Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Információ, koordináció, tudás

No description
by

Syi

on 1 January 2017

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Információ, koordináció, tudás

Valószínűleg a humorista sem gondolta, hogy egy ártatlan viccéből tömegpszichózist kiváltó önbeteljesítő jóslat lesz. Pedig így történt. 1973 decemberében Carson a saját tévéműsorában ezt mondta:
Tudják, mi tűnik el a szupermarketek polcairól? A vécépapír. Az Egyesült Államokat akut vécépapírhiány sújtja.














Bár ez tényleg nem vicces, komolyan venni nyilván nem kellett volna. A vécépapír épp olyan alapszükségleti cikk, mint a KKK-termékek (kurvák, kenyér, kábítószer), így elképzelhetetlen, hogy egy jól működő piacgazdaságban ne lehessen kapni valamit, amire ekkora állandó igény van. Az emberek mégis elhitték, amit Carson mondott, így aki látta a műsort, azonnal rohant a szupermarketbe, hogy felvásárolja a vécépapír-készleteket.
Másnap délre sehol sem lehetett vécépapírt kapni az USA-ban.
A hisztéria hatására Carson élő adásban kért bocsánatot a viccelődésért, így jelezve, hogy természetesen nem gondolta komolyan az áruhiányt. De hát ki hitte el neki? Addigra már tényleg vadászni kellett a vécépapírt: az áruházak ugyan azonnal feltöltötték a készleteket, de az emberek még emlékeztek rá, hogy tegnap nem lehetett kapni, így a nap végére mindig lecsupaszították a polcokat. Csak három hét múlva állt helyre a rend.
információs aszimmetria
Milyen sapka van rajtad?
Akerlof tragacspiaca
információs egyenlőtlenség
hiányos információ
megcsalt férjek
köztudott tudás
George A. Akerlof: The Market for 'Lemons': Quality Uncertainty and the Market Mechanism. Quarterly Journal of Economics 84 (3): 488–500, 1970.
kontraszelekció
információs szimmetria
információs aszimmetria
irodalom
Vevők rezervációs ára (Ft) Eladók rezervációs ára (Ft)
_____________________________________________________________________________
Rossz minőségű autó 200 000 100 000
Jó minőségű autó 600 000 500 000
tökéletes információs helyzet:
a vevők pontosan ismerik a kocsik minőségét




a tökéletes információ miatt a tragacspiac két külön alpiacra oszlik: kialakul a jó kocsik és rossz kocsik piaca




az eladói verseny miatt a két piacon az előadói rezervációs árszinteken alakul ki a kétfajta kocsi piaci ára (100eFt, illetve 500eFt szinten
egyenlőtlen információs helyzet, információs előny:
a vevők nem ismerik a kocsik minőségét (csak annyit tudnak, hogy a jó és rossz kocsik megoszlása 50-50%)



a vásárlók a két minőségre vonatkozó rezervációs áruk számtani átlagát hajlandóak megadni egy autóért, vagyis: 0,5x200eFt + 0,5x600eFt = 400eFt



Ebben a helyzetben a jó minőségűkocsik tulajdonosai kivonulnak a piacról (hiszen a rezervációs áruk alá süllyed a piaci ár), emiatt a piac konkraszelektált lesz, csak a rossz kocsik maradnak meg



A jó kocsik kivonulásával a vevők rájönnek arra, hogy csak rossz kocsik maradtak a piacon, ami után ők is leviszik az árajánlataikat 200eFt-ra. Erre a rossz kocsik tulajdonosai közt kialakuló eladói verseny miatt az árszint leesik az eladói rezervációs árra, 100eFt-ra



Minden rossz kocsi elkel, minden jó kocsi megmarad. Ez társadalmilag rossz, mert a jó kocsik parlagon hevernek.



Ha a vevői rezervációs ár 900eFt lenne, akkor az átlagos vevői árajánlat 550eFt lenne, és ebben az esetben a jó kocsikat is el lehetne adni
Vagyis mindig meg lehet fogalmazni egy tragacsfeltételt.
közös tudás
Szántó Zoltán. Kontraszelekció és erkölcsi kockázat a politikában. in Közgazdasági Szemle, LVI. évf., 2009. június. 563–571. o. -- 05szanto.pdf
politikai kontraszelekció
Gömöri András: Információ és interakció. Bevezetés az információs aszimmetria közgazdasági elméletébe. Typotex, Budapest, 2001
Mészáros József, Játékelmélet, Gondolat,
Spence jelzésmodellje
Gömöri András: Információ és interakció. Bevezetés az információs aszimmetria közgazdasági elméletébe. Typotex, Budapest, 2001
Spence, A. M. 1974 Market Signaling, Harvard University Press, Cambridge
Stiglitz biztosítási modellje
Gömöri András: Információ és interakció. Bevezetés az információs aszimmetria közgazdasági elméletébe. Typotex, Budapest, 2001
Stiglitz, J. E.-Weiss, A. 1981 "Credit Rationing in Markets with Imperkect Information", The American Economic Review, 71 (3).
SIMONOVITS ANDRÁS. Nyerhet-e mindenki az újraelosztásban? Kötelező biztosítás és aszimmetrikus információ. in Közgazdasági Szemle, LIII. évf., 2006. október (873–879. o.) -- 2simonovits.pdf
A bérleti díj meghatározásánál a tulajdonosnak számos bizonytalansági tényezővel is kalkulálnia kell. Nem tudhatja biztosan, az időjárás kedvez-e a termésnek. Ez esetben ugyanis érdemes volna elgondolkodnia azon, a várható termés minősége és mennyisége alapján kérje-e a bérlőtől a díjat. Az eredményt azonban a kereslet és a kínálat is befolyásolhatja. Kiszámíthatatlannak tűnik az is, hogy a bérlő milyen szaktudással, igyekezettel műveli meg a földet. Hasonló a szituáció a munkavállaló és a munkaadó szerződésekor, és abban az esetben is, amikor a vállalatok hitelkérelemmel fordulnak a bankhoz. A lényeg ugyanaz: egy döntéshozó megbíz egy másik döntéshozót egy feladattal. Az információs aszimmetria irodalma az előbbit, a rosszul informált felet megbízónak (principal, a továbbiakban: P), az utóbbit, az információs lépéselőnyben lévőt ügynöknek (agent, A) nevezi. A morális kockázat lényege tehát abban áll, hogy milyen szerződést ajánljon a megbízó az ügynöknek ahhoz, hogy az a megbízó számára legelőnyösebben végezze el vállalt feladatát. A játékban persze az ügynök sem akar rosszul járni. Létezik az a rezervációs ár - tehát az az ár, amelyet P még hajlandó kifizetni -, és az a rezervációs bér, amit A még hajlandó elfogadni. Ennél persze járhatnának mindketten jobban is, ha P-nek sikerülne kellően ösztönöznie A-t.
Vincze János: Fejezetek az információ közgazdaságtanából I-III., Közgazdasági Szemle, XXXVIII. évfolyam, 1991. február-március-április.
földbérleti szerződés
megbízó-ügynök modell
principal-agent model
magántudás
közös cselekvés
magáncselekvés
morális kockázat (moral hazard) problémája
Badics Judit, Gömöri András: Információ és tudás, Közgazdasági Szemle, LI. évf., 2. sz. (127-138. o.) -- 2badicsg.pdf
Hány évesek a sárkány gyerekei?
___________________________
Kuba Péter. Kiválasztottság és információ.
http://www2.eco.u-szeged.hu/tudkozlemeny/pdf/2004/Kuba.pdf
ha egymás után kell megmondaniuk, milyen kalap van rajtuk, egyikük sem tudja megmondani
A
B
C
D
C tudja, hogy B és C szeretők
C nem tudja, hogy A és D szeretők
C tudja, hogy A nem tudja, hogy B és C szeretők
idegen vándor bejeletése:
van egy férj, aki hűtlen
0. nap
1. nap
2. nap
A tudja, hogy
A és D megcsalja C-t és B-t
A
B
C
D
B tudja, hogy
B és C megcsalja A-t és D-t
D tudja, hogy
A és D megcsalja C-t és B-t
C tudja, hogy
B és C megcsalja A-t és D-t
egyik asszony sem megy ki a főtérre
A tudja, hogy
A és D megcsalja C-t és B-t
B tudja, hogy
B és C megcsalja A-t és D-t
A tudja, hogy A és D szeretők
A nem tudja, hogy B és C szeretők
A tudja, hogy C nem tudja, hogy A és D szeretők
A tudja, hogy C
A tudja, hogy A és D szeretők
A nem tudja, hogy B és C szeretők
A tudja, hogy C nem tudja, hogy A és D szeretők
A
C
B
szereplők: A, B, C
kalapok: mindenkin vagy világos vagy sötét kalap lehetséges
mindenki látja a másik kalapját, de nem látja a sajátját
A nem tud semmit mondani magáról, mert két sötét kalapot is lát B-n és C-n
B nem tud semmit mondani magáról, mert két sötét kalapot is lát A-n és C-n
C nem tud semmit mondani magáról, mert két sötét kalapot is lát A-n és B-n
A, B, C
tény: mindenki fején sötét kalap van
B nem tud semmit mondani magáról
B látja, hogy C-n is, A-n is sötét kalap van
B azt is tudja, hogy nem lehet rajta is és C-n is fehér kalap, mert ha így lenne, akkor A szólt volna az előző lépésben, hogy neki (A-nak) fekete kalapja van
C látja, hogy A-n és B-n sötét kalap van,
C tudja, hogy ha B világos kalapot látott volna rajta, akkor szólt volna, hogy neki (B-nek) sötét kalapja van (hiszen azt B már tudta, hogy B-n és C-n egyszerre nem lehet fehér kalap)
mivel azonban B ezt nem tette meg, C kitalálhatja, hogy sötét kalap van rajta
B
C
A
C
B
A
A
C
B
- Ritka bélyeg-, érme-, könyv- és festménykereskedők. Ezen jószágok eladói sokkal több információval rendelkeznek arról, hogy az eladásra kínált árucikk eredeti-e vagy hamisítvány. A vevők ezzel kapcsolatos bizonytalansága megnehezítheti az eredeti árucikkek adásvételét.

