Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Magyarországi fás társulások

No description
by

Richárd Molnár

on 20 March 2015

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Magyarországi fás társulások

Magyarországi
fás társulások

Intrazonális társulások
A hazai fás társulások kisebb része.
Klimazonális
társulások

Meghatározó éghajlati tényezői
Csapadék
Az évi átlagos csapadékmennyiség 700–800 mm: az Alföldön 500–600 mm, a Dunántúl délnyugati tájain és a hegységek magasabb részein 750–900 mm.
Hőmérséklet
Az évi középhőmérséklet 8–11 °C, amelynek viszonylag magas, 20–25 °C-os az ingadozása.

A hőmérséklet átlagos értéke januárban a legalacsonyabb, 0 – -4 °C, júliusban a legmagasabb, 18–22 °C.
Napfénytartam
Az éves napsütéses órák száma 2000 körül mozog, ez az Alföldön a legmagasabb; a Dunántúl nyugati és az Északi-középhegység északi oldalán a legalacsonyabb, ami fontos tényező a mezőgazdaság szempontjából.
Hőösszeg
A tenyészidőszak (fagymentes időszak) ápr. 1-től szept. 30-ig tart. Ezen napok alatt a napi középhőmérsékletek összege 2900-3300.
Magyarország éghajlata
nedves kontinentális:
- meleg nyár
- hideg tél
Országunk kis területe (93050 km²) miatt ezek a tényezők nagyon kis mértékben változnak, ezért a klimazonális társulásokat a tengerszint feletti magasság alapján csoportosítjuk.
0-250 m-en: tatárjuharos-lösztölgyes
Magyarországon ez a fajta társulás a mezőgazdasági művelés és az építkezések miatt már csak legfeljebb foltokban található.
250-400 m-en: cseres-tölgyes
Hazánkban a legelterjedtebb, a középhegységekben és a dombvidékeken alakult ki.
400-600 m-en: gyertyános-tölgyes
Középhegységekben, hűvösebb síkságokon uralkodó.
600-800 m-en: bükkös
A hegyvidékek hűvös északi lejtőin és esetleg hideg völgyekben.
800 m felett: fenyves
Kerecsendi-erdő
Tatárjuhar
Élőhelyükön mindig zárótársulást jelentenek és biológiai produkciójuk tartósan a legtöbb szerves anyagot termeli.
Lombkoronájuk átengedi a fényt, így gazdag a cserje- és a gyepszint.
Virágzó füvei:
illatos ibolya
ligeti perje
bükköny
herefélék
harangvirág
vadrózsa
galagonya
fagyal
kökény
somfélék
szeder
Csertölgy
Kocsánytalan tölgy
Kettős lombkorona jellemzi.
Kettős lombkorona: felül tölgyek, alatta gyertyánok. Erősen záródó lombtakaró miatt gyenge cserjeszint, a gyepszinten pedig hagymás-gumós növények kora tavaszi (lombfakadás előtti) aszpektusa.
vadcseresznye
fagyal
somfélék
odvas keltike
medvehagyma
hóvirág
gyöngyvirág
->
mérgező!
Gyertyán
Kocsányos tölgy
Erdőalkotói a bükk és esetleg a gyertyán, a fényigényes bükk azonban zárt lombkoronát hoz létre => fejletlen cserje- (magoncbükk) és gyepszint, utóbbira jellemző a hagymás-gumós növények kora tavaszi aszpektusa.
Bükk
Hazánkban csak foltokban, mert nem megfelelőek az éghajlati és domborzati viszonyok. Főleg luc- és erdeifenyő alkotja. A vékony (le nem bomló) avarban kevés a humusz és a folyamatos lombhullatás miatt a vastag viaszréteggel és gyantával bevont tűlevelek savassá teszik a talajt. Virágzó aljnövényzet ezért nincs csak pionír szervezetek.
Lucfenyő
Erdei fenyő
Meghatározó tényezői
Minden éghajlati tényező
Vízellátottság
Alapkőzet
Domborzat
A part mentén, ahol az alacsonyabb árterületeket évente többször is tartós víz boríthatja.
Bokorfüzes
Friss vízellátottságú
(lefolyásos) területek:
Cserjeszintű, nem zárt társulás.
Kecskefűz
Fűz-nyár ligeterdő v. puhafa ligeterdő
Zárt társulás, puha szerkezetű, kevés lignint tartalmazó fák alkotják -> papírgyártás. Fejlett cserjeszintjén komló, mocsári nőszirom található pl.
