Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Petőfi Sándor tájköltészete

No description
by

Adrienn Szilagyi

on 24 April 2014

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Petőfi Sándor tájköltészete

tájköltészet
reneszánsz ábrázolás: itt jelenik meg először a táj- Janus Pannonius - Búcsú Váradtól
1844. júliusában keletkeztett

3-5. versszak:
Felröpűlök ekkor gondolatban
Túl a földön felhők közelébe,
S mosolyogva néz rám a Dunától
A Tiszáig nyúló róna képe.

Délibábos ég alatt kolompol
Kis-Kunságnak száz kövér gulyája;
Deleléskor hosszu gémü kútnál
Széles vályu kettős ága várja.

Méneseknek nyargaló futása
Zúg a szélben, körmeik dobognak,
S a csikósok kurjantása hallik
S pattogása hangos ostoroknak.
Az alföld
Image by Tom Mooring
Petőfi Sándor tájköltészete
6-7. versszak
A tanyáknál szellők lágy ölében
Ringatózik a kalászos búza,
S a smaragdnak eleven szinével
A környéket vígan koszorúzza.

Idejárnak szomszéd nádasokból
A vadlúdak esti szürkületben,
És ijedve kelnek légi útra,
Hogyha a nád a széltől meglebben.
12. versszak:

Szép vagy, alföld, legalább nekem szép!
Itt ringatták bölcsőm, itt születtem.
Itt borúljon rám a szemfödél, itt
Domborodjék a sír is fölöttem.
Petőfi tájeszménye
a délibábos síkság kerül középpontba
- ő fedezi fel az alföldi tájat mint a szabadság szimbólumát
felvilágosodás- rousseau-i elv érvényesül - "Vissza a természetbe!"
CSokonai verseiben a természet egy mentsvár
a romantika kedvelt tájképvilága: várrom, sötét erdők, mély völgyek
- egyformán fontos a táj, benne az ember és a tájat szemlélő, felidéző költő
- a táj többféle nézőpontból jelenik meg: közelítünk hozzá távolodunk tőle
tájversek: A Tisza, Kiskunság, Az alföld, A puszta télen, Szülőföldemen,stb...
-a 19. sz. 2. felében Vajda Jánosnál változik meg a tájábrázolás
- nem konkrét táj--> a költő lelkiállapotát bemutató táj
Ady Endre tájvilága Petőfi világával ellentétes - a magyar ugar képei (elmaradottság) pusztaság, kietlenség
cím: témamegjelölő
a címben kis betűvel szerepel az alföld szó,--> a költő nem csak az Alföldre, hanem szűkebb szülőhazája vidékére is gondol.
1-2. versszak
Mit nekem te zordon Kárpátoknak
Fenyvesekkel vadregényes tája!
Tán csodállak, ámde nem szeretlek,
S képzetem hegyvölgyedet nem járja.

Lenn az alföld tengersík vidékin
Ott vagyok honn, ott az én világom;
Börtönéből szabadúlt sas lelkem,
Ha a rónák végtelenjét látom.
felkiáltással kezd: kétféle tájideál szembeállítása: romantikus, vadregényes - az alföld síksága
romantikus vadregényes tájjal való viszony
alfölddel való viszony
az alföld a szabadságvágy kifejezője
"Börtönéből szabadúlt sas lelkem"
magasból lefelé táguló nézőpont
a táj kétféle világát ábrázolja
-érintetlen természet
-mesterségesen létrehozott táj: tanyák, kutak
Duna-Tisza köze bemutatása: mozgalmasság, hangok, (nyargaló futás, kurjantás, pattogás)
nézőpont: a költő körbetekint a tájon
búzatáblák, nádasok- közelkép a tanyákról
- idilli, nyugodt képek
(lágy szellő, ringatózás)

8. versszak:
A tanyákon túl a puszta mélyén
Áll magányos, dőlt kéményü csárda;
Látogatják a szomjas betyárok,
Kecskemétre menvén a vásárra.
nézőpont: távolodó
- a tanyákon túli csárdára pillantunk: tipikus hely (csárda), tipikus alak (betyár)
9-10. versszak:
A csárdánál törpe nyárfaerdő
Sárgul a királydinnyés homokban;
Odafészkel a visító vércse,
Gyermekektől nem háborgatottan.

Ott tenyészik a bús árvalyányhaj
S kék virága a szamárkenyérnek;
Hűs tövéhez déli nap hevében
Megpihenni tarka gyíkok térnek.
nézőpont: közeli
- csárda melletti táj leírása:
nyárfaerdő, homokos talaj- annak növényzete, élővilága (gyík)
11. versszak:
Messze, hol az ég a földet éri,
A homályból kék gyümölcsfák orma
Néz, s megettök, mint halvány ködoszlop,
Egy-egy város templomának tornya. -
nézpont: távolodó
- a látóhatárig pillantunk
- a távoli város templomának a tornya is látszik
elragadtatott felkiáltás
- vallomás a szülőföld szeretetéről
Full transcript