Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc

No description
by

Gabor Antos

on 25 July 2016

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc
A népek tavasza - Az 1848-as forradalmi hullám
1. A forradalmak okai
- eszmei alap: liberalizmus, nacionalizmus
- rossz termésű évek, különösen 1847-ben élelmiszerek drágulnak
- Ny-Európában: kisebb ipari válság+ az ipari forradalom miatt fellépő és megoldatlan szociális problémák
- Közép-Európában: a polgári átalakulás lassúsága, alkotmány hiánya, az egységes nemzetállamokat követelő nacionalizmus
- országonként/ területenként kissé eltérő követelések
2. A párizsi forradalom
- februrár: utcai harcok, barikádok, Lajos Fülöp elmenekül
- az új kormányban a munkásság is helyet kap
- a munkanélküliség megszűntetésére nemzeti műhelyeket állítottak fel
- bevezették az általános választójogot, majd választásokat tartottak
- az új kormány bezárta a nemzeti műhelyeket, ezért újabb forradalom tört ki (jún), de ezt leverték
- a hatalmat végül Louis Bonaparte (később
III. Napóleon
) szerzi meg, megszilárdítja az új rendszert
-
nem támogatja a többi európai forradalmat
A forradalmi hullám
3. Az itáliai forradalmak
-
nincs egységes állam
: Velence és Lombardia a Habsburgoké, ÉNy-on önálló állam Szárd-Piemont, középen a Pápai Állam, délen a Nápoly-Szicíliai Királyság
- összefonódik a liberalizmus és a nacionalizmus
- rendszeresek a felkelések az egységes államért (vezetőjük: Mazzini)
- 1848 nyarán
északon felkelések
robbannak ki a Habsburgok ellen, amelyet
Szárd-Piemont támogatott
A Habsburgok hadvezére, Radetzky legyőzte őket
- 1849 tavaszán újabb felkelés, de Radetzky ismét győz
4. A német területek
- kb. 30 kisebb-nagyobb állam
-
felkelések
a Rajna mentén, a dél-német nagyvárosokban és
Berlinben
- az uralkodók engedményeket tesznek, liberálisok kerülnek kormányra és együttműködtek a rend helyreállításában elvesztítik a támogatottságukat
- alkotmányozó gyűlést hívnak össze az
egységes állam megteremtése
érdekében
- sok a vita a liberálisok és konzervatívok között
- végül a poroszok erővel feloszlatják
- Tanulság: "A kor nagy kérdéseit nem szónoklatokkal és szótöbbséggel, hanem vassal és vérrel lehet eldönteni.” (Otto von Bismarck)
5. A Habsburg Birodalom forradalmai
-
márc 13.: bécsi forradalom
, Metternich menesztése, az uralkodó V. Ferdinánd Innsbruck-ba menekül
-
alkotmányt
követeltek, összeült az alkotmányozó gyűlés
- nemzetiségek önállósodási kísérletei pl. prágai szláv kongresszus
- nyáron ezeket visszaszorítják (olaszok, csehek)
a liberálisok az Udvar mellé állnak aug 23.: 2. bécsi forradalom, leverik
- a
magyarok ellen Jellasicsot (horvát bán) küldik
vereséget szenved (Pákozd), a magyarok Bécs felé közelednek
okt 6.: 3. bécsi forradalom
, leverik
- dec 2. V. Ferdinánd helyett
Ferenc József lesz az uralkodó
- az alkotmányozó gyűlést feloszlatták és az uralkodó kiadta az
olmütz-i oktrojált (kikényszerített) alkotmányt
1849. márc-ban
""1. § Az ausztriai császárság következő koronatartományokból áll: ausztriai főherczegség, magyarországi királyság, stb.
2. § Ezen koronatartományok képezik a szabad, önálló, oszthatlan és felbonthatlan alkotmányos ausztriai örökös monarchiát.
14. § A császár szent, sérthetetlen és nem felelős.
18. § A császár hirdeti ki a törvényeket s bocsátja ki az illető rendeleteket.
19. § A császár nevezi ki és bocsátja el a ministereket
23. § A birodalom minden népeire nézve csak egy átalános ausztriai birodalmi polgárjog létezik.
