Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Biológia, rendszertan

No description
by

Luca Szabó

on 30 September 2012

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Biológia, rendszertan

Rendszertan A rendszertan szülőatyjai Carl von Linné (1707-1778) Svéd természettudós, botanikus. A természet dolgainak rendszerezésével foglakozott, azonban vétett egy hibát, azt, hogy a különféle rendszertani csoportokat csupán egy tulajdonság figyelembevételével hozta létre. (pl. porzók száma). Ő alkotta meg a kettős nevezéktant is, ami azt jelentette, hogy az élőlényeket két névvel illette. (pl. vérehulló fecskefű, pannongyík). Munkásságával és Systema Naturae című alkotásával indította el a rendszertan tudományát. Kitaibel Pál (1757-1817) Magyar származású botanikus. Megfigyelésivel, feljegyzéseivel megalkotta a növényrendszertan alapját. Több, mint 200 növényfajt és számtalan állatfajt fedezett fel, majd nevezett el. Charles Darwin (1802-1882) Angol természettudós. Ő jött rá, hogy a hasonlóság oka a rokonság. Munkásságára épültek a természetes rendszerek, melyek már a rokonsági kapcsolatokat, vagy éppen az élőlények testfelépítését vették alapul. Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály (1761-1813) (1766-1828) Költő Botanikus Ők alkották meg a Magyar füvészkönyvet. Ebben a műben rendszerezték, majd magyarított nevekkel látták el az általuk ismert növényeket. Mindehhez Carl von Linné növénytani rendszerét vették alapul. Érdekességek Charles Darwin unokatestvére dolgozta ki az ujjlenyomat szerinti azonosítást
Egy felmérés szerint Charles Darwin IQ-ja 150 körül lehetett, míg Carl von Linné-jé 165 volt Alapfogalmak rendszertan: A biológia résztudománya,
az élőlényeket meghatározott módon kategóriákba csoportosítja. ország: A legnagyobb renszertani kategória, törzsei alapvető tulajdonságaiban megegyeznek. törzs: Rendszertani kategória. Egy törzsön belüli osztályok egymással távoli rokonságban állnak, néhány tulajdonságuk azonos. Az élőlények öt országa: sejtmag nélküliek sejtmagvas egysejtűek növények állatok gombák Például:
az állatok országának törzsei: szivacsok, csalánozók, gyűrűsférgek, puhatestűek, ízeltlábúak, gerincesek osztály: Renszertani kategória. Egy osztályon belül a fajok közeli rokonságban vannak, több tulajdonságuk azonos. Például:
Az ízeltlábúak törzsének három fő osztálya: pókszabásúak, rákok,
rovarok Faj: A rendszerezés ,,alapegysége" a faj. Egy faj élőlényeinek alapvető külső és belső tulajdonságai megegyeznek, egymással szaporodni képesek és az utódaik termékenyek. baktériumok növényi egysejtűek állati egysejtűek szivacsok csalánozók gyűrűsférgek puhatestűek ízeltlábúak tömlős gombák bazídiumos gombák zöldmoszatok mohák harasztok barnamoszatok nyitvatermők Sejtmag nélküli egysejtűek ű ű Sejtmagvas
egysejtűek Arisztotelész
(i. e. 384 – i. e. 322) Arisztotelész, az ókor nagy filozófusa volt az első, aki rendszerbe foglalta az ismert élőlényeket. Leginkább látható tulajdonságok alapján csoportosított. ÁLLATOK NÖVÉNYEK GOMBÁK A Darwin-pintyek Darwin egy természettudományos út során sok időt töltött a Galapagos-szigeteken. Itt többek között pintyeket is gyűjtött. A pintyek igen hasonlóak voltak, hasonló körülmények között éltek, azonban Darwin nagy különbséget vett észre a csőrök közt. Később rájött, hogy 13 különböző pintyfaj szerepelt gyűjteményében.
