Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Kis magyar politikatörténet

Kis magyar politikatörténet
by

Syi

on 17 March 2016

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Kis magyar politikatörténet

2. rész
Orbán Viktor beszéde
Kádár interjú
Kádár-interjú
balra: Nagy Imréről
jobbra: a szovjt csapatok kivonásáról
Kádár-interjú: „nincs válság”
Erdélyi falurombolás elleni tüntetés
Grósz-beszéd
Mécs, Kőszeg, Fodor
Orbán Viktor Gyurcsány Ferencről
1989
Pető-Kónya-vita
Betiltott MSZP politikai hirdetés
„Vegyük le egy kicsit a túl nagy felelősséget a politikusok válláról! Az, ami ma Magyarországon van, nem néhány száz vagy néhány ezer politikusnak a keze munkája. Nem azért alakult így, mert voltak ostoba vagy gazember politikusok kormányon vagy ellenzékben. Hanem azért, mert mi, magyarok - nem megegyezéses alapon persze -, közösen ide juttattuk a dolgokat."
Kövér László, 2009
MDF
SZDSZ
FKGP
MSZP
FIDESZ
KDNP
Kampányvideók, 1990
MISZOT sajtótájékoztató
1989.06.23-24.
1944-1947: 1. Köztársaság – koalíciós időszak
1947-1949: a kommunista uralom kiépülése
1949-1956: Rákosi-korszak
1956-1985: Kádár-rendszer
1985-1989: a kommunista uralom felbomlása, rendszerváltás
1990-2010: 2. Köztársaság – demokratikus időszak
kis magyar politikatörténet
a 2. világháború utáni helyzet sajátosságai, nincs:
infrastruktúra (tönkrement),
közigazgatás (elmenekült),
haderő (legyőzték)
szuverenitás (fegyverszünet)
a szovjet által gyakorolt koalíciós politika
Ideiglenes Nemzeti Kormány, Ideiglenes Nemzetgyűlés összetétele
koalíciós pártszervezkedés
Sztálin koalíciós kényszere
az MKP különös politikai stratégiája
rendőrség, arányosítási kérdés
Közlekedési Minisztérium
Belügyminisztérium
Gazdasági Főtanács
Határőrség
szovjet beavatkozás
SZEB, Valentiny-ügy 1945,
BM-ügy 1945,
Határőrség-ügy 1946,
1946:VII-es tv. a köztársaság büntetőjogi védelméről, Sulyok kizárása (1946)
1944-1945
szabad választások
budapesti önkormányzati választás
országos választás
koalíciós kormányzás
szovjet jelenlét, békeszerződés-kivárás
repedések
Magyar Közösség ügy
1947.02. Kovács Béla
1957.05. Nagy Ferenc, Varga Béla "eltűnése",
államosítás első hulláma
Lex Sulyok, kékcédulás választás, minisztersztrájk
szalámitaktika:
1947 ősz: jobb oldali pártok („ujjgyakorlatok”, „szakításpróba”)
1947 tél: jobboldali SZDP (az SZDP megfélemlítése)
1948 tavasz: MDP-kongresszus (SZDP bekebelezése)
1948 ősz: Tildy
1948 tél: Mindszenthy hercegprímás háziőrizet
1945 vége -1948 vége
1949-1953
a kommunista-bolsevik uralmi szerkezet kiépítése
1949.05. népfrontos választás
nómenklatúra-rendszer kiépítése
államosítás, kolhozosítás, ötéves terv, erőltetett modernizáció, iparosítás, voluntarista politika
terror a párton belül („a forradalom felfalja saját gyermekeit”)
1949: bevezető, Rajk-ügy
1950: baloldali szocdemek, Szakasits, Ries, Marosán,
1951: hazai kommunisták, Kádár, Donáth Ujhelyi
1953-1956
Sztálin halála 1953,
frakciózás szovjet mintára: Rákosi-Nagy Imre párharc
gazdaságpolitikai libikóka
gazdasági reformok folytatása (privát cégek, adórendszer kialakítása: 1988)
beruházási kedv + importigény + külföldi hitel növekedése, pénzügyi csőd
1. korrekció: 1986 vége, 2. korrekció: Grósz-kormány, kádercserék 1987
http://artpool.hu/kontextus/kronologia/
1989.03.22. megalakul az Ellenzéki Kerekasztal (EKA)
http://www.aszabadsag.hu/cikkek/2008/48/tortenelem.html
"Az MDF-SZDSZ megállapodás megkötésének oka az volt, hogy 1989-ben az akkori ellenzék nem bízott abban, hogy képes egy választást megnyerni (illetve, hogy tényleg valóban szabad választás lesz), és az ellenzéket védték volna a kétharmados törvények az állampárt utódjával szemben. Szerencsére nem így történt, megnyertük a választásokat. A választások után Antall József nem azzal foglalkozott, hogy ünnepeljünk, hanem előre látta a kormányozhatatlanság problémáját, amelyet már meg is oldott, mire a többiek ezt egyáltalán felismerték volna. Tudta, hogy meg kell állapodnia az SZDSZ-szel, de azzal is tisztában volt, hogy ha ennek előkészítését nyílt színen, a különböző testületekkel végigegyeztetve végzi, akkor a döntés elhúzódik és a kormányozhatóságot biztosító megegyezés könnyen elveszítheti lényegi tartalmát. Ezért a megállapodást szinte puccszerűen, titokban - mindenfajta testületi felhatalmazás nélkül, néhány pártbéli jogász-képviselő bevonásával - kötötte meg, de utólag sikeresen keresztül tudta vinni az MDF és a koalíciós partnerek testületein is, mivel racionális politikai ellenvélemény nem volt ezzel szemben. Antall így elhárította az egyébként elkerülhetetlen nagykoalíció kényszerét is annak ellenére, hogy külföldről erős nyomás nehezedett rá ennek létrehozása érdekében.
http://www.168ora.hu/tudas/tortenelmi-fordulat-29062.html
Románia
Thatcher 1989-es moszkvai találkozójukon jelezte Gorbacsovnak, hogy sem Nagy-Britannia, sem Nyugat-Európa nem örülne annak, ha az NDK és az NSZK egyesülne. A miniszterelnök asszony világossá tette, Gorbacsovtól várja, hogy megakadályozza a német újraegyesülést, és biztosította a szovjet vezetőt arról, hogy a nyugati országok elnézőek lesznek, ha Szovjetunió megteszi a kellő lépéseket. Thatcher úgy vélte, hogy egy egységes Németország Nyugat-Európa stabilitását veszélyeztetné. A Nato és a nyugati országok hivatalos álláspontja ennek éppen ellenkezője volt, de Thatcher azt mondta Gorbacsovnak, nyugodtan hagyja figyelmen kívül ezeket a hangokat.
1989. november 3: hat nappal a fal megnyitása előtt egy megbeszélésen Gorbacsov, Sevadrnadze külügyminiszter és a KGB akkori főnöke, Krjucskov megtanácskozták annak lehetőségét, hogy a Szovjetunió is segítsen a fal ledöntésében.
1989. november 9 (?): a berlini fal ledöntése
Egy hónappal azután, hogy a fal leomlott: Jacques Attali, Mitterand miniszterelnök fő tanácsadója Kijevben találkozott Vagyim Zaglagyinnal, Gorbacsov egyik külpolitikai tanácsadójával. Attali elmondta, Franciaországnak nem tetszik, hogy Moszkva nem avatkozik be Berlinben, és hogy az egységes Németország gondolata félelmet kelt a francia emberekben.
1990 tavasza: Thatcher megpróbálta lassítani a német egyesítési folyamatot, és a következőket mondta Gorbacsovnak: „Az egyesülés hosszú átalakulást kíván. Európa nem félelem nélkül nézi ezt, mert nagyon jól emlékszik arra, ki kezdte a két világháborút.
1990. október 3: egységes Németország jön létre, majdnem egy teljes, kemény tárgyalásokkal töltött évvel azután, hogy a berlini fal leomlott.
http://index.hu/kulfold/2009/09/12/thatcher_gorbacsovtol_varta_hogy_megakadalyozza_a_nemet_ujraegyesulest/
az akkori NDK-s vezetők által hangoztatott vádat, amely szerint Magyarország a határnyitásért, illetve a keletnémet menekültek kiengedéséért pénzt kapott a szövetségi köztársaságtól. Krenz szerint erről az 1989. augusztus 25-én Bonnban folytatott tárgyalásokon állapodtak meg a nyugatnémet vezetők a magyar kormány vezetőivel, Németh Miklóssal és Horn Gyulával. (Ezt valamennyi érintett a leghatározottabban cáfolta, az egykori magyar vezetők mellett Helmut Kohl volt kancellár és külügyminisztere, Hans-Dietrich Genscher is.)
NDK
"Kicsit viccesen azt mondhatnám, hogy a mi gondolkodásunkat a román főtitkár, Ceausescu indította abba az irányba, ami végül a német menekültek előtti határnyitáshoz vezetett" - nyilatkozta a Veszprém megyei Naplóban közölt interjújában Németh Miklós volt miniszterelnök.
Levelek, telefonok érkeztek Bukarestből, hogy a hozzánk menekülő, többségében magyar nemzetiségű emberekkel járjunk el az érvényes szerződések szerint, toloncoljuk vissza őket Romániába, mondta. Ekkor tudta meg, hogy az 1960-as évek végén a szocialista országok titkos záradékkal szerződést kötöttek az ilyen ügyek kezeléséről.
Mint fogalmazott, elképedve látta ezeket a szerződéseket, de nem szeghették meg őket. A dilemmát a jogászok oldották meg. A menekültekről szóló genfi egyezmény ugyanis kizárta az ilyen megoldásokat. "Mivel Magyarország még nem csatlakozott az egyezményhez, gyorsan aláírtuk. Ettől kezdve pajzsként tarthattuk a román követelésekkel szemben" - emlékezett vissza a volt kormányfő.
Németh Miklós azt mondta, 1989. március elején Moszkvában már tényként közölte Gorbacsov szovjet pártfőtitkárral a határzár megszüntetését, és hogy Magyarország többpártrendszerre tér át. Gorbacsovnak pedig feltette a kérdést, hogy mit fognak csinálni a Magyarországon lévő nyolcvanezer katonájukkal meg az atomtöltetű rakétáikkal. Németh Miklós szerint Gorbacsov azt felelte: "Amíg ebben a székben ülök, 1956 még egyszer nem ismétlődik meg".
Amint hazajött, szólt Horváth István belügyminiszternek, hogy kezdjék meg a határzár bontását. "Az akkori képeken látni is, hogy a pufajkás kiskatonák fáztak munka közben, tehát szó sem volt májusi kezdésről, az csak a formális kormánydöntés ideje volt" - emlékezett vissza a Naplónak Németh Miklós. Elmondta, a világban a június 27-ei dátum vált ismertté, amikor Horn Gyula külügyminiszter és osztrák kollégája, Alois Mock átvágták a szögesdrótot, amelyet azonban már kétszáz méteren vissza kellett építeni, hogy tudjanak, mit vágni.
Az NDK-val kötött egyezmény felmondásához legalább három hónap kellett volna. Kulcsár Kálmán és a Görög János vezette külügyes csapat hozta az ötletet: "nem felmondjuk az egyezményt, hanem felfüggesztjük az érintett pontok végrehajtását. Így jogilag tiszta megoldást választottunk, s ugyanezt tettük Bős-Nagymaros esetében is"
osztrák-magyar határnyitás
A sorozatos rendszerellenes tüntetések után, 1989. október 18-án az egykori Német Demokratikus Köztársaság kommunista állampártja, a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) leváltotta akkori vezetőjét, Erich Honeckert, hogy így megmentse magát az NDK-t. A vezéráldozat azonban későinek bizonyult, alig néhány héttel később, november 9-én leomlott a berlini fal, ami elvezetett a keletnémet kommunista állam teljes összeomlásához és kevesebb, mint egy évvel később Németország újraegyesüléséhez.

