Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Méltányosságelméletek

Erős reciprocitás játékok
by

Syi

on 15 January 2017

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Méltányosságelméletek

erős reciprocitás (strong reciprocity):
"a strong reciprocator cooperates and punishes non-cooperators" (Gintis 2000) - altruistic other-regarding preference: "Strong reciprocators are altruists in that they increase the "fitness of unrelated individuals at a cost to themselves."
gyenge reciprocitás (weak recipocity): reciprok altruizmus (reciprocal altruism) machanuzmusa, az ismétlődő helyzetekben kialakuló stratégia, ami az "önzésen" alapul (self-regarding)
méltányosság (fairness, equity)
empirikus kísérletek
egyszeri és ismételt játékok
nagyon sok kultúrában, szubkultúrában megismételték, nagyjából hasonló eredményekkel
a Nash-egyensúlytól (tiszta egoista beállítódástól) való elmozdulás a jellemző
méltánytalanságérzet, igazságtalansággal szembeni averzió (inequity aversion)
elsőrendű méltánytalanságérzet (felháborodok, ha kevesebbet kaptam, mint a másik)
másodrendű méltánytalanságérzet (felháborodok/rossznak tartom, ha a másik kevesebbet kapott, mint én)
nyilvános közjó játék (public good game)
Van
x
(x=10) játékos, mindegyiknek va
n

