Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Zrínyi Miklós

No description
by

Anikó Géczy

on 21 July 2014

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Zrínyi Miklós

politikus, hadvezér
szabadidejében költő Élete: Testvére:Zrínyi Péter Apja halála után anyja újraházasodott 5 gyámja lett
de mivel ezek csak a családi vagyont hordták szét ezért Pázmány Péter
lett a nevelője.
Pázmány hatására kedvelte meg Miklós a magyar nyelvet és irodalmat. Feleségei: Mária Euzébia, Löbl Mária Zsófia gróf Zrínyi Miklós (1620-1664) Sors bona, nihil aliud
Jó szerencse, semmi más családjuk jelmondata A téli hadjárat: Zrínyi Miklós hadjárata 1664-ben kezdődött, mely során 240 km-t hatolt be seregével török területre, felgyújtotta a dunántúli török helyőrségeknek utánpótlást biztosító eszéki hidat. A török bosszút akart állni,ám Szentgotthárdnál
megsemmisítő vereséget szenvedett.I.Lipót császár és magyar király nem használta ki a kedvező alkalmat.Vasvárnál megkötötte a békét a törökkel. "Szégyenteljes" vasvári béke: Művei:
Adriai tengernek Syrenaia groff Zrini Miklos (1651) ebben a Szigeti veszedelem
Tábori kis tracta (1646-51) katonai kézikönyv
Vitéz hadnagy (1650-53) hadtudományi elmélkedések
Mátyás király életéről való elmélkedések (1656-57) tanulmány; Mátyás a nemzeti uralkodó típusa, példa a független centralizált magyar állam kiépítése
Ne bántsd a magyart – Az török áfium ellen való orvosság (1661) röpirat Az egyik vadászat során halálra gázolta egy vaddisznó. Halála: Zrínyi Miklós 1620. május 1. született Ozalyon. Korán árvaságra jutott, Pázmány Péter gyámsága alá került. 1628-1634 között a grazi, bécsi és nagyszombati Jezsuita kollégiumban tanult. 1636-ban itáliai utazást tett, amely során VIII. Orbán pápa fogadta Rómában. 1642-1644 között harcolt a harmincéves háborúban. Hazája sorsát szívén viselte, egyetlen célnak a török kiűzését tartotta.



Zrínyi Miklós gróf, horváth bán, korának leggazdagabb magyar főura, költő és nemzetközi politikus is volt. Az irodalommal csak mellékesen foglalkozott, hírnevét mégis írói művészete hozta számára. A magyar barokk kiemelkedő alakja, nemzeti irodalmunk egyik büszkesége. Szigeti veszedelem: Zrínyi fő műve a Szigeti veszedelem 1647-48 telén keletkezett, valószínűleg nem nyugalmas körülmények között, hanem török zargatásai közepette. 1648-ban készült el a mű, amelyben Szigetvár 1566-os ostromát, dédapja hősies küzdelmét és halálát, a török felett aratott győzelmét mondja el 15 énekben. Zrínyit a költeménye megírásáshoz nagyban buzdította a mű előzménye.



A Szigeti veszedelem barokk eposz. 15 énekből áll, melyek összesen 1566 négysoros + 2 ötsoros versszakot tartalmaznak. Zrínyi minden versszakot megszámozott, kivéve az utolsó két ötsorosat, mivel így a számozott versszakok száma megegyezik a szigetvári ostrom évszámával (1566). Történelmi háttér: I. Ferdinánd halálát követően Zrínyi Miklós a költő dédapja ellenezte, hogy a töröknek sarcot fizesenek, ezért 1566-ban I. Szulejmán szultán százezres hadával ostrom alá vette a szigetvári várat, melyet Zrínyi mintegy 2500 emberrel védett. Augusztus 9-étől szeptember 8-áig tartott az ostrom, a 600 főre csökkent védősereg fokozatosan a belső várba szorult.
A szeptember 5-ről 6-ra virradó éjjel meghalt a szultán. Miután a védők hiába várták a felmentő császári sereget, 1566. szeptember 8-án Zrínyi a 300 főre fogyatkozott védősereggel kitört a belső várból. A törökök elfogták és lefejezték. Fejét megfélemlítésül lándzsára tűzve küldték el a császári seregeknek. A mű eredeti címe: Obsidio Szigetiana
A Szigeti veszedelem címet Kazinczy Ferenc adta neki. A Zrínyi család jelmondata: Sors bona, nihil aliud
(Jó szerencse, semmi más) A mű a barokk eposz jellegzetességeit viseli magán:
Költői képek, halmozások, zsúfolt körmondatok
Patetikus megfogalmazás
Mitológiai és alvilági elemek