37. § A törvényhozó hatalom a birodalmi ügyekre nézve a császár által a birodalmi országgyüléssel együtt, a tartományi ügyekre nézve pedig a császár által a tartománygyülésekkel együtt gyakoroltatik.
84. § A végrehajtó hatalom az egész birodalomban kizárólag a császárt illeti"" (Az olmützi alkotmányból, 1849. március 2.)
A birodalom berendezkedése az olmütz alkotmány alapján
A törvényes forradalom
1. 1848. március Pozsonyban és Pesten
-
Pozsony
ban űlésezik az utolsó rendi o.gy (1847/48)
- febr 24. párizsi forradalom márc 3:
Kossuth felirati javaslata
: kötelező örökváltság, köteherviselés, felelős kormány. Alsótábla elfogadta, a felsőtábla húzta az időt
-márc 13. bécsi forradalom márc 14. felsőtábla elfogadta
árprilis 11-én
V. Ferdinánd aláírta. Ezek az átalakulást biztosító
áprilisi törvények
. Ezt segítették a pesti események is.
-
Pest
: A párizsi események hatására a Fiatal Ma.o márc. 19-re bankettet akar
- márc. 14-én érkezik a bécsi forradalom híre, ezért előrehozzák 15-re. Éjszaka Petőfi megírja a Nemzeti dalt, Írinyi József a 12 pontot
- Útvonal: Pilvax egyetemek (tömegszervezés) nyomda (cenzori engedély nélkül) délután gyűlés a Nemzeti Múzeumnál (Nemzeti dal, 12 pont) Budán kiszabadítják Táncsicsot este megnézik a Bánk bánt.
- a
12 pont
egybeesett a liberális nemesség követeléseivel (a Fiatal Ma.o kihagyta belőle a radikális pontokat): felelős kormány, közteherviselés, jobbágyfelszabadítás, sajtószabadság, jogegyenlőség
A Batthyány-kormány kinevezése (márc 17.)
2. Az áprilisi törvények
3. § Ő Felsége, s az Ő távollétében a nádor s királyi helytartó a végrehajtó hatalmat a törvények értelmében független magyar ministerium által gyakorolják, s bármelly rendeleteik, parancsolataik, határozataik, kinevezéseik csak ugy érvényesek, ha a Buda-Pesten székelő ministerek egyike által is aláiratnak.
4. § A ministeriumnak mindegyik tagja mindennemű hivatalos eljárásaért felelős.
5. § A ministerium székhelye Buda-Pest.
Az országgyülés jövendőben évenkint, és pedig Pesten tartandván üléseit...
A képviselők három évig tartandó egy országgyülésre, s ezen országgyülésnek mindhárom évi üléseire választatnak.
Ő Felségének joga van az összejött évi ülést prorogálni, s berekeszteni, sőt az országgyülést a három év eltelése előtt is feloszlatni...
"Az országgyülésre kiküldendő követeknek népképviselet alapján választására kövezkezők rendeltetnek:
Akik eddig szavazattal birtak, e jog gyakorlatában ezennel meghagyatnak.
Kik szavazhattak az o.gy-i választásokon?
A legalább 20 éves, és sem atyai, sem gyámi, sem gazdai hatalom, sem pedig elkövetett hűségtelenség, csempészkedés, rablás, gyilkolás és gyujtogatás miatt fenyiték alatt nem levő lakosai, a nőket kivéve, törvényesen bevett valláskülönbség nélkül, választók:
a) 300e. ft. értékü házat vagy földet, vagy 1/4 telket bírnak
b) ha tulajdon műhelylyel vagy gyárral bírnak, s ha kézművesek, folytonosan legalább egy segéddel dolgoznak.
c)saját földbirtokukból vagy tőkéjükből eredő 100 ezüst forint évenkénti állandó s biztos jövedelmet kimutatni képesek.
dJövedelmükre való tekintet nélkül a tudorok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, academiai művészek, tanárok)....
"A magyar koronához tartozó Erdélynek Magyarországgal egy kormányzás alatti teljes egyesültét határoztatik.
