Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Manipulál-e a média?

No description
by

Szilvia Tóth

on 24 November 2013

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Manipulál-e a média?

Manipulál-e a média?
Médiának az emberek véleményére és viselkedésére gyakorolt hatása
információ a médiából= iskola, templom szerepét átvette
média globális jelenség=jogos a kérdés: Milyen hatást gyakorol?
médiahatás kérdése még nem egyértelmű: különbség van a tájékoztatás és befolyásolás között
Kérdések:
A média képes-e a kommunikátor akaratának megfelelő vélemény- és viselkedésváltozást kiváltani?
Képes-e manipulálni az embereket, azaz képes-e őket anélkül befolyásolni, hogy a befolyásolási szándék tudatában lennének?
Ki vagyunk-e szolgáltatva a média – különösen a televízió – hatalmának?
Médiahatás vizsgálatok
Fókuszban a televízió (Anthony Pratkanis és Elliot Aronson 1992: átlag amerikai 1550 óra/év)
politikai vagy politikus antiutópiáknak, mint George Orwell 1984
Hatás- és befogadásvizsgálatok
1. lövedékelmélet
2. kétlépcsős hatás modellje
3. szelektív észlelés elmélete
4. kultivációs elmélet
5. napirendelmélet
6. framingelmélet
7. használat- és kielégülés-modell
8. hallgatási spirál
9. kódolás-dekódolás modell
10. perfomatív hatás modellje

Összegzés
a médiának az emberek gondolkodására és viselkedésére gyakorolt hatásának mértéke és iránya megjósolhatatlan – ám az biztos, hogy ez a hatás nem nagy, nem közvetlen és nem egyirányú
Glynn & Jeong, 2003: „bizonyos médiumok bizonyos üzenetei bizonyos időkben bizonyos hatást gyakorolnak a közönség bizonyos részére”
Médiahatások kérdése
A média befolyásolja-e – és ha igen, miként – az emberek gondolkodását és viselkedését?
modern tömegkommunikációs eszközök megjelenése megváltoztatta valamennyiünk életét
média vált a legfontosabb információforrásunkká
média valóságformáló hatása:
Daniel Boorstein (1961): álesemények: kifejezetten azért rendeznek, hogy a média beszámoljon róluk – sajtótájékoztatók, ünnepélyes koszorúzások
Daniel Dayan és Elihu Katz (1992): médiaesemények: amelyeket kifejezetten a média által való közvetítés kívánalmai szerint rendeznek meg – Diana hercegnő vagy Zámbó Jimmy temetése

Cenzúra, propaganda
média hatást gyakorol:
médiával egyidős cenzúra, propaganda
cenzúra: egyes nézetek terjedésének igyekeztek gátat vetni
propaganda: bizonyos nézeteket kívántak terjeszteni
Médiaoptimista, médiapesszimista
médiapesszimisták
: média káros hatást gyakorol a társadalomra; pl: offenzív politikai propaganda és a gyűlöletbeszéd felel az emberek közötti gyűlölködésért, a pornográfia a családi kapcsolatok fellazulásáért
médiaoptimisták
: azt várták a médiától, hogy majd elviszi a tudást, az ízlést és a morált az otthonokba, nemesítve a társadalmat

1. lövedékelmélet
'20-as, '30-as évek
média nagy és közvetlen hatást gyakorol
médiából érkező üzenetek lövedékként csapódnak a közönség testébe
pl.: Lasswell: háborús propagandatechnika, Orson Welles rádiójáték
tömegkommunikáció egyirányú folyamat: hallgatók csak passzív szereplők
2. A kétlépcsös hatás modellje
'40-es évek
média kismértékben és közvetett módon képes befolyásolni
emberek elsősorban a környezetükben élő véleményvezérekre hallgatnak, (a személyközi kommunikáció véleménybefolyásoló hatása nagyobb, mint a tömegkommunikációé).
A véleményvezérek ugyanakkor elsősorban a médiára támaszkodva alakítják ki a maguk véleményét, így – korlátozott mértékben és áttételesen – a média mégiscsak hatást gyakorol az emberekre.
3. A szelektív észlelés elmélete 1.
4. A kultivációs elmélet
'70-es évek
ismét a média nagy társadalmi hatása
Gerbner: televízió nemcsak tükröt tart a „valóság” elé, de formálja is azt: a valóság képeit bizonyos szabályok mentén rakja újra össze, új (virtuális) valóságot teremtve
A média szelektív: a valóság bizonyos elemeit kultiválja (előnyben részesíti), míg másokat a háttérbe szorít.
5. A napirendelmélet
Bernard Cohen: média nem azt szabja meg mit gondoljunk, hanem, hogy miről gondolkodjunk
események közötti szelektálással a média fontossági sorrendet – értékhierarchiát – állít fel
fontosnak tartott témák: amelyek a hírműsorok élén és a lapok címlapján szerepelnek.
Azt, hogy az egyes eseményeket miként ítélik meg, a média már nem befolyásolja számottevően.
7. Használat és kielégülés-modell
a média legfontosabb használati módját az alábbiak jelentik:

