Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Kölcsey Ferenc

No description
by

rebeka annus

on 19 September 2016

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Kölcsey Ferenc

Tanulmányai:
Photos
Mint politikus:
Kölcsey Ferenc: Himnusz

like comment share
A vers keletkezése
Kölcsey 1823. január 22-én, a Szatmár megyei Csekén írta.
A vers csak több év után, 1828 decemberben, a Kisfaludy Károly által szerkesztett Aurórában,
majd 1832-ben a gyűjteményes Kölcsey verseskötetben jelent meg.

A Debreceni Református Kollégiumban 14 évig, 1809-ig tanult
és a szentírás
magyarázatán kívül
minden előadott
tanulmányt
végighallgatott.
A vers szerkezete:
like comment share
a reformok híve volt;
küzdött Erdély és a részek visszacsatolásáért,
az alkotmánynak a nép felszabadításával korszerű átalakításáért és a magyar nyelv jogaiért.

Követi pályája 1834-ben véget ért, amikor megyéjében a maradiak kerültek felszínre.

Búcsúbeszédével Pozsonyban 1835. február 9-én annyira meghatotta a rendeket,
hogy az országgyűlés e beszéd után az napra felfüggesztette az ülést és Kossuth erről a napról gyászkeretben küldte szét Országgyűlési Tudósításait.

A himnusz műfajnak sajátos szerkezete van.
Felnőttkora:
Elvégezvén 1809-ben
kollégiumi tanulmányait,
Pestre jött fel törvénygyakorlatra,
de ügyvédi vizsgára nem
jelentkezett;
Élete:
Született:
Sződemeter, 1790. augusztus 8.
Három fő részből áll.
Munkássága:
like comment share
Kölcsey Ferenc
Magyar Tudományos Akadémia

Gyermekkora:
Miután édesapja, a nemesi származású Kölcsey Péter,
aki álmosdi birtokán gazdálkodott, 1796. augusztus 9-én elhunyt,
édesanyja, Bölöni Ágnes a hat éves fiát Debrecenbe küldte iskolába.


Egyik szeme világát gyermekkorában feketehimlő következtében elveszítette.

A szájhagyomány szerint a betegség kezelése közben – a kor szokásai szerint – a tüzes kemencében kezelt gyermeknek szikra pattant a szemébe,

de ezt a legendát nem sikerült utólag kétséget kizáróan igazolni.
11 éves volt, amikor anyja meghalt,
és ettől kezdve a háztartást Panna néni, a család régi hű cselédje vezette, és mind neki, mind három kisebb testvérének gondját viselte.
Egyébiránt az árva gyermekekre gyámapjukon,
Gulácsy Antal
szokolyi birtokos nemesen kívül (akit gyámnak a megyei hatóság nevezett ki)
Péchy Imre
, a kollégium főgondnoka is némi felügyeleti joggal rendelkezett.
Kölcsey nagy kedvvel tanulta Cornelius Nepost;
a labdázás helyett abban állt a játéka, hogy a debreceni homokban egy barátjával együtt Athént ábrázolta,
a görögök nagyjainak csontokból emlékoszlopokat állítgatott
és emlékbeszédeket tartott fölöttük.
Ez időben ismerkedett meg Haller Hármas Istoriájával is.
1813-ban a költészeti osztályba jutva a latin versírásban ugyan nem jeleskedett,

de Csokonai Vitéz Mihály, Virág Benedek, Kisfaludy Sándor munkáit, Kazinczy Ferenc Gessnerét, Vergilius és Theokritosz pásztori költeményeit eredetiben olvasta.