Az évfordulón a vasárnapi német újságok visszaemlékeztek arra, hogy a Honecker leváltásáról szóló döntés tulajdonképpen már előző este az NSZEP Politikai Bizottságának ülésén megszületett. A párt vezetői eldöntötték, hogy utolsó reményként Honecker utódjául Egon Krenzt nevezik ki.

A lapok emlékeztettek arra is, hogy tíz nappal korábban a Szovjetunió már figyelmeztette Honeckert, hogy "aki túl későn cselekszik, azt megbünteti az élet". A Szovjetunió akkori vezetője, Mihail Gorbacsov ezzel az általa szükségesnek tartott reformok elmaradására utalt, az üzenet azonban Erich Honeckernél süket fülekre talált.

A párt vezetői immár Egon Krenzcel az élen fordulatot akartak elérni, és szinte az utolsó pillanatig hittek abban, hogy még megreformálható az NDK-ban a szocializmus. A felülről irányított változtatás azonban akkoriban már eleve kudarcra volt ítélve, mivel az alulról, a nép által kezdeményezett, a párttal és végső soron az NDK-val való leszámolást célzó békés forradalom már feltartóztathatatlannak bizonyult. Erre utal, hogy Egon Krenz mindössze 47 napig volt hatalmon, és december 3-án - három héttel a fal leomlása után - az egész pártvezetéssel együtt le kellett mondania.

Az NDK-ban akkor sem alakulhatott volna másképp a helyzet, ha az október 18-i "utolsó kísérlet" korábban történt volna, mutatott rá a volt keletnémet kommunista állam múltját vizsgáló potsdami kutatóintézet szakértője, Jochen Staadt a Der Tagesspiegel című lap vasárnapi számában megjelent interjúban. A Szovjetunióban, Lengyelországban és Magyarországon zajló változások ugyanis már előre vetítették a kommunista rendszerek összeomlását, vélekedett Staadt.
Mihail Gorbacsov döntésének köszönhetően nem volt vérfürdő 1989-ben Berlinben: a szovjet vezetés keményvonalasai ugyanis mindenáron szerették volna megállítani a keletnémet változásokat, és ehhez mindent elő is készítettek - állítja Vlagyimir Fjodorovszkij, a volt szovjet főtitkár egykori diplomáciai tanácsadója.

"A rend helyreállítása kapcsán ezer halálos áldozattal számoltak, az orvosok fel voltak készülve, minden biztosítva volt a sebesültek ellátáshoz. De soha nem kaptak zöld utat" - idézte a Le Journal du Dimanche című párizsi lap a történésznek a közelmúltban megjelent visszaemlékezéseiből a berlini fal leomlására vonatkozó részletet.

A volt tanácsadó szerint a szovjet párvezetésben 1989-ben öten hozták meg a döntéseket. Ketten, Vlagyimir Krjucskov, a KGB vezetője és Dmitrij Javzov honvédelmi miniszter bizonyos szempontból támogatták a reformokat, de a rendszer szétesését nem. A másik két személy, Alekszandr Jakovlev, a peresztrojka fő ideológusa és Eduard Sevardnadze külügyminiszter a kommunizmus lebontásáért küzdött. Gorbacsov ötödikként a döntőbíró szerepét töltötte be, és kiváló érzékkel tudta összebékíteni az ellentéteket, mert egyetlen dolog volt számára fontos: a békés megoldás. "Az ő sikere a bukás győzelme, a gyengeség ereje: azért lépett egyet hátra, hogy kettőt haladjon előre, és így el tudta kerülni a vérfürdőt" - hangsúlyozta az orosz történész. Emlékei szerint a keményvonalasok soha nem mertek szemből szemben konfrontálódni Gorbacsovval, és a kelet-európai országok gazdasági válsága is belejátszott a döntésekbe.

