Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Érvelési hibák (szofizmák)

No description
by

Jekey Beatrix

on 7 May 2015

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Érvelési hibák (szofizmák)

Template by Missing Link
Images from Shutterstock.com

A leggyakrabban előforduló érvelési hibák (szofizmák)
Érvelési hibák
(szofizmák)

Amikor következtetünk, azt azzal a céllal tesszük, hogy igaz kijelentések birtokába jussunk. Ennek az a feltétele, hogy igaz premisszákból induljunk ki és helyesen következtessünk. Az igazság biroklásának nagy megismerési értéke van. Aki elé odahelyezzük azt egyben meg is győzzük. A
meggyőzés szándékával végigvitt következtetéseket érvelésnek nevezzük.
E követelményektől számos eltérési lehetőség és egyben helytelenség adódhat. Ha a logikai
helytelenség akartalanul kerül be az érvelésbe, akkor paralogizmusnak nevezzük. Abban az esetben
viszont, ha a logikai hibát a meggyőzés végett szándékosan követjük el, akkor szofizmának
nevezzük. Elvileg minden logikai helytelenség egyben vagy szofizma, vagy paralogizmus. Mivel a
logikai helyességgel kapcsolatosak számuk nagyon nagy lehet. Van viszont néhány logikai
helytelenség amely nagyon gyakran előfordul az érveléseinkben.
l. A személy támadása (argumentum ad hominem)
A személy támadásának hibáját követjük el, ha azzal utasítjuk vissza a másik okfejtését vagy
álláspontját, hogy a vitapartnerünket kritizáljuk az érvelése helyett. Ez azt jelenti, hogy a
bizonyítandó nem marad azonos a bizonyítás folyamán.
Premissza: Van valami kivetni való a másik személyében vagy helyzetében.
Arra következtetünk, hogy: a másik érvelése vagy álláspontja hibás.
2. A nem tudásra való apellálás (argumentum ad ignorantiam)
A nem tudásra való apellálás hibáját követjük el, ha az álláspontunkat az ellene felhozható bizonyítékok hiányával akarjuk igazolni. Ez egy olyan hiba, amelyet úgy követünk el, hogy nem a megfelelő alapot használjuk bizonyításunkban.
Premissza: Azt állítjuk, hogy egy adott álláspontot még nem cáfoltak meg.Arra következtetünk, hogy: az álláspontnak igaznak kell lennie.
Példa:
Szűklátókörőség tagadni, hogy léteznek parapszichikus jelenségek - mondja DávidNórának. Dacára a szkeptikusok kísérleteinek, senkinek sem sikerült más magyarázatot találni az ilyen fajta tapasztalatokra, és senkinek sem sikerült kimutatani, hogy: a parapszichikus jelenségek világa nem létezik. Szerinted ez nem elég?
3. A vitatható ok (probatio minus proba)
A vitatható ok hibáját követjük el, ha egy megtörtént eseménynek vagy egy ténynek nem kielégítő bizonyítékok alapján tulajdonítunk okot. Ez esetben érvelésünk nem a megfelelő alapon bizonyít.Premissza: Egy tény vagy egy megtörtént esemény állítása. (Ez általában vitathatatlan állítás.)Következmény: Az ok meghatározása. (Ez az állítás általában vitatható, mert más - okok is lehetségesek.)
PÉLDA
A híradóban egy elítélt a büntetésvégrehajtásban esedékes bizonyos változtatások mellett érvel. A feleség legyint egyet és megjegyzi:
- Ne is figyelj oda erre a bőnözőre, hadd mondja a magáét! Bármit is mond, úgyis csak a maga érdekével törődik.
PÉLDA
János jó tanuló volt az egyetemen. A szüleivel lalkott együtt, mígnem egyik nap bejelentette,hogy elköltözik otthonról, bérel egy lakást. A szülei tudomásul vették, hogy felnőtt ember és önálló életet akar élni. Aggódtak azonban, hogy túl sok idejét fogja a tanulástól elvenni a házimunka, amit eddig otthon elvégeztek helyette. János elköltözött, de a szülei továbbra is figyelemmel kisérték a tanulmányi eredményét. A következó félévet közepes eredménnyel zárta. Amikor ezt megtudták a szülők, szinte egyszerremondták: - Megmondtuk, hogy ez így lesz.Ragaszkodtak hozzá, hogy hazaköltözzön, mert nem tudja egyszerre a kettőt csinálni: tanulni és saját magát ellátni.
4. Körben forgás (circulus in demonstrando)
A körben forgás hibát követjük el, ha a következmény igazságát feltételezzük a premisszákban. Más szóval a bizonyítandó és a bizonyító nem különböznek egymástól, mivel semmit sem lehet bizonyítani önmagán keresztül.
Premissza: Egy állítás, ami csak akkor igaz, ha a konklúzió igaz. Arra következtetünk, aminek az igazságát már a premisszákban feltételeztük.
PÉLDA
- Isten biztosan létezik - állítja Pali.-Mitől vagy ebben ennyire biztos? - kérdi Zita.- Ez világosan benne van a Bibliában.- És ez miért bizonyítja, hogy Isten létezik?-A Biblia csalhatatlan, abban nincsenek tévedések.-Miből gondolod, hogy a Biblia tökéletes? Mindent elhiszel, amit az Élet és Tudományban, a Magyarországban vagy mondjuk a napilapokban olvasol? - tamáskodik Zita. - Miben különbözik ezektől a Biblia?-Az a különbség, hogy a Biblia az Isten igéje.Rekonstruáljuk Pali érvelését!
Premissza: A Biblia Isten igéje.Átmeneti konklúzió: A Biblia tévedhetetlen.
Premissza: A Bibliában szerepel, hogy az Isten létezik.
Konklúzió: Az Isten létezik.
5. Más is ezt csinálja (argumentum ad populum)
E hiba az alap megválsztásából adódik. Azon az alapon, hogy mások is egy bizonyos módon cselekednek, vagy gondolkoznak még nem jelent elégséges alapot arra, hogy mi is úgy cselekedjünk, vagy gondolkozzunk. Emiatt az argumentum ad populum két változatát fogjuk megkülönböztetni. Az egyik mások cselekvéseit, a másik mások gondolkodását vagy értékeit tekinti alapnak. a.) Ezt a hibát követjük el, amikor egy cselekedetrõl azt mondjuk, hogy erköcsileg elfogadható, és ennek alátámasztására azt hozzuk fel, hogy valaki más már ehhez hasonló módon cselekedett.Premissza: Azt állítjuk, hogy valaki ehhez hasonló cselekedetet hajtott már végre.Arra következtetûnk, hogy: ez a cselekedet morálisan nem kifogásolható.
PÉLDA: A politikust azzal vádolják, hogy visszaéléseket követett el a kampány során mire, ő felfortyan és visszavág: - Semmi rosszat nem tettem. Miért, nézzék meg az ellenfelemet! Évek óta ugyanezt csinálja.
b.) Ezt a hibát követjük el, amikor azt hozzuk fel egy állítás bizonyítására, hogy általában,mások is ugyanígy gondolják.Premissza: Azt mondjuk, hogy sok ember elfogad egy bizonyos állítást. Arra következtetünk, hogy: a szóbanforgó állítás igaz.
PÉLDA
Nem értem Görgeyt. Meg kellene ismerni az ő álláspontját is - mondja Józsi miközben arra gondol, lehet, hogy Görgeynek volt igaza, amikor Világosnál letette a felgyvert. - Pedig egyszerű.Görgey áruló volt, ezt minden iskolás gyerek tudja - feleli Gábor, az osztálytársa. - Nos, ebben
igazad van - visszakozik Jóska.
6. Felosztás
Az érvelésben e hiba nem feltétlenül a következtetéssel kapcsolatos, hanem az egész és ennek részei kapcsolatáról van szó.A felosztás hibáját követjük el, ha abból, hogy az egész rendelkezik bizonyos tulajdonsággal, arra következtetünk, hogy minden rész rendelkezik ugyanazzal a tulajdonsággal, vagy fordítva, kizárólag egy rész tulajdonsága alapján következtetünk arra, hogy az egész ugyanolyantulajdonsággal rendelkezik.

