Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Weber cselekvéselméleti ontológiája

No description
by

Syi

on 24 February 2011

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Weber cselekvéselméleti ontológiája

G.H. von Wright axiómái R.M. Chisholm és E. Sosa axómái B. Hansson axiómái preferencialogika A preferenciarendezés egy rendezési reláció.
Egy a sok közül.
Meg kell tudni adni, miben különbözik a többitől
Nincs konszenzus ebben a kérdésben.
Minta lehet Varzi mereológiai elmélete (+Simon alapműve: Parts) intenciófogalmak későbbi reflexiók:
vágy és akarat és szándék viszony = ?
vágy és preferencia = reifikáció
Harry Frankfurt: másodlagos vágy + másodlagos akarat
Richard Jeffrey: másodlagos preferencia
David Lewis: érték = másodlagos vágy
preferencialogika Előadásomban bemutatom, hogy milyen fogalmi struktúrával ragadható meg Max Weber társadalmi cselekvésről szóló elmélete. Weber fő művének elején, a „Gazdaság és társadalom” c. könyve bevezető fejezetében röviden bemutatja (legtöbbször definiálja is) az általa használni kívánt legfontosabb fogalmakat: kapcsolat, cselekvés, érték, szokás, érdek, rend, erkölcs, jog, konvenció, irányultság, racionalitás, tradíció, hatalom, uralom, akarat, legitimitás, közösség, társulás, harc, szervezet. Ezeket olykor ki kell egészítenünk további fogalmakkal (alter, ego, altruizmus, egoizmus, érvényesség), olykor pedig érdemes szinonimákra cserélni őket (rend helyett norma), de azért ezek a weberi alapfogalmak így is egy erős és szép logikai struktúra vázát alkotják. Elemzésemben azokra a filozófiai kategóriákra és módszertani elvekre támaszkodom, amelyeket az utóbbi évtizedben dolgoztak ki a formális ontológiák építése során. Kitérek a weberi fogalmak logikai minőségeire is bemutatva, hogy mikor szükséges másodrendű és/vagy deontikus, modális logikai fogalmakat alkalmaznunk, illetve milyen logikai antinómiák fakadnak a – társadalmi cselekvést pontosan leíró – weberi elméletből kiiktathatatlan impredikativitás létéből. A Weber munkássága óta eltelt közel száz év során természetesen sok új és fontos fogalom jelent meg a társadalomtudományok, különösen a játékelmélet, a közgazdaságtan, a beszédaktus-elmélet, a kommunikációkutatás terén, mégis megdöbbentő, hogy Weber mennyire pontosan látta, milyen fogalmi szerkezetben kell leírni a társadalmi cselekvések szabályszerűségeit. norma modality
content
authority
subject
condition
occasion
____________
sanction norm(modality, content, authority, subject, condition, occasion, sanctioner)
norm(modality, content, promulgation, subject, condition, occasion, sanctioning) tartalom
modalitás
autoritás
címzett
körülmény
feltételesség
szankció P-megengedő: ‘sebességkorlátozás feloldása’ tábla
F-tiltó: ‘fűre lépni tilos’ tábla
O-kötelező: ‘kötelező haladási irány’ közlekedési tábla társadalmi cselekvésre vonatkozó kötelező és kívánatos előírás, melynek megsértését társadalmi szankció követi a címzettnek három normacselekvési lehetősége van:
követi a normát (normakövető)
nem követi a normát (normasértő), de a legitimitást elfogadja
nem követi a normát (normasértő), és tagadja a legitmitást is normaösszetevők lehetnek többjelentésűek:
cselekvés (aktus = normacselekvés, kibocsátás, szankcionálás)
cselekvő (ágens = címzett, kibocsátó, szankcionáló)
cselekmény (eredmény = normatartalom, szankció) ami von Wrightnél kimaradt:
a technikai „normák” nem normák
a technikai normák (használati utasítás, gyakorlati útmutató, kezelési szabályzat, főzési recept stb.) „előírásainak”megsértését nem követi társadalmi szankció
a technikai normák megsértésének következményeként a gyakorlati tevékenység sikertelen lesz
szankció helyett használhatnánk a ‘társadami kontroll’ vagy az ‘ösztönzés’ kategoriáját, amely magába foglalná a pozitív ösztönzést is, de utóbbit nem lehetne mindig megvalósítani, ezért nem emelhetjük be a meghatározásba normatív megnyilatkozások
és
szükségszerűség a normába foglalt előírás a kívánt cselekvés lehetőségét állítja, nem a szükségszerűségét a címzett és az autoritás megegyezik egy másik cselekvéshez/normához kötött feltétel teljesülése esetén aktiválódó norma (‘szemet szemért’ elv) autonóm norma hipotetikus norma szabályszerűség szükségszerűség szokás érdek rend a modális logika különböző erősségű kalkulusaival különböző erősségű szükségszerűségfogalmakat ragad meg, melyek között ott van az is, amelyet a normatív megnyilatkozások modelljekként lehet interpretálni mintázat természettudományi, matematikai eszközökkel, nagy tömegű adatok birtokában, lehetséges olyan mintázatok keresni (és találni), amelyek valamiféle szabályszerűség létezésére utalnak hatalom uralom akaratkonfliktus
elsődleges akarat
másodlagos akarat legitimitásigény irányultság archimédeszi
preferencia célracionális lexikografikus
preferencia nem-mérlegelő tradicionális önértékkel bíró mérlegelő értékracionális önértékkel nem bíró érzelmi interdependens társadalmi kapcsolatok
a résztvevők preferenciakapcsolódásai
preferenciamátrix
kollektív javak = kooperáció játékelmélet társadalmikapcsolat-típus G.H. von Wright
'Norm and action' rutinszerű, habituális beállítódás, orientáció, motiváció szokáserkölcs érdektől függő szokás érdekviszonyok által meghatározott szokás érdekvezérelt cselekvés Max Weber,
Szociológiai alapfogalmak,
in: Gazdaság és társadalom,
KJK, 1987, 37-80.o. cselekvéstípus David Lewis cselekvési
szabályszerűség 1
10
101
11
110
111
112
12
120
121
122
2
20
21
211
22
221
3
30
31
311
312
32
321 1
2
3
4
...
10
11
12
...
20
21
22
23
...
30
31
32
...
110
111
112
...
120
121 rendhez igazodó cselekvés Harry Frankfurt deontikus logika normaösszetevők
______________ ____________________________________
normatípusok ami Webernél kimaradt: társadalmi helyzet
(interdependencia) magjátékok