Amikor az NDK-sok Magyarországon keresztül kezdtek Nyugatra menekülni, Jakovlev azt mondta a tanácsadónak: "Annál jobb, most már minden visszafordíthatatlan" Fjodorovszkij álláspontja szerint azonban az események gyorsan meghaladták a reformereket, akik lépésről lépésre, kézben tartott alkudozási folyamatban képzelték el a helyzet javulását, és nem olyan hirtelen, ahogy az történt. Günter Schabowski, az NDK állampártja, a NSZEP szóvivőjének improvizált bejelentése a határok azonnali megnyitásáról azonban mindent eldöntött. "Schabowski hibája nélkül a berlini fal lebontása többe került volna, és tovább tartott volna. De elkerülhetetlen volt: a történelem működésbe lépett" - írta Gorbacsov egykori tanácsadója.
http://index.hu/kulfold/2009/11/08/a_kgb_ezer_halottal_szamolt_a_berlini_fal_leomlasakor/
A KGB ezer halottal számolt a berlini fal leomlásakor
Csehszlovákia
1989.11.17.
szétverik a diáktüntetést
taxisblokád
a szovjet csapatok magyarországi kivonulásáról, tudni kell, hogy Gorbacsov szovjet pártfőtitkár még 1991-ben is nyíltan fenyegetőzött a megbeszéléseken. A szovjetek pénzt követeltek cserébe a kivonulásukért, amint ez történt Németország esetében. Antall erre azt válaszolta, hogy mivel Magyarország területét teljes egészében megszállták, nem csak - ellentétben a németekkel - a keleti részeket, ezért nincs egy nyugati országrész, amely képes lenne fizetni. Emellett azzal érvelt, hogy az 1955-ös osztrák államszerződés és az 1956. novemberi Kádár-féle behívás között a szovjeteknek még formális nemzetközi jogalapjuk sem volt arra, hogy Magyarországon tartózkodjanak. Erre az időszakra esett a forradalom, amikor Budapestet szétlőtték a szovjet csapatok, amiért Antall szerint kártérítéssel tartoztak, és ami teljes mértékben ellensúlyozza a kivonulás után itt maradó ingatlanok értékét.
Demszky SZDSZ-pártelnök, nyitni próbál a jobboldal felé
1992. augusztusi Csurka-dolgozat megjelenése és a mögötte meghúzódó MDF-en belüli erők hatalom átvételi kísérlete jelentette. Ebben Csurka István inkább előretolt bástya volt Antall József párton belüli ellenfeleinek kezében, s lényegében az volt a cél, hogy a pártot kivigyék a kormányfő mögül.
http://hirtv.net/filmek/sziluett/sziluett05101.wmv
http://hirtv.net/filmek/sziluett/sziluett05102.wmv
http://www.gallup.hu/gallup/self/polls/partpref/partpref.htm
http://www.gallup.hu/kozv/arch01.htm
http://allamszocializmus.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=716551
http://rev.hu
http://kuruc.info/r/34/63537/
szentgroti.blog.hu
http://prezi.com/fa6nqtzyshch
http://nol.hu/belfold/profi_amatorok___amator_profik_6_
1944
1945
1946
1947
1948
1949
1950
1951
1952
1953
1954
1955
1956
1957
1958
1959
1960
1961
1962
1963
1964
1965
1966
1967
1968
1969
1970
1971
1972
1973
1974
1975
1976
1977
1978
1979
1980
1981
1982
1983
1984
1985
1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2000
Részlet az 1996. március 14-i kormánybúcsúztatóból, ami féregirtó beszédként híresült el. Ellenfelei, gyakorlatilag az összes parlamenti párt, élükön a Fidesszel, csak ürügyre vártak, hogy egységbe tömörülve támadást indítsanak és véget vessenek a Kisgazdapárt győzelmi reményeinek. Lejárassák a sajtón keresztül. A Kisgazdapárt ugyanis programja meghirdetésével alternatívát kínált. 1996-ra a legnépszerűbb párt lett, ha akkor tartották volna a választásokat, a mandátumok több mint felét megszerzi, kormányt alakíthatott volna, akár egymaga is.
A beszédre Torgyán titokban készült, ma is csak találgatni lehet, kinek a hatására lépett vissza részletesen kidolgozott, megalapozott programjától és kezdett újra vagdalkozni.
A beszédet Torgyán hatalmas, kétszázezres tömeg előtt tartotta meg. Tele volt a Kossuth tér és a környező utcák, az emberek a program után kíváncsiak voltak, jöttek mindenhonnan.
(szabadi bela)
Üzen a múlt. Torgyán József féregirtónak titulált beszéde után (ld. youtube), az ünnepet követő első ülésnapon az országgyűlésben is össztüzet nyitottak a Kisgazdapártra. A valóság nem volt elég látványos, inkább lehangoló, ezért kiszínezték, sarkították, valótlanságokat állítottak. A beszéd ugyanis ürügy volt a párt elleni egységfrontra, elszigetelésére, győzelmi menetelésének megakasztására, hiteltelenítésére. Már akkor a leszámolásra. A napirend előtti felszólalásokat Szájer József nyitotta meg a Fideszből. Sokat fejlődhetett azóta, mert akkor folyékonyan felolvasnia sem sikerült a papírra írt szöveget: hebegve, makogva, dadogva olvasta felszólalását. Tartalmilag pedig valótlanságokat állított. Abban is, hogy Torgyán csak ígérgetni tud, mintha nem ismerte volna, hogy a Kisgazdapártnak már akkor is volt alternatív programja, nekik meg nem. Teljesítménye után Szájer igen elégedett volt önmagával. Azt is élvezte, amikor Torgyán minősített rágalmazásért büntetőfeljelentéssel fenyegette meg és kérte, nem bújjon a mentelmi joga mögé. (Szabadi Béla)
2006.09.18. MTV Ostrom eleje
Kádár a Hősök terén
Kádár beszéde az MSZMP XIII. kongresszusán
1988.05.20-22.
MSZMP országos pártértekezlet
puccs a pártértekezleten
a Kádár-vezetés bukása (Aczél György, Gáspár Sándor, Lázár György, Németh Károly, Óvári Miklós)
Grósz PB, Németh Miklós kormány
Nagy Imre tüntetés
Kína
MSZMP Központi Bizottsága ülése
miután tájékoztatást kapott a párt elnökének egészségi állapotáról - felmentette Kádár Jánost elnöki tisztségéből és KB-tagságából.
A tanácskozás megszüntette az MSZMP eddigi káderhatáskörét, ezentúl a KB és a pártbizottságok csak a saját hatáskörükbe tartozó párttisztségek betöltéséről dönthetnek.
Lukács Jánost felmentik kb-titkári tisztségéből
Nagy Imre rehabilitálása
kétnapos KB-ülés első napján 3 hónapra felfüggesztik állásából az MSZMP külügyi osztályának helyettes vezetőjét, Tabajdi Csabát
megalakul az MSZMP Elnöksége: Nyers Rezső (elnök), Pozsgay Imre, Németh Miklós, Grósz Károly
átalakítják a KB Titkárságot (Barabás János, Kovács Jenő be-, Berecz János kikerül)
Július 17.: Németh Miklós miniszterelnök elmondja, hogy a központi bizottságon belüli szakadás elkerülése végett vállalta el a tagságot az MSZMP elnökségében, azzal a kikötéssel, hogy a párt vezető testülete nem hozhat a kormányra nézve kötelező döntéseket.
Tiananmen tér, 'Tank Man’, 'The Unknown Rebel’
Kádár János meghal
1989.07.13. temetés, sok százezren vesznek részt rajta
MSZMP/MSZP-kongresszus
MSZP megalakulása (Pozsgay)
a 23 tagú elnökség 2/3-a új káder
Grószék nem mennek tovább - Munkáspárt
A Parlament erkélyéről Szűrös Mátyás ideiglenes államfő kikiáltja a Magyar Köztársaságot.
: a Duna Gate ügy kirobbanása
Grósz Károly-Németh Miklós "párbaj"
a KISZ kongreszusán Grósz azt nyilatkozta, hogy „elkerülhetetlennek látszik a rendkívüli állapot bevezetése a gazdaságban ...”, amit az esti Híradóban ismertettek. Németh Miklós élőben betelefonált és cáfolta
Németh Miklós Grósz Károllyal kapcsolatosan például elmondja, hogy "amikor azt a szükségállapotot benyögte, onnantól megszakadt a kapcsolatunk". Hozzátette viszont azt is, hogy "nem lehet elvitatni Grósz érdemét Kádár elmozdításában. Lehetett ott Berecz, Pozsgay, ezt egyes egyedül a Grósz tudta megszervezni. De a többpártrendszerhez, a reformokhoz, úgy állt, hogy majd, majd... Neki erről teljesen torz képe volt".
Németh Miklós kormánya – belátván, hogy a rogyadozó költségvetés nem bírja immár a fogyasztói ártámogatásokat (s attól az eltökéltségtől hajtva, hogy az árak végre tükrözzék a ráfordításokat) – mindennek megemelte az árát, ami állami hatáskörbe tartozott. Az emelésben rejtekező életszínvonal-csökkenésnek legalább tízszázalékos volt a mértéke. A szocializmus történetében egyszeri intézkedés soha, sehol nem fejtett ki ennyire negatív hatást. Szórványos sztrájkok jártak a nyomában.
Az MSZMP KB ülésén átalakítják a politikai bizottságot. A 11 tagú testület létszáma 9-re csökken. Nem választják be az új pb-be Berecz Jánost. Csehák Juditot, Lukács Jánost és Szabó Istvánt. Helyükre ketten kerülnek: az 53 éves Jassó Mihály, a budapesti és a 43 éves Vastagh Pál, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára.

