók (a tanulók forduljanak egymás felé időnként). Ezzel a formával megelőzhetők a kommunikációs zavarok (a közös gondolatcsere alkalmat ad a nézetek tisztázására). A tanulók javaslatokat tehetnek, gyakran kell dönteniük vagy véleményezniük.
A frontális munka e változatára jellemző a tanulók közötti interakciók gyakorisága, tartalmi, formai változatossága; a segítés, a megbeszélés, a vita a tanulás természetes közege. Csoportmunka Zárt oktatás esetén a csoport az osztály átmeneti tagozódását jelenti a tanítási óra folyamán. A nyílt oktatás (vagy ennek elemeinek használata esetén) a csoportok lehetnek osztály felettiek is, tevékenységük szorítkozhat a tanítási órára, de túl is nőhet azon, a közösen megoldandó feladatokat kaphatják is, vállalhatják is, ki is találhatják maguknak.
Csoportlétszám: 3-6 fő/csoport
Csoportszám: 5-6/osztály
Csoportképzés: Zárt oktatási koncepcióban a rokonszenv-kapcsolatokon alapuló, de pedagógiailag korrigált csoportok létrehozása.
A nyílt oktatás keretei között a tanulók által kezdeményezett csoportok léte is természetes. A zárt oktatásban a feladatok többféleképpen oszthatók meg a csoportok között:
- minden csoport ugyanazon a feladaton dolgozik,
az egyes csoportoknak eltérő és azonos feladatai is vannak,
- két-két csoport párhuzamosan dolgozik,
minden csoport mást csinál,… (lényeg mindig a csoporton belüli munkamegosztás) A nyílt oktatás keretei között a feladatok meghatározása, vállalása a csoport döntésén múlik.
Feladatmegoldás szervezettsége: integrált vagy dezintegrált lehet.
Konfliktusok vizsgálata, kezelése: konfliktusmentes, alkalmazkodó, konfliktusos csoportok.
Értékelés
Együttműködés színvonala
Csoportvezető személye – csoportfelelős „kitermelődik.”
Következmény: a csoportmunka alkalmazása nagyon eredményes lehet. Páros munka Párban folyó tanulás A tanulópár A két tanuló együttes munkában old meg valamely tanulmányi feladatot.
- A zárt oktatás körülményei között a párok létrejöttét a pedagógus kezdeményezi, és meghatározza a közösen megoldandó feladatot.
- A nyílt oktatás elemeit érvényesítő gyakorlatban a páros munka a tanulók kezdeményezésén alapul. A feladat meghatározásában a tanulók is aktív részt vállalhatnak, s a pár együttes tevékenysége kiléphet a tanítási óráról. A pedagógusnak ilyenkor jóval kevesebbet kell irányítania. Ebben a tanulók között előzetes tudás, teljesítmény tekintetében lényeges különbség van, s kimondott célja éppen a gyengébb tanulónak nyújtandó segítség. A tanulópár létrejöhet tanári javaslatra, de rokonszenvi alapon belő indíttatásra is, működhet tartósan, de lehet alkalmi is.
- A zárt oktatás keretei között a tanulópár főleg tanítási órán kívül működik.
- A nyílt oktatás elemeit érvényre juttató gyakorlatban vagy a nyílt oktatásban a tanulópár a tanítási órán is természetesen működik, mint a segítségnyújtás természetes formája. Ilyenkor a tanulók belső igényre, a légkör hatására kérik vagy adják a segítséget egymásnak. A pedagógus megerősítheti ezt a gyakorlatot, ha időnként elismerően regisztrálja az ilyen együttműködéseket. Egyéni munka Hagyományos:
Az a jól ismert helyzet, amikor a gyerekek csendben, egyénileg dolgoznak.
frontálisan szervezett órán a gyerekek párhuzamosan, ugyanazon dolgoznak, a megoldásra való felkészültségüktől függetlenül.
A hagyományos, frontális óra csak arra alkalmas, hogy a tanulók ismételten reménytelenül szembesüljenek saját hiányosságaikkal, korlátaikkal. Ez a megoldás differenciált fejlesztésre nem alkalmas.
Nem differenciál az a megoldás sem, amikor az osztályt képesség-rétegekre osztják, és ez alapján kapnak feladatot (problémák: a „képességek” bizonytalan értelmezésének ingoványos talaján soroljuk a gyerekeket különböző rétegekbe, a feladatokat ehhez a vélt színvonalhoz igazítjuk, ezáltal a tanulók – elenyésző kivétellel – rétegük foglyai lesznek). A rétegekbe sorolás tehát a meglevő különbségeket tovább növeli, rosszabb esetben a vélt különbségeket valósággá változtatja. A részben egyénre szabott munka:

A gyerekek tanulásban fontos egyéni sajátosságaik közeleső volta miatt kapnak vagy választanak azonos feladatot, amelyen egyénileg dolgoznak.
E szervezési mód az elsajátítás differenciált feltételeit biztosítja a tanulók számára. Nagyon fontos a megfelelő, igazodó-fejlesztő jellegű, egyénileg feldolgozható feladatok megtalálása a zárt oktatásban a pedagógus, a nyílt oktatásban a tanuló részéről.

- A zárt oktatásnál:
a gyerekek közötti hasonlóságok és különbségek megállapítása,
a célok ismeretében a hasonló tanulók számára a feladat kiválasztása vagy megfogalmazása.

- A nyílt oktatás elemeinek érvényesítésekor a diagnosztikus értékelés után:
az értékelés eredményeinek megismertetése a tanulókkal,
a továbblépéshez alkalmas feladatok felajánlása,
a feladatok tanulók által történő kiválasztása, lényegében az öndifferenciálás.

A részben egyénre szabott munka a differenciált tanulási feltételek biztosításának egyik lehetősége. A gyerekek tudásbeli hasonlósága vagy különbözősége esetén is sikerrel alkalmazható. A fejlesztő hatása a tanulók teljes körében regisztrálható, bár nem mindenkinél azonos nagyságrendben. A teljesen egyénre szabott munka:

Lényege, hogy a tanulók egyéni sajátosságaik maximális figyelembevételére törekszik az eredményesség érdekében. Az egyes tanulók számára a legkedvezőbb módon biztosítja a differenciált tanulás feltételeit.
- A nyílt oktatás körülményei között az egyéni projekten való munkát is jelenti a teljesen egyénre szabott munka; a kutatómunka túlterjedhet a tanítási óra keretein; a pedagógus serkentő, értelmező, értékelő segítségére a munka bármely szakaszában szükség lehet.
A teljesen egyénre szabott munka fejlesztő hatásának fő jellegzetességeit tekintve elmondhatjuk, hogy valamennyi tanuló számára biztosítja az eredményes tanulás feltételrendszerét, tehát minden tanuló számára biztosított a siker, a jó teljesítmény. Individualizált munka Az individualizáció hívei az egyéneket akarják eljuttatni az elsajátításhoz, és ha ehhez szükséges, még azt is el tudják képzelni, hogy alkalmanként, indokolt esetben együtt oktassák őket. Ez a munka nem feltétlenül önálló egyéni munkát jelent, bár természetesen az dominál.
Az individualizálás alapgondolatára épülő oktatási stratégiák nem igazodnak osztály- és tanórakeretekhez (hiszen az egyénre vannak elsősorban tekintettel), nyílt oktatási koncepcióban. Kell-e változtatni a pedagógiai gyakorlaton, szükség van-e, szükség lesz-e majd a jövőben az ezekre eljárásokra?
Minden demokratikusan működő társadalom egyik lényege a pluralizmus. Plurális társadalom életre hívja a fenti elveket magáénak valló plurális iskolarendszert, benne a plurális iskolát mint megvalósító intézményt. A kérdésre a válasz egyértelműen igen, hiszen a pedagógiai munka hatékonysága – általa - az átlagosnál nagyobb mértékben növelhető, s ez morális értelemben mindenképpen kötelez. Ha elfogadjuk, hogy az egyes tanulók számára kedvező tanulási lehetőségek, körülmények megteremtése az adaptív oktatás egyik fontos feltétele a pedagógiai gyakorlatban, akkor abbéli reményünk, hogy ezen oktatási forma létjogosultságot nyer, nem alaptalan. Köszönöm a figyelmet. Felhasznált irodalom:
M Nádasi Mária: Adaptivitás az oktatásban
Rosenberg, Marshall: Így is lehet nevelni és tanítani, Agykontroll Kft.,Bp., 2005. Készítette: Nagy Miklós Imréné 2013.03.20.
Full transcript