"Magyarország s a kapcsolt részek minden lakosai, minden közterheket különbség nélkül egyenlően és aránylagosan viselik."
" Az urbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézma és pénzbeli fizetések, e törvény kihirdetésétől fogva örökösen megszüntetnek.
1. § A törvényhozás a magán földesurak kármentesitését, a nemzeti közbecsület véd-paizsa alá helyezi."
" 3. § Olly helyeken, hol eddig urbéri rendezés még meg nem történt, a faizásra és legeltetésre nézve az eddigi gyakorlat továbbá is megtartatik.
4. § Az úri törvényhatóság megszüntetik
3. A törvények értékelése
-
törvényes kereteket
ad a polgári átalakulásnak
- közjogi része alkotmányhoz hasonló:
-
népképviseleti országgyűlés
jött létre rendi monarchiából
parlamentáris monarchia
lett
- magyarokból álló
felelős kormány
alakult
- viszonylag széles választójogot adott
- biztosították a sajtószabadságot, vallásszab-ot
- eltörlik a kiváltságokat, bevezetik a közteherviselést
-
állami kárpótlással
felszabadítják a jobbágyságot (csak az úrbéres földeken élőket) és az
úrbéres szolgáltatásokat megszűntetik
(robot, tized, stb.)
- Ma.o egyesült Erdéllyel és a Partiummal (
Unió
)
Forradalomból szabadságharc
- az áprilisi törvényeket azonnal végrehajtották, azaz az úrbéres földeket megkapták a jobbágyok
- rendezetlen maradt a
majorsági földeken
élők helyzete
-
Erdélyben és a Határőrvidéken nem tudták azonnal végrehajtani
, mert nem voltak elkülönítve az úrbéres és majorsági földek
nemzetiségi megmozdulások
-
nem rendezték
a közös használatú földek (legelő, erdő, vizek) helyzetét
- megoldatlan volt a
szőlődézsma
kérdése
jobbágyfelkelések veszélye 1848 nyarán
- nincs megegyezés arról, hogy hogyan lehet
biztosítani a birodalom egységét és benne Ma.o függetlenségét
- 1848 nyarán, az itáliai sikerek után az osztrákok nem akartak önálló magyar pénz- és hadügyminisztériumot
- nem küldték haza a magyar katonákat
- Batthány és Deák tárgyalni próbálnak, de sikertelen
- az Udvarnak nincs katonai ereje, ezért a
nemzetiségeket fordítja a magyarok ellen
- a jobbágyfelkelés veszélyes területekre kormánybiztosokat küldenek
- felállítják a
nemzetőrség
et
- megkezdődik a
honvédség
megszervezése
- magyar
bankjegyek
kiadása (Kossuth-bankók)
- népképviselet alapján történő
országgyűlési választások
- Kossuth javasalatára és a délvidéki események hatására az o.gy. elfogadta, hogy 200.000 újoncot sorozhassanak be
A forradalmárok útvonala március 15-én
Az ország helyzete 1848 nyarán
Kossuth-bankó
Az országyűlés űlése
- a jobbágyfelszabadítás pozitívan érintette a nemzetiségeket is
- nem kaptak viszont lehetőséget az önálló nemzeti fejlődésre
- 1848 májusában
gyűléseket
hívtak össze, hogy követeléseket fogalmazzanak meg
- mivel különböző jogokkal bírtak, ezért sokszor egymással is ellentétbe kerültek
- az
Udvar kihasználta a nemzetiségeket a magyarokkal szemben

- a
horvátok, a szerbek és az erdélyi románok végig az Udvar mellett maradtak
Hogyan viszonyultak az egyes nemzetiségek a magyar kormányhoz? Miért?