Kádár utolsó beszéde a KB előtt
(http://www.kornismihaly.hu/a_kadar_beszed.pdf)
új hatalmi játszma: Grósz-Pozsgay
Grósz fokozatos háttérbe szorulása
pártok megjelenése
1988.03. Fidesz
1988.09. MDF párttá nyilvánítja magát
1988.11.13. SZDSZ megalakul (a Szabad Kezdeményezések Hálózatából)
Pozsgay Imre interjút ad a Magyar Rádió szombati 168 óra c. műsorában, amelyben kijelenti, hogy 1956-ban népfelkelés volt Magyarországon.

"1956 nem ellenforradalom volt, hanem egy nemzeti érzékenységében, önbecsülésében a diktatúra által megtiport nép jogos felkelése, népfelkelés volt"

Grósz azokban a napokban Davosban volt a világgazdasági fórumon, Pozsgay ezt használta ki.
fordulópont
„Lassan mondom, hogy mindenki megértse. Lassan mondom, hogy Orbán Viktor is megértse. Nem lesz gázáremelés.” Lendvai Ildikó
Országszerte százezrek emlékeznek meg békésen az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról. A nagyvárosok többségében külön ünnepelnek az alternatív szervezetek. Budapesten a Nemzeti Múzeumnál politikai nagygyűlésen beszédet mond az MSZMP, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Független Kisgazda Párt képviselője. Ezzel egyidejűleg a fővárosban 31 független szervezet több helyen külön demonstrációt tart. Becslések szerint 60–80 000 ember vonul a Petőfi-szobortól a Szabadság térre, ahol jelképesen lefoglalják a Magyar Televíziót. Felolvassák a független szervezetek „Mit kíván a magyar nemzet?” 12 pontját. A dokumentum valódi népképviseletet, többpártrendszert, semleges és független Magyarországot követel.
Moszkvában tárgyal Grósz Károly és Mihail Gorbacsov. Szovjet részről megértéssel fogadják azt a magyar javaslatot, hogy a kereskedelmi forgalomban át kellene térni a dollárelszámolásra, világpiaci árakon.

Grósz Károlynak a moszkvai látogatáskor Gorbacsov értésére adja, hogy nem számíthat támogatására, ha bármilyen erőszakos lépést fontolgatna.
A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének bukaresti ülésén Nyers Rezső Mihail Gorbacsovval, Németh Miklós pedig a csehszlovák kormányfővel, Wladislav Adameccel találkozik.
Az MSZMP elnöke a csúcsértekezleten úgy vélekedik, hogy nincs minden szocialista ország számára kötelező érvényű modell, ezért maradéktalanul tiszteletben kell tartani a nemzeti sajátosságokat s az önálló útkeresést.
„Lassan mondom, hogy az ország minden választópolgára megértse. Megértse Orbán Viktor is: nem lesz tandíj, lesz viszont alacsonyabb diákhitel-kamat. Nem lesz fogyasztói gázár-emelés, lesz viszont rezsitámogatás és magasabb családi pótlék. (Lendvai Ildikó 2002. április 11.)”
első választási forduló
első szabad választás
Göncz Árpád köztársasági elnök
önkormányzati választások
második választási forduló
Antal kormány megalakulása
az MSZMP Politikai Bizottsága meghallgatja „a Nagy Imre és társai perében, valamint az 1956-os ellenforradalmi cselekmények miatt halálra ítéltekkel kapcsolatos kegyeleti kérdések rendezéséről" szóló jelentést
1988 tavasz
1988.03.17.
1988.06.16.
1988
1988.06.27.
1988.11.29.
1988
1988.11.29.
1988.10.23.
a cél: Pozsgay „megbuktatása”
SZDSZ-Fidesz: „aki otthon marad, az a múltra szavaz”
MDF-bojkott: „aki magyar, otthon marad”
1989.11.26.
Kádár-Grósz hatalmi játszma megoldása
1987.05.01.
1982
meghal Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára
utóda Jurij Andropov
1984.02.
meghal Jurij Andropov, az SZKP főtitkára
utóda Konsztantyin Csernyenko
1985.03.
meghal Konsztantyin Csernyenko, az SZKP főtitkára
utóda Mihail Gorbacsov
szovjet birodalmi változások
a vég kezdete: MSZMP XIII. kongresszusa
kádercserék (Aczél, Berecz, Grósz)
hét szűk esztendő vége, a beruházásstop feloldása
Gorbacsov megjelenése
az átépítés és a nyilvánosság politikája
Reagen csillagháborús tervei, orosz vereség
Reykjavik
1982 1984 1985
1985.03.??.
1987.09.27.
Lakitelki találkozó
1985.06.
Monori találkozó
reformközgazdászok
?????
1980-1981
Lengyelország, Szolidaritás
1981
megjelenik a Beszélő szamizdat első példánya
demokratikus ellenzék szolidaritást vállal a csehszlovákiai "Charta-mozgalommal”
1979
demonstrációk Bős-Nagymaros ellen
1987-1989
második nyilvánosság megerősödése
Grósz hatalmi aspirációi, Berecz új stílusa
1985-1987
megjelenik a Beszél 20. számában a "Társadalmi szerzdés"
Híres mondata: "Kádárnak mennie kell!"
"1988-ban, szinte májusi megalakulása pillanatában világossá vált, hogy a Szabad Kezdeményezések Hálózata, amely az ellenzéki csoportok ernyőszervezete, ha tetszik, népfrontja kívánt lenni, elkésett vállalkozás. Hiszen már formálisan is megalakult a Fidesz, az MDF gőzerővel dolgozott szervezetei kiépítésén, ráadásul az MDF - pontosan felmérve a mély világnézeti különbséget a liberális ellenzék és a nép-nemzeti ellenzék között - elutasította a csatlakozást a hálózathoz." (Kőszeg Ferenc)
"...én nem hiszem - tette hozzá -, hogy van olyan ember az SZDSZ-ben, aki az MSZP-vel bármiféle szövetséget akarna kötni" (Pető Iván, Beszélő, 1992/46. szám).
SZDSZ-kongresszus
Tölgyesit választja pártelnöknek
lemond az ügyvezetői kör, a keménymag
kicsit később megalakul a Konzervatív Liberális Unió’ és ‘Szabadelvű Kör’ mint "Tölgyesi-ellenes platform
1991 ősz
1994.04
Pető Iván nyilatkozata az SZDSZ-MSZP koalícióról
"Ha az MSZP Horn Gyulát nevezi meg miniszterelnök-jelöltnek a választás után, ezzel gyakorlatilag kizárja a szocialisták és a szabad demokraták koalícióját" - mondta Magyar Bálint az SZDSZ május 13-i sajtótájékoztatóján, Heti Világgazdaság, Fókuszban, 1994/22. szám
kirobban a Tocsik botrány
1996.11. ??
1987.??.
http://www.mediakutato.hu/cikk/2004_03_osz/04_rendszervaltas/02.html
Vince: Igen, mert a különböző orgánumok számára különböző mércék voltak előírva. A sajtóban nem a három „T” volt érvényben, hanem egy bonyolultabb rendszer: amit tilos volt délben a Rádióban, a Krónikában bemondani, azt az éjszakai vagy a hajnali hírekben szabad volt. Ami főbenjáró bűn lett volna a tévéhíradóban, arról a késő esti vitaműsorban lehetett beszélgetni. Amit nem hozhatott a Népszabadság mint a párt napilapja, azt esetleg megengedték a Magyar Nemzetnek, vagy ha neki sem, a hetilapoknak, és még többet volt szabad a folyóiratoknak. Mi például ezzel a „szabállyal” rendre visszaéltünk, mert ugye ez sehol nem volt leírva, soha nem deklarálták, informális megállapodás volt a hatalom és a sajtó vezetése között. Amikor tehát a Valóságra hivatkozva írtunk Bős-Nagymarosról és Vargha Jánosról, akkor ezt az „Amit szabad Jupiternek, nem szabad az ökörnek” típusú rendszabályt szegtük meg. „Tessék nekem megmutatni, hol van leírva, hogy ami a Valóságban egyszer már megjelent, azt én nem vehetem át. Miért velem veszekszenek, menjenek a Valóság főszerkesztőjéhez!” – mondtam Lakatos elvtársnak, amikor felelősségre vontak. Aztán Karvalits elvtárssal voltak „fajsúlyos” vitáim ezekben az ügyekben. Egyébként nem voltam mindig ilyen karakán, volt, amikor végighallgattam, bólogattam, és elmentem, aztán vagy megtettem, amit rám parancsoltak, vagy nem. Ki is akartak rúgni egyébként. A legvégén, 1986-ban...