Már ekkor kezdte a magányt keresni, mintha el kívánná rejteni a természet mostohaságát,
mely őt a himlő által jobb szemétől megfosztotta;

s minden örömét elvonulva, könyveiben kereste és találta meg.
Ritka tehetsége szembetűnően csak 16 éves korában jelentkeztek,
midőn élénk lelkesedéssel enciklopédiai tanulmányokat tett
és társaival, akik között volt a később ismertté vált Kállay Ferenc is együtt tanult,
olvasott és eszmecseréket folytatott
Az idegen nyelvek közül először a
franciát
sajátította el
és minden szeretetét a XIV. Lajos korabeli írók nyerték meg;
a
német
megtanulására leginkább Kleist, Gessner, Hagedorn, Bürger és Klopstock munkái bírták,
melyeket előbb fordításból ismert;
görögül olvasta ugyan Cebest és Anakreónt,
de nagyobb előmenetelt nem tett;
azonban Kazinczy sürgetésére kiváló gondot kezdett reá fordítani
és amikor Pindaroszhoz a Heyne-féle kiadást meghozatta, filológiai látóköre is nagyban tágult.
16 éves kora óta írogatott verseket is,
de első dolgozatait megsemmisítette.

1805-ben Csokonai temetésén ismerkedett meg Kazinczyval,
akinek a Kresznericcsel
való vitájában fontos
adatokkal szolgált.
1808. május 19-én kelt első levele Kazinczyhoz.
Ennek szíves fogadtatása és a későbbi barátság rendkívül serkentően és művelőleg hatott reá.
Ez időtől fogva Kazinczy oktatója és vezérlője lett az ifjúnak,
aki szintén egyedüli védője, tisztelője volt az újító Kazinczynak,
akit már az Árkádia-perben is védelmezett.


Történelmet Kölcsey Magyar Mihálytól,

bölcseletet Ercsei Dánieltől hallgatott.

Tanulmányai mellett, Kazinczy buzdítására, kivonatokat írt és néhány tárgyat ki is dolgozott:

Többek között Werbőczy életét; egy értekezést a poézisról (1808 dec.); jegyzeteket az ión iskoláról.



Szorgalmasan használta a kollégium könyvtárát,
azonban mivel abból az ifjaknak magyar könyveket nem adhattak ki,
maga is gyűjtött magyar munkákat,
különösen Veszprémi és Sinai könyveinek árverése alkalmával.
Magyar költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja.
mert miután Horvát Istvánnal, Vitkoviccsal és főleg Szemere Pállal szoros barátságot kötött,egyedül az irodalom lelkesítette;
lemondott a hivatalbeli és tanári pályáról,mely utóbbira Debrecenbe meghívták,
Álmosdra vonult,
ahol kis birtokán gazdálkodva egyedül tanulmányainak élt.
. Ezek mellett öccseinek gondozása is elfoglalta;
majd szerelme tette szívbeteggé, melyből idejében való lemondással gyógyult ki.
1815-ben testvéreivel megosztozván Csekére (Szatmár megye) költözött.
Itt is a gazdaságnak, tanulmányainak és az irodalomnak élt.

Levelezett Kazinczyval, Döbrentei Gáborral×
és kétszer utazott Pécelre Szemeréhez,
ebből egy alkalommal 1814-ben Kazinczyval együtt,
valamint 1815-ben is a nyárnak egy részét ott töltötte.


(×-a képen lévő férfi)
(minden képen van egy ilyen)
Kölcseynek Szemere Pállal× kapcsolatos érzelmeit
Nyáry Krisztián egy irodalmi bulvár könyvben
közzétett hipotézise mint beteljesületlen szerelmet értékeli.
A hipotézis verselemzéseken és irodalmi levelek analízisén alapul,

a szakkutatók azonban komolytalannak tartják és elvetik,
mert figyelmen kívül hagyja az akkoriban divatos érzékeny nyelvhasználatot.
Figyelmet keltett a Mondolatra való Felelet,
melyet Szemere Pállal együtt dolgozott ki 1815-ben.
Kölcsey ezzel állást foglalt a nyelvújítás mellett és előmozdította sikereit.
Kizárólag az irodalmi kritika és esztétika terén működött;

Kazinczyval a régi Magyarország ellen küzdött;
sorba vette a legnevezetesebb költőket, Csokonait,Kis Jánost és Berzsenyi Dánielt.

