Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Szakdogapreziuj

null
by

on 25 January 2014

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Szakdogapreziuj

Megküzdési módok
Affektivitás
Pozitív
Negatív
Humorstílus
Pozitív
Kognitív átstrukturálódás
Negatív
Reziliencia
A humorérzék szerepe a rezilienciában,
a negatív életesemények és a pozitív-negatív emocionalitás függvényében

Muth Veronika
Humorérzék, humorstílus
Módszer
Nemi különbségek
Eredmények
Diszkusszió
Elméleti bevezető
stresszel kapcsolatos korai kutatások: humor közvetítő hatása a nem túl régi negatív életesemények és az aktuális hangulati állapot alakulása között
Humorstílus elmélet
Pozitív humor
Negatív humor
Intrapszichés humor
Interperszonális humor
ÉNVÉDŐ HUMOR
KAPCSOLATÉPÍTŐ HUMOR
ÉNLEÉRTÉKELŐ HUMOR
AGRESSZÍV HUMOR
Vizsgálati személyek
214 fő
hozzáférésalapú mintavétel
G*Power: min. 128 fő
életkori átlag: 23 év (szórás: 2,8, életkori tartomány: 18-30 év)
minta 40%-a (87 fő): személyes adatfelvétel-[62 nő (71%)-25 férfi (29%)]
30 különböző felsőoktatási intézmény hallgatói (18 budapesti, 12 vidéki; 20 különböző egyetem, 10 különböző főiskola)
173 egyetemi, 41 főiskolai hallgató
PANAS teszt
Hungarostudy 2002 alapján: negatív életesemény felidézése
Megküzdési Módok Skála (MMS) 16 tételes változata (Hungarostudy 2002 - Életeseményekre adott reakciók)
Humorstílus kérdőív (HSK)
Reziliencia skála (RS)
Adatok feldolgozása
PANAS, MMS, HSK - Likert skála
RS - Igen/Nem típusú kérdések
Negatív esemény felidézésével kapcsolatos nyílt végű kérdés: tartalmi kategóriák kialakítása
1 évnél frissebb események (80 esemény)
1-5 éve történt események (77 esemény)
5-10 éve történt események (54 esemény)
10 évnél régebbi események (13 esemény)
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pszichológia szak, Klinikai- és egészségpszichológia szakirány
A kutatás korlátai
A humor és reziliencia kapcsolata köré szerveződő kérdések
Az affektivitás és reziliencia kapcsolatát érintő kérdések
Hipotézisek
H1: A pozitív humor pozitív együttjárást mutat a reziliencia mértékével.
H2: A pozitív humor pozitív affektivitás esetén erősebb bejóslónak tűnik a reziliencia mértékére nézve, mint negatív affektivitás esetén.
reliabilitás vizsgálat - Cronbach-alpha: 0,72
eredetileg: 5 faktor - végleges változat: 2 faktor
saját mintán: 5 faktor azonosítása
kitartás-önfegyelem
rugalmasság-önmagába vetett hit
élet értelemtelisége-távolabbra mutató cél
önállóság-korábbi tapasztalatok integrálása
gyakorlatiasság-megbízhatóság
Humorstílus elmélet
ókorig visszanyúló humorelméletek
a humorérzék: multidimenzionális személyiségvonás, a fizikai és mentális egészség kiemelt jelentőségű faktora
magasabb humorérzék együttjár az extroverzióval, emocionális stabilitással
Mérőeszközök
Affektivitás
Érzelemszabályozás
"Az érzelemszabályozás olyan extrinzik és intrinzik folyamatokból áll, amelyek az érzelmi reakciók monitorozásáért, értékeléséért és módosításáért felelősek, különös tekintettel az érzelmi reakciók intenzitására, idői jellemzőire, annak érdekében, hogy a célok elérésre lehetővé váljon.”
Affektus
gyakran szabadon lebegő
pozitív vagy negatív szubjektív tapasztalatok, mind az emóciókra, mind az általános hangulatra értelmezve, elhelyezve azokat egy bipoláris skálán, aktivitási szint figyelembe vételével
2 dimenzió: kellemesség - aktiváltság, vagy pozitív/negatív érzelmi aktiváltság
Pozitív affektivitás
Negatív affektivitás
pozitív érzelmek stabil egyéni különbségei
lelkesedés
elszántság
aktiváltság
magas energia szint, koncentráció
szubjektív distressz
düh, félelem
idegesség
undor
bűnösség érzés
extraverzió
neuroticizmus
légzőszervrendszeri megbetegedések: betegségtünetek
társadalmi aktivitás
vallási meggyőződés, spritualitás
alacsony szint: számos kórképpel való kapcsolat (szociális fóbia, hangulatzavarok, skizofrénia)
(Mineka, Watson és Clark, 1998)
(Watson, 2002)
(Watson és Clark, 1987)
(Cohen és mtsai., 1995)
(Finch és mtsai., 2012)
(Finch és mtsai., 2012)
Reziliencia
fenyegető körülmények ellenére létrejövő sikeres adaptálódás
- életkor-függő (pl. szociális érettség, belső kontroll, humor szerepe)
- legalább egy családtaggal kialakított szoros kötődés
1. személyes attribútumok
2. saját család jellemzői
3. szélesebb környezet jellemzői
(Luthar, Cicchetti, Becker, 2000)
protektív faktorok szisztematikus feltérképezése (Werner és mtsai.: Kauai Longitudinális Vizsgálat, 1955)
