The Internet belongs to everyone. Let’s keep it that way.

Protect Net Neutrality
Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Szakvizsga I.

No description
by

Emese Pásztor

on 5 November 2017

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Szakvizsga I.

#2. Az élethez és az emberi méltósághoz való jog. Halálbüntetés, abortusz, eutanázia
Jogi szakvizsga
felkészítő

Alapjogok
15, 1, 2, 8, 4

#4. A lelkiismereti- és vallásszabadság
2017. szept. 13.
Pásztor Emese, egyetemi tanársegéd
ELTE ÁJK, Alkotmányjogi Tanszék
emese.pasztor@gmail.com
#1 Az alapjogok korlátozásának általános szabályai
#8. A hátrányos megkülönböztetés tilalma és az esélyegyenlőség
#15. Az emberi jogok nemzetközi védelmének rendszere
#-1 Az alapjogok fogalma és rendszere
emberi jogok/ alapjogok/ alanyi alapjogok
morális tartomány
HATÁROK
jogi értelemben vett elismertség
jogok generácói
XVIII. szd. vége - XIX. szd. eleje
XIX. szd. vége - XX. szd. eleje
XX. szd. második fele -
Alapjogi jogviszony - Ki a jogosult, ki a kötelezett?
Á
P
alapjogi jogképesség
(természetes/ jogi személyek)
alapjogi cselekvőképesség
belátási képesség
21/1996. (V. 17.) AB határozat
alapjogok szerkezete
Szubjektív
Objektív
Intézményvédelmi
Alanyi
+
-
#0 Az alapjogok védelme
Forrás:
Somody, Szabó, Székely: Moving away from the security-privacy trade-off. The use of the test of proportionality in decision support.
In: Surveillance, Privacy and Security, p. 158. Routledge, 2017.
Hazai fórumok
Európai / nemzetközi
fórumok
NGOk/ civil szféra
Alaptörvény
I. cikk
(1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani.
Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.
Van-e olyan kérdés egyáltalán, ami nem függ össze az alapjogokkal?
Párhuzamos alapjogvédelem
1950 - az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezmény
[1993. évi XXXI. tv.]
1966 - Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (ENSZ) [1976. évi 8. tvr.]
1966 - Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (ENSZ) - [1976. évi 9. tvr.]
2000 - Alapjogi Charta
- 2007. évi CLXVIII. tv.
d) Alapjogi Charta

6. CIKK
(1) Az Unió elismeri az Európai Unió Alapjogi Chartájának 2000. december 7-i, Strasbourgban 2007. december 12-én kiigazított szövegében foglalt jogokat, szabadságokat és elveket;
e Charta ugyanolyan jogi kötőerővel bír, mint a Szerződések.
(...)
(2)
Az Unió csatlakozik az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez
. Ez a csatlakozás nem érinti az Uniónak a Szerződésekben meghatározott hatásköreit.

integráció funkciójának lassú változása
az uniós jog és az emberi jogok összhangjának biztosítása

51. CIKK
Alkalmazási kör

(1) E Charta rendelkezéseinek
címzettjei
– a szubszidiaritás elvének megfelelő figyelembevétele mellett –
az Unió intézményei, szervei és hivatalai, valamint a tagállamok annyiban, amennyiben az Unió jogát hajtják végre.
Ennek megfelelően saját hatáskörükben és a Szerződésekben az Unióra ruházott hatáskörök korlátain belül tiszteletben tartják az ebben a Chartában foglalt jogokat és betartják az abban foglalt elveket, valamint előmozdítják azok alkalmazását.

horizontális hatály?
a kérdés, hogy az uniós jog alkalmazása a Chartába ütközik-e
b) PPJE

1966 ENSZ KGY
jogok, melyek védelmére a szerződő államok kötelezettséget vállaltak
ellenőrzése:
Emberi Jogi Bizottság

funkció:
1.
jelentések
vizsgálata
2.
bejelentések
vizsgálata (alávetés - "magára nézve kötelezőnek ismeri el" a Bizottság joghatóságát)

1:
évente jelentés az ENSZ Főtitkárnak
az Egyezségokmányban foglalt jogok érvényesítése érdekében tett
intézkedésekről
ENSZ főtitkár
megküldi az Emberi Jogi Bizottságnak
(rendkívüli esetben: gyorsjelentés)

