Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Móricz Zsigmond: Hét krajcár

No description
by

Noémi Gleichner

on 2 April 2014

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Móricz Zsigmond: Hét krajcár



∙ 1879­ben Tiszacsécsén született.

∙ A család­anyagi gondjai miatt Prügyre, Móricz Zsigmond

Tiszaistvándiba költözött.

∙ 1890­től a debreceni Református Kollégiumban, majd 1892­

től Sárospatakon tanul, ahol nem érzi jól magát.

∙ 1899­ben Kisújszálláson érettségizik, író szeretne lenni.

Debrecenben református teológiát és jogot tanul, a jogot

Pesten folytatja.

∙ 1903­tól Az Újság gyerekrovatának vezetője. Első sikere a

Hét krajcár (1908), mely a Nyugat első számában jelenik meg.
Az íróról:
Elbeszélésmód:
Az író tételmondatokkal kezdi művét:"Jól rendelték az

istenek, hogy a szegény ember is tudjon kacagni. Nemcsak

sírás­rívás hallik a putriban, hanem szívből jövő kacagás is

elég. Sőt az is igaz, hogy a szegény ember sokszor nevet,

mikor inkább volna oka sírni."

∙ Eleinte felnőtt szemszögből látjuk az eseményeket, majd

perspektívaváltás következtében a kisfiú nézőpontjából

folytatja, tehát E/1. személyben (ez hitelesebb,

személyesebb, mint 3. személyű elbeszélésmód).

∙ Az első 5 és az utolsó 2 bekezdés adja a novella keretét: az

expozícióban a szegénység hangulatát érzékelteti az

elbeszélő, a zárlatban magyarázatokat kapunk: a sok

kacagás valójában a nyomorúságnak a gyermek előtt való

leplezésére szolgál.

∙ Az előadásmódban meghatározó: tömörség, szükszavúság,

sűrítés.

∙ A Hét krajcárban az idillt és a tragikumot egyszerre ábrázolja

az elbeszélő: kacaj és fuldoklás, nevetés és köhögés, öröm

és nyomor vonul végig párhuzamosan a novellán.
Stílusa, jellemzése:
Naturálisan, reálisan ábrázolja a környezetet és a családot.

Bemutatja a szegények nyomorúságos életét.

∙ A novella stílusa művészien egyszerű. A szavak egy része a

mesék hangulatát idézi:pl.:terülj asztalkám, csudák csudája.

Más szavak a gyermeknyelvből valók, vagy játékos

kicsinyítések:pl.:huncut krajcárkák, csigabiga­csalogató. Az

idegen szavak a környezet hangulatát mutatják

be:pl.:almárium­üveges szekrény, sparhert­tűzhely.

∙ Szóhasználatban a népnyelvből merít, a népi, paraszti

környezet érzékleltetésére. Ezt egyrészt a kiejtés szerinti

(fonetikus) írámód segítségével (vót, asse, oztán, ozsonnaidő,

lyányom), másrészt tájjellegű szavak használatával (putri,

duggatni, kapafőd) éri el.

∙ Párbeszédekre épül, ez érzékletessé, élővé teszi a művet.
Témája:
A szegénység, a napszámos család nyomora, a mindennapi

szükségletek hiánya

Tartalma:

Az édesanyának 7 krajcárra van szüksége ahhoz, hogy

mosószappant vásároljon, hogy kimoshassa férje ingeit. Kisfiával

együtt keresi a pénzt, de csak hatot találnak (3­at a gépfiókban, 1­

et az almáriumban, az ötödiket az apuka­,a hatodikat az anyuka

kabátzsebében). A hetedik krajcárt a koldustól kapják, de hiába,

mert beesteledett és nincs pénzük lámpaolajra sem.

Szerkezete:

∙ Expozíció: A Soós­család bemutatása

∙ Bonyodalom: Nincs pénz mosószappanra

∙ Kibontakozás: A krajcárok keresése, ami a gyerek

számára csak móka és kacagás, de az anyjának fájdalmas

tevékenység, hiszen szörnyű a szegénység és beteg is volt.

∙ Tetőpont: A koldustól kapnak segítséget, vagyis a 7.

krajcárt (ez a nyomorúság ábrázolásának is tetőpontja)

∙ Megoldás: A hét krajcár összegyűlt, de már sötét van és

lámpaolajra sincs pénz
Móricz Zsigmond: Hét krajcár
∙ motívum­a címben szereplő szám a hét (meseszám), a nagy

szegénység legyőzése nagy feladat számukra, mint a

mesékben egy hősnek legyőzni a hétfejű sárkányt

∙ környezet leírása (lakás, bútorzat, ruhák)

∙ konfiktus­szükség és szegénység között, az anya játékra

fordítja a szomorúságot, mosolyog sírás helyett, mert nem

akarja éreztetni kisfiával elkeseredettségét

∙ alaphelyzet­nincs pénz, siratnivaló a szegénység, a koldus

ad alamizsnát­a befejezés:csattanó (váratlan), aki kérni jött,

az adja a pénzt
A cselekmény alkotóelemei:
A cselekmény tartópillére:
AZ ELLENTÉT (az egész művön keresztül)

∙ Sírnivaló, amit az anya tesz <­­> kacagva teszi

∙ Boldognak tűnik a családi idill: szeretik egymást, játszanak <­

­> a keserves szegénység tragédiája

∙ Nincstelenség, szegénység <­­> anya lelki nemessége,

gazdagsága

∙ Felnőtt, visszaemlékező férfi <­­> hajdani kisfiú

gondolkodásmódja

A gyerek elhitte, hogy a pénzkeresés játék. A felnőtt, aki

visszapergeti az eseményeket, már megérti édesanyja hajdani

magatartását, a kacagás mögé lát.
Szereplők:
Anya: Lelki gazdag, óvja a fiát a szegénység tudatától, a szomorú

valóságtól, hiszen olyan kicsi még, joga van a boldogsághoz, a

játékhoz. A gyerek miatt nyeli könnyeit, játékkal takarja a valóság

tragikus világát.

Kisfiú: Felnéz anyjára, vidám, jókedvű a pénz keresése közben.

Eleinte cukorkára akarta költeni az almáriumban lévő krajcárt,

aztán lelkiismeretessége miatt mégsem csente el a pénzt. A

felnőtten visszemlékezőről tudjuk, hogy nagyon szerette és

felnőttként értette meg igazán édesanyját.

Koldus: Jellemét, jószívét, emberségét beszédén keresztül

ismerjük meg. Adakozó, kedves, adományával hangsúlyozza a

család nyomorát.
Köszönjük a figyelmet!:)
VÉGE
Full transcript