– Villanyszerelők, festők, kőművesek stb. Amikor az elvégzett munka minősége csak jóval később derül ki (pl. hogy a frissen feltett vakolat már egy év után lepereg-e vagy csak tíz év után, vagy a cserepek már az első vihart sem bírják ki), akkor szintén felmerül a kontraszelekció problémaköre: a valóban jól dolgozó szakemberek piaci részaránya alacsony lehet.

– É́ttermek. Amikor betérünk egy étterembe, nem tudjuk ellenőrizni, hogy mennyire friss alapanyagokból készítik az ételeket, és hogy mennyire tartják be a higiénés előírásokat. Ez (az éttermek minőségi bizonyítványainak hiányában) annyira növelheti a bizonytalanságot, és olyan mértékben csökkentheti az árakat, hogy piaci egyensúlyban egyetlen étteremnek sem éri meg jó minőségű ételt felszolgálnia.

– É́letbiztosítás. Ebben az esetben a biztosítónak nincs információja arról, hogy a biztosítást kötni szándékozó ügyfélnek pontosan milyen az egészségi állapota. A biztosító bizonytalansága ezért azt eredményezheti, hogy az átlagos ügyfélnek felszámított biztosítási díj magasabb annál, mint amit a teljesen egészséges ügyfeleknek volna érdemes felszámítani, ezért az egészséges embereknek kevésbé éri meg biztosítást kötni. Azok között tehát, akik ténylegesen életbiztosítást kötnek, többségben lehetnek azok az emberek, akiknek valamilyen rejtett (vagy kezdődő) betegsége van (kontraszelekció), ami miatt a biztosító kénytelen tovább emelni a biztosítási díjat. Ez a jelenség a valóságban is komoly problémákat okozhat a biztosítótársaságoknak.
további kontraszelekciós példák
A valóságban a jó minőségű termékek eladói többféle módszerrel próbálhatják megbízhatóságukról meggyőzni vásárlóikat. Felsorolunk néhányat e módszerek kozul.
– Hírnév.
Az előző alpontban felsorolt esetek mindegyikében fontos szerepet játszhat az eladók hírneve. Hosszú távú működés esetén ugyanis a ritka bélyegek, érmék, könyvek és festmények eladóinak érdekében állhat az, hogy soha se csapják be a vásárlóikat hamisítványok eladásával, hiszen akkor elterjed majd a híre a vevők között, hogy az adott kereskedő mindig megbízható árut ad el. Ugyanez a helyzet (foleg kistelepulé-seken, ahol az információk gyorsan terjednek) a villanyszerelok, festok, kőművesek esetében is: ha mindig jó minőségű munkát végeznek, valószínuleg életuk végéig el lesznek látva megrendelésekkel, és magasabb árat is kérhetnek cserébe a fiatalabb pályakezdo társaikhoz képest. Ebben az esetben a hírnév megteremtésének egy további lehetosége a referenciamunkák által is adott: pl. a komuvesek hivatkozhatnak általuk korábban elvégzett munkákra, lehetové téve a potenciális vásárlónak azok megtekintését (esetleg az akkori vevovel való konzultációt is). Végezetul, az éttermek esetében is szerepet játszhat a jó hírnév: mindannyian ismerunk régóta mukodo, jobb éttermeket, amelyek a folyamatos, jó minoségu szolgáltatásaikkal érdemelték ki a fogyasztók bizalmát.
– Szabványok.
Az éttermek (és egyéb vendéglátóipari egységek, pl. szállodák) esetében gyakran találkozunk állami hatóságok által hitelesített osztályozással (éttermek esetében I. osztályú, II. osztályú stb. minosítéssel, szállodák esetében csillagok számával). Ezek mogott minoségi kovetelmények állnak: egy adott minosítés megléte meghatározott minoséget garantál. A szolgáltatóknak érdemes lehet ezen minosítéseket még anyagi áldozatok árán is megszerezni, hiszen ez anyagi elonyokkel is jár számukra. A szabványok kovetésének egy speciális esete az, amikor egy adott éttermi hálózat szigorúan ugyanazt a szolgáltatást nyújtja a világ minden táján: ilyen például a McDonalds étteremlánc, amelynek szolgáltatása minden foldrészen nagyjából ugyanolyan minoségu. (Ebben a példában keveredik a hírnév és a szabványok alkalmazása: valójában a McDonalds a hírnevét az általa alkalmazott minoségi szabványának is koszonheti.)
– Piaci jelzések.
A jó minoségu termékek eladói gyakran folyamodhatnak olyan eszkozokhoz (pl. tobbletszolgáltatások biztosításához), amelyeknek a puszta megléte jelzésértéku a termék minoségére nézve. Ezen tobbletszolgáltatások csak akkor mukodnek piaci jelzésként, ha rossz minoségu termék eladása esetén jelentosen nagyobb tobbletkoltségeket rónak az eladóra, mint jó minoségu termék esetén; ezért ha a termék rossz minoségu lenne, már nem érné meg ezeket felajánlani. Tipikus példája a piaci jelzéseknek a garanciavállalás és a jótállási jegy. Mivel a tartós fogyasztási cikkek (televízió, hutoszekrény) esetén a rossz minoségu termék utáni garanciavállalás jóval koltségesebb, mint a jobb termékek iránti, ezért a garancia egyben azt a célt is szolgálja, hogy bizalmat keltsen a fogyasztóban a termék minoségével kapcsolatban. Természetesen a garanciavállalás tobbletkoltséget jelent a termék eladója számára; ezt azonban boven ellensúlyozhatja a magasabb eladási ár és az esetlegesen eladható nagyobb mennyiség is.
a kontraszelekció elkerülésének lehetőségei
Nagypapa és két unoka a vonaton
Binmore
Emil a küldönc
What is interesting about this is that no new information is being conveyed directly by the fathers statement after he says it the first time. It is only through reasoning about the knowledge of the other brothers that they are able to come to correct conclusion.
Three sons with muddy face
A father has three sons who are playing in the back yard despite the fact that it is muddy. He say to them "At least one of you has mud on his face. Raise your hand if you know whether you have mud on your face." The children cannot see whether they have mud on their own face but can see whether their brothers have mud on their face. Some or none of the children raise their hands. The father repeats his statement. By the third time he repeats the statement all the children have raise their hand.
One child is muddy
Suppose only one child has mud on his face. In this case the child with the mud will see that his brothers are clean and will know that he is the child with mud on his face and he will thus raise his hand the first round. His two brothers, seeing this will see that he was able to discern that he was able to figure out whether he had mud on his face the first round and thus will know that he is the only child with mud on his face and be able to raise their hands.
Three children are muddy
Two children are muddy
Suppose two children have mud on their faces. In this case two of the children will see one brother who is clean and one who has mud on his face, and one child will see both of his brothers have mud on their faces. The first time the father answers the question none of the children raise their hand. Because of this each of the muddy children know that the situation cannot be as described in the previous paragraph and they will know that they each have mud on their faces. The clean child, seeing that they were able to discern this will know that he is clean.
Suppose all the children are muddy. In this case they will each see two brothers with dirty faces. In the first round nobody raises their hand. In the second round nobody raises their hand because the situation in the previous paragraph doesn't hold. In the third round all the children raise their hand because the only remaining possibility is that they all have muddy faces.