Ezek egy közös őstől származtak, úgy váltak szét, hogy más-más táplálékot és fészekrakó helyet találtak. Magevő pinty Nagycsőrű pinty Csicsergő pinty Rovarokkal és gyümölcsökkel táplálkozik, ezért elég neki a kisebb csőr. Egyszikűek törzse vírusok H5N1 Influenzavírus Bakteriofág A vastagbél baktériumai Nitrogénmegkötő baktériumok Szifilisz baktérium Fonalas zöldmoszat Papucsállatka Borélesztő gombák Párducgalóca Kucsmagomba Vörösmoszat Nagysüvegű moha A bakteriofágok olyan vírusok, melyek sejtmag nélküli egysejtűeket fertőznek meg. A fágok farki részükkel tapadnak a baktériumok felületére, majd a fágfejben lévő genetikai anyagot az összehúzódásra képes farok szabályosan beinjektálja a baktériumsejtbe. Csoportosításuk a fertőzött élőlény alapján:
Baktériumokat: bakteriofágok
Növényeket
dohánymozaik vírus
Állatokat
madárinfluenza
veszettség
Embert
influenza
bárányhimlő
szemölcs Megfigyelések A házi egerek...
...társasan élnek ugyan, de sem rangsor, sem pedig párkapcsolat nem alakul ki köztük.
...orrfacsaró bűze faji jellegzetesség, a többi egérfaj környezetének nincs "jellegzetes egérszaga"
...akár a vályogfalba is bekaparják, berágják magukat, de a padló alatt is áshatnak járatot.
...nemcsak jól másznak, hanem helyből akár 40-50 centiméter magasra is fel tudnak ugrani.
...szinte minden ehetőt felfalnak, és a vízigényük minimális.
...nőstényei évente akár 8-10 alkalommal is 4-12 kölyköt hoznak világra.
...számos emberre vagy háziállatra veszélyes betegséget terjesztenek. zárvatermők Ez az imádkozó sáska kitűnően álcázza magát az esőerdőkben. Teste és szárnya megbarnult, száraz falevélhez hasonlítanak. Élőhelyén a talajszinthez közel, az avar felett lelógó ágakon függeszkedik, itt várja mozdulatlanná meredve áldozatait. Ha egy nálánál kisebb rovar sétál el alatta, akkor elülső fogólábaival villámgyorsan lecsap rá, és elfogyasztja. A hímek kisebbek, vékonyabbak, mind testes nőstények, így sokszor áldozatul esnek a párzás ssorán. a nőstények petéiket -egyszerre akár 100 darabot- habszerű anyagba ágyazzák, mely a levegőn megszilárdulva tokot képez, ez védi a tojásokat a kórokozóktól. a 40-50 napos kelési idő után a kis imádkozó sáskák egyszerre kelnek ki a petetokból. A fiatalok hangyaszerűek, gyorsan szaladnak, és szüleikhez hasonlóan ragadozók, náluk kisebb rovarokra vadásznak.
Testhossz: 45-70 mm
Élőhely: Indonéz szigetvilág Galandférgek az emberben
A galandférgeknek sok fajtája van.
A simafejű galandféreg köztesgazdája a szarvasmarha. Kifejlett állapotban kizárólag az ember belében élősködik . A fertőzött ember székletébe a féreg petékkel telt ízei kerülnek, és a szennyvízzel a taljaba és az egyéb vizekbe jutnak. A marhába kerülő petékből a kikelő lárvák a bélfalon át az izmokba vándorolnak, majd ott betokozódnak. Az ilyen állapotú féreglárvát nevezik borsokának. Nem kellőképpen hőkezelt, borsókás marhahús elfogyasztásával a ciklus újraindul. Általában tünetmentes vagy enyhe hasi tüneteket okozhat. A horgasfejű galandféreg köztesgazdája a sertés. Fejlődésmenete a simafejű galandféregéhez hasonló. Azonban komyoly következményekkel jár, ga önfertőzés, szennyezett víz, vagy talaj útján a peték közvetlenül az emberbe jutnak. Ekkor a borsókák az emberi szervekben jönnek létre, súlyosabb esetben a szemben, vagy az agyban. Az ember ben előforduló leghosszabb laposféreg a hal-galandféreg, a 13m hosszúságot is elérheti (kép). A férge petéit evezőlábú rákok kebelezik be, és a ahalak azok elfogyasztásával fertőződnek. Az embereb nem kellőképpen hőkezelt halhús során juthatnak. A kutya galandféreg a kutya belében szaporodik. Az ürülékkel távozó petéit a fertőzött növényzueten, vagy vízen keresztül veszik fel a patás állatok, melyek a faj köztesgazdái. A patások beléből kikelő lárvákba a májba, vagy a tüdőbe vándorolnak, ahol cisztákat kápeznek. A kutya a köztesgazda húsának elfogyasztásával kapja meg újra a férget. Az ember véletlen köztesgazda, a petékre talajjal szennyezett élelmiszerek és italok útján tehet szert. A lárvák a különböző szervekben nagyméretű cisztákat képeznek, melyek szövetkárosodáshoz vezethetnek. A ciszták kirepedése általában súlyos allergiás reakciót, anafilaxiás sokkot okoz. Egy faj vagy több?
