Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

The Arpad-line

Szeminariumi kiseloadas a Magyar nep legujabbkori tortenete c. tantargybol / Tortenelem IV/8
by

Adam Kurtyak

on 15 February 2013

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of The Arpad-line

Kurtyák Ádám, Az Árpád-vonal Az Árpád-vonal a Magyar Királyi Honvédség védelmi rendszere volt a második világháború idején az Északkeleti- és Keleti-Kárpátokban, 1940-'44 között építették ki. A Keleti-Kárpátok 1000 méternél magasabb hegyei önmagukban is komoly akadályt jelentenek, így csak az évszázadok óta használt átjárókat kellett lezárni. Az erődrendszer elemei ma is megtalálhatók. Igaz, Romániában 1947-től ezeket felrobbantották, a Kárpátalján viszont több helyen az idegenforgalmi látványosság szerepét tölti be. A Kárpátok mentén, illetve attól keletre 1940 és 1944 között kiépített, mélységben tagolt védelmi rendszer a második világháború leghosszabb ideig ellenálló védelmi vonalának bizonyult. Ajánlott és részben felhasznált irodalom 1) Dr. Bartók Béla – Berta Csaba: Az Árpád-vonal. Az „ezer éves” magyar határvédelmi-rendszer kiépítése és védésének kárpátaljai szakasza 1938 – 1945, szakdolgozat, Eszterházy Károly Főiskola, Eger, 2009. A szovjet csapatok három hadműveletben kísérleteztek sikertelenül az áttörésével 1944. augusztus-október között. Románia átállását követően elveszítette jelentőségét és ki kellett üríteni. Az Árpád-vonal a Keleti-Beszkidektől egészen a Berecki-havasokig terjedt. Légvonalban több mint 600 kilométerről volt szó. 4) Szabó József János: Az Árpád-vonal. A Magyar Királyi Honvédség védelmi rendszere a Keleti-Kárpátokban 1940-1944, Timp Kiadó, Budapest, 2002. 3) Grecsko, Andrej Antonovics : A Kárpátokon át, Budapest, Zrínyi Katonai Kiadó, 1977. 2) Bene János: Adatok a magyar királyi ungvári 24. gyaloghadosztály történetéhez 1944-1945, Szabolcs-szatmár-beregi levéltári évkönyv 12., 1997. A vonal építkezése, elsősorban az infrastruktúra, a háttér megteremtésével, már 1940-ben megkezdődött. Természetesen a legnagyobb titoktartás mellett. 1943-ban, a sztálingrádi csata után felgyorsították a kiépítését. 1944 elején épült ki a Hunyadi- és a Szent László-állás. A szakirodalomban fellelhető leírások és vázlatok nagyvonalúak és pontatlanok A szovjet felderítési adatokból sem lehet rájönni az erődvonal működésének a szisztémájára A bunker szellőzőnyílással nem rendelkezett, így a raj számára csak három órára volt elegendő a levegő A bunkerek ajtaját 15 mm-es páncéllemezből készítették. Az ellenség közvetlen találatának nem volt kitéve, így csak szilánkálló volt. A harckocsik ellen aknamezőket, falakat, harckocsi árkokat és harckocsi akasztó gúlasorokat építettek Harckocsiakasztó-gúla Volócon, a Vecsa patak medre A járművekkel is járható utakat aláaknázták és ellenséges támadás esetén felrobbantották A védők a harcot nem a bunkerből, hanem a minden irányba kiépített nyílt tüzelőállásokból (lövészárkokból) vívták. Az ellenséges tüzérség ezt nem tudta rombolni. A völgyzár hátát, vasbeton géppuska tüzelőállások védték. Innen nem támadhattak harckocsik. A páncéltörő tüzelőállások bejárata az ellenség szeme elől rejtett völgyekben volt (Alsó-Verecke) A szellőzőnyílások sebezhetővé tették a Maginot-vonalat is. Ezért ilyen völgyzár később már nem épült. Az ellenséges tüzérségi tűz alatt a parancsnok periszkópon át figyelte az ellenség tevékenységét. A tüzelőállásokhoz alagutak vezettek Itt kaptak helyet az ellátó és pihenő helyiségek, valamint a gépház áramfejlesztővel és szellőzőmotorokkal Felsőgereben Vezérszállás, saját fotó :) Felsőgereben A Kormányzó a rangidős csapatparancsnok jelentését fogadja. Kárpátalja, 1938. március Eskütétel a 3.hgyv.zlj.-nál, 1943, Rahó Malomrét Az 1939. őszén, telén készült völgyzár a Vereckei szorosban, még a Maginot-vonalat mintázta. Beregszász, 2013. február 15. II RFKMF
Történelem IV/8. Magyar katonák a Nagybereznai járásban, 1944 Köszönöm a figyelmet!
Full transcript