- a
szlovákok
: nem fordulnak szembe a magyar kormánnyal, nyelvhasználatot és területi önkormányzatot akartak. Vezetői: Hurban, Hodza, Stur
- a erdélyi
románok
(késik a jobbágyfelszab!): elutasítják az uniót, kapcsolatba léptek a császári csapatokkal, vezetői: Saguna és Barnut, népfelkelést hirdetnek a magyarok ellen
- a
szerbek
: területi autonómiát követelnek (szerb vajdaság), de soknemzetiségű a terület. Kossuth elutasította. Ezután etnikai tisztogatásba kezdtek a Délvidéken. Vezetői: Rajacic, Supljikac
- a
horvátok
: vezetőjük
Jellacic
, birodalmon belüli függetlenséget akar, Bécs megígéri neki, később az önálló magyar hadügy elvetését követeli a kormánytól
Osztrák karikatúra a birodalom belső helyzetéről
A szabadságharc 1848 szeptemberétől 1849 februárjáig
1. A szeptemberi fordulat
- az osztrákok legyőzik az olaszokat
- V. Ferdinánd (jogszerűtlenül)
visszavonja az áprilisi törvényeket
(tehát a kormány megbizatását is)
a magyarok ezt nem fogadják el
Jellacic
meg
támad
ja az országot
- Deák és
Batthyány
tárgyalni próbál, de sikertelen, ezért
lemondanak
- Széchenyi a döblingi elmegyógyintézetbe került
- a király egy osztrák katonát, Lamberget nevezi ki Ma.o katonai parancsnokává Pesten meglincselik
- a végrehajtó hatalom irányítását az ekkor felállított
Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB)
vette át (okt 8.) .
Elnöke: Kossuth
, aki ezzel az ország vezetője lett
2. Jellacic támadása
Lamberg meggyilkolása
- Jellacic Pest felé vonult
- a Móga János vezette magyar sereg
szeptember 29-én Pákozdnál
megállította
- a bán fegyverszünetet kért, majd Bécs felé menekült
- ennek hatására Bécsben
október 6-án újabb forradalom
tört ki
- Ozoránál Görgey Artúr legyőzte Jellacic egyik segédcsapatát
- Móga követte a horvátokat, de megállt a Lajta folyónál, Ausztria és Ma.o akkori határánál
- a következő két hét alatt az oszták fővezér
Windisch-Grätz
erősítéseket kap
- végül Kossuth hatására a magyarok támadnak,
okt. 30-án Schwchat-nál
vereséget szenvedtek
- ezután Windisch-Grätz leverte a bécsi forradalmat
- dec 2-án V. Ferdinánd helyett
Ferenc József (ur. 1848-1916)
lépett a trónra nem kötötték az áprilisi törvnyek
- ezután több irányból is megtámadták az országot a császári csapatok: Schlick északról, Puchner és a román népfelkelők Erdélyben, szerbek a Délvidéken és a fősereget vezető Windisch-Grätz a Duna mentén vonult Pest felé
- a fővezérré kinevezett
Görgey
kerülte a csatát Windisch-Grätz-el és
Buda felé vonult vissza
(Kossuth támadást követelt) a
kormány
kiürítette a fővárost és
Debrecenbe költözött
(ezt Bem erdélyi sikerei tették lehetővé)
a) Feldunai hadsereg
: Görgey, hogy magára vonja az osztrák fősereget a Felvidék felé indult: a bányavárosokban feltölötte a készleteket és szlovák újoncokat fogadott be
- Vácon kiáltványt ad ki: a harc célja az ápr-i tv-ek betartatása
(a tisztikar egysége miatt adja ki)
3. Hadmozdulatok 1848 decemberében
- a haditerv szerint minden magyar seregnek a Tisza mögé kell visszavonulnia, hogy tavasszal támadást indíthassanak
- a feldunai hadtestnek végül a Branyiszkói-hágón (49. febr.) való áttörés (Guyon Richárd vezette) után sikerült lejutnia a Tiszához
b) az erdélyi sereg:
a császári csapatok és a román népfelkelők K-felől fenyegették Debrecent. Ezt csak a székely népfelkelés akadályozta meg. Ezután Kossuth a lengyel Jozef Bem-et nevezte ki az erdélyi seregek főparancsnokává. Jól alkalmazta a tüzérséget, mozgékonyságot követelt, így több csatában is legyőzte az ellenséget (Piski, Gálfalva). Erdélyt megtisztította.