Az egyes zsiráf alfajok annyira eltérnek egymástól, hogy már a 19. század zoológusai is több fajukat megkülönböztették. Jelenleg ismét mind elterjettebb az a nézet, hogy a ma élő kilenc alfajból hatot faji rangra kellene emelni. A genetikai viszgálatokból például kiderült, hogy az észak- kenyai recés zsiráfok fejlődése és a dél kenyai masszai zsiráfok fejlődése már 0.5-1.5 millió éve alágazott egymástól.
A zsiráfok foltjainak mérete és formája alfajonként más és más, sőt, egyedenként is változó. Az azonban tévedés, hogy rendszertani hovatartozásukra a fejdudorok számából és hosszúságából következtetni lehetne. ÉLŐSKÖDŐ FÉRGEK

Az emberben több mint 120 parazita féragfaj fordulhat elő. Ebből mintegy 30, amely kifejezetten emberparazita. A parazita férgek fejlődeése általában több gazdán keresztül történik. A köztigazdákban a parazita átmenetileg él, a szaporodóképes állapotát a végső gazda szervezetében éri el.
LAPOSFÉRGEK
Általában két formájukat különböztetik meg:
-A mételyek általában levél, vagy nyelv formájúak.
Általában nem okoz tüneteket, de egyes esetekben májtáji fájdalmat, lázat, májmegnagyobbodást, vagy sárgaságot idézhet elő.
-A szalagférgek hosszú szalagra hasonlítanak.
Közéjük tartoznak a belekben élősködő galandférgek.
FONÁLFÉRGEK
Formájuk orsóhoz, vagy gilisztához hasonló.
A legelterjettebb emberi fonálféreg a hegyesfarkú bélgiliszta, vagy emberi végbélgiliszta. Átlagosan a világon minden 5. gyermek megfertőződik. A lenyelt peték a patkóbélben kelnek ki, majd a vastagbélben válnak kifejlettekké. Általában kevés tünettel jár. A kifejlett férgek éjszaka a petéiket a végbélnyílás külsejére ürítik. Ez annak környékén viszketést okoz, amiből következtetni lehet a férgek jelenlétére. A parányi peték a gyerekek kezére kerülve terjednek szét és jutnak vissza az emésztőcsatornába. Súlyos elszaporodásuk esetén vakbélgyulladást is okozhatnak.
Nem kellőképen átsütött sertéshústól is szerezhetünk fonálféreg fertőzést. A trichinellózist okozó fonálféreg a gazbaállat belében szaporodik, majd a kikelő lárvák az izomzatba vándorolnak, ahol betokozódnak. A gazdaállatot elfogysztó ragadozóban vagy dögevőben alakulnak ismét szaporodóképessé.
A kutyák féreghajtása nem csak a kutyák miatt fontos.