While walking in the garden, Alice, Bonnie and Carole encounter a violent thunderstorm and duck hastily into a nearby salon for tea. Carole notices that Alice and Bonnie have dirty foreheads, although each is unaware of her own condition. Carole is too tactful to mention this embarrassing situation, which would surely lead them to blush, but she observes that, like herself, each of the two ladies knows that someone has a dirty forehead but is also too tactful to mention this fact.
At this point, a little boy walks by the three ladies’ table and exclaims “I see a dirty forehead!” Alice comments, “I can’t say that I have a dirty forehead.” “Nor can I,” says Bonnie. Carole realizes that she has a dirty forehead, and blushes.
The problem is interesting because the three ladies already knew what the little boy told them, and Alice and Bonnie would have said the same thing before hearing the little boy’s announcement. It thus appears mysterious that Carole can deduce anything after the little boy’s exclamation that she could not have decided before.
The standard semantic model for this problem is to suppose 􏲃Ω consists of eight states of the form µ = xyz, where x; y; z in{d; c} describe Alice, Bonnie, and Carole, respectively, and where d and c stand for “dirty forehead” and “clean forehead,” respectively. Thus, for instance, µ = ccd is the state where Carole has a dirty forehead but Alice and Bonnie both have clean foreheads. When Carole sits down to tea, she knows E(C) = {ddc;ddd}, meaning she sees that Alice and Bonnie have dirty foreheads, but her own forehead could be either clean or dirty. Similarly, Alice knows E(A) = {cdd;ddd} and Bonnie knows E(B) = {dcd; ddd}. Clearly, no lady knows her own state. What does Bonnie know about Alice’s knowledge? Because Bonnie does not know the state of her own forehead, she knows that Alice knows the event “Carole has a dirty forehead,” which is E(BA) = {cdd; ddd; ccd; dcd}. Similarly, Carole knows that Bonnie knows that Alice knows E(CBA) = {cdd; ddd; ccd; dcd; cdc; ddc; ccc; dcc} = Ω􏲃. Assuming Carole has a clean forehead, she knows that Bonnie knows that Alice knows E'(CBA) = {cdc; ddc; dcc; ccc}. After the little boy’s announcement, Carole then knows that Bonnie knows that Alice knows E''(CBA) = {cdc; ddc; dcc}, so if Bonnie did not have a dirty forehead, she would know that Alice knows E''(BA) = {dcc}, so Bonnie would conclude that Alice would blush. Thus, Bonnie’s assumption that she herself has a clean forehead would be incorrect, and she would blush. Because Bonnie does not blush, Carole knows that her assumption that she herself has a clean forehead is incorrect, so she blushes.
The Three Tactful Ladies
Gintis, Herbert, „Rationality and common knowledge”, Rationality and Society August 2010 vol. 22 no. 3 259-282
ha valaki megmondja nekik, hogy legalább egyikükön sötét kalap van, akkor megváltozik a helyzet
Karl G. Heider (March 1988). "The Rashomon Effect: When Ethnographers Disagree". American Anthropologist 90 (1): 73–81.
Akira Kuroszava: Rashomon / A vihar kapujában, 1950
Rashomon Effect
Két hadvezér probléma
Pease, M.; Shostak, R.; Lamport, L. (April 1980). "Reaching Agreement in the Presence of Faults". Journal of the ACM 27 (2): 228–234.
The first general may start by sending a message "Let us attack at 0900 on August 4." However, once dispatched, the first general has no idea whether or not the messenger got through. Any amount of uncertainty may lead the first general to hesitate to attack, since if the second general does not also attack at that time, the city's garrison will repel the advance, leading to the destruction of that attacking general's forces.
Knowing this, the second general may send a confirmation back to the first: "I received your message and will attack at 0900 on August 4." However, what if the confirmation messenger were captured? The second general, knowing that the first will hesitate without the confirmation, may himself hesitate.
A solution might seem to be to have the first general send a second confirmation: "I received your confirmation of the planned attack at 0900 on August 4." However, what if that messenger were captured? It quickly becomes evident that no matter how many rounds of confirmation are made, there is no way to guarantee the second requirement that both generals agree the message was delivered and that the enemy did not alter any of the messages.
információs függvény – I(w)
világállapot – Ω
kezdeti vélekedés
korrigált vélekedés
tudásfüggvény
kölcsönös tudás
információs partíció
from explicit to explicit — A process of systemizing concepts into a knowledge system. Individuals exchange and combine knowledge through media, such as documents, meetings, and conversations. Information is reconfigured by such means as sorting, combining, and categorizing. Formal education and many training programs work this way.
Combination
from explicit to tacit — Embodying explicit knowledge into tacit knowledge. Closely related to “learning by doing.” Normally, knowledge is verbalized or diagrammed into documents or oral stories.
from tacit to explicit — The quintessential process of articulating tacit knowledge into explicit concepts through metaphors, analogies, concepts, hypothesis, or models. Note that when we conceptualize an image, we express its essence mostly in language.
from tacit to tacit — Sharing experiences to create tacit knowledge, such as shared mental models and technical skills. This also includes observation, imitation, and practice. However, “experience” is the key, which his why the mere “transfer of information” often makes little sense to the receiver.
Socialization
Internalization
Externalization
Explicit knowledge can be articulated into formal language, including grammatical statements (words and numbers), mathematical expressions, specifications, manuals, etc. Explicit knowledge can be readily transmitted others. Also, it can easily be processed by a computer, transmitted electronically, or stored in databases.
Tacit knowledge is personal knowledge embedded in individual experience and involves intangible factors, such as personal beliefs, perspective, and the value system. Tacit knowledge is hard to articulate with formal language (hard, but not impossible). It contains subjective insights, intuitions, and hunches. Before tacit knowledge can be communicated, it must be converted into words, models, or numbers that can be understand. In addition, there are two dimensions to tacit knowledge:
Tacit knowledge
Explicit knowledge
To tacit knowledge
To explicit knowledge
From tacit knowledge
From explicit knowledge
Technical Dimension (procedural)
: This encompasses the kind of informal and skills often captured in the term know-how. For example, a craftsperson develops a wealth of expertise after years of experience. But a craftsperson often has difficulty articulating the technical or scientific principles of his or her craft. Highly subjective and personal insights, intuitions, hunches and inspirations derived from bodily experience fall into this dimension.
Cognitive Dimension
: This consists of beliefs, perceptions, ideals, values, emotions and mental models so ingrained in us that we take them for granted. Though they cannot be articulated very easily, this dimension of tacit knowledge shapes the way we perceive the world around us.
Velocity — the speed with which knowledge moves through an organization.