2: csak részes államok
- részes állam bejelentést tesz a másik részes álamnak a PPJE végrehajtásának elmulasztása miatt
- bejelentés átvétele + 3 hónapon belül az átvevő állam írásban ad magyarázatot
- 6 hónap alatt rendeződnie kell
- ha nem: bármely fél a Bizottsághoz fordulhat
- Emberi Jogi Bizottság megtárgyalja - zárt ülés, közvetítő szerep, békés megoldás


létezik egyéni panaszjog is (ha a belső jogorvoslatokat kimerítették és a jogsérelmet más nemzetközi szervezet nem vizsgálja)
a Bizottság külön dönt az elfogadhatóságról és az ügy érdeméről (nincs formális kötelező erő)
c) GSZKE

jelentések
ENSZ Főtitkár
Gazdasági és Szociális Tanács

a) az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezmény

Európa Tanács
(
Treaty Office
: http://www.coe.int/en/web/conventions/)
Emberi Jogok Európai Bírósága
a jogsérelmet szenvedett személy közvetlenül áll szemben az egyezménysértő állammal
Egyezményben foglalt jog sérelmének megállapítása, igazságos elégtétel


Feltételek:
Egyezményben rögzített jog sérelme
személyes érintettség
belső jogorvoslatok kimerítése
jogerős ítélet + 6 hónapon belül
részes állammal szemben
Eljárás:
egyesbíró
- elfogadhatatlanság
háromtagú tanács
- elfogadhatatlanság/ egyszerű ügyekben ítélet
héttagú
Kamara
- érdemi döntés
tízenhéttagú
Nagykamara
(GC) - ezzel szemben nincs további jogorvoslat
a végrehajtást a
Miniszteri Bizottság
ellenőrzi
korlátozható és korlátozhatatlan jogok
AB-gyakorlat [korábbi határozatok sorsa a 4. módosítás után]
At. I. cikk
(3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat
törvény
állapítja meg. Alapvető jog
más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében
, a
feltétlenül szükséges mértékben
, az elérni kívánt céllal
arányosan
, az alapvető jog
lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható
.
64/1991. (XII. 17.) AB határozat
speciális tesztek:
közérdekűségi teszt
ésszerűségi teszt
összehasonlító teherpróba
közvetlen és nyilvánvaló veszély tesztje
uszítási teszt....
különleges jogrend
a fentieken túlmenően is korlátozható az alapjogok gyakorlása, bizonyos kivételekkel (
emberi méltósághoz való jog, élethez való jog, kínzás tilalma, eljárási alapjogok...)
velünk született méltóság + jog a méltóság megőrzéséhez
"Az emberi méltósághoz való jog azt jelenti, hogy van az egyén autonómiájának, önrendelkezésének egy olyan mindenki más rendelkezése alól kivont magja, amelynél fogva az ember alany marad és nem válik eszközzé vagy tárggyá." [64/1991. (XII. 17.) AB határozat]
komplex védelem: a személyiség egészére, minden lényegi aspektusára kiterjedően - belső és külső szféra
(magánélet és szociális megnyilvánulások)
feltétel nélkül, egyenlően
1. Önállóan védett jogok, melyek a méltósághoz tapadnak
kínzás, embertelen, megalázó bánásmód tilalma
magánszférajogok (magánlakás, magántitok,személyes adatok, jóhírnév)
személyes szabadság
2. Az anyajogból kibontott további aspektusok
önrendelkezés
(információs önrendelkezési jog, eü önrendelkezési jog)
általános cselekvési szabadság
személyiség szabad kibontakoztatása
tájékozott döntéshozatal
- feljebb tolódó korhatár
- "önsorsrontó döntések" - akár teljes tilalom
abszolút védelem az élet és a méltóság egységének
DE: lőfegyverhasználat, jogos védelem
Halálbüntetés - EJEE és Alapjogi Charta is tiltja, vízválasztó - 23/1990. (X. 31.) AB határozat
az élet elvétele fogalmilag önkényes, lényeges tartalom, minden alapjog előfeltétele
Abortusz
- magzati jogalanyiság kérdése
önrendelkezési jog
vs.
az állam életvédelmi kötelezettsége
A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény
- kompromisszum a 12. hétig ("súlyos válsághelyzet")
At. II. cikk
Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz,
a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.
Eutanázia
- Mi történik, ha élet és méltóság szembekerül?
önrendelkezési jog
vs.
az állam életvédelmi kötelezettsége
Eütv.: az ellátás visszautasításának joga
Önkéntes passzív eutanázia, amennyiben
a) életmentő
b) életfenntartó
beavatkozást utasít vissza
alaki feltételek
alkotmányos funkciója és gyakorlati alkalmazhatatlansága
"A betegség természetes lefolyását lehetővé téve az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség,
ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül
– megfelelő egészségügyi ellátás mellett is –
halálhoz vezet és gyógyíthatatlan."
formális jogegyenlőség
esélyegyenlőség
hátrányos megkülönböztetés tilalma
pozitív diszkrimináció
XV. cikk
(1)
A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.
(2) Magyarország
az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés
, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel
nélkül biztosítja.
(3)
A nők és a férfiak egyenjogúak.
(4) Magyarország az
esélyegyenlőség
és a t
ársadalmi felzárkózás
megvalósulását
külön intézkedésekkel segíti.
(5) Magyarország
külön intézkedésekkel védi
a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.