A féreg petéi a kutya ürülékéből a talajba jutnak. Az ember megfertőződése ilyen talajjal szennyezett élelmiszerek vagy italok fogyasztásával történhet. Ezért is fontos az étkezés előtti kézmosás, valamint a gyümölcsök és zöldségfélék alapos megmosása. A lárvák a vékonybélben kelnek ki, és mivel az emberben nem képesek kifejlett állapotúvá fejlődni, a bélfalon át a keringésbe vándorolnak és szétterjednek a szervezetben. Az immunrendszer védekezés képpen tokot képez köréjük. A fertőtés a legtöbb esetben tünetmentes, viszont a különböző szervekben meftelepedő férgek súlyos szövődményeket okozhatnak. Leggyakoribb célpontjuk a szemgolyó a máj, a tüdő, az agy, és a szív. Szövődmények lehetnek: vakság, májmegnagyobbodás, vagy végzetes kimenetelű tüdőgyulladás, szívizomgyulladás és agyvelőgyulladás.
EMBERI ORSÓFÉRGESSÉG
A talajjal szennyezettt élelmiszerek és italok útjánaz emberben élő legnagyobb fonálféregre is szert tehetünk. Az orsóféreg akár a 35 cm-t is elérheti. A lenyelt petékből a vékonybélben bújnak elő a lárvák, és a bélfalon át a vérkeringésbe jutva vándorolnak a tüdőbe. Egy ideig a tüdő léghólyagocskáiban fejlődnek, majd a hörgőkön és a légcsövön át a szájüregbe kerülnek. A lárvák a lenyelésüket követően újra a vékonybélben kötnek ki, ahol teljesen kifejlődnek. A fertőzés általában tünetmentes, de nagyszámú féreg esetén tüdőgyulladás, hasfájás, bélelzáródás léphet fel. A tápanyagok feléléde miatt a gyermekeknél kóros alultápláltság jelentkezhet. A vírusok az élő és élettelen dolgok határán állnak, mivel csak élő szervezetben képesek életjelenségeket produkálni, önmagukban nem. Így nem tartoznak egy rendszertani csoportba sem. Fehérjeburokból és az abba zárt örökítőanyagból állnak. Ha élőlénybe jutnak, annak sejtjeibe kerülve átprogramozzák azt, hogy további vírusokat állítson elő. virus (latin) = méreg Vörösfenyő Páfrányfenyő Erdei fenyő Akácia Kókuszpálma Gímpáfrány A gyűrűsférgek mozgása Sárga kéregzuzmó zuzmók Csigák osztálya Kagylók osztálya Rákok osztálya Rovarok osztálya Pókszabásúak osztálya gerincesek Emlősök osztálya Berbermakákó
mindenevő
30 évig él
Teste zömök, vastagnak tűnő, nincs farka. Kerekfejű, csupasz, vöröses arcú, pofaszakállt viselő feje kedves benyomást kelt. Orra, nyaka rövid. Dús sárgásbarna szőrzete a hason rövid. Lába rövidebb, mint a karja. A 2000 m feletti hegyvidékeket kedveli. Tápláléka termésből, gyökerekből, magvakból, rovarokból, zuzmokból áll. Ivarérettségét 3-4 áves korára éri el.
Tudtad?
Az egyetlen makákófaj, amelynek elterjedési területe valaha ERurópára is kiterjedt. Már az ókorban is tisztelték. Az egyiptomi hitvilágban fontos szerepet játszottak. Nekropoliszban a régészek gyakran találnak bebalzsamozott berbermakákó múmiákat. Madarak osztálya Hüllők osztálya A mitológia elefántjai
A legenda szerint Ganésának apja, Siva vágta le a fejét szörnyű haragjában, amikor fia megakadályozta, hogy belépjen fürdőző édesanyjához. Ám Siva később megbánta tettét, azért az első arra járó élőlény fejét levágta, majd fia törzsére tette. Ez az élőlény egy elefánt volt. Így lett Ganésa az indiaiak elefántfejű istene. Zebracsík határozó
Bár minden zebra csíkos, ezekre az állatokra is jellemző a sokféleség. A természettudósodk három különböző zebrafajt, és ezeken belül számos alfajt, változatot tartanak számon. A főbb típusokat -némi gyakorlattal- a csíkozatuk alapján is meg lehet különböztetni, így, ha egy zebrát alaposan megnézünk, meg lehet állapítani, hogy eredetileg Afrika melyik részén őshonos.