A szabadságharc 1849 februárjától 1849 augusztusáig
1. A dicsőséges tavaszi hadjárat
a) előzmények
- Kossuth a lengyel Dembinskit nevezte ki főparancsnoknak, de a tisztek Görgeyt támogatták
-
febr. 26-27. Windisch-Grätz Kápolnáná
l legyőzi a magyar előörsöket
- ennek hatására Ferenc József kiadta az
olmützi (oktrojált=kikényszerített) alkotmányt
, amely összekovácsolta a magyarokat
- A vereség és a tisztikar hatására Kossuth ismét Görgeyt nevezte ki fővezérré
b) a harcok
- 1. szakasz: Klapka György terve szerint be kellett keríteni az osztrákokat Gödöllő térségében, hogy ne tudjanak visszavonulni Pestre
- csaták: Hatvan, Tápióbicske,
Iszaszeg
(április 6.)
- győztünk, de végül a bekerítés nem sikerült
- 2. szakasz: a magyarok Komáromig üldözték a visszavonuló osztrákokat
- végül
Budát
ostromolták meg és május 21-én
visszafoglalták
- az osztrák fősereg megsemmisítése nem sikerült
Cseh karikatúra az olmützi alkotmányról
c) Politikai következmények:
-
ápr. 14-én
, a debreceni Nagytemplomban az o.gy elfogadta a
Függetlenségi Nyilatkozatot
:
Milyen válaszokat adott a magyar o.gy. az olmützi alkotmányra?
Milyen okokkal indokolták ezeket?
"1. Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdéllyel és hozzá tartozó minden részekkel és tartományokkal egyetemben szabad, önálló és független európai státusnak nyilváníttatik.
2. A Habsburg-Lothringeni ház, a magyar nemzet elleni árulása, hitszegése és fegyverfogása által Magyarország feletti uralkodásból ezennel a nemzet nevében örökre kizáratik...ezennel trónvesztettnek nyilváníttatik"
4. Az ország jövendő kormányrendszerét minden részleteiben a nemzetgyűlés fogja megállapítani, addig a nemzetgyűlés minden tagjainak egyajkú felkiáltásával s közmegegyezésével kinevezett kormányzó elnök Kossuth Lajos fogja a maga mellé veendő miniszterekkel kormányozni."
- válasz az olmützi alk-ra. Trónfosztás indoklása: horvát támadás, illegitim uralkodóváltás, orosz beavatkozás. Nincs döntés az államformáról, de teljes függetlenséget teremt (elszakadás)
- kinyilvánította, hogy önvédelmi háborúról van szó, de nem segített kitörni a nemzetközi elszigeteltségből
- Kossuth Szemere Bertalant nevezete ki min.elnöknek
d) Katonai és külpolitikai következmények:
- megősödött magyar hadsereg (kb. 180.000 fő)
- gyengülő osztrák hadsereg (kb. 200.000 fő)
Ferenc József rájött, hogy Ausztria egyedül kevés a magyarok ellen a Szent Szövetség értelmében
I. Miklós orosz cártól kért segítséget, aki 200.000 fős sereget küldött Ma.o-ra
Paszkievics herceg vezetésével
- A világ közvéleményének jelentős része a magyarok mellett állt, de a kormányok nem nyújtottak segítséget, nem ismerték el az ország függetlenségét (pl. Anglia-erőegyensúly)
3. A szabadságharc bukása
2. A nemzetiségi kérdés 1849 nyarán
- Kossuth a nemzetiségi kérdés megoldására törekedett, mivel tudta, hogy csak akkor győzhet a szabadságharc, ha a nemzetiségek a magyarok mellé állnak. Kompromisszumra törekedett
- az erdélyi románokkal és szerbekkel májusban tárgyalások: engedmények a nyelvhasználatban, de nincs területi autonómia a románok (vezetőjük: Iancu) elutasítják újabb etnikai tisztogatások
- Júl. 14. Megbékélési tervezet (Balcescu és Kossuth fogadja el), majd júl. 28-án a nemzetgyűlés elfogadta a
Nemzetiségi határozatot (törvényt)
. Ez széles körű nyelvhasználatot ad az oktatásban és a közigazgatásban, de elismeri a magyart, mint államnyelvet és nem ad területi autonómiát.