Rádai: Úgy hallottam, tulajdonképpen a kirúgás elől menekült, amikor elvállalt egy nem kimondottan izgalmas külföldi munkát.

Vince: Így van. 1986–87-ben úgy látszott, hogy van a pártnak egy balos szárnya, ide lehetett Bereczet, Lakatost, Várkonyit – hogy csak a sajtóban érintett neveket mondjam – sorolni, és van egy Nyugat felé tekintő szárnya, amelynek a prominensei inkább gazdasági vonalon dolgoztak, Havasi Ferenc, Németh Miklós... Nekem Németh évfolyamtársam és régi egyetemi barátom volt. Ugyanakkor a HVG alapvetően még mindig gazdasági lap volt, ezért nemcsak az „agitprop”, hanem a „gazdpol” alá is tartozott. És némiképp a külügyi osztálynak is köze volt hozzánk, emlékszem, hogy nekem Horn Gyula bizony egy-két dologban segített. Emlékszem, hogy Kovács László is bizonyos ügyekben segített, Lakatos vagy Karvalits elvtársak vagy mondjuk Knopp elvtárs ellenében. Szóval a nyolcvanas évek vége felé is voltak azért nagyon komoly erők, amelyek szerettek volna kicsit keményebb világot a szó bolsevik értelmében: „itt, kérem, már régen nincs rend, itt már a hithű kommunisták hiába nyitják ki a szájukat, mert mindent elönt a piaci szemét, ez már nem kommunizmus”. És ők a Szovjetunióban keresték a szövetségest, egészen addig, amíg nem jött Gorbacsov, és vele a glasznoszty, a peresztrojka meg az uszkarényije – nehogy nagyon gyorsítsuk, ahogy Moszkvában mondták, mert akkor szétesik az egész. Szóval, amikor még nem volt világos, merre halad a Szovjetunió, sokan akartak visszatérni a bolsevik gyökerekhez: „a párt végre tegyen rendet, és ne hagyja, hogy mindenki öszszevissza beszéljen és írjon”.
http://www.mediakutato.hu/cikk/2004_03_osz/04_rendszervaltas/03.html
Brezsnyev Andropov Csernyenko Gorbacsov
egyesülési jogról szóló törvényt, amely a pártalapítás jogát is kimondta (1989. január 11.)
1989.04.22.
1989.04.12.
1989.03.15.
1989.03.24.
1989.01.28.
1989.05.08.
1989.06.16.
1989.07.06.
1989.06.27.
1989.10.23.
1989.10.06-09.
1989.??.??.
Horn Gyula és Eduard Sevardnadze aláírásával látja el a Magyarországon ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok teljes kivonását kimondó szerződést. Moszkva
1990.03.??.
Reform és demokrácia
G. Bush és M. Gorbacsov máltai csúcstalálkozója
December 3. – Moszkvába utazik Németh Miklós kormányfő és Nyers Rezső, az MSZP elnöke, hogy tájékoztatást kapjon Mihail Gorbacsovtól a máltai csúcstalálkozóról.
Reykjavikban találkozik Ronald Reagan, az USA elnöke és Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára.
Strategic Defense Initiative (SDI), csillagháborús fegyverkezés
1. Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?
2. Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?
3. Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról?
4. Feloszlassák-e a Munkásőrséget?
____________________________________________________
négyigenes eredmény:
1. kérdésben 50,07%-os többség
2-4. kérdésben 95%-os többség
első szabad népszavazás: a négyigenes népszavazás
1990.03.25.
1990.04.??.
1990.05.25.
1990.10.25-??.
1990.08.03.
1990.09-10.??
MDF-SZDSZ paktum
1991.??.??.
1. rész
1991
1992
1992.08.
1994.05.13.
Csernyenko Gorbacsov
Andropov Csernyenko
Brezsnyev Andropov
Fordulat és reform
mszp-szdsz koalíció
1994
1994.??.??.
kiegyezik Tölgyesi és a keménymag (szdsz-szdsz paktum)
1992
Pető Ivánt választják SZDSZ pártelnökének
1992 ősz
1993 Demokratikus Charta
2000
2002.04.11.
2002
2006.09.??.
1957.05.01.
reformszelek: háztáji kísérletek a mezőgazdaságban (Fehér Lajos),
gazdasági reform elfogadása, Nyers Rezső
új gazdasági mechanizmus
politikai reformok a cseheknél,
gyenge, de létező szovjet támogatás,
beatkorszak: kulturális pezsgés
1960-as évek eleje
1965
1968
Kádár ellentmondásos helyzete 1956 után (buktatási kísérlet)
konszolidáció
Kádár kiemelkedése
1961-62
új falupolitika + "rámenős" téeszesítés
1957-60
reformhangulat megtorpanása,
ellenreformista támadás,
kádercserék (Ajtai Miklós, Fehér Lajos, Nyers Rezső bukik)
prágai tavasz
centralizációs tendenciák felerősödése, importigény növekedése
olajválság, kölcsön, eladósodási folyamat beindulása, pangás
1968
1972-74
1973-1978
kétfrontos pártpolitika idehaza
a szovjet hatalmi versengés leképeződése
1956-1962
ellenreformerek háttérbe szorítása
Biszku Béla bukik
1978
restrikciós gazdaságpolitika (Havasi Ferenc), fizetésképtelenség réme, óvatos reformok, a vállalkozások lassú felszabadítása, fokozatos decentralizáció
lengyel Szolidaritás
szovjet vezetési válság
korlátozásellenes nagyvállalati hangulat
öregedő kádári garnitúra
lassú belső erjedés
nyilvánosság kis körei
1980-as évek eleje
1978-85
1982
adósság és valutaválság
a fizetésképtelenség közelébe kerül az ország
az olajár 1981-ben megugrik
1989. február 11–12-i ülésén az MSZMP Központi Bizottsága határozatot hozott arról, hogy „a politikai rendszer pluralizmusa az adott helyzetben a többpártrendszer keretei között valósítható meg”.

