Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Csehovi kortárs szociodráma

Székely Csaba: Bányavirág
by

on 18 December 2012

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Csehovi kortárs szociodráma

Csehovi kortárs szociodráma Székely Csaba: Bányavirág
Székely Csaba: “Van egy közös cél” (interjút készítette Papp Tímea)

„A Bányavirág két hét alatt született egy workshop keretén belül, amit a marosvásárhelyi Teatrul 74 nevű román független színház és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem szervezett. Színházi folyamatokat játszottunk el több száz egyetemi hallgató közreműködésével: csapatokat alkottunk, amelyekben drámaíró szakosok szöveget írtak, rendező szakosok megrendezték, színész szakosok eljátszották, látványtervező szakosok kitalálták a díszletet és jelmezt, a management szakosok pedig biztosították a PR-t. Nekünk, szerzőknek az volt a feladatunk, hogy egy klasszikus drámából kiindulva hozzunk létre valami újat. Én Csehov Ványa bácsijára írtam a Bányavirágot, de fontos ihletforrás volt Martin McDonagh Vaknyugat című drámája is.”

(http://fidelio.hu/szinhaz/interju/szekely_csaba_van_egy_kozos_cel) -a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Yorick Stúdió koprodukciója (rendező: Sebestyén Aba, szereplők: Viola Gábor, Bányai Kelemen Barna, Nagy Dorottya, Kovács Botond és Gulácsi Zsuzsa)
-Pinceszínház, Budapest (rendező: Csizmadia Tibor)
-Csiky Gergely Színház, Kaposvár, felolvasó-színház
-Nemzeti Színház, Budapest (rendező: Sebestyén Aba, szereplők: Stohl András, László Zsolt, Tompos Kátya, Szarvas József, Söptei Andrea) „a Ványa bácsit választottam, azt székelyesítettem"
"A Ványa bácsi hihetetlenül kiegyensúlyozott darab, bár első látásra nem tűnik annak. Ha egyik irányba billented, akkor a tétlenség és az önmarcangolás vonalán eljutsz a teljes züllésig, ha másik irányba, akkor a totális boldogtalanság mentén eljuthatsz az öngyilkosságig. De mivel a darab nem billeg, a szereplők egyensúlyban maradnak, és túlélik azt, amit talán nem érdemes túlélni. A Bányavirág viszont egy már kibillent állapotot fényképez le, foglalkozik az alkoholizmussal is, az öngyilkossággal is, de mindent felnagyít, eltúloz. Mert végül is ezt csinálja a színház.” „McDonagh színdarabjainak közös vonásuk, hogy egészen konkrét helyeken, térképen fellelhetô tájékon, a nyugat-írországi Galway megyében játszódnak, s az ottani emberek mindennapjait ecsetelik.”
„McDonagh figurái általában meglehetősen primitívek, önzőek és agresszívak. Többnyire hiányzik belőlük az erkölcsi érzék, az empátia, a tisztelet bizonyos értékek iránt, mint például emberélet. Többen állítják, hogy a szerző nem hűvösen, távolságtartóan és gúnnyal, hanem szomorú szeretettel és együttérzéssel rajzolja meg hőseit (...) A McDonagh-darabok szintere szegényes, sivár, unalmas koszfészek, ahol nem történik semmi(...) [Az emberek]marják egymást, gonoszkodnak, isznak, hazudoznak, pletykálkodnak, rivalizálnak, bosszút állnak.”
„Welsh atya hozza be a darab egy mondatban megfogalmazható, íróilag kihelyezett problematikáját, miszerint igazságtalan, hogy egy tömeggyilkos simán üdvözülhet, ha megbánja bűnét, míg az öngyilkos okvetlenul pokolra jut.”

(http://www.szinhaz.net/pdf/2004_11.pdf) "Nincs konkrét valóságreferenciája, a szereplők kitalált személyek, ezért a dokudráma helyett a szociodráma kifejezést használták rá. Jogosan, hiszen hátrányos helyzetű embereket látunk, akiknek problémái egyben egész közösségük problémái is, és közben tudjuk, hogy tényleg léteznek itt olyanok, akik így élnek. De én jobban szeretem, ha egyszerűen tragikomédiának nevezzük.” (http://www.hamlet.ro/cikkek.php?cikk=397)
„Nem volt konkrét helyszín, de voltak helyszínek, amelyek ihletforrásként szolgáltak. Az egyik a nagyszüleim faluja, ahol hasonló gondolkodású emberek élnek, mint amilyeneket megpróbáltam bemutatni..." (http://ujszo.com/napilap/szalon/2012/08/04/sotet-szomorusag-arad)
a társadalmi valóságba való kapaszkodás és elrugaszkodás: "Nekem fontos, hogy mi van ezekkel az emberekkel, akikről a Bányavirág szól, hiszen közülük származom, sorsuk az én sorsom, hogy Aranyt parafrazáljam, és azt szeretném, hogy a nézőt se hagyja hidegen, ami velük történik. A színház egy közösségi tér, ami többek között arra is alkalmas, hogy közérdekű témákról beszéljünk benne a művészet segítségével, és én, mivel az aktuálpolitikától igyekszem távol tartani magam, így próbálom elmondani, amit a világról gondolok.” (http://www.helikon.ro/index.php?m_r=3024)
„Azt tartom fontosnak, hogy egy dráma ízlésesen szórakoztasson, és most nem a nevetésre gondolok elsősorban. Meg azt, hogy elmondjon valamit a világról, és benne az emberről, rólunk. Ehhez nem kell aktuális eseményhez vagy társadalmi jelenséghez kapcsolódnia.” ALKOHOLIZMUS
1. egzisztenciális, ontológiai, metafizikai megnyilvánulás, ahol a lét alapja a részegség, átitatja a színpadon levő emberek idegsejtjeit, nem tudnak kitérni előle
pl. Visky András Alkoholisták című drámájában
2. realista megnyilvánulás, „szesz-szagú” részegség
pl. Székely Csaba Bányavirág című drámájában
-„szesztestvérek” (nézői beszólások, a mű több téren mozog)
(http://www.poszt.hu/hu/programok/370/szakmai-beszelgetes-szekely-csaba-banyavirag)

