Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Zenei formatan

Zenei formatan
by

Zoltan Kerekes

on 30 March 2011

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Zenei formatan

Zenei formatan • A formatan tárgyi célja az egyes művek, illetve azok részleteinek elemzése.
• Mind a helyes előadás, mind a tudatos zenehallgatás feltételezi a mű teljes, tehát a formákra is kiterjedő megértését.
• A mű formájának ismerete meg is könnyíti a műnek az emlékezetbe vésését.
Formatani alapfogalmak Forma
• A zenei műalkotások formáján, gyakorlati szempontból tekintve, a mű részeinek az egymásutánját értjük.
A mű elemei • A zenei műalkotások részekre bontása végső fokon a magában álló zenei hangig hatolhat.
• Azonban a magában álló zenei hangot még a legkisebb résznél is alacsonyabb rendű elemnek kell tekintenünk addig, amíg benne semmi féle művészi tevékenység nem valósul meg.
• A mű alkotó tevékenységből fakadó részének csak a zenei hangoknak egymás között összefüggő csoportjait, ún. kombinációit tekintjük.
• Kombinációalkotás szempontjából a zenei hang tulajdonságai közül a legfontosabb az időtartam és a magasság, az erősség és a színezet csak másodlagos jelentőségű.
• Az egymást követő hangok időtartam-kombinációit – tekintet nélkül a hangok magasságára – ritmusnak nevezzük.
• Magasság – kombinációit – tekintet nélkül a hangok időtartamára – dallamnak nevezzük.
Ritmus • A ritmus-kombinációk lényege nem bizonyos abszolút időtartamú hangok egymásutánja, hanem az egymást követő hangok időtartamának egymáshoz való viszonya Dallam • A dallam lényegét az egymást követő hangoknak hangközökben kifejezhető magasságviszonya teszi ki. Hangköz, hangzat •Különböző magasságú hangok együtthangzó kombinációi a hangközök és a hangzatok.
•A hangköz két, a hangzat három vagy több különböző magasságú hang együtthangzó kombinációja.
•A hangköz és a hangzat lényege a hangmagasságok egyidejű viszonyítása.
Hangsúly, dinamika • Az egymást követő hangok erősség-kombinációi adják a hangsúlyt és a dinamikát.
• Mindkettő a hangerő viszonyításán alapszik.
• A ritmussal kapcsolatos hangsúly-viszonyokat belső dinamikának nevezzük.
• A szerző által előírt hangerő-viszonyokat külső dinamikának nevezzük.
Hangszerelés • Az egymást követő hangok színezet-kombinációja a hangszerelés függvénye. Számunkra legfontosabb formatani szempontból Ritmus, hangsúly, belső dinamika: Egyszerű ütemek: • A kettes és hármas ütemet egyszerű ütemeknek nevezzük.
• A kettes ütem egyenlő időtartamú súlyos és súlytalan lüktetések váltakozásából áll.
pl. I 1´ 2 I 1’ 2 I 1’ 2 I 1’ 2 I 1’ 2 I 1’ 2 I 12 lüktetés = 6 kettes ütem
I 1’ 2 3 I 1’ 2 3 I 1’ 2 3 I 1’ 2 3 I 12 leütés = 4 hármas ütem
• A hármas ütem a hangsúly eloszlása szempontjából háromféle lehet: 1. 1’ 2 3 : egy súlyos és két súlytalan lüktetés (pl. a menüettben - A menüett egy régi 3/4-es lüktetésű francia népi társastánc) 2. 1” 2’ 3 : a kezdő súlyon kívül még a második lüktetés is kap némi nyomatékot ( pl. Sarabande: lassú, hármas lüktetésű, eredetileg spanyol tánc 3. 1” 2 3’ : a kezdősúlyon kívül még az utolsó lüktetés is kap némi nyomatékot ( pl. keringő) Összetett ütemek: • A kettes és hármas ütemeket egyszerű ütemeknek nevezzük. Két vagy több ilyennek egybefoglalása összetett ütemeket ad, amelyekben abszolút az első lüktetésen található, más ütemrészen a csoportosításnak megfelelően relatív súly van.
•Amint az egymást követő lüktetéseket nem érezzük egyenlően súlyosnak, ugyanúgy a súlyos lüktetéseket sem. Négyes ütem: • A kettes ütemek páronkénti csoportosítása a négyes ütem, melyben a lüktetések súlya háromféle:

1” 2 3’ 4

• vagyis a súlyosabb kettes csoport kezdetén az ú.n. abszolút súly, a kevésbé súlyos kettes csoport kezdetén relatív súly van; mindkét csoport második lüktetése hangsúlytalan. Eddigiekkel összehasonlítva: I 1´ 2 I 1’ 2 I 1’ 2 I 1’ 2 I 1’ 2 I 1’ 2 I 12 lüktetés = 6 kettes ütem
I 1’ 2 3 I 1’ 2 3 I 1’ 2 3 I 1’ 2 3 I 12 leütés = 4 hármas ütem
I 1” 2 3’ 4 I 1” 2 3’ 4 I 1” 2 3’ 4 I 12 leütés = 3 négyes ütem
Hatos ütem: • Hármas ütemek páronkénti csoportosítása a hatos ütem (3 + 3)

1” 2 3 4’ 5 6 I 1´ 2 I 1’ 2 I 1’ 2 I 1’ 2 I 1’ 2 I 1’ 2 I 12 lüktetés = 6 kettes ütem