Véleményét akkor hallatlan szigorúsággal mondta ki,
ezért fel is zúdította maga ellen a közvéleményt és az írókat.
Ekkor személyes baráti viszonyra lépett Kisfaludy Károllyal és az Aurora-körrel is;

különösen Bártfay Lászlóval, Helmeczy Mihállyal, Toldy Ferenccel, Bajza Józseffel, Vörösmarty Mihállyal

és Zádor Györgygyel (aki Fenyéri Gyula álnéven cikkeket írt különféle lapokba) alakított ki haláláig tartó őszinte baráti kapcsolatot.
1823. január 22-én tisztázta le Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból című nagy költeményét,

amely Erkel Ferenc zenéjével Magyarország nemzeti himnusza lett.

(E napot 1989 óta a magyar kultúra napjaként ünnepeljük. A mű eredeti× kéziratát Kölcsey saját kezű aláírásával az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.)
Pesten tartózkodása alatt Szemere Pállal 1826-ban megindította az Élet és Literatura c. folyóiratot.

1827 januárjában hazamenetele után csak pár évig maradt csekei magányában,
ahol elhunyt öccse családjának ügyei is foglalkoztatták.



Az 1829-es tisztújításkor főispánja,
báró Vay Miklós× őt Szatmármegye tiszteletbeli aljegyzőjévé tette.
A Magyar Tudományos Akadémia igazgatósága Pozsonyban 1830. november 17-én a nyelvtudományi osztályban vidéki rendes tagjának nevezte ki.
Nagy Károly tiszti főügyésszel hathatós ébresztője és támasza lett megyéjében a szabadelvű mozgalmaknak,
egyszersmind kidolgozója a rendszeres munkálatok feletti véleményeknek,
melyek a megye által a kiváltságok védői dacára 1832-ben elfogadva,a következő országgyűlésre utasításul szolgáltak
és oly hírre emelkedtek, hogy azokat más megye is sajátjává tette.
Hazatérte után ismét sikerült neki többséget biztosítani megyéjében a szabadelvű eszméknek.
Az akadémiában emlékbeszédeivel, költői dolgozataival, kritikáival újra magára ragadta a közfigyelmet
és ezután kizárólag az irodalomnak élt.
1836. november 12-én a Kisfaludy Társaság alapítótagja lett.

Utolsó nagy műve, Wesselényi védelme,
melyet barátja hűtlenségi pörében készített.

Rendkívüli tisztességére és megbecsültségére utalva,
Wesselényi így emlékezett meg róla: „Nem közénk való volt”.

E nagyszabású, valóban klasszikus politikai vádirat, kimerítette erejét, bélgyulladásba esett.
1832-ben megyei főjegyzővé, azon év november 6-án pedig országgyűlési követté választották.
Pozsonyban 1832. december 19-én foglalta el helyét
és a négy kerületi jegyzők egyikévé választatott;
számos felirat (latinul) és üzenet (magyarul) az ő tollából került ki.
Mint szónok, a magyar nyelv ügyében tartott beszéddel tűnt ki először
és nemsokára jeles beszédeivel országos hírűvé vált.
A parlamenti szónoklatot ő emelte irodalmi s művészi színvonalra;

tőle tanulták ezt el az 1830-as és 1840-es évek szónokai:

Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Eötvös József és Szemere Bertalan.
Nyelvújítás:
A nyelvújítás harcaiban Kazinczy felkérésére Szemerével közösen írták a Felelet a Mondolatra (1815) című művet – válaszként az ortológusok támadására (Mondolat).
Gyermekkora:
Miután édesapja, a nemesi származású Kölcsey Péter,
aki álmosdi birtokán gazdálkodott, 1796. augusztus 9-én elhunyt,
édesanyja, Bölöni Ágnes a hat éves fiát Debrecenbe küldte iskolába.


