Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Copy of A realizmus irányzata

No description
by

Jane Eyre

on 31 August 2013

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Copy of A realizmus irányzata

A realizmus irányzata
Az irányzat jellemzői
A realizmustól a naturalizmusig
Jelentösebb realista írok
Honoré de Balzac
1799 (Tours) – 1850 (Párizs)
Jókai Mór
1825 (Komárom) – 1904 (Budapest)
Stendhal
(Marie-Henri Beyle)
1783 (Grenoble) – 1842 (Párizs)
Émile Zola
1840 (Párizs) – 1902 (Párizs)
Guy de Maupassant
(1850-1893)
Realizmus az irodalomban
A realizmus a 19. század közepén kialakult, a valóságnak átfogó, hű, és a jellemző vonásokat kiemelő ábrázolására törekvő művészeti, irodalmi irányzat. A név a latin real ('valós') szóból származik.
A romantikával közel egyazon időben született, a 19. század elején, első harmadában.
Mindkét irányzat forrása a csalódás, az illúzióvesztés.
A romantikus írókkal ellentétben a realista írók mintegy szembefordulnak saját korukkal, s az a törekvésük, hogy az
emberi és társadalmi valóságot minden eszményítéstől mentesen, minél hitelesebben ábrázolják.
· A realizmus nem bírál, csak megmutat. Ezt a jellemvonást, csak a realizmus fejlődésének második fázisa, a kritikai realizmus lépte át.
Jellemzői:
· A valóság bemutatásához az egyik legegyszerűbb eszközt, a hosszas, részletező leírásokat választja.
· Minden apró részletet nagy műgonddal részletez.
· "Hősei" hétköznapi tulajdonságokkal bíró típusok.
· A cselekmények izgalma helyett a főhős lelkét ábrázolja.
· A realista író mindig hihetetlen pontossággal, és precizitással készül fel műve megírására (például pszichológiai, és biológiai előtanulmányokkal)
· A realista művészeknek az a céljuk, hogy a társadalom életének alapvető, lényeges összefüggéseit, az
események s az egyes emberek legjellemzőbb, tipikus vonásait tárják fel.
· A realista irodalom csaknem egyidőben jelentkezett az orosz és a francia irodalomban. Franciaországban először Stendhal regényeiben, elsősorban a Vörös és fekete címűben jelent meg a realizmus célkitűzése,
· A realizmus uralkodó irodalmi műfajai a regény és a novella.
· A realizmus egyik tipikus műfaja a karrierregény más néven fejlődésregény mely egy fiktív életrajzi regény.
A XIX. század legelterjedtebb formája a regény, innentől üzletnek számít az írás, meg lehet belőle élni.
· Oroszországban az ukrán származású Gogol teremtette meg a realizmust. Dosztojevszkij később azt állította: "Mindnyájan Gogol köpönyegéból bújtunk elő."
· Jelentősebb orosz írók:
- Nyikolaj Vasziljevics Gogol
- Lev Nyikolajevics Tolsztoj
- Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
- Anton Pavlovics Csehov
Az angol realista irodalom a viktoriánus időkben virágzott, nagy jelentőségű képviselői: Charles Dickens, Thackeray és a Bronte-testvérek voltak, bár ez utóbbiak erősebben kötődnek a romantikához.
A magyar irodalomban Eötvös József és Kemény Zsigmond művei képviselték ezt az irányzatot.
· Francia regényíró, a francia realista regény megteremtőinek egyike, neve a világirodalom legjelentősebb alakjai között szerepel.
· Apja: Bernard-François, Édesanyja: Anne-Charlotte-Laure Sallambier
· Álnevek alatt, megélhetési célból kb. harminc romantikus ponyvaregényt publikált. Betűöntödét alapított, ebbe a vállalkozásba belebukott. 1829-ben sikert aratott A házasság fiziológiája című könyve, és ugyanekkor jelent meg a „Huhogók” című történelmi regénye.
Művei:
· 1841: Emberi Színjáték
· Jelenetek a -magánéletből, - vidéki életből, - párizsi életből
· XIX. századi francia író. Egyike a realizmus első képviselőinek Vörös és Fekete (Le Rouge et le Noir, 1830), illetve A pármai kolostor (Le Chartreuse de Parme, 1839) című regényeiben.
· Jómódú, királyhű polgárcsaládból származott, őt azonban már gyermekkori lázongásai szembefordították családja konzervatív nézeteivel, a jakobinusokhoz vonzódott. Szülei a nevelését középszerű francia nevelőkre bízták. Későbbi műveire semmilyen hatással nem voltak szülei.
· 1799-ben Párizsba költözött. Rokoni segítséggel Napóleon hivatalnoka, majd katonája lett. Részt vett az olaszországi győztes hadjáratban, a milánói bevonulás élete legnagyobb élménye volt, majd Michaud tábornok hadsegéde lett. Az amiens-i békekötés után a hadseregből kilépett, de 1812-ben már megint elkísérte a vezérkart Oroszországba.
· Művei:
- Armance (1827)
- Vörös és fekete (Le Rouge et le Noir) (1830, 1831 és 1870)
- A pármai kolostor (La Chartreuse de Parma) (1839-1846)
· Jókai regényeinek befogadását, értelmezését a keletkezésüktől az utóbbi évtizedekig a realista és a romantikus stílus kettőssége határozta meg.
· A realizmus a szakirodalom szerint Jókai anekdotizmusában és a zsánerképek rajzában (vagyis a népies életképekben) mutatkozik meg. Míg Jókai a főszereplőket erősen stilizálva rajzolja meg, addig a mellékszereplőkben egy-egy jellegzetes (legtöbbször népies) alakot mutat be, az életképekben pedig a nép környezetét, tevékenységi formáit, gondolkodásmódját mutatja be. Jókai népiessége és realizmusa ezek szerint egy tőről fakadnak.
A XIX. század népszerű francia írója. Normandia területén nőtt fel. Évekig hivatalnok volt, majd írásaiból élt. Több mint 30 kötetnyi mesét, novellát, regényt és színdarabot publikált. A modern novella egyik atyjának is tartják. Gustave Flaubert ismertette meg a Médani fiatalok írócsoportjával. Jól ismerte a társadalom szinte minden rétegét. Életműve átment a realizmusból a naturalizmus felé. Utolsó éveiben beteg volt, egy elmegyógyintézetben halt meg.
· Regényei:

- Une vie (1883) (Egy asszony élete)
- Bel-Ami (1885) (A szépfiú)
- Mont-Oriol (1887) (Mont-Oriol v. Oriolhegy)
- Pierre et Jean (1888) (Péter és János)
- Fort comme la mort (1889) (Erős, mint a halál)
- Notre Cœur (1890) (Az ember szíve)
· Francia regényíró és művészeti kritikus. A világirodalom jelentős alkotója, a naturalista irányzat megteremtője volt.
· A 19. sz. második felében, de még a 20. sz. elején is több európai irodalomban új irányzatként jelentkezett a naturalizmus. Franciaországban korszakmeghatározó jelentőségre tett szert. Filozófiai alapja a pozitivizmus.
· Művei:
· Rougon-Macquart család regényciklusa:
- A Patkányfogó (1877)
- Nana (1880)
- A Hölgyek Öröme (1883)
- Germinál (1885)
- Pascal doktor (1893)
- A pénz (1891)
Székely Bence, 2012. nov. 19
Full transcript