Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Hormonrendszer

No description
by

Nora Nemes

on 16 May 2011

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Hormonrendszer

Hormon Az idegrendszer (systema nervosum) és a belső elválasztású mirigyek (glandulae sine ductibus) rendszere (endokrin; hormonális; együttesen: neuroendokrin rendszer) szabályozzák testünk működéseit. Az Emberi idegrendszerrel ill. részeivel külön szócikkek foglalkoznak elég részletesen. Jelen szócikk az ember hormonális rendszerét foglalja össze. Mivel több belső elválasztású mirigyet külön szócikkek részletesen tárgyalnak, ezek esetében - igen rövid összefoglalás mellett - a megfelelő szócikkekre történik utalás. Agyalapi mirigy Pajzsmirigy Mellék pajzsmirigy Hasnyálmirigy Mellékvese Here/Petefészek Az adenohipofízis (elülső lebeny) hormonjai:

Növekedési hormon (GH, szomatotropin)
Thyreoidea-stimuláló hormon (Pajzsmirigyet stimuláló hormon) (TSH)
Adrenokortikotrop hormon (ACTH)
Gonadotropinok:
Follikuluszstimuláló hormon (FSH, tüszőérlelő hormon)
Luteinizáló hormon (LH)
Prolaktin A neurohipofízis (hátulsó lebeny) hormonjait valójában a hipotalamusz sejtjei termelik, melyek axonjai (nyúlványai) az agyalapi mirigybe nyúlnak le – s a hormonok itt szabadulnak fel. Ezek:

Antidiuretikus hormon (ADH, vazopresszin)
Oxitocin Trioxin Kalcitonin Parathormon

A mellékpajzsmirigyben termelődő hormon. A vér kalciumszintjét növeli azáltal, hogy a csontokból való kalcium felszabadulást serkenti. Csökkenti a vér foszfáttartalmát. Antagonistája a kalcitonin. Ha kevés: Izomingerlékenység, izomgörcsök jelentkezhetnek. Ha sok: Csontritkulás. Inzulin

Az inzulin nevét a latin insula (sziget) szóból kapta. Langerhans német kutató a hasnyálmirigy szövetének vizsgálata során észrevette, hogy abban a mirigyállomány nagyobb részétől eltérő szövettani szerkezetű szigetek vannak (1%). A hasnyálmirigy szigetszervének szerepét a cukorbetegség kialakulásában Fredrik Bantind és Charles Best ismerték fel, és ők izolálták az inzulint 1922-ben, egy torontói laboratóriumban. Felismerték, hogy a hasnyálmirigy szigeteinek béta sejtjei termelik a cukorbetegség ellenszerét, az inzulint. Az inzulin serkenti a máj glikogénraktározását és a sejtek glükózfelvételét, ily módon csökkenti a vércukorszintet.
Glükagon [szerkesztés]

Az inzulin ellenhormonja (antagonistája), a glükagon a Langerhans szigetek alfa sejtjeiben termelődik, serkenti a májban glikogén glükózzá történő lebontását, valamint a zsírok és fehérjék glükózzá alakítását.
Gátló hormonok [szerkesztés]

A delta sejtek a hormontermelést gátló szomatosztatint, a PP sejtek a külső elválasztó működést gátló pankreász polipeptidet (pancreas polipeptid) termelik. A kéregállomány hormonjai [szerkesztés]

Mineralokortikoidok: só és vízháztartásra ható hormonok
fokozzák a szűrletből a nátrium és a víz visszaszívását
hiánya sok Na és H2O vesztését okozza, aminek az eredménye a vér besűrűsödése

Glukokortikoidok
a glükózképzést serkentik
növelik a szervezet ellenállását a stresszel szemben de gátolják az immunrendszer működését
gyulladáscsökkentő hatásuk van
pl.: kortizol

Androgének: férfiasító nemi hormonok
a nőknél ösztrogénekké alakulnak át
fokozott izomfehérje termelését eredményezi A velőállomány hormonjai


Az adrenalin vagy epinefrin a mellékvesevelő hormonja, (ezen kívül, az idegi szinapszisokban felszabadulva neurotranszmitter is).

Kémiailag egy katekolamin hormon, szimpatomimetikus monoamin, ami a fenilalanin és a tirozin aminosavak származéka. Képlete: C9H13NO3

Élettani hatása: Izgalom vagy veszély esetén termelése fokozódik, a glükóznak a májból a sejtekbe jutását segíti, így emeli a vércukorszintet, ezáltal lehetővé téve a nagyobb energia termelést. Gyorsítja a légzést, emeli a vérnyomást.

Gyógyszerként az adrenalint lokális (helyi) érszűkítőként alkalmazzák, főként helyi érzéstelenítőkkel kombinálva.

Mesterségesen először Friedrich Stolz állította elő 1904-ben.

Noradrenalin

A noradrenalin (noradrenaline) vagy norepinefrin (norepinephrine) (képlete: C8H11NO3) egy katekolamin-hormon és neurotranszmitter. A nor- előtag azt jelenti, hogy a nitrogénatomon nincs metilcsoport, ellentétben az adrenalinnal, ahol van. Hormonként a mellékvesevelőben szekretálódik a vérbe, neurotranszmitterként a központi és a szimpatikus idegrendszerben is jelen van, ahol a noradrenerg neuronok bocsátják ki a szinaptikus ingerületátvitel során. Stresszhormonként az agynak azt a részét érinti, amely a figyelmet és a válaszreakciókat ellenőrzi. Az adrenalinhoz hasonlóan a noradrenalin is részt vesz a "harcolni vagy menekülni" (fight-or-flight) reakció kiváltásában, közvetlenül emeli a szívfrekvenciát, glükózt szabadít fel az energiaraktárakból és növeli az izomtónust.

Gyógyszerként a noradrenalin emeli a szisztolés és diasztolés vérnyomást, ez kompenzáló vagusreflexet vált ki, amely semlegesítheti a szívgyorsító hatást. A szinapszisokon a noradrenalin mind az alfa-, mind a béta-adrenoreceptorokon hat. A here hormonjai [szerkesztés]

A here páros szerv, a herezacskóból és a herecsatornából áll. A hormont benne a Leydig-féle sejtek termelik. A csatornában termelődnek a hímivarsejtek, amelyek a mellékherében raktározódnak. A csatornák közti szöveti (interstitialis) állományban termelődik a tesztoszteron nevű hormon, ami kihat az anyagcserére és fokozza a fehérjék szintézisét, főleg az izomban.
A petefészek hormonjai [szerkesztés]

A petefészek egy mandula alakú, a heréhez hasonlóan páros szerv. A női nemi hormonok és az érett petesejt termeléséért felelős. A hormontermelés, akárcsak a petesejtek érése, egy ciklikus folyamat. A peteéréskor ösztrogén termelődik, ami a női nemi szervek fejlődéséért, illetve a méh nyálkahártyájának megújításáért felelős. Egy másik női nemi hormon a progeszteron, ami a sárgatestben termelődik és feladata a méh nyálkahártyájának előkészítése a petesejt befogadására. betegség: hipofízis betegségek: pajzsmirigy, strúma, göbös strúma, Basedow, Graves, mixödéma, exoftalmusz, kretén betegségek: alulműködés: fogszuvasodás, szürkehályog. túlműködés: vesekőképződés, gyomorfekély, szívritmuszavar, magas vérnyomás betegség: hasnyálmirigy gyulladás betegségek: HPV, Chlamydia, herpes, szifilisz
Full transcript