Ha a csíkok vékopnyak, keskenyek, akkor a viselőjük egy Etiópiában és Észak- Kenyában őshonos zsinóros zebra, amelyet Jules Grévy volt francia elnök után Grévy-zebrának is szoktak nevezni.
Ha a csíkok vastagok, szélesek, különösen az állat farkán, akkor a Kelet- Afrikában őshonos alföldi zebrának a Zambézi- folyótól északra honos alfajáról van szó. Az ilyen zebrákat Böhm- vagy Grant- zebrának is nevezik.
Ha a főcsíkok közt halvány vendégcsíkok vannak, akkor szintén alföldi zebrával van dolgunk, de valamelyik, a Zambézi- folyótól délre őshonos alfaj képviselőjével.
Ha az állat farkán egészen a farok tövéig vannak keresztirányú csíkok, akkor Dál- Afrikbában, Angolában vagy Namíbiában őshonos hegyi zebráról van szó, amelynek két alfaját ismeri az állattan fokföldi és Hartmann- zebra néven. Tévhitek a szalamandrákról
A köves patakokban élő szalamandrákról számos tévedés él a köztudatban. Sokan például azt gondlják róluk, hogy hüllők, a valóságban azonban éppúgy a kétéltűek közé tartoznak, mint a békák és a gőték. Egykor azt tartották róluk, hogy képesek elolteni a tüzeket, vagy legalábbis sértetlenül kerülnek ki a lángok közül. Ebből természetesen egy szó sem igaz, mégi számos nyelven, így angolul és németül is "tűzszalamandraként" ismert ez az állatfaj. Legendák keringenek a szalamandrák mérgéről is. Néhány dús képzeletű középkori szerző szerint például tömegesen haltak meg Nagy Sándor katonái, miután itta egy olyan patakból, amelyen előzőleg egy szalamandar kelt át. A kétéltű bőre ténylleg tartalmaz mirigyeket,de váladékuk nem halálos, csupán irritációt okoz. A gorilla a világ legnagyobb főemlőse, a hímek testtömege a természetben 140-180 kg, ám fogságban jóval több is lehet. A rekordot valószínűleg a berlini állatkert egyik lakója, Bobby tartja a maga 274 kilogrammjával. A budapesti állatkert hímje, Golo, 185 kg körül van.
Az újszülött gorillák születésükkor mindössze 1,82 kilogrammot nyomnak.
Nagy testük és alacsony tápértékű, jobbára levelekből álló kosztjuk miatt naponta több órát kell táplálkozással tölteniük.
A gorillák élettartama a természetben mintegy 35 év, míg fogságban akár 50 év is lehet.
A természetben az első három évben a kölykök 40%-a elpusztul. Így a nőstények csak 6-8 évenként hoznak olyan utódot, amely fel is nő. Babirussza
Tömeg: 100 kg
Táplálkozás: gyümölcsök, levelek
Élethoszz: 24 év
Ez a furcsa sertésféle Celebeszen és néhány kisebb sziget trópusi erdőségeiben (Délkelet- Ázsia) honos. Főleg tavak és folyók közeláben érzi otthon magát. Kiálóan fut és remekül tud úszni. Még az is előfordul, hogy egymáshoz közelebb eső szigetek között a tengerszorosokon átúszva közlekedik. Bár képes a túrásra, élelmét szinte sohasem a föld alól szerzi, inkább leveleken, és a fákról lehulló gyümölcsökön él.
Tudtad?
