Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Singing in the rain

No description
by

Barbara Dudás

on 26 March 2012

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Singing in the rain

Singing in the Rain
Az Ének az esöben mulatságos bepillantást enged Hollywood kulisszatitkaiba, és számos utalást tartalmaz a filmváros egykori sztárjaira és korábbi filmsikereire nézve.
Itt van mindenek elött a címadó dalocska, a
"Singing in the rain"
.
Ez a dal eredetileg egy
"Hollywood Music Box Revue of 1927"
nevü színpadi, zenés-táncos darabhoz íródott,

késöbb pedig a
"The Hollywood Revue of 1929"
volt az elsö film, melynek fináléjában felszólalt a jól ismert dal. Emellett ugyanez a dal még további filmekben is elhangzott, például a
Little Nellie Kellyben (1940)
, vagy a sokkal késöbbi
Mechanikus narancsban (1971)
is.
A dalok többsége, amit az
Ének az esöben
tartalmaz, korábbi filmekhez íródott.

A
"Make 'Em Laugh"
címü muzsika, pedig egy az egyben egy korábbi Gene Kelly filmben, az 1948-as
Kalózban
felszólaló
"Be a Clown"
címü dal átírt verziója.
A korszak egyik nagy csillagára,
Norma Shearerre
is történik utalás: az egyik jelenetben Don ugyanabból az öltözöőböől lép ki, melyet az 1930-as években Shearer is használt.

Majd néhány pillanattal késöőbb megjelenik Lina, aki pontosan ugyanolyan hatalmas parókát visel, mint amilyet Shearer a Marie Antoinette (1938) című filmben.
További érdekesség, hogy
Debbie Reynolds
(Kathy) énekhangját a valóságban
Betty Noyes
adta.
Jean Hagen
(Lisa) valódi hangja kulturáltabb volt, mint Debbie hangja, így Jean szinkronizálta Debbiet, ahogyan Debbie szinkronizálja Jean-t.

Az Altmani felosztás értelmében a film a
Showmusicalek
csoportjába sorolható, melyben a párok összehozása egy show létrehozásával kapcsolható össze. Az
Ének az esöben
esetében a cél az új Lockwood és Lamont film kudarcának megakadályozása.
A film továbbá nevezhetöő
integrált musicalnek
, hiszen a zenés-táncos jelenetek elemei könnyedén utat találnak vissza a narratívába.
Ettöl függetlenül az
Ének az esöben
zenés jelenetei megakasztják a narratívát, és kizökkentö erövel bírnak, nem jellemzö, hogy elöresegítik a narratívát. Kizökkenésünket elösegíti továbbá az is, hogy a szereplök éneklés és táncolás közben szívesen belenéznek a kamerába, ami a nézönek kényelmetlen érzést okoz. Pl.: Make 'Em Laugh.
Ahogyan a Sutton-féle szövegben olvashattuk, a semleges teret a táncos mozdulatai képesek élettel megtölteni, egy másik világgá, a saját világukká alakítják át a teret. Erre a szöveg az
Ének az esőöben
azon jelenetét hozza, amikor Don szerelmet vall Kathynek és a stúdiót egy romantikus helyszínné alakítják, majd körbetáncolják azt.
A tárgyak varázslatos átalakulása, "
barkácsolása
" nem csak az elöbb említett stúdiós jelenetre, hanem Cosmo
"Make 'Em Laugh"
címü énekére is igaz, gondoljunk csak a próbababára, akivel Cosmo romantikázott, majd megverekedett. A tárgyak átalakulását a szereplök a puszta képzeletükkel idézik elö - vélekedett Sutton.
Sutton a musicalt, a burleszk rokonának nevezte, ez a rokonság kiemelkedöő az
Ének az esőöben
nél. Cosmo Brown
"Make 'Em Laugh"
címüű dala egy tökéletes példa erre, gyakorlatilag egy burleszk számot kapunk töőle, melyben a szereplöő esik-kel, és mókás helyzeteket teremt számunkra.
A musicaleket általában valamilyen harmonikus pillanat zárja le, olvasható Martin Sutton írásában, és ez az
Ének az esőöben
c. filmben is létrejön, Don és Kathy szimbolikus „házasságával”.
A kétfókuszú narratíva véleményem szerint kevésbé müűködik ebben a filmben.
"Szinte minden amerikai musical felállít egy sor ellentétet férfi és nöő között, majd feloldja azokat egy harmonikus egységben, melyhez a házasság vezet"
– olvashattuk. Ez az elképzelés azonban véleményem szerint az Ének az esöőben c. filmben nem müűködik.
Én ebben Kathy és Don azonosságát vélem felfedezni, nehezen találom az ellentétet közöttük. Az egyetlen ellentét talán a sztárság és a feltörekvöő tehetség között húzódó határvonal lehet, ez azonban egyáltalán nem elég markáns, tekintve, hogy Don gyorsan veszít önbizalmából, és inkább megmarad a Kathyhez illeszkedö jófiú szerepben.
Továbbá a film
nem
egymásnak párba illeszthetöő részletek sorozatából épül fel, mondhatni Kathy csupán Donnal együtt kaphat szerepet, töőle függetlenül nincs is lehetőségünk megismerni a lányt.
Ez a musical tehát egy lineárisan futó, egy szálú narratívát követ. Gyakorlatilag egy főöszereplőönk van, Don, aki köré a cselekmény épül.
Néhány érdekesség:
Az
Ének az esöben
tehát tipikus müvészmusicalnek nevezhetö. Jellemzi az önreflexivitás, backstage jellegével reflektál a musical müfajára.
Spontaneitás:
A zenés jelenetek spontaneitása a filmben kiemelkedö. A "
Moses suposes
" címü zeneszám is egy ilyen spontán kreálmány, de ugyanígy a
Singing in the rain
is, vagy a
Make 'Em Laugh
. Egyik sem eröltetett módon épül be a narratívába.
Altman a musicalröl szóló összegzö írásában olvashattuk, hogy az MGM elkezdte ontani a zenés melodrámákat, melyben feltétlen szerepelnie kellett:

-boldogtalan szerelmesnek
-hütlen hitvesnek
-gengszterekröl szóló mellékszálnak
-önreflexió: backstage jellegnek
Nekem az jutott eszembe, hogy maga a
Broadway Melody
jelenet a filmben erre hajazott volna, hiszen ebben találkozhattunk boldogtalan szerelmessel, árulással, gengszterfélékkel, témája a színpadi show-k kulisszatitkaiba tekintett be stb.
A zenés jelenetekröl
A
Make 'Em Laugh
címü dalt Cosmo elször Donnak kezdi énekelni, azonban ahogy távolodik a zongorától, egyre inkább a nézönek énekel, ami több szempontból is kizökkentö hatású, hiszen egyrészt belenéz a szereplö a kamerába, másrészt pedig egy a cselekménytöl immár független dalbetétet látunk.
Fontos tehát, hogy a filmben a dalbetétek alatt a szereplök megmaradnak a realitás talaján, csupán a környezetükben lévö tárgyakat értelmezik át önmaguk számára. Az egyetlen talán kiugró elem ezek közül a
Broadway Melody
, ami valójában csupán Don agyában létezik, de az összes többi zenés-táncos jelenet a narratíva részének tekinthetö, noha nem viszik elöre a cselekményt, csupán amolyan "filmes aláfestésként" müködnek.
Full transcript