Eposzi kellékek használata:
Propozíció (témamegjelölés) „Fegyvert s vitézt éneklek”
Invokáció (fohász) „Adj pennámnak erőt, úgy írhassak, mint volt”
Enumeráció (seregszemle, ellentétes erők felvonultatása, mennyiségi, minőségi különbségek, erkölcsi fölény)
Epiteton ornans (állandó jelzők)
deus ex machina - Istennek nem tetszett a magyarok viselkedése, ezért bogarat ültetett Szulimán fülébe, hogy rontsanak a magyarokra megtorlásképp. A mű végén angyalok serege viszi Zrínyit a mennybe. Ezzel az isteni beavatkozás keretet ad az eposznak.

Zrínyi eposzának jellegzetességei:
Történelmi múlt (a magyarság bűnei)
A szigetiek esküje (V. ének, Zrínyi buzdító beszéde, aminek célja a meggyőzés, történelmi körképet ad a humanista érvények kifejezésre jutnak: keresztényhaza, család, tisztesség)
Főszereplők bemutatása (Zrínyi pozitív hős, athleta Christi, Szulimán pedig méltó ellenfélként bemutatott negatív hős, lásd II. ének 44-51. szakasz)
Harcleírás
Szerelmi motívum (Borbála és Deli Vid szerelme, együtt harcolnak, valamint Delimán és Kumilla szerelme, Delimán később dühből és féltékenységből megöli Rusztánt lásd. XI. ének 8-12. szakasz)
Váratlan fordulat (postagalamb)
Zrínyi mártíromsága (készül a halálra, mint keresztény vértanú)
A barokk látomások Szigetvár vára: Az eposz mondanivalója: Zrínyi célja, hogy figyelmeztesse saját korának olvasóját: vegyenek példát a szigeti katonák hősiességéből és fogjanak össze. A költő szerint a katonák erényével (hazaszeretet, önfeláldozás, erkölcsi tisztaság) megmenthető az ország, kiűzhető a török és megteremthető Magyarország szabadsága. Szigeti veszedelem - 1648:
(Részlet)

"Én az ki azelőtt iffiu elmével
Játszottam szerelemnek édes versével,
Küszködtem Viola kegyetlenségével:
Mastan immár Mársnak hangassabb versével

Fegyvert, s vitézt éneklek, török hatalmát
Ki meg merte várni, Szulimán haragját,
Ama nagy Szulimánnak hatalmas karját,
Az kinek Europa rettegte szablyáját." Zrínyi jól ismerte az itáliai szerzők munkáit. Forrásként is használta Tasso művét ( Megszabadított Jeruzsálem ), maga a szerző is említi bevezetőjében, és utal az ókori nagy művekre is ( Homérosz, Vergilius ). Művére históriásénekek is hatottak, dédapja „mitikus” hős volt, számos történet szól róla. A mű alapvetően történelmi hitelességre épül, de a történeti tények Zrínyi számára csak a keretet jelentik. A valóságos személyek (Zrínyi, Szolimán, Rustán stb.) mellett számos kitalált (pl. Radivoj ) vagy több alakból összegyúrt hős (Deli Vid, Farkasics) szerepel a műben. Történeti szempontból hiteles a mű fő eseménye is – Szigetvár 1566-os ostroma (ennyi versszak!) –, de Zrínyi már a bevezetőben jelzi, hogy „fabulákkal keverte az históriákat”, s hogy a történetíró szempontja nem azonos a költőével: „Zrínyi Miklós kezének tulajdonítottam Szulimán halálát: horvát és olasz cronikákbul tanultam, a törökök maguk is így beszélik, vallják. Hogy Istvánfi és Sambucus másképpen írja, oka az, hogy nem úgy nézték az magános való dolognak keresését, mint az országos dolognak historia-folyását.” Történelmi tény, hogy a szultán nem Zrínyi keze által esett el (ezzel maga a szerző is tisztában van), ez a mondat ugyanakkor árulkodik az alkotó koncepciójáról, céljáról. A szigeti veszedelem forrásai:
Full transcript