- Ez pozitív előrelépés volt, bár nem adott többet, mint az olmützi alkotmány, de voltak benne biztosítékok. Viszont túl későn született meg és már nem marad idő a végrehajtására.
- Szintén júl. 28-án kimondták a zsidóság emancipációját. Ők készek voltak az asszimilációra és végig támogatták a magyar kormányt.
- az új oszták fővezér a kegyetlenkedéseiről ismert
Haynau
lett
- nyugatról támadt az országra
- a kormány terve szerint az összes magyar seregnek Arad-Temesvár térségében kell gyülekezni és külön-külön legyőzni az oroszokat és az osztrákokat
-Görgey ezzel nem értett egyet. Szerinte Komárom térségében kellene összpontosítani az erőket
-
Komárom
nál (júl 2.) megpróbálta megállítani Haynaut, de sikertelenül. Így csak nagy késéssel és az oroszok háta mögött érkezett meg a Dél-Alföldre.
-Erdélyben
Bem is súlyos vereségeket szenvedett
az oroszoktól (pl. Segesvár), majd ő is az Alföld felé vonult
- a temesvári csatában (aug 9.) Bem is vereséget szenvedett
- ennek hírére
Kossuth
lemondott és
átadta a hatalmat Görgeynek
, majd Török.o felé elhagyta az országot
- Görgey
aug. 13-án az oroszok előtt letette a fegyvert Világosnál
- bízott abban, hogy az oroszok bűntetlenséget érnek el az osztrákoknál
- a fegyveres harc folytatására nem volt lehetőség: kevés volt az ember és a muníció
- később elterjedt az
áruló Görgey
-kép. Ennek okai:
- Kossuth vidini levele (1849. szept) szerint átadta a hatalmat, de nem hatalmazta fel a fegyverletételre, azaz árulással vádolja Görgeyt
-Kossuth szerint a nemzet ereje elegendő lenne a további harchoz, ha belső ellenállás nem gyengítené
- Görgey nem került osztrák fogságba, hanem az oroszok internálták
- az árulás mítosza segített a tragádiát feldolgozni a nemzetnek


- Legtovább (októberig) Klapka tartotta Komáromot és csak szabad külföldre távozás ígérete után adta át
A piski csata animációja
Buda visszafoglalása
Az isaszegi csata animációja
Than Mór: A komáromi csata
- szabályozták és
korlátozták a végrehajtó hatalmat
(megszűntek a kormányszékek, helyettük kormány)
-
nem rendezte
:
- az Ausztriához fűződő viszonyt
- hadsereg kérdését (pl. önálló hadsereg, katonai segítség)
- a pénzügyi kérdéseket (pl. nemzeti bank, közös pénz)
- a külügyi kérdéseket
- vámok kérdését
- a nemzetiségek helyzetét és jogait (egy politikai nemzet)
- a majorsági földeken élő zsellérek helyzetét
- a nem úrbéres szolgáltatások (pl. szőlődézsma) továbbra is érvényben voltak
- a nemesek állami kártalanításának gyakorlatát nem rendezték
- a céheket nem törölték el

Karikatúra a szabadságharc leveréséről
Kossuth toborzóútja az Alföldön
Hadmozdulatok 1849 jan-febr.
A Francia Köztársaság kormánya megfogadja, hogy garantálja a munkásoknak a munkából való megélhetést;
Megfogadja, hogy munkát biztosít minden polgár számára;
Elismeri, hogy a munkásoknak szervezeteket kell létrehozniuk abból a célból, hogy munkájuk törvényes hasznát élvezhessék (Dekrétum a munkához való jogról; 1848. február 25.)

Az Ideiglenes Kormány elrendeli a nemzeti műhelyek azonnali felállítását. A Közmunkák Minisztere megbízatik ezen rendelet végrehajtásával. (Rendelet a nemzeti műhelyek felállításáról; 1848. február 25.)
Mi volt a felkelés kirobbanásának oka?
Hogyan próbálta meg a kormány orvosolni ezt?
Kövesd nyomon a forradalmak terjedését!
Értelmezd a karikatúrát! Mi a mondanivalója?