aszimmetrikus kétszereplős játékok

többszereplős játékok

többalternatívás játékok

ismételt játékok

direkt reciprocitás játékok

indirekt reciprocitás játékok

erős reciprocitás játékok

nem-szigorúan rendezett játékok interdependens helyzetek
preferenciamátrix
kooperálás
dezertálás
evolúciós játékok
stratégiák
tit for tat
értékelési rendszerek
a szankció antinómiája 78 alapjáték, 12/6 magjáték
fogolydilemma
gyáva nyúl
nemek harca
szarvasvadászat
privilégiumjáték
koordinácós játék ami a játékelméletből kimaradt: a (D), a (4) és az (5) modális séma interpretációja a (D') modális séma interpretációja _________________________________ _________________________________ modális logika A (D) modális formula a normatív megnyilatkozások leírására alkalmas. A kérdés az, hogy ha a (D) modális formulának megfelelően nem lehet garantálni a szükségszerűséget/kötelezőséget, akkor van-e más eszköz arra, hogy biztosítani lehessen az A esemény megvalósulását.
A válasz a normák esetében az lesz, hogy az A megnyilatkozásban előírt esemény létrejöttét (vagyis az A igazságának teljesülését) azáltal biztosíthatjuk, hogy a normasértést (vagyis az A esemény ,,nem teljesülését'') szankciók kilátásba helyezésével próbáljuk megakadályozni.
a normában foglalt preskripció csak megengedett állítást jelent => az állíttás "megvalósulásához"szükség van társadalmi többletre, támogatásra, mechanizmusra
ez a mozanat magyarázza a szankció elsődlegességét a norma világában kategorikus norma más cselekvéstől/normától függetlenül, önmagában aktiválódó norma (‘behajtani tilos’ tábla) heteronóm norma a címzett és az autoritás különbözik a rend fogalmának két jelentése:
társadalmi szabály (norma)
társadalmi csoport Ego akarata Alter cselekvése Alter akarata Ego megfogalmaz-e legitimitásigényt? Ego akarata Alter cselekvése Alter akarata akarategyezés Ego akarata Alter cselekvése Alter akarata akaratkonfliktus Ego akarata Alter cselekvése Alter akarata akaratkonfliktus 1) 2) 3) 5) 4) i) Alter nem teszi meg A-t ii) Alter nem teszi meg A-t iii) Alter megteszi A-t iiii) Alter megteszi A-t Ego legitimitásigénye Alter igényvizsgálata Ego másodrendű akarata: Alter fogadja el jogosnak Ego legitimitásigényét Ego elsőrendű akarata: Alter cselekedje A-t megegyezik-e Ego és Alter akarata? Alter elsőrendű akarata: Alter ne cselekedje A-t Alter másodrendű akarata: Alter elfogadja-e jogosnak Ego legitimitásigényét? Alter érvényesnek tartja-e Ego legitimitásigényét? igen igen nem nem igen nem Ego akarata Alter cselekvése Alter akarata akaratkonfliktus Ego hatalmi igénye Alter hatalmi vizsgálata Ego másodrendű akarata: Alter fogadja el Ego hatalmi fölényének Ego elsőrendű akarata: Alter cselekedje A-t Alter elsőrendű akarata: Alter ne cselekedje A-t Alter másodrendű akarata: Alter elfogadja-e jogosnak Ego hatalmi fölényét? Alter elfogadja-e Ego hatalmi fölényét? igen nem Alter másodrendű akarata = Alter engedelmeskedni akar Ego parancsának Ego első- és másodrendű akarata egyaránt teljesül
Alter elsőrendű akarata nem teljesül, másodrendű akarata teljesül Alter másodrendű akarata = Alter nem akar engedelmeskedni Ego parancsának Ego első- és másodrendű akarata egyaránt teljesül
Alter első- és másodrendű akarata sem teljesül Ego első- és másodrendű akarata sem teljesül
Alter első- és másodrendű akarata egyaránt teljesül Ego elsőrendű akarata teljesül
Alter elsőrendű akarata teljesül 2) cselekvés
társadalmi cselekvés
kapcsolat
társadalmi kapcsolat
célracionális
értékracionális
érzelmi
tradicionális
közösség
társulás
harc
szokás
szokáserkölcs
'érdek'
rend
legitimitás
'erkölcs'
konvenció
joghatalom
uralom