ÖNGYILKOSSÁG
"A magyarok visszafogottabbak, az érzelmeiket elnyomó, maguknak megtartó személyek, magukban rágódó emberek. Gyakran ebből a zárkózottságból, az önvádolásból, a bűntudatérzésből kifolyólag következik be a krízisállapot, egy lelki válság, amely öngyilkossághoz vezet. (...) A székely ember emellett hajlamos arra, hogy a lelki problémákat nem betegségnek, hanem emberi gyengeségnek fogja fel."
(http://itthon.transindex.ro/?cikk=18868) HAGYOMÁNYŐRZÉS
-sztereotípiák lebontása: a pálinkaiszogatás és a kompót
-hagyományőrzés (a tiszta furulyamuzsika és a darabban megteremtődő valóság ellentéte)
„Az a hagyomány is létezik, amit a televízióban látunk. A népdalkincs, a táncok, a különböző népviseletek, szokások léteznek, de nem ez a releváns. Lehet tánctáborokat szervezni, a hagyományokat turisztikai érdekességként megmutatni, de ebből nem lehet megélni. Itt-ott még őrzik a hagyományokat, de amikor az embernek lyukas a gatyája, éhezik és nincs munkája, akkor nem arra gondol, hogy melyik menyecskét kérje fel a bálban. Ha megvannak a minimális létfeltételek, akkor lehet figyelni a hagyományőrzésre is. Jelenleg az emberek nyomorognak, a média azonban erre nem mutat rá. Ehelyett csak Székelyföld szépségeivel és az „autentikus” életmóddal foglalkozik. ”

ERDÉLY-KÉP (média vs. valóság)
-irodalmi Erdély-kép a 20. századból (Tamásitól Árontól Wass Albertig): a megírt, de be nem mutatott erdélyi drámák magyarországi feldolgozásai gyakran a nosztalgikus viszonyulást örökítik tovább, az „Erdély mint tiszta forrás” képzetet – ezt kezdi ki a Bányavirág
-az új, realisztikusabb Erdély-kép fogadtatása: az önirónia és az önkritika működik a közönségben is
-Erdély-imázs ötletverseny (2005) kapcsán:
„A magyarországi Erdély-kép improvizált, torz, őszintétlen és nagyjából párhuzamos a realitásokkal (...) a skanzen-turizmuson kívül olyan elemeket is be kell hozni, amelyek nem a múltról, hanem a jelenről, nem a megkövesedett történelmi hősökről, hanem az élő, hétköznapi emberekről szólnak.”
(http://erdelyimazs.transindex.ro/) NYELVI SZEMPONTOK

-"dialektusban van írva", s így is adják elő (illetve Budapesten próbálkoznak vele)

-A Bányavirág megtöri azt a konvenciót, hogy a színháznak egy (ál)irodalmi nyelven kell megszólalnia: "A Bányavirág nyelvileg nem realista szöveg, úgy senki sem beszél, ahogy ebben a drámában beszélnek. De a cél éppen az volt, hogy ennek a beszédnek a szépségét, költészetét megtaláljam.”
(http://ujszo.com/napilap/szalon/2012/08/04/sotet-szomorusag-arad)

-túlcifrázott káromkodások, átkok és rontások: „Bizonyos értelemben veszélyes vállalkozas csúnya szavakkal telepöttyintett vicces darabot adni elő. A közönseg kétféleképpen szokott reagálni. Vagy elutasítóan, idegenkedően (...) vagy nevetgélve, vihorászva. Ez utóbbi esetnek az a kedvezőtlen következménye, hogy egybemosódik a komikum és a drasztikum hatása.”
(http://www.szinhaz.net/pdf/2004_11.pdf)

- az időjárásról való beszéd: „Az időjárásról való beszédet ugyanis itt nem egyszerű csevegésként fogom fel, hanem a szereplők így ellenőrzik le egymás között, hogy még tudatában vannak a valóságnak, még viszonyban vannak az idővel, még élnek. Számomra erről szól tehát: élünk... még.”
(http://fidelio.hu/szinhaz/interju/szekely_csaba_van_egy_kozos_cel)
Full transcript