Milyen jogköröket gyakorolt az uralkodó? Milyen helyzete lesz Magyarországnak a birodalomban?
Milyen lesz a tartományok és a központi kormányzat viszonya?
Elevenítsük fel, mi történt március 15-én Pesten!
Értelmezzük a 12 pontot!
'..felírást indítványozok őfelségéhez, melynek tartalma az eszmékre nézve következő:
Elhatároztuk, hogy a közös teherviselés alapján a nép közterheiben, mikkel a megyei közigazgatást eddig egyedül fedezi, osztozni fogunk, s az ország új szükségeinek pótlásáról is hasonló alapon gondoskodandunk.
Elhatároztuk, hogy az úrbéri viszonyokbóli kibontakozást kármentesítéssel öszvekötve eszközöljük, s ezáltal a nép és nemesség közti érdekeket kiegyenlítve hazánk boldogságának gyarapításával felséged trónját megszilárdítjuk.
De arról is meg vagyunk győződve, hogy törvényeink csak azáltal nyerhetnek életet és valóságot, hogy végrehajtásukkal minden idegen avatkozástól független nemzeti kormány leszen megbízva."
(Kossuth felirati javaslata, 1848. március 3.)
Vesd össze Kossuth követeléseit az Ellenzéki Nyilatkozat pontjaival!
Ki milyen tárcát írányított?
Milyen jogköre van a kormánynak? Milyen viszon fűzi Ausztriához, ill. az uralkodóhoz?
Milyen változás következik be az o.gy. űléseiben? Milyen jogköre van az uralkodónak?
Mely reformkori követelések valósultak meg?
A jobbágyfelszabadítás mely formája valósult meg?
Miért lett volna fontos, hogy a nem rendezett kérdésekben megállapodjanak?
1. A jobbágyfelszabadítás
Milyen problémák merültek fel a jobbágyfelszabadítással kapcsolatban?
2. A viszony megromlása Ausztriával
Milyen problémákkal kellett szembenéznie a kormánynak 1848 nyarán?
Miért volt szükség magyar pénz kibocsátására?
..ünnepélyesen kérem, hogy adja meg a képviselőház a 200 000 főnyi katonát s az erre szükséges pénzerőnek előteremtését… (Nyáry Pál, az ellenzék vezére felemelkedik helyéről, példáját az egész képviselőház követi, e szó: „Megadja!”, harsog az egész teremben. Szűnni nem akaró lelkesedés.) Uraim! Mit mondani akartam, az, hogy ne vegyék e kérést a minisztérium részéről olyannak, mintha maga iránt bizalmat kívánna szavaztatni; nem! A hazának megmentését akarta megszavaztatni... Ezt akartam kérni, de önök felállottak; s én leborulok e nemzet nagysága előtt, s csak azt mondom: annyi energiát a kivitelben, mint amennyi hazafiúságot tapasztaltam a megajánlásban, s Magyarországot a poklok kapui sem fogják megdönteni! (Szűnni nem akaró lelkesedés, helyeslés és éljenzés.) (Kossuth beszéde az o.gy-ben, 1848. júl. 11)
Mit kér Kossuth az országgyűléstől?
3. A nemzetiségi kérdés
Mi a karikatúra mondanivalója?
4. A magyar kormány válaszai
A Pákozdi csata animációja
Milyen érveket sorakoztathatott fel Kossuth?
Miért ölhette meg a tömeg Lamberget?
"A lázadó csordákat, melyeket Kápolnánál iszonyú mennyiségben találtam fel, szétszórtam, és nagyrészt megsemmisítettem. Remélem, hogy néhány nap alatt Debrecenben leszek, és a pártütés fészkét a hatalmamba kerítem. " (Windisch-Grätz Ferenc Józsefnek)
Mit sugallt az osztrák fővezér levele az uralkodnak?
Miért Arad környékét jelölte ki a kormány az összpontosításra?