az emberi méltóságot sértő különbségtétel tilos
nem egyforma, hanem az érintettek egyéni helyzetét figyelembe vevő eljárás
egyenlőket egyenlőkként - különbözőket különbözőkként
Akkor ezek szerint mindenfajta megkülönböztetés tilos?
Kinek kell megtartania?
EBH
viszonylagos függetlenség
bizonyítás, szankciók
közérdekű igényérvényesítés
Egy nyomdaipari cég főnöke, Jancsi nagyszabású házibulit rendez otthonában, ahová családtagjait,
barátait és valamennyi alkalmazottját meghívja, kivéve az arab származású informatikus kollégáját. Bár neki nincs személyes ellentéte a munkatársával,
kifejezetten kiváló munkaerőnek tartja, de mivel sógora a madridi terrortámadásban vesztette életét,
nem akarja a kollégája meghívásával felkavarni a tragikus emlékeket.
Milyen magatartások sértik?
4. § Az egyenlő bánásmód követelményét
a)
a magyar állam,
b) a helyi és kisebbségi önkormányzatok, ezek szervei,
c) a hatósági jogkört gyakorló szervezetek,
d) a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek,
e) a közalapítványok, a köztestületek, valamint munkavállalók és munkáltatók érdekképviseleti szervezetei
f) a közszolgáltatást végző szervezetek,
g) a közoktatási és a felsőoktatási intézmények (a továbbiakban együtt: oktatási intézmény),
h) a szociális, gyermekvédelmi gondoskodást, valamint gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó személyek és intézmények,
i) a muzeális intézmények, a könyvtárak, a közművelődési intézmények,
j) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a magánnyugdíjpénztárak,
k) az egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltatók,
l) a pártok, valamint
m) az a)–l) pontok alá nem tartozó költségvetési szervek
jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során (a továbbiakban együtt: jogviszony) kötelesek megtartani.
5. § Az egyenlő bánásmód követelményét a 4. §-ban foglaltakon túl
az adott jogviszony tekintetében
köteles megtartani,

a) aki
előre meg nem határozott személyek számára szerződés kötésére ajánlatot tesz vagy ajánlattételre felhív,
b) aki az
ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben szolgáltatást nyújt vagy árut forgalmaz,
c) az
állami támogatás felhasználása során létrejövő jogviszonyai tekintetében az állami támogatásban részesülő egyéni vállalkozó, jogi személy,
illetve jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet
az állami támogatás igénybevételétől kezdődően mindaddig, amíg az állami támogatás felhasználását az arra jogosult szerv a rá vonatkozó szabályok szerint ellenőrizheti, valamint
d)
a munkáltató
a foglalkoztatási jogviszony, az utasításadásra jogosult személy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, illetve az ezekkel közvetlenül összefüggő jogviszonyok tekintetében.
Hogyan döntjük el, hogy alkotmányosan megengedhető-e?
1. közvetlen hátrányos megkülönböztetés
2. közvetett hátrányos megkülönböztés
3. zaklatás
4. jogellenes elkülönítés
5. megtorlás
8. § Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport
valós vagy vélt
a) neme,
b) faji hovatartozása,
c) bőrszíne,
d) nemzetisége,
e)14 nemzetiséghez való tartozása,
f) anyanyelve,
g) fogyatékossága,
h) egészségi állapota,
i) vallási vagy világnézeti meggyőződése,
j) politikai vagy más véleménye,
k) családi állapota,
l) anyasága (terhessége) vagy apasága,
m) szexuális irányultsága,
n) nemi identitása,
o) életkora,
p) társadalmi származása,
q) vagyoni helyzete,
r) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama,
s) érdekképviselethez való tartozása,
t)
egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője
(a továbbiakban együtt: tulajdonsága)
miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint
amelyben
más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport
részesül, részesült vagy részesülne.
Ésszerűségi teszt
7. §
(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az olyan magatartás, intézkedés, feltétel, mulasztás, utasítás vagy gyakorlat (a továbbiakban együtt: rendelkezés) nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét,
a) amely a hátrányt szenvedő fél
alapvető jogát
másik alapvető jog érvényesülése érdekében, elkerülhetetlen esetben korlátozza, feltéve, hogy a korlátozás a cél elérésére alkalmas és azzal arányos,
b) amelynek a
z a) pont hatálya alá nem tartozó esetekben tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van.
tény
§
Alkalmazás
Minősítés
eredete
kapcsolódási pontok az emberi méltósággal
személyiség szabad kiontakoztatása - a személyiség egészét átfogja, az identitás meghatározó eleme
sokrétűsége
At. VII. cikk
(1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a
vallás vagy más meggyőződés

