Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

A komi-permjákok nyelve és kulturája napjainkban

No description
by

Evelin Szabó

on 7 July 2014

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of A komi-permjákok nyelve és kulturája napjainkban

Történelmi áttekintés
A modernizáció is inkább a városokba csábítja a fiatalokat. Az egykori körzetközpont, Kudimkar 31 ezer lakosával túl kicsi viszont ahhoz, hogy mindenkinek megélhetést biztosítson
Lélekszámbeli csökkenések oka
2002-ben még létezett a Komi – Permi Autonóm Körzet, melyben a komipermjákok abszolút többségben éltek, de a 2005 után bekövetkezett
oroszország közigazgatási reformok

megszüntették a kevés lakossággal rendelkező területeket
ennek következtében nagyobb területek részeivé váltak. 2010-ben a Komi – Permi Autonóm Körzet már a Permi Határterülethez tartozott.
A komi-permjákok nyelve és kulturája napjainkban
Északkelet-Európában élő félmilliós nép
Két csoport: komi-zürjénekre, komi-permjákok
A permjákok a Káma forrásvidékének környékét lakják
A komi nyelv a finnugor nyelvcsalád permi ágához tartozik, a magyar után a legrégebbi nyelvemlékekkel rendelkezik.
Az első komi ábécét a 14. században Sztyepan Hrap permi érsek alkotta meg. Az 1920-as évek óta a cirill ábécét használják.
Századunkig mezőgazdasággal foglalkoztak és
falvakban éltek.
Az emberek életét a faluközösség irányította és a 19. század végéig nagycsaládi közösségben éltek.

Erről tanúskodik többek között, az is, hogy a mai komi falvakban általában csak két-három családi név fordul elő.

A komik régóta földművelésből és állattenyésztésből élnek, északon azonban a 18. század végéig megmaradt a halászat és a vadászat döntő szerepe.
A komik öltözetük nagy részét házi vagy gyári vászonból, posztóból, gyapjúból, prémből és bőrből készítették.

A hagyományos komi viselet nagyon hasonlít az észak-orosz viselethez. A nők különböző típusú hosszú szarafánt (kötényruha), térd alatt végződő inget, kötényt, szőtt vagy fonott övet és bonyolult fejviseletet hordtak, ami nem csak korukat, de családi állapotukat is jól tükrözte.
Napjainkban népviseletet legfeljebb az idős asszonyok és a néptáncegyüttesek hordanak. Természetesen az északon élő rénszarvastartóknak és halász-vadász életmódot folytatóknak megmaradt a prémből készült hagyományos öltözete, ami azon a zord tájon nélkülözhetetlen
A volgai és permi finnugor népek közül talán a komik ősi hitvilága maradt fenn a legkevésbé, aminek elsősorban az a magyarázata, hogy a pravoszláv hittérítés itt indult meg legkorábban, a 14. század elejétől.



Ezt bizonyítják az egyre gyakrabban rendezett egyházi esküvők, keresztelők és temetések.
Mára a régi vallási hiedelmek, szokások egyre inkább feledésbe merülnek, viszont a pravoszláv egyház hatása erősödik.
A komik vagy zürjének és a komi-permjákok gyakorlatilag ugyanazt a nyelvet
beszélik, csak eltérő dialektusban.

Az orosz népszámlálások viszont már évtizedek
óta
külön népként
kezelik őket, így a táblázatos kimutatásban is így szerepelnek.

Együttes lélekszámuk legutóbb mindössze 322691-et ért el, szemben
az 1989-es 483 578-cal.
A népcsoport permi ága a Permi Határterületen él.
2002 és 2010 között a
komi-permjákok száma
a Permi Határterületen
103 505-ről 81 084-re
csökkent.

Az Oroszországban élő finnugor népek közül egyedül a komi-permjákok
nem voltak kisebbségben a saját közigazgatási területükön belül
. Az autonóm körzet lakosságának 64%-át tette ki a finnugor népesség
Manapság
A Szovjetunió felbomlása után a körzet bevételeinek nagy részét kitevő
faipar és mezőgazdaság összeomlott
, a területen
megnőtt a munkanélküliség és a lakosság elszegényedett.

Ez volt a gazdasági szempontból az egyik legelmaradottabb vidék Oroszország európai oldalán. Az elemzők szerint az
egyesítés valóban hozott előnyöket
, javultak a gazdasági mutatók, azonban
korántsem olyan mértékben, amely lehetővé tenné a fiatalok számára a megélhetést.
Aktuális Problémák
Aktuális problémák
A nyelvi és népi hagyományok továbbélése
Az oktatás jelenlegi helyzete sem túl sokat ígérő, ugyanis
a nyelvórák száma igen kevés.
A hatodik osztályban mindössze egy óra áll rendelkezésre a komi-permják nyelv oktatására. Igaz, a hetedik, nyolcadik és kilencedik osztályban ez háromra bővül, azonban ez sem elegendő ahhoz, hogy az
eloroszosodó gyerekek
nyelvvesztését megakadályozza. A hatodikban kötelező egy óra pedig annyira kevés, hogy számos esetben a következő évben újra nulláról kell kezdeni az oktatást.
A tanárok arról panaszkodnak, hogy a szülők nagy része nem tájékozott, illetve iskolázott annyira, hogy fontosnak tartaná a nyelvmegőrzés hosszú távú céljait is.
Emellett egyre több iskolát, különösen a falusi
kisiskolát zárnak be
anyagi okora hivatkozva, annak ellenére, hogy a gyerekek száma elegendő lenne az intézmény fenntartására.
A probléma
elsősorban abban áll, hogy éppen ezekben az iskolákban folyt
eredményesen a komi-permják nyelv oktatása.
A komi-permják nyelvvel szemben
az orosz nyelv a modernitást jelképezi
, a kulcsot a jobb megélhetés és a gazdagság felé.
A modern világ
termékei mind
orosz nyelven
elérhetők, bár
van komi-permják irodalmi nyelv, a hivatalos életben nem lehet boldogulni permjákul,
a nyelv használati színterei az
otthoni körre szorulnak vissza.
Az orosz nyelv dominanciája
Figyelem felhívása a problémákra
A film készítői azt remélik, hogy az alkotás révén Oroszországban kiváltott vita talán felrázó hatású lehet nemcsak a komi-permjákok, hanem a többi finnugor kisebbség számára is
A filmet 2008 szeptemberében forgatták részben Kudimkarban, részben az egykori Komi-Permják Autonóm Körzet falvaiban. A dokumentumfilm a komi-permjákok életének mindennapjait mutatja be, ugyanakkor arra keresi a választ, mi vezetett a nemzetiségi körzetnek a Permi krajjal való egyesítéséhez (2005).
A Komi-permják ősz (Permikomi sügis) - Indrek Jääts
Uráli népek és műveltségük
Pannon Egyetem MFTK
Szabó Evelin Anna

Felhasznált irodalom:
Cini Zoltán 2012.
Finnugor népek Oroszországbn
- A 2010-es népszámlálási adatok margójára.
Létünk 131–139.
Maticsák Sándor 2007.
Oroszországban élő finnugor népek indentitásáról.
Debreceni Disputa 65-70.
Botrányfilm a komi-permjákokról.
Nyelv és Tudomány, 2010. november 26.
http://www.nyest.hu/renhirek/komi-permjak
Kerezsi Ágnes
Komik(zürjének)
http://finnugor.elte.hu/?q=urneprajzkomi
Full transcript