PÉLDA-Azt mondják, hogy a BBC Shakespeare sorozata az utbbbi húsz év egyik legjobb produkciója. Méghogy az egyik legjobb produkció! Tegnap láttam egy részt belőle legfeljebb közepes volt. Csak újságíróí túlzás, hogy ez az utóbbi húsz év legjobb sorozata.
7. Hamis dilemma (szétválasztó szillogizmus, az összes alternatíva felsorolása nélkül)
Ebben az esetben a hiba abból adódik, hogy a következmény nem adódik szükségszerően a premisszákból, tehát ez a hiba a bizonyítási eljárással kapcsolatos.
PÉLDA
Nézd, a választás egyszerű. Vagy egyszerű és tiszta kapitalizmus, mindenféle kormányzati beavatkozás nélkül, ahogy annak lennie kell...vagy a kormány totális ellőrzése nemcsak a gazdaság,hanem a politika és a magánszféra felett is.
8.Kontrafaktuális hipotézis (argumentum ad misericordiam)
Ebben az esetben is a bizonyítási eljárás a hibás. Nevezetesen egy olyan modus ponens,amelynek egyik premisszája hamis.Ezt a hibát követjük el, ha elfogadhatatlan bizonyossággal állítunk valamit egy olyanesemény következményéről, ami megtörténhetett volna de nem történt meg.
PÉLDA-Ha nem ilyen fiatalon ment volna férjhez, akkor ma sokkal boldogabb lenne - sajnálkozik valaki a szomszédja családi problémái miatt.
9. Argumentum ad verecundiam

E hiba a bizonyítás alapjával kapcsolatos. Két változata van. Mindkettőben a rosszhivatkozás a hiba forrása. Egyik esetben a hivatkozás egy nem helyénvaló tekintélyre, másikban a múltra történik. Ez viszont nem azt jelenti, hogy nincsenek autentikus tekintélyek, sem azt, hogy a
múltra egyáltalán nem hivatkozhatunk. A helytelenség csak akkor áll fenn, ha a tekintély hamis,
vagy ha a felidézett múltbeli hamis kijelentést azért fogadunk el alapként, mert akkor igaznak
tartották.
PÉLDA
Lajos nem hisz a lélek halhatatlanságában, sőt a lélek létezésében sem. Nóra mélyenvallásos. Másképp látja a kérdést, és meg akarja győzni Lajost is: - Nézd – érvel Nóra - azembernek biztosan van lelke. Ennek a meggyőzódésnek évezredekre visszanyúló hagyománya van.
Köszönöm
a
figyelmet.
Full transcript