Azonosítsd a karikatúra szereplőit!
http://zanza.tv/tortenelem/ujkor-reformkor-forradalom-es-szabadsagharc-magyarorszagon/az-1848-forradalom
Rövid összefoglaló
http://zanza.tv/tortenelem/ujkor-reformkor-forradalom-es-szabadsagharc-magyarorszagon/magyar-szabadsagharc-tortenete
Rövid összefoglaló
Milyen szervezet felállításáról vagy milyen intézkedés bevezetéséről rendelkeznek az áprilisi törvények alábbi törvénycikkei?
a) „III. tc. 14.§. A minisztériumnak, azon tagján kívül, mely a Felség személye körül a
13.§-ban említett ügyekre ügyelend, a következő osztályai lesznek: a) Belügyek, b)
Országos pénzügy, c) Közmunka és közlekedési eszközök és hajózás, d)
Földművelés, ipar és kereskedés, e) Vallás és közoktatás, f) Igazságszolgáltatás és
kegyelem és g) Honvédelmi osztályai.”

b) „XVIII. tc. 1.§. Gondolatait sajtó útján mindenki szabadon közölheti, és szabadon
terjesztheti.”

c) „XXII. tc. A személyes és vagyonbátorság, a közcsend és belbéke biztosítása, az
ország polgárainak őrködésére bízatik.”

d) „IX. tc. Az úrbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt
szolgálatok (robot), dézsma és pénzbeli fizetések megszüntetéséről.”


Nevezd meg, mely településekre vonatkoznak a leírások!
a) A település közelében lezajlott csatában a Görgei irányítása alatt egyesülő honvéd hadtestek jelentős győzelmet arattak az osztrák fősereg felett. A győzelemnek köszönhetően a honvédsereg megkezdhette előrenyomulását a Duna felé, míg a császári seregeket Pest előterébe vonták vissza.

b) A vár ostroma az ostromágyúk kezdeti hiánya miatt hetekig elhúzódott, jelentősen hátráltatva a honvédsereg további hadműveleteit. A vár bevétele azonban jelentős siker volt, ami elősegítette a vízi utánpótlási útvonalak biztosítását.

c) Windischgrätz meg akarta akadályozni a Tisza vidékén gyülekező magyar seregek előrenyomulását Pest felé, ezért megtámadta a honvédsereget. A honvédsereg lengyel származású fővezére késve mozgósította a távolabb állomásozó csapatokat, így a kétnapos csatát követően a magyarok végül visszavonultak.
Döntse el az áprilisi törvényekre vonatkozó állításokról, hogy igazak vagy hamisak!
"...a jelen kormány lelép […], eddig általunk gyakorlott polgári és katonai legfőbb kormányzási hatalmat ezennel Tábornok Úrra ruházom. Megvárom Tábornok Úrtól, s azért Isten, a nemzet és a história előtt felelőssé teszem, hogy ezen hatalmat legjobb tehetsége szerint szegény hazánk nemzeti status [állam] életének megmentésére, javára, s jövőjének biztosítására fordítandja. (Kossuth lemondási nyilatkozata és levele Görgeinek; 1849. augusztus 11.)
Hogyan használta fel a hatalmat Görgei? Milyen tényezők befolyáslhatták Görgei döntését? Szerinted jó döntést hozott?
„Szegény szerencsétlen hazánk elesett. Elesett nem ellenségeink ereje, hanem árulás s alávalóság által…Görgeit felemeltem a porból, hogy magának örök dicsőséget, hazájának szabadságot szerezzen. És ő a hazának gyáván hóhérjává lőn. Görgeit rég vádolák némelyek, hogy ambiciózus, s diktatúrára vágyik. És kezdett terjedni a gondolat, hogy az orosznak meg kell adni magunkat. Az orosszali pacifikáció eszméje Görgei környezetéből szivárgott szét látatlan. Eközben megtörtént az orosz invázió. […] Vége van a dicsőségnek, egy fényes meteorja volt. Letűnt. Külellenség ellen meg tudtam védeni nemzetemet. Bentárulás ellen nem. Talán ha Robespierre lettem volna.” (Kossuth úgynevezett vidini levele; 1849. szeptember 12.)
Mivel vádolta Kossuth Görgeit? Mi volt ezzel célja? Hogyan értékelte saját tevékenységét, lehetőségeit?
Full transcript