Viscosity — the richness or thickness of the knowledge transferred.
köztudott tudás
K4 –Axiom of Knowledge
partitions:
even and odd number partition:
\{\{1,3,5\},\{2,4,6\}\}
\\
prime number partition:
\{\{2,3,5\},\{1,4,6\}\}
\\
greater than average:
\{\{1,2,3\},\{4,5,6\}\}
\\
annyi szóból áll, ahányat a szám jelent (in Hungarian):
\{\{1,2\},\{3,4,5,6\}\}
\\
annyi szóból áll, ahányat a szám jelent (in English):
\{\{1\},\{2,3,4,5,6\}\}
\\
azonos betűvel kezdődik (in Hungarian):
\{\{1\},\{2\},\{3,6\},\{4\},\{5\}\}
\\
azonos betűvel kezdődik (in English):
\{\{1\},\{2,3\},\{4,5\},\{6\}\}
K5 - Axiom of Transparency
K6 - Axiom of Wisdom
'One is a Lonely Number': on the logic of communication Johan van Benthem,
Amsterdam & Stanford, December 2002
http://dare.uva.nl/document/1298
tárgyi vagy cselekvésre vonatkozó információ marad-e rejtve a felek között?
ha a tranzakció tárgyáról az egyik fél több információval rendelkezik, az információs aszimmetria káros következménye a kontraszelekció lesz
ha az interakcióban résztvevők egyikének tevékenysége marad rejtve, akkor erkölcsi kockázatról beszélhetünk
Hutlen asszonyok. Egy faluban vannak hutlen asszonyok. Minden férfi tudja minden norol/feleségrol, hogy az illeto huséges-e vagy sem, kivéve a saját feleségét. Egy nap a bíró kidobolja, hogy a faluban vannak hutlen asszonyok, akiket a férjeknek el kell uzniuk a faluból, anélkul hogy más férfiaktól érdeklodnének saját feleségukrol. A bíró azt is bejelenti, hogy amíg a parancsát nem teljesítik, minden nap kidobolja a hírt. Hét nap után a hutlen asszonyokat kiuzték a faluból. Mi tortént?Ha n hutlen asszony van, számozzuk oket is, férjuket is 1-tol n-ig. A k-adik férj eleve tudta, hogy az 1,..., k−1, k+1,..., n sorszámú feleség hutlen; és hogy az n-nél nagyobb sorszámú asszonyok huségesek, de nem tudta, hogy a saját felesége huséges-e. A tobbi az (n-nél nagyobb sorszámú) férj tudta, hogy az 1, ..., n sorszámú feleség hutlen, a tobbi nem, s a sajátját illetoen bizonytalan volt.Ha csak egy hutlen asszony van, azaz n = 1, akkor a hírbol a megcsalt férj azonnal rájon, hogy a felesége a hutlen, tehát aznap elzavarja a feleségét, és másnap már a bíró a rendrol számol be.Ha két hutlen asszony van, mondjuk 1. és 2., akkor az 1. férj eleve csak azt tudta, hogy a 2. feleség hutlen, a tobbi nem, a 2. férj csak azt tudta, hogy az 1. feleség hutlen, a tobbi nem, de saját feleségérol egyik sem tudott semmit sem. Várnak egy napot – azzal a feltételezéssel, hogy csak egy hutlen asszony van – ekkor azonban az elozo pont szerint már az elso nap után eluzi a másik férj a feleségét. Mivel ez nem tortént meg, a 2. napon mindketten eluzték feleséguket.És így tovább n hutlen asszonyig, amikoris a megcsalt férjek kezdetben nem tudják, hogy n − 1 vagy n hutlen asszony van. Indukciós feltevésként azt teszik fol, hogy n − 1 hutlen asszony van. Várnak n − 1 napig. Ha a feleséguk huséges lenne, akkor a tobbi n−1 megcsalt férj rájonne, hogy mi a helyzet. Mivel nem jonnek rá, a bizonytalan férjek is megbizonyodnak, hogy oket is megcsalták, tehát a kovetkezo nap már elzavarják a feleséguket.
coordinated attack problem
Bizánci hadvezérek
Lamport, L.; Shostak, R.; Pease, M. (July 1982). "The Byzantine Generals Problem". ACM Transactions on Programming Languages and Systems 4 (3): 382–401.

Byzantine Generals' Problem
e-mail játék
Rubinstein
közös/köztudott tudás
köztudott tudás
közös tudás
azonos tudás
kölcsönös tudás
kollektív tudás
nyilvános tudás
privát információ
tudás vs. tudat
nyilvánosság
Egy szigeten 40 házastárs él. Minden asszony megcsalja a a férjét valaki más férjével.
(Mészáros 2005)
Csontos 'közös tudás' explikációja
(Durkeim: kollektív tudat)
tudni mit
tudni hogyan
tudni melyiket (?)
(Ryle, Horányi)
felkészültség
kompetencia
készség
diszpozíció
tudás
egyéni tudás
kontextus
színtér
ontológia
kategória
analógia
családi hasonlóság
Wittgenstein
érvényesség
érvényességigény
érvényességvizsgálat
három világ modell (?)
tény
érték
véleménybefolyásolás
cselekvésbefolyásolás
beszédaktus
tudás: világállapotok partíciója
Chwe: közös tudás és interakciós struktúra
Adott a v1...vn világállapotok halmaza.
A tudás, mint az ezeken értelmezett partíció a halmaz olyan diszjunkt halmazokra (p1...pm) bontását jelenti, amelyeken belül nem tudja az egyén megkülönböztetni, hogy mely világállapot áll fenn.
Aumannék ezzel megközelítéssel formalizálták a magasabbrendű tudást is.
intencionalizmus, intenció, vélekedés/hiedelem, vágy
ilyen vörös körökbe írjunk egymásnak szóló kérdéseket, válaszokat
korrelált egyensúly (Aumann)
az "igen fiatalon"-hoz: egy klasszikus kísérlet, amire nagyon-nagyon sokrszor szoktak hivatkozni, a téves vélekedés teszt (Wimmer-Perner, 1983) =» kb. négy éves kor körül alakul ki az a képesség, hogy a gyerek el tudja azt képzelni, hogy valaki másnak a fejében van valami, és az a valami más, mint ami a saját fejében van; azóta nagyon sokan érvelnek amellett, hogy ez már jóval korábban előáll, az pedig mindenkit igzat, hogy hogyan is áll elő (ergo Zsombor koraérett)
hogy kell csinálni vörös kört?
ez a piros kör egy képfájl. Ki kell jelölni, ctrl-c/p-vel másolatot lehet csinálni belőle,, és az up/down menüpont segítségével a háttérbe lehet küldeni, ami előtt megjelenhet a szöveg
viszont engem az nagyon érdekel, amit Szaki, mondtál a Bereczkei-reviewban:

nem érdekel, hogy milyen neurális mintázatok valósítanak meg ilyen vagy olyan viselkedéses elemek; megérted, de nem érdekel - ezt mondtad

ez viszont szerintem egy kruciális (ez most a kedvenc szavam) kérdés

szélsőségesen: mondhatunk-e bármit is emberdolgokról, ha nincsenek legalább megközelítő tudásaink arról, hogy azokat hogyan valósítja meg ez vagy az az ember? (tudom, hogy ezt így merész nekiszegezni egy matematikus-, logikus-, szemantikus, ontológusnak)
erre mondtam nektek a múltkor, hogy a kölcsönös tudásnak a végtelen regresszusos modellálása (legalábbis a megértés magyarázatában) egyszerűen haszontalan, mert nem tud releváns leírása lenni annak, amiben a megértő van; következésképpen a neurális mintázatok vagy elmemodellek tesztjei lehetnek ezeknek a modelleknek