I 1’ 2 3 I 1’ 2 3 I 1’ 2 3 I 1’ 2 3 I 12 leütés = 4 hármas ütem

I 1” 2 3’ 4 I 1” 2 3’ 4 I 1” 2 3’ 4 I 12 leütés = 3 négyes ütem

I 1” 2 3 4’ 5 6 I 1” 2 3 4’ 5 6 I 12 leütés = 2 hatos ütem
2/4 vagy 4/4 • Azonos lüktetésszám mellett összetett ütemben ritkábbak az abszolút súlyok, mint egyszerű ütemben.
• pl. négyes ütemben négy lüktetés telik el egyik abszolút súlytól a másikig, míg ugyanaz a négy lüktetés két kettes ütemben két abszolút súllyal jár.
• A gyakorlatban elég sokszor keverik a két ütemnemet (2/4 vs. 4/4)
Hopp Juliska • Nyilvánvaló, hogy a 3., 7., lüktetés nem abszolút, hanem csak relatív súlyú, tehát a 4/4-es lejegyzés a helyes. Élő ritmus Élő az a ritmus, aminek kezdete, tagoltsága és befejezése van. Kezdés • Kezdés tekintetében megkülönböztetünk súlyos és súlytalan kezdésű ritmusokat. A súlyosan kezdődő ritmusok ismét kétfélék: abszolút (ütemkezdő) vagy relatív (másodrendű) súlyon kezdődőek. (pl. Gavotte: egy régi társastánc, a barokk szvitek része. Jean-Baptiste Lully hozta divatba XIV. Lajos udvarában)
• A súlytalan kezdésű ritmusokat felütéses, vagy ütemelőzős ritmusoknak is szokás nevezni.
• Az ütemfajták sokféleségét tekintve, a felütéses ritmus igen sokféle lehet.
• (ném. Auftact). Olyan kezdése valamely zenemű ritmusának, mely nem a rendes első méreti súllyal kezdődik, hanem a kijelölt taktusnem bizonyos értékét könnyű felütéssel előlegezi, vagyis olyan kezdés, melynek első mérete értékileg hiányos. Minden nemzet használja zenéjében, - kiváltképpen a német . pl. Greensleeves
• A ritmus-kombináció kezdete tehát csak az abszolút súllyal kezdődő ritmusok esetében esik közvetlenül az ütemvonal utáni helyre: minden más ritmus átnyúlik az ütemvonalon.
Tagoltság • A ritmus tagoltságán a benne tükröződő mozgást értjük.
• A ritmus mozgása csak ritkán teljesen egyenletes, legtöbbször hosszabb és rövidebb hangokból áll.
• A hangot követő szünet nem más, mint a szünet előtti hang valóságos hangzásidejének a megrövidítése (artikulációs szünet), eszmeileg azonban a szünetet hozzá kell számítanunk az előtte elhangzott hang értékéhez.
• A szünet tehát ugyanolyan lényeges eleme a ritmuskombinációnak, mint a hangzó hang.
• A hosszú, illetve szünettel rövidített hang a ritmikus mozgás kiszélesedését vagy megnyugvását jelenti.
Zárás • A ritmus befejezése szempontjából megkülönböztetünk súlyos és súlytalan zárást. Belső dinamika • A ritmuson belül megvalósuló súlyviszonyok meghatározzák minden ritmus ú.n. belső dinamikáját.
• Súlyos kezdésű ritmus ereszkedő, súlytalan kezdésű ritmus emelkedő dinamikájú.
• Az összetett ütemek ritmusainak a belső dinamikája az abszolút súly felé haladva növekszik, attól távolodva csökken.
Súly és súlytalan • „Indítás-érkezés, felemelés-letevés, feszültség-oldás, kérdés-felelet, mind olyan fázisváltás, mely nélkül az élet egyetlen mozzanata sem képzelhető el”- mondja Bárdos Lajos.
• Az indítást, feszültséget, lendületet a görögöktől átvett szóval arzis-nak nevezzük.
• Az érkezést, oldást, elernyedést tézis-nek nevezzük.
Összegzés • A mű formai felépítésének megértéséhez szükséges, hogy foglakozzunk a mű melodikájával, ritmikájával, harmóniájával, dinamikájával (belső), hangszerelésével, mert mindezek együttes ismerete adhat csak átfogó képet a darabról. Mindezeket az összetevőket stílushoz kötötten kell vizsgálni, a különféle stílusjegyek ismerete alapján. A szinkópa • Gyakori ritmusképlet, hogy két nyolcadérték fog közre egy negyedértékű hangot, vagy két negyedértékű egy félértékű hangot. E ritmusképlet neve a szinkópa.
• Érdekessége a középső hang viszonylagos hangsúlya, mely ellentétes a páros ütemfajták hangsúlyrendjével.
• Szinkópával találkozunk a „Hull a szilva a fáról” kezdetű dalokban.
• Gyakorlatok : Tanuljunk zenét, 40 o. 136.
Néhány fontosabb zenei kifejezés Abszolút hangmagasság
az ábécé betűivel jelzett hangok magassága, mely rezgésszámokkal fejezhető ki
Basszuskulcs
a negyedik vonalon álló F-kulcs, a mély szólamok lejegyzésére
Crescendo
növekvő erővel
Dallam
a ritmussal együtt a zene központi eleme. Míg a ritmus önmagában is felléphet, a dallam mindig magába foglalja a ritmust is.
Decrescendo
egyre csökkenő hangerővel
Dinamika
a hang erőssége, illetve ennek változása
Éles ritmus
ti – tá-á
Fermata
korona, nyugvójel
G-kulcs
violin-kulcs, egyvonalas g
Hangsúly
általában valamely okból fontos hang kiemelése erősebb hangvétellel. pl. az ütemek első hangja
Kötőív
két azonos magasságú és azonos vagy különböző értékű hangot összekötő ív alakú vonal, az ily módon összekötött hangok az ív elején szólalnak meg
Full transcript