általában van tárgyuk
valamilyen személyes körülményre irányulnak
időbeli rövidség
különálló elemek, érzelemcsaládokba sorolhatók
Érzelem
vizsgálati minta nem reprezentatív
internetalapú adatgyűjtés hátrányai (előnyök mellett)
két teszt alacsony reliabilitás mutatója
keresztmetszeti jelleg
Kitekintés
milyen folyamatokon keresztül járul hozzá a pozitív humor a reziliencia kialakulásához
fejleszthető-e az adaptívnak minősülő pozitív humorstílus?
Sin és Lyubomirsky (2009): a pozitív pszichológián alapuló intervenciók (mint például a pozitív érzelmek, viselkedés, vagy kogníciók elősegítésére irányuló kezelési módok) hatása a szubjektív jóllétre, illetve a depresszió tüneteire
Falkenberg és mtsai. (2011): humorra való képességek erősítése
a pozitív humor és a pozitív affektivitás együttesen erősebb bejóslói a reziliencia mértékének
Felhasznált irodalom
(Martin, 2007)
(Deaner és McConatha, 1993)
(Martin és Lefcourt, 1983)
(Thompson, 1994, 27-28. o. – fordította: Kökönyei, 2008, 41.o.)
(eredeti Cronbach-alpha: 0,87; 0,88, saját Cronbach-alpha: 0,77; 0,83)
(saját: 0,6)
(eredeti: 0,81; saját: 0,87)
(eredeti: 0,9; saját: 0,72)
+ nem, életkor, egyetem, szak
életesemények függvényében: szignifikáns együttjárás veszteség, szakmai előmenetelt érintő probléma és a közelállók betegsége esetén
pozitív humor és a reziliencia mértéke között: pozitív együttjárás
Cohen, S., Doyle, W. J., Skoner, D. P., Fireman, P., Gwaltney, J. M. és Newsom, J. T. (1995). State and trait negative affect as predictors of objective and subjective symptoms of respiratory viral infections. Journal of Personality and Social Psychology, 68(1), 159-169.
Deaner, S. L., McConatha, J. T. (1993). The relation of humor to depression and personality. Psychological Reports, 72(3), 755-763.
Finch, J., Baranik, L. E., Liu, Y., és West, S. G. (2012). Physical health, positive and negative affect, and personality: A longitudinal analysis. Journal of Research in Personality, 46(5), 537-545.
Fredrickson, B. L. (2001). The role of positive emotions in positive psychology: the broaden-and-build theory of positive emotions. American Psychologist, 56(3), 218-226.
Kökönyei Gy. (2008). Érzelemszabályozás krónikus fájdalomban. Doktori értekezés, ELTE PPK, Budapest.
Luthar, S. S., Cicchetti, D. és Becker, B. (2000). The Construct of Resilience: A Critical Evaluation and Guidelines for Future Work. Child Development, 71(3), 543-562.
Martin, R. A. (2001). Humor, laughter, and physical health: Methodological issues and research findings. Psychological Bulletin, 127(4), 504-519.
Martin, R. A. (2007). The Psychology of Humor: An integrative approach. Academic Press, Burlington
Martin, R. A., Lefcourt, H.M. (1983). Sense of humor as a moderator of the relationship between stressors and moods. Journal of Personality and Social Psychology, 45(6), 1313-1324.
Mineka, S., Watson, D., és Clark, L. A. (1998). Comorbidity of anxiety and unipolar mood disorders. Annual Review of Psychology, 49(1), 377-412.
Thompson, R. A. (1994). Emotion regulation: A theme in search of definition. In Fox, N. A. (ed.) The development of emotion regulation and dysregulation: Biological and behavioral aspects. Monographs of the Society for Research in Child Development, 59(2-3), 25-52.
Watson, D. (2002). Positive Affectivity: The Disposition to Experience Pleasurable Emotional States. In Snyder, C. R., Lopez, S. J. (eds.) Handbook of Positive Psychology. 106-119. Oxford University Press, New York
Watson, D., Clark, L. A. (1997). Extraversion and its positive emotional core. In Hogan, R., Johnson, J., Briggs, S. (eds.) Handbook of personality psychology. 767-793. Academic Press, San Diego, CA
konzisztens eredmények megkérdőjeleződtek
pl. : "Ha levertséget érzek, humorral általában fel tudom vidítani magam."
pl.: "Sokat nevetek és viccelődöm a barátaimmal"
pl.: "Gyakran túlzásba viszem saját magam megalázást, amikor próbálok viccelődni vagy mókás lenni."
pl.: "Ha nem kedvelek valakit, gyakran megalázás céljából viccelődöm rajta vagy ugratom őt."
(Fredrickson, 2001)
- kortárs kapcsolat
nem elegendő a negatív érzelmek kontrollja, jelentős a pozitív érzelmi állapotok generálása, fenntartása, vagy növelése
A reziliencia skálával kapcsolatos tapasztalatok
humor alapú intervenciók különböző betegségek terápiás irányzatok és formák esetében
Full transcript