Grósz Károly főtitkár a tanácskozás után közli: a testület többsége szerint 1956-ban felkelés kezdődött, később azonban felerősödtek az ellenforradalmi elemek. Pozsgay Imre nyilatkozatát elsietettnek vélték, mert a társadalom és a párttagság nem volt felkészülve rá. Grósz Károly ugyanakkor kijelenti: nincs Pozsgay-ügy.


Február 16. – Németh Miklós miniszterelnök szerint az MSZMP KB legutóbbi ülésén a pártszakadás elkerülése volt a legfontosabb eredmény. Pozsgay Imre szereplését végül is pozitívan ítéli meg, mert ő késztette állásfoglalásra a kb-t a pluralizmusról, a platformszabadságról és a többpártrendszerről.
1989.02.11–12.
a Független Jogász Fórum kezdeményezésére nyolc ellenzéki szervezet: a Bajcsy-Zsilinszky Társaság, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazdapárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége és megfigyelőként a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája létrehozta az Ellenzéki Kerekasztalt (június 7-én csatlakozott hozzá a Kereszténydemokrata Néppárt is)
1989.03.22.
Az MSZMP Politikai Bizottság 1989. január 31-i ülésének hangfelvétele és jegyzőkönyve:
http://www.osaarchivum.org/index.php?option=com_content&view=article&id=279%3Aa-politikai-bizottsag-1989-januar-31-i-uelesenek-hangfelvetele-es-jegyzkoenyve&catid=71%3Aaz-mszmp-politikai-bizottsaga-ueleseinek-hangfelvetelei&Itemid=202&lang=en
1989.01.02.
Áremelésekről dönt a kormány. Január 9-től átlagosan 16–17%-kal drágulnak az élelmiszerek, 8%-kal a mosószerek, 25%-kal az autók. Februártól átlagosan 62%-kal emelik a helyi közlekedési tarifákat, s drágulnak a postai szolgáltatások is. A havonta személyenként átlagosan 800 forintos többletkiadást a nyugdíjasoknál háromnegyed részben ellentételezi
Március 30. – Lukács János, az MSZMP KB titkára közli: az utóbbi másfél évben 120 000-en léptek ki a pártból, és 20 000 új tag lépett be
Grósz Károlynak a New York Timesban megjelent nyilatkozatát, amelyben – többek között – kijelenti, hogy nincs kinek átadni a politikai hatalmat, az új pártoknak nincs értékelhető programja, és ezért a szabad választásokra legkorábban csak 6 év múlva kerülhet sor.
1989.05.??.
Május 19. – Németh Miklós kormányfő a Honvédelmi Minisztérium vezetői értekezletén kijelenti: a hadsereg erejét semmilyen politikai erőnek nem szabad fölhasználni a belpolitikai kérdések megoldására.
Horn Gyula külügyminiszter kijelenti, hogy semmivel nem menthető a pekingi vérfürdő.
1989.03.30.
1989.05.19.
1989.06.05.
A Minisztertanács nyilatkozatban fejezi ki mélységes aggodalmát a kínai események miatt.
Grósz Károly, az MSZMP főtitkára a kínai eseményekről szólva kijelenti, hogy az MSZMP vezetése és tagsága mélységesen elítéli az erőszakot.
A Fidesz szervezésében több ezren tüntetnek Budapesten a kínai nagykövetség előtt.
Megalakul a Demokratikus Magyarországért Mozgalom előkészítő bizottsága. A kezdeményezők között van Pozsgay Imre, az MSZMP PB tagja.
A jún. 3-i „kommunista munkásgyűlés” résztvevői nyilatkozatban vádolják az MSZMP vezetését, hogy megtagadta a párt eredeti céljait, ideológiáját, cserbenhagyta a munkásosztályt, a parasztságot és a haladó értelmiséget. A dokumentum szerint az MSZMP vezetői kapituláltak a külföldi hitelezők követelései előtt, és a reform jelszavával takarózva valójában egy szűk tőkés rétegnek akarják átjátszani az állami és a szövetkezeti tulajdont.
A Kereszténydemokrata Néppárt csatlakozik az Ellenzéki Kerekasztalhoz
1989.06.07.
Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal szakértői megállapodnak az érdemi politikai tárgyalások megkezdéséről. Megbeszélések lesznek az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal, valamint különböző társadalmi szervezetek képviselői között. A harmadik oldalon a Baloldali Alternatíva Egyesülés, a Hazafias Népfront, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, a Magyar Nők Országos Tanácsa. a Münnich Ferenc Társaság és a SZOT képviselői egy delegációban foglalnak helyet.
Grósz Károly, az MSZMP főtitkára kijelenti, a pártszakadással egyenértékű lépés lenne, ha a Demokratikus Magyarországért Mozgalom, amelynek kezdeményezője Pozsgay Imre, az MSZMP-vel szembeni szervezetté alakulna
1989.06.09.
Nyilvánosságra hozzák a politikai egyeztető tárgyalások megkezdéséről szóló megállapodást, amely szerint a demokratikus átmenet megvalósítása, a politikai konfliktusok megoldása csak békés, erőszaktól mentes módon történhet, ezért egyetlen társadalmi szervezet sem rendelkezhet közvetlenül a fegyveres testületekkel.
Az MSZMP Tolna megyei bizottsága nyílt levélben szólítja fel a kb-t, hogy mielőbb vessenek véget az egyre nyilvánvalóbb hatalmi harcnak, ami öncélú, személyeskedő, és a párt szétzilálásához vezet.