Egyik szeme világát gyermekkorában feketehimlő következtében elveszítette.

A szájhagyomány szerint a betegség kezelése közben – a kor szokásai szerint – a tüzes kemencében kezelt gyermeknek szikra pattant a szemébe,

de ezt a legendát nem sikerült utólag kétséget kizáróan igazolni.
11 éves volt, amikor anyja meghalt,
és ettől kezdve a háztartást Panna néni, a család régi hű cselédje vezette, és mind neki, mind három kisebb testvérének gondját viselte.
Egyébiránt az árva gyermekekre gyámapjukon,
Gulácsy Antal
szokolyi birtokos nemesen kívül (akit gyámnak a megyei hatóság nevezett ki)
Péchy Imre
, a kollégium főgondnoka is némi felügyeleti joggal rendelkezett.
Tulajdonképpen ez a munka tette országosan ismertté nevét.

Éveken át tartó baráti kapcsolat fűzte Kazinczy „pesti triász”-ához is
(Szemere Pál, Vitkovics Mihály, Horvát István).

Kazinczyt hosszú időn keresztül mestereként tisztelte,
viszonyuk az 1820-as évektől hidegült el
(levelezésük, mely korábban szinte folyamatos volt, már 1817-ben megszakadt).
A mester nem értett egyet tanítványa irodalmi és politikai szemléletváltásával,
a romantika és a politikai radikalizmus felé fordulásával.
Élete végéig gazdálkodott családi birtokain
(Álmosd, Sződemeter, Szatmárcseke),

de emellett szerepet vállalt a korabeli kulturális, irodalmi életben és a megyei politikai közéletben is.

Írásainak egy részét az 1817-ben indult, Döbrentei Gábor szerkesztette Tudományos Gyűjteményben jelentette meg,
később maga is szerkesztett Szemerével közösen irodalmi-esztétikai folyóiratot
Élet és Literatura címmel.
(A folyóiratnak öt kötete jelent meg, rendszertelen időközönként 1826–29 között.)
Halála:
Halála hirtelen következett be.
Egy hivatalos útja alkalmával szekéren utazva viharos zápor érte, meghűlt és egyheti betegeskedés után
– a szatmárcsekei református anyakönyv vonatkozó bejegyzésének tanúsága szerint –
1838. augusztus 23-án Szatmárcsekén meghalt.
Két napra rá, augusztus 25-én temették.

A Magyar Tudományos Akadémiában báró Eötvös József tartott fölötte emlékbeszédet.

Címértelmezés és műfaj:
A himnusz nemcsak a vers címe, hanem egyúttal a műfaja is.
Az ókori görögöknél keletkezett ez a műfaj.
Istenhez szóltak benne: dicsérték, hogy elnyerjék a jóindulatát, és segítségért könyörögtek benne.
Kölcsey is ezt a hagyományt követi.
Áldást, békességet kér a magyarokra. (Isten, áldd meg a magyart, jókedvvel, bőséggel).

Az alcím értelmezése:
A versnek van egy alcíme is:
A magyar nép zivataros századaiból.

A zivataros század metafora utal a vers témájára.

A magyar nép történelmének fontos állomásait mutatja e, azt, hogy mennyi baj és bánat érte már az országot a századok során.

Ez egyúttal Isten meggyőzésére is szolgál: bármilyen bűne volt a magyaroknak,
azt többszörösen megbűnhődték, vagyis most már joggal kér segítséget a költő a nép számára (megbűnhődte már e nép a múltat, s jövendőt).

Verselés

A himnusz időmértékes verselésű. Trocheusokból állnak a sorai ( - U ).

A sorok keresztrímekben végződnek (abab; cdcd).

Az első rész tartalmazza isten megszólítását és a hozzá intézett kérést.

