Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Nyelv és gondolkodás, a nyelv és megismerés viszonya

No description
by

Emese Papp

on 20 September 2015

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Nyelv és gondolkodás, a nyelv és megismerés viszonya

Nyelv és gondolkodás, a nyelv és megismerés viszonya
A nyelv fogalma:
A NYELV MINT AZ EGYÉN, ILLETVE MINT A KÖZÖSSÉG ALKOTÁSA
A legegyetemesebb jelrendszer. Egy nagyobb közösségé, általában egy nemzet tulajdona. A külső és belső valóságot minden más jelrendszernél pontosabban fejezi ki. A nyelv a közvetlen, emberi kommunikáció legfontosabb eszköze.
A nyelv és a gondolkodás viszonya:
Lehetséges-e nyelv nélkül gondolkodni? Avagy a nyelv határozza-e meg, miként gondolkodunk?
Vajon melyik volt előbb?
Melyik az elsődleges?
Vélemények a nyelv és a gondolkodás viszonyáról:
A gondolat időben megelőzi a nyelvet
A nyelv az elsődleges
A gondolkodás és a nyelv egyetlen folyamat
A gondolat időben megelőzi a nyelvet
A nyelv és a gondolkodás két teljesen különböző dolog, az egyik függ a másiktól. Előbb születnek a gondolatok, aztán öntjük őket szavakba. A nyelvi forma mindig feltételez gondolkodást, de a gondolkodás nyelvi forma nélkül is létezhet.
A nézet a felvilágosodás korába, a 18 századba vezet vissza. Az ész mindenhatóságába vetett hit - Descartes racionalizmusa - a gondolkodás egyetemességét vallja, a nyelvek különbözősége szerinte csupán a szavak hangalakjában érhető tetten.
A nyelv az elsődleges
A nyelv az elsődleges, a gondolkodás tulajdonképpen „belső beszéd". Nyelv és gondolkodás nem azonosak, de kölcsönösen feltételezik egymást. A nyelv a sikeres gondolkodási folyamat legfontosabb eszköze, nélkülözhetetlen része. Nincs (fogalmi) gondolkodás nyelv nélkül. A gondolat határait a nyelv határai jelölik ki. Másképpen gondolkodnak a különböző nyelvet beszélők. Azt is mondják, valaki ahhoz a nemzethez, néphez tartozik, amelyik nyelven gondolkodik, bármelyiken is beszéljen. Ez a nézet is a felvilágosodás korában alakult ki. Képviselője Jean-Jacques Rousseau. Humboldt szerint minden nyelvben sajátos világszemlélet fejeződik ki, ezért egy idegen nyelv megtanulása valójában egy új világszemlélet elsajátítását jelenti.
A nyelv és a gondolkodás kölcsönössége
A gondolkodás és a nyelv egyetlen folyamat különböző oldalai, egyidejű, egymást feltételező jelenségek. A nyelv azonos a gondolkodással, nem képzelhető el gondolkodás a nyelv használata nélkül. A nyelv függ a gondolkodástól, ugyanakkor meg is határozza azt.
Babits Mihály azt írja: „Gondolkodni és beszélni voltaképpen egy. Gondolkodás nem képzelhető el beszéd nélkül, és megfordítva.”
A nyelvi forma tehát mindig feltételezi a gondolkodást, és a gondolkodás alapvető föltétele a nyelv.
A nyelv és maga a verbális kommunikáció kulturális termék, az ember fejlődéstörténete során alakult ki, és együtt változik a kultúrával. Fejlődése lassú folyamat.
Különböző területi, szociális, életkori sajátosságok alapján kialakuló társadalmi csoportok a nyelvnek eltérő változatait hozzák létre társadalmi-szociális-kulturális igényeiknek megfelelően [nyelvváltozatok].
Egy nyelv addig élő, ameddig létezik az a közösség, amelynek tagjai használják. A nyelv használatát mindig az őt használó közösség szabályozza. Nyelv és beszéd kölcsönösen feltételezik egymást. A nyelv a beszéd alapja, a beszéd a nyelv alkalmazása, létezési formája.
Ferdinánd de Saussure svájci nyelvész szerint „a nyelv olyan készlet, amely a beszéd gyakorlása útján rakódott le az ugyanahhoz a közösséghez tartozó beszélőkben; egy virtuálisan minden agyban vagy - pontosabban - a valamely együtteshez tartozó egyének agyában meglevő nyelvtani rendszer. A nyelv ugyanis senkiben sem teljes; tökéletes formájában csak a közösségben él."
Nyelv Beszéd
Hagyományozott Aktuális
Jel- és szabályrendszer Tevékenység
Társadalmi jelenség Egyéni
Független az egyéntől Függ az egyéntől
Egyfajta rendszer Ennek alkalmazása
Kollektív tudatban létezik Szabályrendszer egyéni
alkalmazása
Full transcript