[ha úgy tetszik, meg akarom ismételni a ún. pszichologizmus vitát]
implicit tudás
explicit tudás
hallgatólagos tudás
személyes tudás
két dolog miatt mondtam, hogy 'nem érdekel':
nem értek hozzá, bár nagyon izgalmasnak és szépnek tartom (és ha valamihez nem értek, akkor ahhoz tényleg brutális módon nem értek)
az altruizmus magyarázatához nem kell lemenni a test szintjére, anélkül is elfogadható elméletek vannak - erre bizonyság Bereczkei könyve is. Akkor meg fölösleges bevenni azt a szintet a magyarázatokba - Occam borotvája ...
A magasabb szintű tudás tudata igen fiatalon kialakul:
bő 3 éves fiam kérdezi: "Te tudtad, hogy én tudom? Én tudtam magamnak, hogy én tudom." JB
F(p)
Searle
asszertívum
direktívum
komisszívum
expresszívum
deklaráció
szó => világ
szó <= világ
szó <= világ
szó = világ
szó <=> világ
F = illokúciós erő (illokúciós lényeg)
p = propozíció
megfeleltetési irány:
szó => világ
szó <= világ
=
szó <=> világ
őszinteségi feltétel
érvényesülési (érvényességi?) feltétel
F típusai:
asszertívum (Esik az eső.)
direktívum (Add ide a szappant!)
komisszívum (Holnap kitakarítok.)
expresszívum (Bocsánat, hogy kiabáltam.)
deklaráció (Ezt neked ajándékozom.)
igazság
hiedelem
vágy
teljesülés
vágy
teljesülés
(Ezt miért kell ilyen picivel, amikor ez egy lényeges kérdés?)
Ez a vita az általam kicsit jobban ismert társadalomtudományi területeken is zajlott és zajlik. Vegyük a témánkhoz is kötődő játékelméleti alapkérdést: A emberi interakciók (játékok) lehetséges kimeneteleit jelentő ún. Nash-egyensúly (NE) "releváns leírása-e annak, amiben a cselekvő van"?
(NE: olyan döntések kombinációja, ahol mindenki döntése a legjobb válasz a többiek adott NE-hez tartozó döntésére.)
Ez azért értelmes kérdés, mert néha elég bonyolult megtalálni a NE-t.
A kérdésre kétféle (általam legitimnek tekintett) válasz kristályosodott ki:
1. Használni lehet a NE-t olyan helyzetekben, amelyek elég egyszerűek ahhoz, hogy a szereplők valóban át tudják tekinteni az egész játékot (vagy nem olyan egyszerűek, de profi játékosok döntenek megfelelő időt kapva).
2. Használni lehet olyan helyzetekben, amelyek bár az egyszeri emberek által nem átláthatók, de amelyek (vagy amelyekhez nagyon hasonlók) gyakran fordulnak elő az egyének életében, és saját és mások kárából tanulva, utánozva (vagy - tenném hozzá - : erre szocializálva) eljuthatnak valamely NE-ig. Az evolúciós játékelmélet fontos eredménye, hogy együgyű emberek döntésének csiszolódásával a NE-khez lehet jutni.
Tehát, mondják a játékelmélészek, ők gyárthatnak olyan bonyolult modelleket az élet játékaira, amelyek a hétköznapi ember nem lát át, ha feltételezhető szelekciós (nem feltétlen biológiai, kihalásos, hanem csak siker-kudarcos) nyomás a stratégiákra.
Kérdés, hogy a közös tudás elemzésére járható-e a 2-es út valamilyen analógiája? Azt hiszem, ez fogalmilag kizárt. Hiszen a modell épp arra vonatkozik, hogy mi van az emberek fejében. Szerény tanítási tapasztalatom a közös tudással kapcsolatban, hogy pár szint után idegen és nehezen követhetető a felsőszintű tudás. A végtelen regresszus lehetőségébe láthatóan sohasem gondoltak még bele a hallgatók.
Nash-egyensúly és közös tudás
Lehetséges-e közös tudás a kommunikációban használt szimbólumrendszer közös tudása nélkül?
Ha nem, akkor egyáltalán létezhet-e elméletileg közös tudás?
Ha elégséges is a szimbólumrendszer kölcsönös tudása, vagy mondjuk +1 szint, ez elérhető-e egyáltalán elméletileg?
TUDUNK ERRŐL VALAMIT?
?
?
?
?
Néhol erőltetett, nem meggyőző interpretációk:
24.o. Pinochet vádolása a TV-ben: talán nem a KT számított, hanem az (annak kölcsönös tudása), hogy deklarálták, hogy lehet beszélni róla
24.o. rendszerellenes nyilvános deklaráció általában: szerintem csak akkor KT generáló, ha mindenki kifejezi érzéseit
30.o. Rituális tánc: biztos, hogy értelmes ilyen érzéseket racionális hitek terminológiájában értelmezni? (Ld. a pszichológizmus témát alább)
Van még több is...

Jó példák:
26.o. stag hunt. Bár itt is érdemes figyelni arra, amit a Nash-egyensúlyról tudunk: KT nélkül is elérhető - és nem csak próba szerencse alapon döntő játékosok evolúiós játékával.
26-7.o. Zambiai példa: rituálék akkor gyakoriak, amikor veszélyben vannak a normák