konkurrencia
kiválogatódás
legalitás
nyitott kapcsolat
zárt kapcsolat
szervezet
tulajdon
üzem
üzemszervezet
egyesület
intézmény
állam
hierokratikus
egyház ami Webernél itt kimaradt:
társadalmi szerep
komplementaritás: az autoritást és a címzettet/normakövetőt összeköti a norma (W. David Ross & Alvin W. Gouldner)
reciprocitás (legalábbis a Bevezetőben) karizmatikus
tradicionális
racionális/legális/bürokratikus
átértelmezett karizmatikus 8.§ 2.§ 4.§ legitim érvényesség típusai: 7.§ 9.§ 10.§ 16.§ belső lelkiismeret-furdalás a címzettre vonatkozik erkölcsi norma konvencionális norma jogi norma külső közösségi helytelenítés (ítélkezés, exkommunikáció) külső erőszak-alkalmazás (fenyegetés, pénzbírság) elsőrendű norma megengedő norma

tiltó norma

kötelező norma amit Weber tudott, de von Wright nem értett meg: szankció nélkül nincs norma harmadrendű norma másodrendű norma a kibocsátóra vagy a szankcionálóra vonatkozik a szankcionáló szankcionálójára vonatkozik 6.§ Max Weber cselekvéselméleti ontológiája Szakadát István _________________________________________________________
A weberi szociológia és filozófia 90 éve. Max Weber emlékkonferencia
ELTE BTK, Filozófiai Intézet, Bence-terem, 2010. szeptember 2-3. Syi a mérlegelő, racionális beállítódáson alapuló harc résztvevőit ellenfeleknek tekintjük a nem-mérlegelő, nem-racionális beállítódáson alapuló alapuló harc résztvevőit ellenségeknek tekintjük Ego Alter Ego-izmus = önzés közösség ellenség társulás ellenfél beállítódás mérlegelő nem-mérlegelő egoista altruista Alter-izmus = önzetlenség harc kooperáció verseny, versengés, dezertálás
összeütközés, antagonizmus, véleménykülönbség, ellentét, viszály, diszkordancia, veszekedés, vita, félreértés, küzdelem, feszültseg, hitvita, krizis, konfrontáció, erőszak, ellenségeskedés, versengés, konkurencia, divergencia, felkelés, lázadás, forradalom, háború együttműködés univerzalizmus („promiszkuis altruizmus”)