A babirussza szó maláj nyelven szarvasdisznót jelent. Az őslakók hagyományosan úgy tartották, hogy az állat agyaraival a fák ágaiba akaszkodva, függeszkedve tölti az éjszakát. A valóságban az agyaraknak a hímek közötti rangsorviták eldöntésében van szerepe. Csontos halak osztálya Kétéltűek osztálya Porcos halak osztálya Lábasfejűek osztálya Kétszikűek törzse Bab Tévhitek a szalamandrákról
A köves patakokban élő szalamandrákról számos tévedés él a köztudatban. Sokan például azt gondlják róluk, hogy hüllők, a valóságban azonban éppúgy a kétéltűek közé tartoznak, mint a békák és a gőték. Egykor azt tartották róluk, hogy képesek elolteni a tüzeket, vagy legalábbis sértetlenül kerülnek ki a lángok közül. Ebből természetesen egy szó sem igaz, mégi számos nyelven, így angolul és németül is "tűzszalamandraként" ismert ez az állatfaj. Legendák keringenek a szalamandrák mérgéről is. Néhány dús képzeletű középkori szerző szerint például tömegesen haltak meg Nagy Sándor katonái, miután itta egy olyan patakból, amelyen előzőleg egy szalamandar kelt át. A kétéltű bőre ténylleg tartalmaz mirigyeket,de váladékuk nem halálos, csupán irritációt okoz. Páfrányok Korpafüvek Zsurlók Tuja Földigiliszta Ország Törzs Osztály Faj Vörösmoszatok Ernst Haeckel Kunstformen der Natur című könyvéből Zöldmoszatok Ernst Haeckel Kunstformen der Natur című könyvéből Mohák Ernst Haeckel Kunstformen der Natur című könyvéből A sejtmag nélküliek (prokarióták) országába a baktériumok és a kékmoszatok (más néven kékbaktériumok) tartoznak. Ők az élővilág legegyszerűbb és legkisebb sejtes élőlényei. Szinte mindenütt előfordulnak. Sejthártya és sejtfal határolja el őket a környezettől, a baktériumoknál tok is. Az ostor segítségével mozognak. A sejtplazmában található az örökítőanyaguk, melyet nem határol maghártya. A kékmoszatok sejtplazmájában oldott klorofill is van.
A baktériumok lehetnek gömb, pálcika, vagy csavar alakúak. A baktériumok szerves anyagokkal táplálkoznak. A lebontóknak fontos szerepük van az elhullott szerves anyagoknak szervetlenné alakításában, hogy a talajok tápanyagtartalma ne merüljön ki. Az erjesztők bizonyos élelmiszerek savanyításában, előállításában vesznek részt. Az élősködők fertőzéseket, betegségeket okozhatnak, ilyen például a kolera és a tüdőbaj. Együttélő baktériumok például a vastagbelünkben vannak (cellulózt emésztenek, és közben B-vitamint adnak nekünk). A kékmoszatok fotoszintetizálnak.

Szaporodásuk kettéhasadás, ivartalanul, sejtmagosztódás nélkül megkettőződnek. A sajtmagvas egysejtűek (eukarióták) nevüket onnan kapták, hogy nekik már van maghártyával körülvett, valódi sejtmagjuk. Ez irányítja életfolyamataikat, és a sejtplazmájukban lévő sejtszervecskéket. Megkülönböztetünk növényi és állati jellegű sejtmagvas egysejtűeket. Szaporodásuk kettéosztódás. Ide tartoznak az ostorosmoszatok, például a hazai vizekben gyakori zöld szemesostoros. Sejthártya vagy sejtfal határolja. A szemfolttal a fényt érzékeli, az ostor segítségével a fény felé mozog, és a zöld színtestek segítségével fotoszintetizál. Ha így nem jut elég tápanyaghoz, törmelékeket emészt. A lüktető űröcske a víz leadásáért felel. Szerves tápanyagokat fogyasztanak, amit az emésztő üregecskéjükben bontanak le. Ezért is van fontos szerepük a vizek öntisztulásában, a talaj lebontó folyamataiban. Léteznek élősködő képviselőik, ilyen a trópusokon a betegséget okozó álomkórostoros és vérhasamőba. Legismertebb fajai a papucsállatka és az óriás amőba.