y
(y=100) dollárja, és mindenki beadhat a közösbe valamennyi pénzt, az egyszerűség kedvéért vagy mindent (y-t) vagy semmit (0-t). Az egyéni döntések után a közös kasszába tett teljes összeget megtöbbszörözik (pl.
z
=3), és egyenlő arányban visszakapják a játékosok.
Az ajánlattevő lépése előtt a kedvezményezett (truster) kap egy összeget (
i
), amiből lehetősége van
c
részösszeget felajánlani a partnerének (trustee). Ezt az előajánlott összeget megtöbbszörözik (
m
), és a megnövelt összegű pénzt az ajánlattevőnek meg kell osztani kettejük között, amiből a kedvezményezett visszakap valamit (
r
).
bizalmi játék (trust game)
Adott összegből (100 dollár) az egyik játékos, az ajánlattevő (proposer, allocator) javaslatot tesz a másik játékos (Responder, kedvezményezett) számára, hogy milyen arányban osztaná fel kettejük között a pénzt. A másik játékos az ajánlatot elfogadhatja vagy visszautasíthatja. Amennyiben elfogadja, akkor mindketten megkapják az ajálattevő által javasolt összeget, visszautasítás esetén senki sem kap semmit.
ultimátumjáték
Ugyanaz, mint az ultimátumjáték, csak a kedvezményezettnek nincs mérlegelési joga, vagyis az ajánlattevő ajánlata a kedvezményezettől függetlenül teljesül.
diktátorjáték (Dictator Game – DG)
Tisztán önérdekkövető játékosokat feltételezve már a legkisebb ajánlatot is el kellene fogadnia a kezdeményezettnek, ám a kísérletek tanulságai szerint ennél jóval magasabb ajánlatot fogadnak csak el átlagosan a játékosok.
Ezt a méltányosságérzetből fakadó büntetési szándékkal lehet magyarázni. Ha a kedvezményezett méltányosságérzete által diktált összegnél kisebb az ajánlat, akkor a kedvezményezett a visszautasítással bünteti az ajánlattevő "önzését", méltánytalan ajánlatát.
Az ajánlattevő a másik megtorló magatartása miatt elveszthet mindent, és az ettől való félelem miatt mozdul el a méltányosabb ajálat felé.
eredmények
eredmények
Kezdetben nagy az altruista hajlam, de idővel (vagyis a játékok számának növekedésével párhuzamosan) csökken. Kezdeteben 40-50%-os felajánlások is vannak.
Ha bevezetik a büntetés lehetőségét (amikor a játékosok saját pénzükből büntethetik azokat a társaikat, akik keveset ajánlottak fel a közösbe (a potyautasokat), akkor a csoport egészén belül jelentősen megugrik a kooperálási hajlandóság.
A világ minden pontján, sokféle kultúrán belül elvégezték a kísérleteket és mindenhol nagyjából hasonló eredményeket kaptak.
Bár már kisebb mértékben de még mindig elég magas arányban ajánlanak fel összeget a kedvezményezett számára, pedig itt már azt sem lehet feltételezni, hogy a "büntetéstől" való félelem miatt tennék ezt.
Ez a kísérlet egyértelműen az ajánlattevő altruista beállítódását mutatja
Nagyon szerencsétlen a játék elnevezése, mert nincs lényegi köze a diktátori szerephez, csak azt akarták kifejezni vele, hogy egyszemélyi döntésről van itt szó
eredmények
eredmények
Ebben a kísérleti játékban is megtapasztalható az altruizmus.
A viszonzási hajlandóságot, a negatív reciprocitást mérik ezzel.
az első cikk: Güth, W., Schmittberger, and Schwarze (1982). "An Experimental Analysis of Ultimatum Bargaining". Journal of Economic Behavior and Organization 3 (4): 367–388.
ultimátumjáték (ultimatum game - UG)
diktátorjáték (dictator game - DG)
nyilvános közjavak játéka (public good game - PGG)
bizalomjáték játék (trust/investment game - TG)
Ego
Alter
public good
Ego
Alter
exchanged
good
100 dolláros játék
Truster
Trustee
Proposer
Responder
OR
Proposer
Responder
100(m-1) 100(m/2-1)
100m/2 0
trustfulness - bizalomteljes
trustworthiness - szavahihető, bizalomgerjesztő
Time
Effort
Loyalty
Hard Work
Commitment
Ability
Adaptability
Flexibility
Tolerance
Determination
Enthusiasm
Personal sacrifice
Trust in superiors
Support from co-workers and colleagues
Skill
Job security
Salary
Employee benefit
Expenses
Recognition
Reputation
Responsibility
Sense of achievement
Praise
Thanks
Stimuli
output:
input:
erős reciprocitás, empirikus kísérletek, ultmátumjátok, diktátorjáték, public good game
cselekvéselmélet
méltányosságelméletek
méltányosság a csuklyásmajmok között
D. Proctor, R. A. Williamson, F. B. M. de Waal, S. F. Brosnan (2013). Chimpanzees play the ultimatum game, PNAS, 110, 2070–2075.
Amikor a két majom uborkát kap, mindketten elfogadják. Miután az egyik szőlőt kap, a másik továbbra is csak uborkát, akkor az utóbbi felháborodottan visszautasítja.
Monkey cooperation and fairness
ultimátumjáték gyerekek között
simultaneous-decision Prisoners’ Dilemma (PD)
under time pressure people become more pro-social, altruistic
Felix Warneken, Michael Tomasello. Altruistic Helping in Human Infants and Young Chimpanzees, Science, 2006
Felix Warneken, Brian Hare, Alicia P Melis, Daniel Hanus, Michael Tomasello. Spontaneous Altruism by Chimpanzees and Young Children, PLOS Biology, 2007