patriotizmus (hazafiság)
tribalizmus (törzsiség)
kronizmus („bajtársiság”)
familiarizmus („családiság”)
"individualizmus" („egyéni-ség”)

egoizmus Garret Hardin:
diszkrimintív altruizmus Bertalan László nyitott kapcsolat zárt kapcsolat célracionális tradicionális értékracionális inkonzisztens (?) üzem -» üzemszervezet
egyesület «—» intézmény 15.§ 17.§ uralmi szervetet
politikai szervezet
állam
hierokratikus szervezet
egyház 5.§ elsajátítás szolidaritáson alapuló kapcsolat 11.§ 12.§ szervezet igazgatási rend -» igazgatási szervezet
szabályozó rend -» szabályozó szervezet 14.§ 13.§ szervezeti rend
alkotmány
területi érvényesség -» területi szervezet syi.hu „ . . . célszerű az uralom fajtáit a rájuk jellemző legitimitásigény szerint megkülönböztetni. . . . Itt az a mérvadó, hogy maga az uralom milyenfajta legitimitásra tart igényt, és saját legitimitásigénye releváns mértékben érvényesül-e . . . ” fegyelem
uralmi szervezet legalitásban való hit (célracionális)
értékracionális hit alapján
indulati töltésű hit alapján
tradíció alapján uralomtípusok (ez már nincs a Bevezetőben) a normába foglalt előírás megvalósulásához társadalmi ösztönzőkre van szükség modális operátorok: törvényszerűség altruizmus- és
kooperációelméletek vágy
akarat
szándék
preferencia
érték
döntés érték beállítottság
beállítódás
motiváció
orientáció
irányultság akarat Richard Jeffrey nem reflektált weberi kategóriák: (rutinszerű, habituális) ami az előadásból kimarad
(Weber az uralom előtt tárgyalja, pedig utána kéne) a rend/norma fogalmilag összekapcsolódik az uralom fogalmával az autoritáson keresztül költséges büntetés fogalma (costly punishment) 1.§ 2.§ 3.§ 4.§ 5.§ 6.§ 7.§ 8.§ 9.§ 10.§ 11.§ 12.§ 13.§ 14.§ 15.§ 16.§ 17.§ szándék indulati, affektív,
emocionális a közgazdaságtan egyik alapfogalma a preferencia, illetve a hasznosság
a preferencia fogalmában elkülönítenek két altípust, az archimédeszi preferencia és a lexikografikus preferencia fogalmát
a két preferenciatípus megfeleltethető a weberi cél-, illetve értékracionalitás fogalmának preferenciatípus cselekvés Weber G.H. von Wright
'Norm and action' 1.§ transzformáció Ego + szubjektív értelem viselkedéshez kapcsolása viselkedés/cselekvés (tenni vagy tartózkodni) Ego + Alter
Egonak a másik (Alter) viselkedéséhez igazodása cselekvés társadalmi cselekvés állapot Weber von Wright módszertani
megfontolások, szempontok, eszközök formális ontológiaépítés (MEO-projekt), OntoClean módszertan (N. Guarino, Strawson, Wiggins), JEPD-elv (Berry Smith)
modális logika, deontikus logika, preferencialogika
magasabbrendű logikák, magasabbrendű fogalmak alkalmazása
reifikáció (apa-apja), szemantikai fogalomcsaládok (szokás-szokásszerű) Nicola Guarino magasabbrendű logika logika mint formális nyelv
mire alkalmazzuk a kvantorokat:
csak változókra, individuumokra, partikulárékra (elsőrendű logika/nyelv/fogalom)
relációkra/függvényekre/osztályokra/univerzálékra (magasabbrendű logika/nyelv/fogalom)
neme-faja/ISA/generikus alá-fölérendeltje reláció másodrendű Jointly Exhaustive and Pairwise Disjoint
(együttesen kimerítő, kölcsönösen kizáró) preferencia magasabbrendű cselekvés rend (5.§) autokefál -» autokefál szervezet
heterokefál -» heterokefál szervezet
autonóm -» autonóm szervezet
heteronóm -» heteronóm szervezet képviseleten alapuló kapcsolat jog társ tulajdon fegyelem társadalmi kapcsolat kapcsolat 3.§ Ego és Alter kölcsönös egymáshoz igazodása Weber kollektív tudat fogalma (Durkheim, Csontos)
információs asszimmetria közgazdaságtana (16.§) szervezet tudat
egyéni tudat
közös tudat
kollektív tudat játékelmélet Max Weber kategóriatana szervezet
Full transcript