Legfőbb különbség kettejük között a felépítésükben, hogy a papucsállatka a sejtszáján keresztül veszi fel a tápanyagait, és csillóival mozog, az óriás amőba állábaival mozog, és állábai vesznek részt a táplálék bekebelezésében. tüskésbőrűek Laposférgek Orvosi pióca Selyemfenyő Jegenyefenyő Lapu Babarózsa Csorbafűz Fűz Mangrove Árpa Hóvirág Cikász Fő- és oldalgyökérzet
Elágazó, gyakran fás szár
Főeres levelek
Két sziklevél a magban Mellékgyökérzet
El nem ágazó lágy szár
Szilárdító bütykök
Mellékeres levelek
Lepellevél (virág)
Egy sziklevél a magban Illatos májmoha Valódi májmoha Hártyapáfránymoha Tompasapkás párnácskamoha Hasadtfogú moha Fodros göndörmoha Lombosmoha faj Aranyos fodorka Rucaöröm Erdei páfrány Páfrányfa Gímpáfrány Köz. édesgyökerűpáfrány Mezei zsurlók Kígyózó korpafű Kapcsos korpafű Feketefenyő Boróka Békatutaj Filodendron Banán Ágas békabuzogány Orvosi salamonpecsét Élesztőgomba Nyári szarvasgomba Dérgomba Anyarozs Zuzmótelep Sárga kéregzuzmó Tölcséres zuzmó Izlandi zuzmó Rénszarvaszuzmó Tölgyfazuzmó Zuzmók Ernst Haeckel Kunstformen der Natur című könyvéből Zuzmó A zuzmók olyan telepes felépítésű élőlények, melyekben moszatok és gombák élnek együtt (szimbiózis).
A gombafonalak megvédik a telepet és vizet szolgáltatnak, valamint ezektől függ a telp alakja.
A moszatok szerepe, hogy fotoszintézissel előállítsák a táplálékot, melyet a gombákkal is megosztanak. Alakjuk alapján:
kéregszerű
leveles
bokros Köz. seprűmoha Fülgomba Korallgomba Harkály tintagomba Gabonarozsda Gyűrűs fülőke Pöfeteg Autotróf élőlények
Helyváltoztatásukat nem képesek befolyásolni Heterotróf élőlények
Helyváltoztatásukat nem képesek befolyásolni Heterotróf élőlények
Helyváltoztatásukat általában képesek befolyásolni Szivacstelepek Balatoni szivacs Retekszivacs Mosdószivacs Üvegszivacsok Üvegszivacsok Ernst Haeckel Kunstformen der Natur című könyvéből Viaszrózsa Bíborrózsa Korall közelről Vénusz legyezője Nemes korall Tenyeres bőrkorall Füles medúza Köz. hidra Édesvízi medúza Hólyagmedúza Portugál gálya Zöld hidra Ehető palolo Trágyagiliszta Világítóféreg Nyolcszemű nadály Csővájó féreg Pannon csiga Nagy meztelencsiga Sallangos csiga Kék meztelencsiga Köz. tintahal Nautilusz Polip Kalmár Folyami kagyló Fésűkagyló Éti osztriga Nagy sonkakagyló Kagyló Kékgyűrűs polip Óriáskagyló Éti csiga Galandféreg Krétasün Tengeri sün Tengeri csillag Párna tengeri csillag Crinoid Zsiráfnyakú ormányosbogár Üstököslepke Óriás szitakötő Fűrészlábú szöcske Malajziai orhidea-imádkozó sáska Garnéla Kubai kékrák Nagy sáskarák Tarisznyarák Kullancs Tengeri uborka Csíkos guatemala Bársonyatka Takácsatka Viráglakó karolópók Fekete özvegy Kárpáti skorpió Tigriscápa Cetcápa Pörölycápa Tengeri macska Édesvízi rája Tövises rája Ugró rája Zebra tűzhal Picasso hala Közönséges rombuszhal Holdhal Szivárvány papagájhal Szivárványos pisztráng Sárga bőröndhal Tarajos gőte Alpesi gőte Kecskebéka Nyílméregbéka Mocsári ördög Féreggőte Tüskés ördög Aligátor Köz. levesteknős Tigrispiton Háromszarvú kaméleon Vízisikló Nandu Kolibri Élescsőrű tukán Keselyű Nagy kócsag Vörös kánya Császárpingvinek Pézsmapocok Oroszlán Okapi Grönlandi fókakölyök Dugong Kacsacsőrű emlős Jegesmedve Képek a Fővárosi Állat- és Növénykertből Képek a Fővárosi Állat- és Növénykertből
Full transcript