Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

A milétoszi filozófia

No description
by

clayton adam

on 3 March 2014

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of A milétoszi filozófia

A milétoszi filozófia
A filozófiai gondolkodásmód egy további jellemzője
J.-P. Vernant
A milétoszi
arkhé
A „mechanikus”, dezantropologizált világmodell nem implikálja a modern tudományos világkép két, alapvető jellemzőjét:
1.
dezantropomorfizáció
(„a hideg és a meleg csírája”)
mythos
logos
a filozófiai spekuláció jellemzői
2.
mechanikus
,
geometrikus
modell
3. a)
ökonomikusság

(egyetlen magyarázat)
b)
koherencia
(egységes magyarázat)
c) az
elégséges ok
felfedezése
racionalizáció
a mitikus világképtől való elszakadás azonban nem teljes
1. az „örökké fennálló” (az
apeiron
: „határtalan” v. „meghatározatlan”) „mindent körülölel és irányít” (
megszemélyesítés
)


2. az
apeiron
nem istenség ugyan, de
isteni
3. a genealogikus modell annyiban megmarad, hogy a kozmikus folyamatokat a
biológiaiak
mintájára fogja fel
4. a világmagyarázat
kozmogónia
formáját ölti
(de: ugyanakkor
kozmológia
is)
materializmus
empirizmus
materializmus
:
a világ kizárólag
anyagi összetevőkből áll
empirizmus
a megismerés
egyetlen forrása
az érzékelés
A milétosziak

nem

osztják azt a feltevést, hogy

az ismeretek egyetlen forrása az érzékelés.
Arkhé
: „kezdet”, „eredet”, „alapelem”,
„uralom”

elméleti (
deduktív
) belátás
Anaximandrosz
Anaximenész
a természeti szubsztanciák
sűrűsödéssel
és
ritkulással
alakulnak ki a levegőből
a ritka
meleg
a sűrű
hideg
fontosabb:
elméleti elegancia

és

koherencia
az első filozófusok
természetfilozófusok
v. természetkutatók (
phüszikoi
,
phüsziologoi
)

„teológusok” (pl. Hésziodosz)
Arisztotelész (384-322)
Az első filozófusok közül a legtöbben azt gondolták, hogy minden dolognak
csupán anyagi fajtájú principiumaik (arkhé) vannak
. Amiből ugyanis valamennyi dolog van, azaz amiből mint elsőből létrejön és amibe mint végsőbe belépusztul úgy, hogy annak szubsztanciája állandó marad, tulajdonságai azonban változnak, arról mondják, hogy eleme és principiuma (arkhé) a dolgoknak, és ezért azt gondolják, hogy nincs abszolút keletkezés és pusztulás, mivel az ilyen természet mindig megmarad. (Met. I.3 983b6) (KRS, 85, 143.o.)

az első filozófusok
materialisták voltak:
nem ismerték fel a
mozgató ok
feltételezésének szükségességét
Az arisztotelészi négy ok
anyagi ok
(causa materialis)
ható ok
(causa efficiens)
formai ok
(causa formalis)
célok
(causa finalis)
Thalész
Anaximandrosz
Anaximenész
"minden tele van istenekkel"

a mágneskőnek lelke van, mert
vonzza a vasat
az
apeiron
nem azonos az elemek
egyikével sem
transzcendens
mindent "körülölel és irányít"
a levegő "határtalan és isteni"
analógia: lélek/levegő
és világlélek (
pneuma
)
a mozgató (élő) és a mozgatott (élettelen) között nem tesznek különbséget
hülozoizmus
"az ontofánia egybeesik a hierofániával" (M. Eliade)
A városállam keletkezése és a filozófia születése közötti összefüggés olyan világos, hogy nem kerülhetjük meg, hogy a racionális gondolkodás eredetét ne azokban a szellemi és társadalmi struktúrákban keressük, amelyek a görög városállam számára meghatározóak voltak.[...]
A milétosziak művében nem az Ész született meg, hanem egy bizonyos ész, a racionalitás egyik legelső formája. A görög ész
nem korunk tudományának a fizikai világ kutatására orientálódó experimentális esze
, melynek módszerei, intellektuális eszközei, szellemi-pszichológiai előfeltevései csupán az elmúlt évszázadban alakultak ki, ama fáradságos vállalkozás során, mely a természet megismerésére és uralására irányul.
A görög ész arra szolgál, hogy egyik ember a másikra pozitíve, reflektáltan és módszeresen hasson, nem pedig a természet átalakítására. Ezen korlátai között, éppúgy mint újításaival egyetemben,
a görög ész a polisz lánya
.
Anaximandrosz B1
(KRS 101, 169.o.)
Ezt támasztja alá az első fennmaradt filozófiai töredék:
Amikből keletkeznek a dolgok, azokba történik pusztulásuk is.
"Mert büntetést és jóvátételt fizetnek egymásnak jogatlankodásaikért, az Idő elrendelése szerint."
törvényszéki metafora
a kozmosz működését
a társadalom működésének
analógiájára fogja fel
ez a kompakt
világkép jellemzője
ugyanakkor egy mechanikus,
ciklikus modell
törvényszerűség
ez a differenciált világkép
jellemzője
A metaforában a kialakuló demokratikus polisz politikai és erkölcsi ideáljai tükröződnek.

Középponti fontosságú
erények
:

igazságosság
(
dikaioszüné
)
józan önmérséklet
(
szóphroszüné
)
arisztokratikus társadalom
demokratikus társadalom:
szabadság
(
eleutheria
)
egyenlőség
(
iszonomia
)
szokásjog
(a vétkek
szankcionálása
magánügy)
szégyenkultúra
vs.
bűnkultúra
talio elv
(
lex talionis
)
kompetitív
erények
a viselkedés egyetlen szabályozója
a közvélemény
(
aidósz
)
kodifikált

jog
(a vétkeket törvényszék szankcionálja)
a viselkedés szabályozója
a törvény
(és a
lelkiismeret
)
a
méltányosság

elve
kooperatív

erények
a nézetek, magyarázatok versengése
4. racionális vita
1.
dezantropomorfizáció
(„a hideg és a meleg csírája”)
2.
mechanikus
,
geometrikus
modell
3. a)
ökonomikusság

(egyetlen magyarázat)
b)
koherencia
(egységes magyarázat)
c) az
elégséges ok
felfedezése
objektivitás
4. észérvekre alapozott
vita
racionalitás
kooperatív erények
kompetitív erények
Full transcript