"... the first experiment was with capuchin monkeys where we would put two monkeys side by side and we would give them rewards for a very simple task. If you give them the same reward, such as small pieces of cucumber, they're perfectly happy to do this many times in a row. But if you give one of the two monkeys a grape and the second a cucumber then the second monkey gets mad and refuses to perform the task. We have repeated this with chimpanzees where Sarah found that the one who gets more is also affected and refuses the task unless the other one also gets a grape. With this we're getting very close to the sense of fairness."
IA = Inequity Aversion
büntetés nélküli játék (Inpunity Game – IG)
Ugyanaz, mint az diktátorjáték, csak a kedvezményezettnek abban van mérlegelési joga, hogy az ajánlattevő ajánlata elfogadja-e vagy sem magának. Az ajánlattevő akkor is megkapja a saját részét, ha a kedvezményezett visszautasítja az ajánlatot.
büntetlenségjáték
Jóval nagyobb a részrehajlás az ajánlattevő részéről: itt az UG átlagainak fele az arány
Főemlősök közt végzett kísérletek hasonló eredményt mutatnak.
eredmények
Proposer
Responder
OR
T. Yamagishi et al., The private rejection of unfair offers and emotional commitment. Proc. Natl. Acad. Sci. U.S.A. 106.
méltányosság (fairness, equity)
méltánytalanságérzet, igazságtalansággal szembeni averzió
igazságosság (justice)
distributive justice
retributive justice
punishment for wrongdoing
restorative justice
equality or equity
restoring what is good
impartiality
deserved
talent, hard work, good luck
peer-punishment vs. pool-punishment
step-level or linear PGG
TPGG - treshold PGG
social enforcement may work well, although it is challenged by the fact that it is costly: K. Sigmund, Punish or perish? Retaliation and collaboration among humans. Trends Ecol. Evol. 2007:22, 593.
the introduction of volunteering: C. Hauert, S. De Monte, J. Hofbauer, and K. Sigmund, Volunteering as Red Queen Mechanism for Cooperation in Public Goods Games. Science 2002:296, 1129.
social diversity by means of complex interaction networks: F. C. Santos, M. D. Santos, and J. M. Pacheco, Social diversity promotes the emergence of cooperation in public goods games. Nature 2008:454, 213.
heterogeneous wealth distributions: J. Wang, F. Fu, and L. Wang, Effects of heterogeneous wealth distribution on public cooperation with collective risk. Phys. Rev. E 82, 016102 (2010)
institutionalized punishment: K. Sigmund, H. D. Silva, A. Traulsen, and C. Hauert, Social learning promotes institutions for governing the commons. Nature 466, 861 (2010)
"In the Ultimatum Game, two players are offered a chance to win a certain sum of money. All they must do is divide it. The proposer suggests how to split the sum. The responder can accept or reject the deal. If the deal is rejected, neither player gets anything. The rational solution, suggested by game theory, is for the proposer to offer the smallest possible share and for the responder to accept it. If humans play the game, however, the most frequent outcome is a fair share. In this paper, we develop an evolutionary approach to the Ultimatum Game. We show that fairness will evolve if the proposer can obtain some information on what deals the responder has accepted in the past. Hence, the evolution of fairness, similarly to the evolution of cooperation, is linked to reputation."
evolution of fairness based on reputation
Martin A. Nowak, Karen M. Page, Karl Sigmund. Fairness Versus Reason in the Ultimatum Game
mechanisms
promoting cooperation in public goods games
The fact that humans cooperate with non-kin in large groups, or with people they will never meet again, is a long-standing evolutionary puzzle. Altruism, the capacity to perform costly acts that confer benefits on others, is at the core of cooperative behavior. Behavioral experiments show that humans have a predisposition to cooperate with others and to punish non-cooperators at personal cost (so-called strong reciprocity) which, according to standard evolutionary game theory arguments, cannot arise from selection acting on individuals. This has led to the suggestion of group and cultural selection as the only mechanisms that can explain the evolutionary origin of human altruism. We introduce an agent-based model inspired on the Ultimatum Game, that allows us to go beyond the limitations of standard evolutionary game theory and show that individual selection can indeed give rise to strong reciprocity. Our results are consistent with the existence of neural correlates of fairness and in good agreement with observations on humans and monkeys.
Altruism based on agent-based model
Sánchez, A. and Cuesta, J.A. Altruism may arise from individual selection
strong reciprocity
Human groups maintain a high level of sociality despite a low level of relatedness among group members. This paper reviews the evidence for an empirically identi"able form of prosocial behavior in humans, which we call &&strong reciprocity'', that may in part explain human sociality. A strong reciprocator is predisposed to cooperate with others and punish non-cooperators, even when this behavior cannot be justi"ed in terms of extended kinship or reciprocal altruism. We present a simple model, stylized but plausible, of the evolutionary emergence of strong reciprocity.
Herbert Gintis. Strong Reciprocity and Human Sociality
Full transcript