a tanulás és az információszerzés
: az emberek a televízió segítségével tájékozódnak a világról,

a szociális kontaktus
: az emberek különféle módokon viszonyulhatnak a képernyőn megismert figurákhoz, illetve megbeszélhetik a többiekkel a látottakat,

az elszakadás
: az emberek a televíziót nézve egy időre „elmenekülhetnek” a valóság nehézségei elől,

a szórakozás és az időtöltés
.A média használata során a felhasználó aktívan válogat
8. A hallgatási spirál
média hatást gyakorol a viselkedésre: egyfajta véleményklímát teremt: elhiteti velük, hogy a domináns közvélemény másként gondolkodik, mint ők:
akik úgy érzik, a véleményük megértésre talál a közvéleményben, előszeretettel hangoztatják álláspontjukat
akik úgy érzik: „különvéleményt” képviselnek, a társadalmi elszigetelődéstől tartva inkább csendben maradna
9. A kódolás-dekódolás modell
Hall:A média nyelve mindig ideologikus, azaz mindig hordoz valamilyen, az uralkodó értékrendet tükröző preferált értelmezést, de a befogadónak szabadságában áll elfogadni, megfontolni vagy elutasítani ezt az értelmezést.
• a domináns kód szerinti befogadás: a néző elfogadja az üzenet preferált jelentését,
• az egyeztető dekódolás vagy alku: a néző elfogadja az uralkodó kód egyes részleteit, de más részleteit elutasítja
• az oppozíciós értelmezés: a néző teljes mértékben elutasítja a domináns értelmezést
10. A performatív hatás modellje
műsor csak akkor képes hatást gyakorolni nézőire, ha képes mozgósítani, elkötelezni őket
a befogadók érzelmi kötődést alakítanak ki a műsorral, azonosulnak vele
média legfeljebb megerősíteni képes a létező véleményeket, de nem változtatja meg azokat
Szelekció három szintje:


a szelektív válogatás
: az emberek eleve nem követik figyelemmel azokat az újságokat és műsorokat, amelyekről tudják, hogy a saját véleményükkel szembenálló véleményeket fogalmaznak meg;

a szelektív észlelés:
ha bele is szaladnak a saját véleményüknek ellentmondó üzenetekbe – azokat elengedik a fülük mellett;

a szelektív emlékezés:
ha véletlenül bele is szaladnak a saját véleményüknek ellentmondó üzenetekbe, és azokat meg is jegyzik, akkor is hamarosan elfelejtik őket.

3. A szelektív észlelés elmélete 2.
Leon Festinger kognitív disszonanciaredukció-elmélete
(1957) : "Az ember kerüli a disszonáns helyzeteket, azaz igyekszik megszabadulni mindazoktól az információktól és véleményektől, amelyek saját, gondosan felépített világképének újragondolására késztetnék, mert világképének újragondolása túlságosan sok kognitív energiáját kötné le. "
6. A framingelmélet
a média a politikai és a gazdasági elitek ellenőrzése alatt áll, míg az egyszerű emberek – pénz, hatalom és szaktudás híján – csak befogadóként férnek hozzá a médiához
az elitek hatékonyan képesek befolyásolni a médiaüzeneteket
híreket nem objektíven ábrázolják, hanem egyfajta értelmezési keretben (frame)
média kisebb hatást gyakorol a számos különböző forrásból tájékozódó elitekre, mint a médiára jobban ráutalt nem elitekre
Full transcript