A második részben felsorolja azokat az indokokat, amelyekkel alátámasztja a kérés jogosságát, sok esetben itt isten dicsérete, vagy egy korábbi jótette szerepel.

A harmadik részben megismétli a kérést.
Ezt nevezzük hídszerkezetnek.
Képlettel: A - B - Av.
Más szempontból ezt a szerkezetet keretes versnek is nevezik,
mert az 1. és a 3. rész keretbe foglalja a fő mondanivalót.
A keretversszakok vagy teljesen megegyeznek, vagy nagyon hasonlítanak egymásra.

A és Av rész:
Ebben a versben a az Av rész szinte teljesen megegyezik az A résszel.
Az első négy sor tér el, de inkább csak érzelmi töltésében: sokkal esendőbb, könyörgőbb ez a rész.
Ezt a hatást egyrészt a szócsere (áldd - szánd), másrészt a szórend cseréje idézi elő
(Isten áldd meg a magyart - Szánd meg Isten, a magyart).

B rész:
A középső rész újabb három egységre osztható.
B/1. rész:
A 2-3. versszakban a dicsőséges múlt képei és nagy alakjai sorakoznak.
Itt kerül említésre a honfoglalás Árpáddal, valamint Mátyás uralkodása.
Ekkor isten kegyelméből a magyarok békében és bőségben éltek.
Erre utal az ért kalász és a szőlővesszők képe.
Ez egyúttal a misék jellegzetes eszközei is, az áldozás képei (kenyér és bor).
Mátyás dicsőséges hadjáratait az alliterációk is kiemelik.
(s nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára).

B/2. rész:
A 4-5-6. versszak tartozik ide.
A fordulópont a 4. versszak elején található.
Egy felkiáltással és egy ellentétes kötőszóval (Hajh, de) kezdődik a nemzetet ért csapások bemutatása
(tatár- és törökdúlások, belső viszályok és harcok; pl: Rákóczi szabadságharc).
A 4-5. versszakban arról ír Kölcsey, hogy a pusztulás a magyarok bűnei miatt következett be.
Ez a kép a középkor vallásos elképzeléseivel függ össze: Isten megbünteti azokat, akik megszegik parancsait.


A 6. versszakban észrevétlenül térünk át a múltból a jelenbe.
Ezt az igeidők változásával éri el a költő (bújt - múlt, nyúl - jelen, nézett - múlt, lelé - múlt, hág - jelen, száll - jelen).
A Rákóczi szabadságharc bukása után a Habsburg-megtorlás következett.
(Bújt az üldözött, s felé kard nyúl barlangjába).
A himnusz mondanivalójának tetőpontja ebben a versszakban található.
Elvesztettük a hazánkat (nem lelé honját a hazában).
A legfontosabb gondolatot alliterációval is kiemeli a költő.(honját a hazában).
B/3. rész:
A 7. versszak Kölcsey jelenét mutatja be, éles ellentétben áll egymással a múlt és a jelen

(vár ↔kőhalom; kedv, öröm↔halálhörgés, siralom; rabság↔szabadság).

Uralkodó képe a rom, a romantika kedvelt képe, amely egyszerre képes felidézni a a múltat, a jelent és a jövőt.

A vers stílusa
A romantika stílusjegyei jellemzőek a versre.
Elsősorban a nemzeti múlt és történelmünk nagyjainak felidézése (honfoglalás, Árpád, Mátyás, török világ).
Az ellentétek gyakorisága is a romantika egyik legfontosabb stílusjegye.
Nemcsak a múlt és a jelen képei között találhatók meg ezek az ellentétek, hanem a vers más részeiben is ott vannak
(bal sors↔víg esztendő, múltat↔jövendőt, védő kar↔ felé kard nyúl,hős magzajai felvirágozának↔lettél magzatod miatt magzatod hamvvedre).