Fehér fűz
Fehér nyár
Fekete nyár
Tölgy-kőris-szil v. keményfa ligeterdő
Záró társulás (kocsányos tölgy, magyar kőris, vénic szil), fejlett cserje- és gyepszinttel, pl.: kányabangita.
Vénic szil
Pangó vizes (lefolyástalan) terület:
Láperdő
Aljnövényzete mocsári növényekből, nedvességkedvelő lágyszárúakból áll.
Nyír
Enyves éger
Homok alapkőzet, felszíne könnyen kiszárad, nem tartja meg a vizet, ezért szélsőséges napi hőingás alakul ki.
Nyílt homoki tölgyes és nyáras-borókás
Szárazabb buckatetőkön, jellemző a kocsányos tölgy, ill. a borókafenyő és nyárfajok.
Zárt homoki tölgyes v. gyöngyvirágos tölgyes
Magasabb homokterületeken záró társulás.
Molyhos tölgyes v. karsztbokorerdő
A déli meleg, száraz lejtőkön alakul ki, nyílt társulás gazdag cserje- és gyepszinttel, pl.: cserszömörce, bodza.
Hársas-kőrises
Törmelékes, sziklás lejtők zárt társulása, jellemző az ezüstlevelű hárs, magyar kőris.
Köszönöm a figyelmet!
Linktár a képek megjelenési sorrendjében:
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/e0/Aceri_tatarico_quercetum.jpg
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/novenytan-novenytan/ch23s27.html (x2)
https://www.mozaweb.hu/Lecke-BIO-Biologia_12-Tarsulasok_Magyarorszagon_II_emelt_szintu_anyag-102665
http://www.veszprem.erdoinfo.com/Fafajok/kisfakepek/Cser.jpg
http://www.veszprem.erdoinfo.com/Fafajok/kisfakepek/KtT.jpg
http://www.terra.hu/haznov/jpg/Querco.petraeae-Carpinetum.3224.jpg
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/ef/Illustration_Quercus_robur0.jpg
http://tamop412a.ttk.pte.hu/files/foldrajz1/www/images/5_2.jpg
http://pctrs.network.hu/clubpicture/1/4/6/_/bukkfa_1_1046839_1540.jpg
http://www.oee.hu/upload/html/2013-09/fenyves-matra.jpg
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/82/Picea_abies_-_K%C3%B6hler
%E2%80%93s_Medizinal-Pflanzen-105.jpg/260px-Picea_abies_-_K%C3%B6hler%E2%80%93s_Medizinal-
Pflanzen-105.jpg
http://www.nhmus.hu/ColeoColl/kepek/TRIPREPORTS/Reports/2008.XII.2.,Cseresznyes/7fenyves.jpg
https://www.mozaweb.hu/Lecke-BIO-Biologia_12-Tarsulasok_Magyarorszagon_IV_emelt_szintu_anyag-102667
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/novenytan-novenytan/ch23s32.html
http://hu.wikipedia.org/wiki/Feh%C3%A9r_f%C5%B1z#/media/File:Thom%C3%A9_Salix_alba_clean.jpg
http://enfo.hu/mokka/dendrologia/f84.html
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete_ny%C3%A1r#/media/File:305_Populus_nigra_L.jpg
http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Erd/pages/004_erd_elovilaga.htm
http://www.terra.hu/botcoll/herb_zarv/html/fraxinus.angustifolia.370.html
http://www.veszprem.erdoinfo.com/Fafajok/kisfakepek/VSZ.jpg
http://mw2.google.com/mw-panoramio/photos/medium/20330756.jpg
http://pctrs.network.hu/clubpicture/1/4/9/_/nyirfa_149269_59309.jpg
http://pctrs.network.hu/clubpicture/1/4/9/_/eger_2_149260_19993.JPG
http://medusa.hnp.hu/kepek4/2085.jpeg
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/novenytan-novenytan/ch23s33.html
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/2/23/Illustration_Juniperus_communis0.jpg
https://www.mozaweb.hu/Lecke-BIO-Biologia_12-Tarsulasok_Magyarorszagon_III_emelt_szintu_anyag-102666
http://www.erdorezervatum.hu/sites/erdorezervatum.hu/files/Dscn2764.jpg
http://www.terra.hu/fak/jpg/quercus.pubescens.1538.jpg
http://fototar.novenyzetiterkep.hu/sites/fototar.novenyzetiterkep.hu/files/ly2_02_resize.JPG
http://m.cdn.blog.hu/ne/nemartdecor/image/Balog%20%C3%81gnes/hars.jpg
Full transcript