Június 13. – A politikai egyeztető tárgyalások első fordulóján az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a független társadalmi szervezetek és mozgalmak képviselői szándéknyilatkozataikat ismertetik

Június 21. – A politikai egyeztető tárgyalások második fordulóján az MSZMP képviselője bejelenti, hogy a kormányzó párt nem javasolja a jún. 27-én kezdődő országgyűlési ülésszak napirendjére az alkotmány módosításáról, a pártokról, a köztársasági elnöki intézmény és az Alkotmánybíróság bevezetéséről szóló törvénytervezeteket. Ezt üdvözli az Ellenzéki Kerekasztal szóvivője. Hasonlóan foglal állást a független szervezetek képviselője, de megfontolásra ajánlja, hogy esetleg meg kellene választani a köztársasági elnököt, mert ő a parlamenti választások után stabilizáló szerepet tölthetne be.
1989.06.11.
A Rákoskeresztúri új köztemetőben örök nyugalomra helyezik Nagy Imrét, Gimes Miklóst, Losonczy Gézát, Maléter Pált és Szilágyi Józsefet valamint eltemetnek egy hatodik koporsót, amely emlék az ismeretlen forradalmároknak A hozzátartozók és az egykori sorstársak szűk körében a 300-as és a 301-es parcellában felolvassák 235 kivégzett nevét. A nevek előzőleg a Hősök terén is elhangzanak, ahol a ravatalnál 250 000-en helyezik el a kegyelet virágait. Az Országgyűlés nevében Szűrös Mátyás parlamenti elnök és több képviselő, a Minisztertanács nevében Németh Miklós kormányfő, Pozsgay Imre államminiszter és Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes koszorúz. Gyászbeszédében Rácz Sándor, a Nagy-Budapesti Munkástanács egykori elnöke és Orbán Viktor, a Fidesz választmányi tagja a szovjet csapatok azonnali kivonását követeli Magyarországról.
1989.06.18.
Az MSZMP Csongrád megyei reformköre fölszólítja a kb-t, hogy jún. 23-i ülésén válasszon új főtitkárt, akinek országos és nemzetközi tekintélye van, és támogatja a radikális modellváltást.
Az MSZMP újpesti bizottsága felszólítja a KB-t, hogy vessen véget a pártvezetésben dúló hatalmi harcnak.
A Baloldali Alternatíva Egyesülés csalódottságának ad hangot amiatt, hogy Nagy Imre temetésén politikai jelszavak és antidemokratikus megnyilvánulások is elhangzottak.
1989.07.07.
A kormány nem kér adósságkönnyítést nyugati hitelezőitől, viszont szeretné, ha Magyarország könnyebben jutna kölcsönökhöz a technológia fejlesztése, az infrastruktúra javítása és a fizetési mérleg hiányának csökkentése érdekében.
A minisztertanács egyúttal javasolja a Közös Piacnak, hogy már jövőre oldja fel Magyarországgal szemben az áruszállítás mennyiségi korlátozásait.
A Kereskedelmi Minisztérium cáfolja, hogy Magyarországon húshiány lenne, de egyúttal megjegyzi: az ellátási zavarokhoz hozzájárul, hogy a vállalatok inkább exportálják a húst.
1989.08.02.
Augusztus 10. A húsipari vállalatok igazgatói is cáfolják a tőkehús áremeléséről elterjedt híreket, indokolatlannak tartják a felvásárlási lázat. – Eladási gondokkal küzd az Ikarus, pedig a nyári hónapokban már csökkentett kapacitással dolgozik.
A szocialista országok közül elsőként Magyarországgal beruházásvédelmi megállapodást köt Svájc. – Az MSZMP budapesti reformköre csatlakozik mindazon felhívásokhoz, amelyek elítélik hazánk részvételét a Csehszlovákia elleni 1968-as katonai intervencióban. – Debrecenben 3 csecsemő halálát okozza egy eddig ismeretlen vírus az Orvostudományi Egyetem szülészeti klinikáján.
Augusztus 11. A Kereskedelmi Minisztérium felszabadítja a tartalék húskészleteket és csökkenti az exportált sertéshús mennyiségét, hogy javítsa a zavarokkal küszködő hazai ellátást.
A korábban bejelentett magyar katonai csapatcsökkentés első lépéseként felszámolják a szabadszállási harckocsidandárt.
Augusztus 12. Rendkívüli disznóvágási és feldolgozási műszakot tartanak a Győr-Sopron megyei húsipari vállalatnál, hogy kielégítsék a belföldi igényeket.
1989.08.10-12.
Ideiglenesen bezárják az NSZK budapesti nagykövetségét, mert már nem tudják befogadni a kivándorolni szándékozó NDK-állampolgárokat.
A keletnémetek ügyéről Budapesten kezd tárgyalásokat Jürgen Südhoff nyugatnémet külügyi államtitkár.
Magyar vélemény szerint az NDK állampolgárainak áttelepülése az NSZK-ba a két német állam ügye, de a probléma humanitárius szellemű megoldása érdekében Magyarország tárgyal Berlinnel.
Augusztus 16. – Az NSZK budapesti képviseletén több mint 170, a követségen kívül pedig több száz NDK állampolgár várakozik, hogy valamilyen formában megkapja az NSZK-ba szóló áttelepülési engedélyt.
Augusztus 17. – Ismét Budapesten tárgyal az NDK-menekültek ügyében a bonni külügyminisztériumi államtitkár. A Reuter brit hírügynökség szerint a hónap első felében 1100 NDK-állampolgár szökött át a magyar határon Ausztriába.
Augusztus 18. – Őszi István külügyminiszter-helyettes az NDK budapesti nagykövetével tanácskozik az NSZK-ba áttelepülni szándékozó keletnémetek ügyéről.
Augusztus 19. – Mintegy 300 NDK-állampolgár menekül át a magyar határon Ausztriába, amikor az MDF és az osztrák Páneurópa mozgalom közös rendezvényén megnyitnak egy ideiglenes határátkelőhelyet a Fertő tó térségében. Ezt követően Sopron körzetében megerősítik a határőrizetet.
1989.08.14.
Az előzetes cáfolatok ellenére mégis drágulnak egyes húskészítmények. Az áremelés 6,5%-os és 2 hét múlva további 6%-kal növekszik a hústermékek ára.
Újabb tárgyalásokat szorgalmaznak a SZOT és az ágazati szakszervezetek vezetői az áremelések után kialakult feszült helyzet enyhítése érdekében.
A Művelődési Minisztérium bejelenti: már a közeli napokban dönt a pedagógusok fizetésének emeléséről.
Csaknem 1000 NDK-állampolgár lépi át engedély nélkül a határt a hét végén. A Vas megyei határszakaszon egy magyar határőr dulakodás közben véletlenül lelő egy keletnémet menekülőt.
Lövöldözés tör ki a magyar–román határon, amikor 5 román állampolgár megpróbál átszökni Magyarországra. A román határőrök ugyanis a menekülők után lőnek.
Prágában őrizetbe vesznek 4 Fidesz-tagot és néhány magyar újságírót, mert jelen voltak a Vencel téri tüntetésen.
1989.08.21.
Augusztus 31. – Váratlanul Berlinbe utazik Horn Gyula külügyminiszter. A Reuter brit hírügynökség szerint már több mint 6 ezer NDK-állampolgár szökött át Magyarországról Ausztriába.
Szeptember 10. – A magyar kormány úgy dönt, hogy éjféltől lehetővé teszi az NDK-állampolgárok kiutazását harmadik országba. Mivel tarthatatlanná vált a menekültek helyzete, a kormány ideiglenes jelleggel felfüggeszti az 1969-ben kötött magyar–NDK kormányközi megállapodás vonatkozó pontjait. Az NSZK kancellárja köszönetét fejezi ki a magyar kormánynak az NDK menekültek ügyében hozott munaitárius döntésért. A menekültek kiutazása még éjfél előtt megkezdődik.
Nyers Rezső úgy nyilatkozik, hogy ha a sztálinisták és az ultrareformerek nem fogadják el az MSZMP új programját, akkor ki kell lépniük, még ha az a pártszakadás veszélyével jár is.
Szeptember 11. – A kormány döntése alapján délutánig körülbelül 6,5 ezer keletnémet távozik Magyarországról Ausztriába.
1989.08.31-09.11.
Az NDK külügyminisztériuma a magyar külügyi tárcához intézett jegyzékében úgy véli, hogy az NDK-állampolgárokkal kapcsolatos magyar eljárás a nemzetközi jogi szerződések egyértelmű megsértése. Az NDK elvárja a magyar döntés azonnali visszavonását.
Horn Gyula külügyminiszter Magyarország számára elfogadhatatlannak és sértőnek minősíti a keletnémet hírügynökség tudósítását, miszerint Budapest anyagi támogatásért engedte kiutazni az NDKállampolgárokat.