Szenvedélyes és lendületes a himnusz.
Az érzelmek hullámzása mellett az aktív igék segíti k ennek a hangulatnak a kibontakozását
(küzd, gyújt, elsújtád, zúgattad, támadt, hág).
A festőiséget a nagyszabású tablók
(olyan költői kép, ahol sok ember szerepel, és a kép rendkívül mozgalmas, a mozgalmasságot a színek, fények, hangutánzó szavak, aktív igék biztosítják).
Ilyen tablóképek például a honfoglalás,
a Bécset ostromló magyar sereg, a mohácsi csata képe,
vérözönbe és lángtengerbe fulladt ország.
Érdekesség:
1844 februárjában az akkorra már népszerűvé vált vers megzenésítésére pályázatot írt ki a pesti Nemzeti Színház igazgatója.
A pályázatot Erkel Ferenc nyerte, aki egyetlen óra alatt írta meg a Himnusz zenéjét.
Hivatalos nemzeti himnusszá 1848.augusztus 20-án vált.
Ma a Himnusz keletkezésének napja (január 22.) a magyar kultúra napja.


Zrínyi éneke
A vers eredeti címe: Szobránci dal.
A vers egy lírai párbeszéd, de a valós dialógus helyére belső párbeszéd lép: megidézi: Zrínyi Miklós alakját.
A vándor kérdez és a költőnek Zrínyivel egybeolvadó énje válaszol.
A téma: a hősi múlt és a sivár jelen szembeállítása.
Ennek aktualitást ad: a vándor, aki messze földön jár és keresi a régiek dicső világát (páros strófák), a válasz azonban leverő, kiábrándító, elutasító (páratlan strófák) “Hol van a hon, … a bérc, … a nép?” (kérdés)
“Névben él csak, többé nincs jelen.” (válasz)
Huszt:
A vers műfaja epigramma.
Az epigramma görög kifejezés, eredetileg sírfeliratot jelentett. A kőbe vésett felirat rövid volt, és az epigramma később is megőrizte a sírfeliratok tömörségét.
Ezért lett a műfaj szerkezeti jellemzője a rövid előkészítés és a csattanószerű befejezés.

Az epigramma tanító jellegű: egy jelentős gondolatot, erkölcsi parancsot közvetít.
Versformája is a hagyományokat követi: disztichonokból áll.
A disztichont egy hexameter és egy pentameter sor alkotja.
A pentameter valójában rövidített hexameter: a 3. és a 6. versláb csonka, csak egy hosszú szótag.
A csonka verslábakat szünet egészíti ki, ezt érzékelteti a sormetszet jele (||).
Nemzeti hagyományok:

A tanulmány kiindulópontja egy történeti összehasonlító elemzés.

Kölcsey az ókori görög és római kultúra és irodalom összefüggéseit a magyar irodalom és az európai irodalom kapcsolatára vonatkoztatja,

s a magyar irodalom korszakainak áttekintésével s a szerinte meghatározó értékek kiemelésével jut el saját kora problematikájához.

Következetesen egyetlen kérdés – a nemzeti irodalom(nemzeti poesis) – áll mindvégig a középpontban.

Kölcsey a történelmi összefüggések (események) mellett igen erőteljesen hangsúlyozza azokat a tényezőket (vallás, nyelv, társadalmi állapotok), melyek szintén döntő módon hatnak egy kultúra fejlődésére.

Ez a több szempontot egyszerre vagy párhuzamosan érvényesítő, szintetikus gondolkodásmód megalapozott, árnyalt következtetésekhez vezet
Más művei:
Elfojtódás
Vanitatum vanitas
Emléklapra
Zsrínyi második éneke
Mohács
Parainesis Kölcsey Kálmánhoz
Vész
Kazinczy
Átok
Intés
Tisztújítás
Hős
Versenyemlékek
Éji temetés
Paulina emlékkönyvébe
Messze széles...
Szép Erdély...
Könnye csillod...
Mi fénylik ott...
Rebellis vers
Full transcript