Fontos megszorítások:
7.o. közös szimbólumrendszer elengedhetetlen (Chwe)
12.o. Ha konfliktus van a koordinációs problémában, nem egyszerű a KT kérdés
több helyen: néma, engedelmes tömeg esetén éppen a bizonytalanság a fontos, hogy mindenki magában tartja gondolatait
Pontosan milyen szituációkban lehet fontos a KT illetve annak hiánya?
(kísérlet Chwe állásontjának finomítására)
Egyedi kollektív cselekvés (NEM gyakran ismétlődő apró tettek)
Nagy egyéni kockázat de egyértelmű közös érdek
Diszkurzív kiscsoport
Expresszív tömeg, de csak akkor, ha van disszkusszióra esély. Egyébként egyszerű, kritikus tömeg elvén nyugvó magatartás (ha elég sokan kiabálnak, akkor én is)
http://index.hu/tudomany/til/2014/11/18/1973-ban_egy_vicc_miatt_osszeomlott_az_amerikai_vecepapirpiac/
önbeteljesítő prófécia mint közös tudás
elosztott tudás
a csoporttagok fejében levő tudás összessége
if Alice knows that Bob is in love with either Carol or Susan
and if Charlie knows that Bob is not in love with Carol
then together Alice and Charlie have distributed knowledge of the fact that Bob is in love with Susan
although neither Alice nor Charlie individually has this knowledge.
While common knowledge can be viewed as what "any fool" knows,
distributed knowledge can be viewed as what a "wise man"-one who has complete knowledge of what each member of the group knows-would know
distributed knowledge
Coordinated Attack Problem
(Two Generals' Problem)
önbeteljesítő prófécia
EGY VICC MIATT OMLOTT ÖSSZE AZ AMERIKAI VÉCÉPAPÍRPIAC
Francis Galton 1907-ben publikált egy cikket a Nature-ben egy Plymout városában tartott állatvásár tapasztalatairól. A látogatókat versenyre invitálták: meg kellett becsülni egy levágandó bika vágás utáni súlyát. A versenynek jelentkezési díja volt, ami miatt gyakorlatilag ki lehetett zárni a “vicces becsléseket”, viszont komolynak mondható díjat ajánlottak fel a nyertes számára, ami miatt sokan beszálltak a játékba. A verseny után a közel nyolcszáz játékos által leadott papírokat Galton megkapta, és elemezte a rajtuk található adatokat.
Meglepő eredmény született: az 1198 font súlyú állatra leadott becslések mediánja 1207 font lett, ami az egy százalékos hibahatáron belül maradt.
Imagine n children playing together. The mother of these children has told them that if they get dirty there will be severe consequences. So, of course, each child wants to keep clean, but each would love to see the others get dirty. Now it happens during their play that some of the children, say k of them, get mud on their foreheads. Each can see the mud on others but not on his own forehead. So, of course, no one says a thing. Along comes the father, who says, "At least one of you has mud on your forehead," thus expressing a fact known to each of them before he spoke (if k > 1). The father then asks the following question, over and over: "Does any of you know whether you have mud on your own forehead?" Assuming that all the children are perceptive, intelligent, truthful, and that they answer simultaneously, what will happen?
There is a "proof" that the first k − 1 times he asks the question, they will all say "No," but then the kth time the children with muddy foreheads will all answer "Yes."
The "proof" is by induction on k. For k = 1 the result is obvious: the one child with a muddy forehead sees that no one else is muddy. Since he knows that there is at least one child with a muddy forehead, he concludes that he must be the one. Now suppose k = 2. So there are just two muddy children, a and b. Each answers "No" the first time, because of the mud on the other. But, when b says "No," a realizes that he must be muddy, for otherwise b would have known the mud was on his forehead and answered "Yes" the first time. Thus a answers "Yes" the second time. But b goes through the same reasoning. Now suppose k = 3; so there are three muddy children, a, b, c. Child a argues as follows. Assume that I do not have mud on my forehead. Then, by the k = 2 case, both b and c will answer "Yes" the second time. When they do not, he realizes that the assumption was false, that he is muddy, and so will answer "Yes" on the third question. Similarly for b and c.
The argument in the general case proceeds along identical lines.
Let us denote the fact "at least one child has a muddy forehead" by p. Notice that if k > 1, that is, more than one child has a muddy forehead, then every child can see at least one muddy forehead, and the children initially all know p. Thus, it would seem that the father does not provide the children with any new information, and so he should not need to tell them that p holds when k > 1. But this is false! In fact, as we now show, if the father does not announce p, the muddy children are never able to conclude that their foreheads are muddy.
Here is a sketch of the proof: We prove by induction on q that, no matter what the situation is, that is, no matter how many children have a muddy forehead, all the children answer "No" to the father's first q questions. Clearly, no matter which children have mud on their foreheads, all the children answer "No" to the father's first question, since a child cannot tell apart a situation where he has mud on his forehead from one that is identical in all respects except that he does not have a muddy forehead. The inductive step is similar: By the inductive hypothesis, the children answer "No" to the father's first q questions. Thus, when the father asks his question for the (q + 1)st time, child i still cannot tell apart a situation where he has mud on his forehead from one that is identical in all respects except that he does not have a muddy forehead, since by the induction hypothesis, the children will answer "No" to the father's first q questions whether or not child i has a muddy forehead. Thus, again, he does not know whether his own forehead is muddy.
So, by announcing something that the children all know, the father somehow manages to give the children useful information! How can this be? Exactly what is the role of the father's statement? Of course, the father's statement did enable us to do the base case of the induction in the proof, but this does not seem to be a terribly satisfactory answer. It certainly does not explain what information the children gained as a result of the father's statement.
Garami
morális kockázat
common knowledge
szűrés
multi-player anti-coordination games
anti-coordination game
crowding game
defined as a game where each player's payoff is non-increasing over the number of other players choosing the same strategy (i.e., a game with negative network externalities). For instance, a driver could take U.S. Route 101 or Interstate 280 from San Francisco to San Jose. While 101 is shorter, 280 is considered more scenic, so drivers might have different preferences between the two independent of the traffic flow. But each additional car on either route will slightly increase the drive time on that route, so additional traffic creates negative network externalities, and even scenery-minded drivers might opt to take 101 if 280 becomes too crowded. A
a crowding game in networks
torlódás játék (congestion game)
The minority game is a game where the only objective for all players is to be part of smaller of two groups.
minority game
A hybrid form of coordination and anti-coordination is the discoordination game, where one player's incentive is to coordinate while the other player tries to avoid this. Discoordination games have no pure Nash equilibria. In Figure 1, choosing payoffs so that A > B, D < C, while a < b, c > d, creates a discoordination game. In each of the four possible states either player 1 or player 2 are better off by switching their strategy, so the only Nash equilirium is mixed. The canonical example of a discoordination game is the matching pennies game.
discoordination game
matching pennies game
Morra game
odds and evens game
A és B játékos egy-egy pénzérmét tartva a kezében egyszerre felfedi, hogy azok "fej vagy írás"-t mutatnak-e. Ha a két érme képe megegyezik (fej-fej vagy írás-írás), akkor az A játékos nyeri el B pénzét, ha különböznek egymástól, akkor a fordítva (B nyer).
A és B játékos egyszerre felmutatja egyik kezének valamennyi ujját (0 és 5 között) és ezzel együtt bemondják azt is, hogy mennyire saccolják a kettejük által együttesen felmutatott ujjak számát. Ha valaki eltalálja a számot, kap egy pontot.
A játéksorozat x pont eléréséig tart.
one person is designated the "odds" player while the other is labeled "evens". Players hold one hand out in front of them and count together to three (sometimes chanting "Once, twice, thrice, shoot!" or "One, two, three, shoot!"). On three (or "shoot"), both players hold out either one or two fingers. If the sum of fingers shown by both players is an even number (i.e. two or four) then the "evens" player wins; otherwise the "odds" player is the winner. Since there are two possible ways to add up to three, both players have an equal chance of winning.
A well-known example of the minority game is the El Farol Bar problem proposed by W. Brian Arthur.

Az El Farol bár probléma egy játékelméleti probléma, amelyet Brian Arthur talált ki 1994-ben a korlátozott racionalitással kapcsolatos problémák vizsgálatára. Adott egy bár (az eredeti feladatban a Santa Fe-i El Farol bár), ami népszerű, de szűkös; ha a környéken lakók több mint 60%-a elmegy egy adott este, akkor túlzsúfolt lesz, és rosszabbul érzik magukat, mintha otthon maradtak volna, ha ennél kevesebben vannak ott, akkor viszont jobban. Mindenkinek egy időben és megbeszélés nélkül kell döntenie, hogy a következő este elmegy-e, pusztán arra alapozva, hogy az előző estéken hányan voltak.
Ha az összes résztvevő racionális, akkor a problémának nem lehet racionális, kevert stratégia nélküli megoldása, mert akkor mindenki azt választaná, márpedig ha mindenki ugyanazt választja, akkor mindenki rosszul jár. Az a kevert stratégia, ami szerint a játékos 60% eséllyel elmegy, 40%-kal otthon marad, Nash-egyensúlyban van; egy ilyen stratégia azonban egyáltalán nem hasonlít arra, ahogyan az emberek a valóságban döntenek. Brian célja a játékkal annak alátámasztása volt, hogy az emberek induktív módon, mintaillesztéssel döntenek, és az ilyen döntési mechanizmusok jól működnek. Ennek demonstrálására egy számítógépes szimulációt írt, amiben 100 ágens játssza az El Farol-bár problémát; az ágenseknek az előző alkalmak létszámaiból meg kell jósulniuk, hányan mennek el a következő este, ehhez mindegyikük kap néhány véletlenszerűen kiválasztott jóslási stratégiát (ilyen stratégia lehet például az előző alkalom létszámára tippelni; azt 100-ból kivonni, és az eredményre tippelni; az előző négy alkalom átlagára tippelni; az öttel ezelőtti alkalom létszámára tippelni; mindig 67-re tippelni stb.), és ezeket próbálgatják, a sikeresebbeket részesítve előnyben. A szimuláció azt mutatta, hogy a résztvevők száma 60% körül ingadozott, noha az egyes ágensek tippjei nem feltétlenül voltak közel a 60-hoz.
El Farol Bar problem
A kisebbségi játék egy Yi-Cheng Zhang és Damien Challet által alkotott játék, amelyet az El Farol bár probléma ihletett. A játékban páratlan számú játékos vesz részt, és minden fordulóban választaniuk kell két alternatíva között; a kevesebb játékos által választott alternatíva lesz a nyerő.
Svájcban van egy hasonló gyerekjáték Zig-Zag-Zoug néven: három gyerek egymás mellé teszi a jobb lábát, és a „Zig-Zag-Zoug” mondóka harmadik szavára vagy elhúzza, vagy nem; aki kisebbségben marad, az nyer.
http://tuvalu.santafe.edu/~wbarthur/Papers/El_Farol.html
Coordination games are closely linked to the economic concept of externalities, and in particular positive network externalities, the benefit reaped from being in the same network as other agents
pure coordination game
game theorists have modeled behavior under negative externalities where choosing the same action creates a cost rather than a benefit.
u(x, x) > u(y, x) and u(y, y) > u(x, y)
positive externalities
negative externalities
u(x, x) < u(y, x) and u(y, y) < u(x, y)
4 1
2 3
4 2
1 3
4 1
3 2
2 3
4 1
3 2
4 1
1 3
4 2
<
>

