Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Dualizmus kori magyar társadalom

No description
by

Lengyel Máté

on 24 October 2013

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Dualizmus kori magyar társadalom

Dualizmus kori magyar társadalom
Torlódó társadalom
Feudális és polgárosodó társadalom együttélése
szerepük csökken
Reformkori CÉL
az alapvetően feudális jellegű magyar társadalom
alakuljon át a nyugat-európai polgári társadalmak mintájára
jobbágyok
nemesek
városi polgárság
munkásság
vállalkozók
tőkések
kis-, közép-, nagypolgárság
ÖRÖKVÁLTSÁG
közös KÖZTEHERVISELÉS
NEMESÍTÉS
érdekegyesítés, jobbágyfelszabadítás
a jobbágy megváltja a földesúrnak teljesítendő szolgáltatásokat, és megszerzi földje tulajdonjogát
a közterhek (adózás, katonáskodás, közmunka stb.) kirovása mindenkire, megkülönböztetés nélkül.
Preindusztriális társadalom
A második IPARI FORRADALOM hatása
Indusztriális társadalom
nagybirtokosok
1%
a társadalom
-a
a földbirtok
1/3
-a
jelentős
TŐKÉVEL
rendelkeztek
hercegek, grófok, bárók
kereskedelem
ipari beruházások
dzsentrik
sokan ELVESZTIK birtokaikat
kártalanítás elhúzódása, passzív ellenállás, tőkehiány miatt
GAZDÁLKODÁSUK alacsony szintű
a tőke és a szakértelem hiánya miat
HIVATALNOKOK
ANYAGI LECSÚSZÁS
fizikai munka, iparűzés, kereskedés,
magánszemélytől való függés
úri külsőség
kiterjedt kapcsolatrendszer
MÉLTATLANNAK tartották:
polgárság
Nagypolgárság
Középpolgárság
Kispolgárság
100-150 család
bankár, gyárosok, nagykereskedők
Bp.-en és a nagyvárosokban élnek
idegen származásúak: zsidók, németek
gazdasági szerep=> társasági élet
zárt kaszt az arisztokráciához hasonlóan

önálló iparosok, kereskedők (alkalmazott értelmiségiek)
„tisztes jövedelem” alkalmazottakat foglalkoztattak
gyermekeiket értelmiségi pályára adták

átmenet a fizikai-és szellemi munkás között
altisztek, postai, vasúti alkalmazott, csendőr
idősebb korukban szembetűnően jobb fizikai-szellemi állapotban voltak paraszt- származású társaiknál

úri-középosztály
KÜLÖNBÖZŐ CSOPORTOK, RÉTEGEK
Lesüllyedő dzsentri, bevándorolt cseh, német, zsidó értelmiségiek, feltörekvő
értelmiségiek
POLGÁRI HÉTKÖZNAPOK
NEMESI (ÚRI) MENTALITÁS
parasztság
Gazdagparasztság
Középparasztság
Szegényparaszt
Agrárproletárok
50-200 hold föld
árutermelés, napszámosok alkalmazása
a helyi politikai és egyházi élet meghatározói

5-50 hold föld
családi munkaerő

bérmunkát is vállalnak=> napszámosok
gazdasági cselédek
idénymunkások: napszámosok, summások, kubikusok
népességnövekedés és az építkezések leállása
OK
kevés munkalehetőség
munkásság
A korszak végére 1 millió fő (családdal 2,5)
SZAKMUNKÁSOK
SEGÉDMUNKÁSOK
BETANÍTOTT MUNKÁSOK
cseh és német származásúak
képzettek
vezetőszerep a munkásság körében
nehéz fizikai munka
kevés bér
a társadalom
1/4
-e
növekszik az ország lakossága,(13 millióról 18 millióra
javuló egészségügy
gazdasági modernizáció letéteményesei
összlakosság 12-13%-a
Full transcript