szabad megválasztását
vagy
megváltoztatását
és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon,
akár egyénileg, akár másokkal együttesen
, nyilvánosan vagy a magánéletben
kinyilvánítsa
vagy
kinyilvánítását mellőzze,

gyakorolja
vagy
tanítsa
.
XVI. cikk
(2) A szülőknek
joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést.
Lelkiismeret
vallás
vallási egyesülési jog - a közösségi vallásgyakorlás szabadsága a jogi elismerés igényével
az állam világnézeti semlegessége (de nem közömbössége!)
VII. cikk
(2) Az azonos hitelveket követők vallásuk gyakorlása céljából sarkalatos törvényben meghatározott szervezeti formában működő
vallási közösséget
hozhatnak létre.
(3)Az állam és a vallási közösségek
különváltan
működnek. A vallási közösségek önállóak.
(4)
Az állam és a vallási közösségek
a közösségi célok elérése érdekében
együttműködhetnek
. Az együttműködésről a vallási közösség kérelme alapján a
z Országgyűlés dönt
. Az együttműködésben részt vevő vallási közösségek
bevett egyházként működnek.
A bevett egyházaknak a közösségi célok elérését szolgáló feladatokban való részvételükre tekintettel
az állam sajátos jogosultságokat biztosít.
(5) A vallási közösségekre vonatkozó közös szabályokat, valamint az együttműködés feltételeit, a bevett egyházakat és a rájuk vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
együttműködő elválasztás
nem azonosul
nem foglal állást
nem fonódik össze
vallási közösség: 1. bevett egyház
2. vallási tevékenységet végző szervezet
Az egyházkénti elismerés feltételei
14. § A vallási tevékenységet végző szervezetet az Országgyűlés egyházként ismeri el, ha

a)
elsődlegesen
vallási tevékenységet végez,
b) tanításának
lényegét tartalmazó hitvallása és rítusa van,
c) legalább
ca)
százéves nemzetközi működéssel rendelkezik
vagy
cb)
húsz éve szervezett formában, vallási közösségként működik Magyarországon és Magyarország lakosságának 0,1 százalékát elérő taglétszámmal rendelkezik,
d) elfogadott belső szabálya van,
e) ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta vagy kijelölte,
f) képviselői nyilatkoznak arról, hogy az általuk gyakorolni kívánt tevékenység nem ellentétes a 6. § (4) és (5) bekezdésével,
g) tanai és tevékenységei nem sértik az ember testi-lelki egészséghez való jogát, az élet védelmét, az emberi méltóságot,
h) a vallási tevékenységet végző szervezettel szemben – működése során –
nemzetbiztonsági kockázat nem merült fel
és
i) a közösségi célok érdekében történő együttműködés iránti szándékát és annak hosszú távú fenntartására való képességét különösen alapszabálya, tagjainak száma, a kezdeményezést megelőzően a 9. § (1) bekezdése szerinti területeken végzett tevékenysége és az ilyen tevékenységnek a lakosság nagyobb csoportja számára való hozzáférhetősége bizonyítja.
Eljárásrend problémái
Összehasonlító teherpróba
Tehető-e kivétel az általános magatartási szabályok alól a lelkiismereti szabadság érdekében?

1. a hittételhez való kapcsolódás szorossága
2. mennyiben érint harmadik személyeket?
39/2007. (VI.20.) AB határozat (kötelező védőoltás)


Full transcript