>
<

gyáva nyúl
vezér
hős
szarvasvadászat
koordinációsok
impure coordination
coordination problem
Nash-egyensúly (NE)
koordinációs egyensúly
valódi koordinációs egyensúly
koordinációs probléma: két NE
racionális válasz: kevert stratégia vagy backward induction
ígéret, szerződés, megegyezés (kifejezett vs. hallgatólagos megegyezés)
véletlen választás
választás egyezmény alapján
szaliencia (szembeszökőség) vagy focal point szerinti választás (T. Schelling)
precedens alapján megszilárdulás
a szalienciához sokszor (mindig?) kell a közös tudás
convention
David Lewis
A regularity R in the behavior of members of a population P when they are agents in a recurrent situation S is a convention if and only if it is true that, and it is common knowledge in P that, in any instance of S among members of P,
everyone conforms to R;
where R′ is some possible regularity in the behavior of members of P in S, such that no one in any instance of S among members of P could conform both to R′ and to R.
everyone would prefer that everyone conform to R′, on condition that at least all but one conform to R′,
everyone prefers that everyone conform to R, on condition that at least all but one conform to R;
everyone has approximately the same preferences regarding all possible combinations of actions;
everyone expects everyone else to conform to R;
R
P
S
regularity
population
situation
conform
expect, believe, know
prefer
1)
2)
3)
4)
5)
Lewis: minden anti-kordinációs helyzet koordinációs helyzetbe transzformálható
hipotetikus állítások segítségével
telefonvisszahívás: visszahív, aki először telefonált vs. nem hív vissza, akinek telefonáltak
A közúti közlekedés a "Balra tarts!" vagy a "Jobbra tarts!" szabályhoz igazodik?
________________________________________________
1)
2)
3)
4)
5)
Megszakad egy telefonbeszélgetés. Ki hívja vissza a másikat?
(anya-lánya, főnök-beosztott, ügynök-kliens)
________________________________________________
Egy keskeny híd két végéhez egyszerre ér oda két autó. Ki menjen át elsőként, ki másodikként?
________________________________________________
Egy kereszteződésbe érve egymással szemben két autó akar balra kanyarodni. Ki induljon elsőként, ki másodikként?
________________________________________________
Két vadász szarvasra vagy nyúlra vadászhat. A szarvas csak ketten együtt ejthetik el, a nyulat egyedül is. Mire fognak vadászni?
________________________________________________
ifjú házasok nem beszélik meg, hova menjenek este. A férj meccsre szeretne, a feleség színházba. Hova menjenek?
___________________________________________
6)
7)
8)
9)
10)
Ketten olvasnak egy szobában. Amikor besötétedik, ki kapcsolja fel a lámpát?
___________________________________________
Két autós halad egymással szemben. Kérdés: ki rántja el előbb kormányt, ki lesz a gyáva nyúl?
___________________________________________
Lavina temet be egy hegyi utat. A hótorlasz két oldalán áll egy-egy autós. Mindketten elkezdhetik lapátolni a havat, vagy várhatnak a mentőalakulat érkezésére. Ki mit csinál?
___________________________________________
Két barát megbeszéli, hogy este moziban találkoznak, de nem rögzítik, hogy melyikbe menjenek a kettő lehetséges közül. Melyik moziba menjenek?
___________________________________________
hősjáték (hero game / battle of sexes)
gyáva nyúl játék (chiken game)
gyáva nyúl játék chiken game)
koordinációs játék (coordination game)
gyáva nyúl / hótorlasz (chiken game / snowdrift)
szarvasvadászat (stag hunt)
vezérjáték (leader game / battle of sexes)
koordinációs játék (coordination game)
vezérjáték leader game / battle of sexes)
vezérjáték (leader game / battle of sexes)
Táborozóknak rőzsét kell gyűjteni a tűzhöz. Elindulhatnak különböző irányokba egy-egy területet lefedve, és az lenne jó, ha mindenki más irányt választana, hogy senki ne menjen arra, ahol mások már voltak. Melyik irányba induljanak?
___________________________________________
11)
12)
13)
14)
15)
Ebből a sorból kell egy számot választani:
2 6 5 8 10 1 9
Ha mindenki ugyanazt a számot választja, akkor a számnak megfelelő összeget kapnak (szaliens megoldás: 10).
___________________________________________
Ebből a sorból kell egy számot választani:
2 6 5
8
10 1 9
Ha mindenki ugyanazt a számot választja, akkor fix összeget kapnak (szaliens megoldás: 8).
___________________________________________
Ebből a sorból kell egy számot választani:
2 6 5 8 10 1 9
Ha mindenki ugyanazt a számot választja, akkor fix összeget kapnak (nincs szaliens megoldás).
___________________________________________
Ebből a sorból kell a legjobb számot/érdemjegyet kiválasztani:
1 2 3 4 5
A szaliens megoldás a közös tudástól függ (1 vagy 5).
___________________________________________
anti-koordinációs játék (anti-coordination game)
koordinációs játék (coordination game)
koordinációs játék (coordination game)
koordinációs játék (coordination game)
koordinációs játék (coordination game)
16)
Férj és feleség elsodródnak egymás mellől a bevásárlóközpontban. Hova menjenek, hogy találkozzanak?
________________________________________________
koordinációs játék (coordination game)
17)
Két másorszóró cég különböző frekvenciákon sugároz. Mindegy, melyik frekvenciát használják, csak az a fontos, hogy ne ugyanazt. ___________________________________________
anti-koordinációs játék (anti-coordination game)
Chwe: technical or social norms as coordination related thing
Coordination norms
Examples of conventions are the preference of pedestrians to walk on one side (for example, the right-hand side in continental Europe or the left-hand side in Japan), the direction of writing, the way people greet each other (whether one gives a hand and which one, whether one hugs or kisses the person and how many times), the way people eat, the color of clothes worn by political movements, and signs used by followers of certain ideas or tastes to identify each other (e.g. tattoos or hanky codes).

Cooperation norms
Gender norms may serve for illustration. Just imagine a ‘‘battle of the sexes’’ in a group of friends (rather than between two players), where men prefer to watch soccer and women prefer to see a cultural performance, to discuss a stereotypical example. Note that, in our model, interactions occur not only between men and women, but also among men and among women, so the outcome will depend on their relative power.Religious norms constitute another case, where people with incompatible preferences interact with each other. A similar thing applies to legal norms, when people believing in a pluralistic civil law system interact with people believing in a religious law system. It is well-known that these law systems have incompatible implications with regard to certain issues. A similar situation applies, when businessmen from countries with different businesspractices make a deal or people with different mother languages meet. In our opinion, communicating in a language is not just a coordination problem. Most people have a clear preference for their mother tongue, and it shapes even the way of thinking and of social interactions. Therefore, when people with different mother tongues meet, there is an incentive to unilaterally deviate from speaking the same language (e.g., due to differences in proficiency). Nevertheless, a common (‘‘normative’’) language can establish, as is impressively shown, for example, by the unification of regionally spoken dialects in Germany triggered by the Luther bible. Note, however, that proper language use does not seem to be fully self- enforcing, otherwise lexica, schools, and related legal regulations would not be needed.
Besides coordination and cooperation norms, it appears to make sense to distinguish a third class of ‘‘hybrid norms’’, which share features of both kinds of norms. This case occurs when it is costly to switch the behavior (i.e. when transaction costs are high). Technological norms may serve as an example. Customers will usually profit from shared technical standards concerning, for example, the type of keyboard (QWERTY or Dvorak) [94], the kind of operating system (Windows vs. Mac OS or Linux), the technology of video players (VHS vs. Beta MAX) [95] or high resolution DVD players (blue-ray vs. HD DVD). In such cases, customers do not have incentives to deviate from a technological standard, once it has established everywhere. In the beginning, however, a common standard does not evolve by itself, as customers buy different technologies and are reluctant to give up the technology they have invested in. Therefore, the use of a single technology is not self-enforcing in the beginning. Once there is a majority standard, however, most people will join it after some time, and their preferences change accordingly.
18)
Két irányból egy ajtóhoz érve egyszerre akar két ember be-, illetve kilépni rajta. Ki menjen elsőként, ki másodikként?
________________________________________________
vezérjáték (verézürü, leader game / battle of sexes)
19)
Két ember sétál a járdán egymással szemben. Mindketten érzékelik, hogy ki kell térniük egymás útjából. A kérdés az, hogy jobbra vagy balra térjenek-e ki?
________________________________________________
vezérjáték (leader game / battle of sexes)

"Ez a megállapodás nem olyan természetű dolog, mint az ígéret, mert [...] maguk az ígéretek is az emberi megállapodásokon alapulnak. Inkább arról van szó, hogy általában véve tudatosítjük közös érdekeinket, amit aztán a társadalom minden tagja értésére ad a többieknek, és ami arra készteti őket, hogy bizonyos szabályokhoz igazítsák viselkedésüket. Észreveszem, hogy saját érdekeimet szolgálja, ha nem háborgatok valakit javainak birtoklásában, feltéve, hogy az illető ugyanígy jár el velem szemben. És ő is tudja, hogy ugyanilyen érdeke fűződik viselkedésének szabályozásához. Ha mindketten kifejezésre juttatjuk, hogy felismertük ezt a közös érdekünket, és valóban kölcsönösen tudomásul vesszük ezt, akkor megfelelő elhatározásokat és viselkedést alakítunk ki. Amit nyugodtan nevezhetünk megállapodásnak vagy megegyezésnek, jóllehet nem ígértünk egymásnak semmit, hiszen az én cselekedetem mindig az övére vonatkozik, az övé pedig az enyémre, s mindkét fél azzal a feltétellel tesz valamit, hogy a másik is ugyanazt teszi." (Hume 1976, 666)
„Olyan koordinációs egyensúllyal próbálkoznak, amely valamiképp szembeszökő: olyat, amely egyedülálló jellege révén észrevehetően kiemelkedik a többi közül. Nem kell egyedülállóan jónak lennie, lehet egyedülállóan rossz is. Elég annyi, hogy oly módon legyen egyedülálló, hogy a résztvevők észleljék, s számítsanak arra, hogy a másik is észleli, és így tovább. [...] A résztvevők mindannyian hajlamosak lehetnek arra, hogy a szembeszökőt válasszák végső megoldásként, amikor már nincsen erősebb indokuk a választásra. [...] A cselekvőkben tehát kialakulhatnak a szükséges megegyező elvárások kommunikáció nélkül még egy új koordinációs problémával szembesülve is - ami szélsőséges eset. Könnyebb és általánosabb eset, amikor már ismerős koordinációs problémát kell megoldani kommunikáció nélkül. Ilyenkor a cselekvők kölcsönös elvárásainak forrása a precedens: jelenlegi koordinációs problémájuk múltbeli megoldott eseteinek az ismerete."
(Lewis 1969, 35-36)
x
nem támad
a sekrestyés jelzése, ha az ellenség
szárazföld felől támad
tenger felől támad
x
nem támad
szárazföld felől támad
tenger felől támad
x
nem támad
szárazföld felől támad
tenger felől támad
x
üzen: nem támadnak
üzen:
szárazföld felől támadnak

üzen: tenger felől támadnak
x
üzen: nem támadnak
üzen: szárazföld felől támadnak
üzen: tenger felől támadnak
x
üzen: nem támadnak
üzen: szárazföld felől támadnak
üzen: tenger felől támadnak
Paul Revere jelzése a lázadók felé, miután veszi a sekrestyés üzenetét
C1
C2
C3
R3
R2
R1
C1 C2 C3

R1 1,1 0,0 0.5,0.5

R2 0,0 1,1 0.5,0.5

R3 0.5,0.5 0.5,0.5 1,1

_____________________________________

_____________________________________

_____________________________________

_____________________________________

_____________________________________

He said to his friend, ”If the British march
By land or sea from the town to-night,
Hang a lantern aloft in the belfry arch
Of the North Church tower as a signal light,
One if by land, and two if by sea;
And I on the opposite shore will be,
Ready to ride and spread the alarm
Through every Middlesex village and farm,
For the country folk to be up and to arm.”
Longfellow 1863, Paul Revere’s Ride
három koordinációs egyensúly
három signaling system
korábbi megegyezésen alapul
az igazi kérdés: hogy alakulhat ki egyetlen egyensúly, ha nincs előzetes megegyezés?

The Spence game is a model of job market signaling. In a job market, employers would like to hire qualified job candidates, but the level of a job candidate’s qualification is not directly observable. Instead, a job candidate can send a signal about her qualification to the employer. However, if signals are costless, then job candidates will choose to signal that they are highly qualified regardless of their qualification. If a signal is more costly for low-quality candidates, such that only job candidates of high quality can afford to send it, signaling can be honest in equilibrium. In this case employers get reliable information about a job candidate’s quality.
The models of costly signaling in theoretical biology have a related structure. They model situations as diverse as predator–prey signaling, sexual signaling, or parent–offspring interactions. A simple example of the latter kind of situation is the socalled Sir Philip Sidney game, which was introduced by John Maynard Smith to capture the basic structure of costly signaling interactions. In the Sir Philip Sidney game there are two players, a child (sender) and a parent (receiver). The sender can be in one of two states, needy or not needy, and would like to be fed in either state. The receiver can choose between feeding the sender or abstaining from doing so. She would like to feed the sender provided that the sender is needy. Otherwise, the receiver would rather herself eat. This creates a partial conflict of interest between the sender and the receiver. If the sender is needy, then the interactions between the two players is similar to matching states and acts in the Lewis signaling game. However, if the sender is not needy, then the payoffs of sender and receiver diverge.
Now, it is assumed that a needy sender profits more from being fed than a sender that is not needy. In addition, the sender is allowed to send a costly signal. If the cost of the signal is sufficiently high, then there is again the possibility that in equilibrium the sender signals need honestly and the receiver feeds the sender upon receipt of the signal.
költséges jelzés modell
Spence game
Sir Philip Sidney game
Zahavi handicap modellje
When a man loses his wife in a department store without any prior understanding on where to meet if they get separated, the chances are good that they will find each other. It is likely that each will think of some obvious place to meet, so obvious that each will be sure that it is “obvious” to both of them. One does not simply predict where the other will go, which is wherever the first predicts the second to predict the first to go, and so ad infinitum. Not “What would I do if I were she?” but “What would I do if I were she wondering what she would do if she were wondering what I would do if I were she … ?”
—Thomas Schelling, The Strategy of Conflict
N individuals enjoy a picnic supper together which includes barbecued spareribs. At the end of the meal, k ≥ 1 of these diners have barbecue sauce on their faces. Since no one can see her own face, none of the messy diners knows whether he or she is messy. Then the cook who served the spareribs returns with a carton of ice cream. Amused by what he sees, the cook rings the dinner bell and makes the following announcement: “At least one of you has barbecue sauce on her face. I will ring the dinner bell over and over, until anyone who is messy has wiped her face. Then I will serve dessert.” For the first k − 1 rings, no one does anything. Then, at the kth ring, each of the messy individuals suddenly reaches for a napkin, and soon afterwards, the diners are all enjoying their ice cream.
Littlewood (1953)
Full transcript