Szeptember 29. – New Yorkban a keletnémet menekültek ügyéről tárgyal az NDK külügyminiszterével Horn Gyula. Szeptember közepe óta 23 ezer NDK-állampolgár távozott az NSZK-ba Magyarországon keresztül.
1989.09.12.
Megállapodás születik a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon az ún. sarkalatos, közjogi kérdésekben. Az egyezményt az SZDSZ és a Fidesz kivételével valamennyi részt vevő párt aláírja. A tárgyalásokon az MSZMP elfogadja az Ellenzéki Kerekasztal javaslatát, hogy az alkotmánymódosítás hatálybalépésével mondjon le az Elnöki Tanács, ezután az Országgyűlés elnöke lássa el az államfői teendőket egészen a köztársasági elnök megválasztásáig. Az SZDSZ és a Fidesz épp azért nem látja el kézjegyével az egyezményt, mert az lehetővé teszi, hogy az államfőt már a parlamenti választások előtt megválasszák. Az MDF jegyzéket csatol a megállapodáshoz, amelyben további tárgyalásokat sürget.
Pozsgay Imre bejelenti: az MSZMP az év végéig 2 milliárd forint értékű vagyont ad át a kormánynak. – A minisztertanács úgy dönt, hogy 60 ezerről 40 ezerre csökkenti a munkásőrség létszámát.
Szeptember 21. – A kormány a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon aláírt megállapodásnak megfelelően fogadja el a sarkalatos törvényeket, amelyeket sürgősségi indítvánnyal terjeszt az Országgyűlés elé.
1989.09.18.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke, Anders Björck úgy nyilatkozik, hogy Magyarország az elsők között kaphatja meg a 90-es években a teljes jogú tagságot a nyugat-európai szervezetben.
Román katonák menekülteket üldözve behatolnak magyar területre.
1989.09.24.
A kormány úgy dönt, hogy dec. helyett már októberben megvitatja a munkásőrség helyzetét, s egyúttal utód kinevezése nélkül felmenti a testület országos parancsnokát.
Október 16. – A kormány azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy vagy jogutód nélkül szüntesse meg a munkásőrséget, vagy pedig a fegyveres testület csatlakozzon a területi önkéntes véderőhöz.
1989.10.04.
Bős-Nagymaros szálat kifejteni
Október 13. – Az SZDSZ a Parlamentben átnyújtja azt a 67 ezer aláírást, amely népszavazás kiírását szorgalmazza egyebek között az elnökválasztás kérdésében.
November 8. – Az SZDSZ, a Fidesz, a Kisgazdapárt és az MSZDP közösen kéri az állampolgárokat: vegyenek részt a nov. 26-ára kiírt népszavazáson, és mind a 4 kérdésre feleljenek igennel. Egyúttal elítélik az Országgyűlést, mert félrevezető magyarázatokat fűzött az SZDSZ által feltett kérdésekhez.
November 14. – A nov. 26-i népszavazás bojkottjára szólít fel az MDF elnöksége, mivel szerinte a köztársasági elnök alkotmányos jogkörét egyáltalán nem befolyásolja megválasztásának módja és ideje, a népszavazásra feltett további három kérdésben pedig már döntött a parlament.
Október 18. – Az Országgyűlés módosítja az alkotmányt, amely most már kimondja: Magyarország parlamentáris köztársaság, független, demokratikus jogállam. A törvényhozás eltörli az Elnöki Tanács intézményét, ehelyett köztársasági elnök áll majd az ország élén; amíg őt megválasztják, ideiglenesen a parlament elnöke Magyarország államfője.
Október 19. – Az Országgyűlés elfogadja a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényt. Úgy döntenek, hogy a jövőben a munkahelyeken nem szerveződhetnek pártok, ill. a fegyveres testületek tagjai számára az is tilos, hogy vezető párttisztséget vállaljanak. A törvény lehetővé teszi, hogy a pártok támogatást kapjanak a költségvetésből. Az Országgyűlés felállítja az Alkotmánybíróságot és székhelyéül Esztergomot jelöli ki.
A kormány úgy dönt: a magyar állampolgároknak ezentúl nem kell engedélyt kérniük ahhoz, hogy külföldön vállaljanak munkát.
Folyik a nyomozás a napokban az utcákra került nyilaskeresztes röpirat ügyében. A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint hamarosan kiderítik a Magyar Nyilaskeresztes Párt újjáalakulását hirdető plakát készítőjének kilétét. A röpiraton ismert ellenzéki személyiségek telefonszámait tüntették fel.
Megalakul az MSZMP ideiglenes szervezőbizottsága.
Október 20. – Az Országgyűlés a politikai egyeztető tárgyalások döntéseinek megfelelően elfogadja a választójogi törvényt és a köztársaságielnök-választásról szóló jogszabályt. A képviselők döntenek a munkásőrség jogutód nélküli feloszlatásáról és vagyonának zárolásáról. A parlament elnöki teendőivel Fodor István alelnököt bízzák meg, miután a köztársasági elnök megválasztásáig ideiglenesen Szűrös Mátyás látja el az államfői tisztséget.
Október 23. – Bebizonyosodik, hogy Antoniewicz Roland provokációja a nyilaskeresztes röpirat.
1989.10.18-20.
1989.12.02.
Zöld Párt
"Tedd rendbe az asszonyt, és utána menj el szavazni."
2005 végén és 2006 elején meredeken elindult felfelé az úgynevezett konjunktúra-index, amely a lakosság gazdasági várakozásainak vagy nagyon leegyszerűsítve a közhangulatnak az alakulását mutatja. Az Ecostat elemző intézet adatai szerint ez az index 2005 harmadik negyedévében még csak 42,4 százalékon állt, 2006 első negyedévében azonban már meghaladta a 47 százalékot.
a Fidesz akkori borús kampánya azonban nemcsak hogy kudarcot vallott, de hitelességi problémát is okozott a párt számára. "A Fidesz korábban a hitet, a bizalmat, az optimizmust képviselte, azt, hogy merjünk nagyok lenni" - mondta egy képviselő, aki szerint az sem tett jót a párt hitelességének, hogy a súlyos gazdasági helyzetről szóló kampánynak ellent mondó hangzatos ígéretekkel álltak elő, például a 14. havi nyugdíj bevezetésével. Történtek a kampányban olyan hibák is, amelyek még a szimpatizánsok körében is rontották a Fidesz megítélését. Előbb kiderült, hogy a Fidesz kapcsolatban állt a kormánypárti politikusokat keményen támadó, magát függetlennek beállító Magyar Vizsla nevű kiadvánnyal, majd bebizonyosodott az is, hogy a párt szerveréről törtek be az MSZP kampányadatbázisába, és onnan választási anyagokat töltöttek le.
Mikola István a kampány során: szinglihordák
Mikola István a kampány során: ha a határontúliaknak állampolgárságot adnak, azzal húsz évre bebetonozhatják a Fideszt
"Az Orbán-kormány egykori egészségügyi miniszterét kettős megfontolásból nevezték meg végül miniszterelnök-helyettesnek. "Viktor azt mondta, kormányra kerülve nehéz gazdasági lépéseket kell majd megtenni, és nem akarta, hogy ennek a vesztese a humán terület legyen" - magyarázta a pártvezetés egyik tagja, aki szerint olyan embert akartak, aki elég erős ahhoz, hogy akár a kormányon belül is megvédje az egészségügyet, a szociális ellátást és az oktatást a gazdasági, pénzügyi érdekekkel szemben. Ez lehetett az oka annak, hogy a Fidesz-kampányban Mikolát elkezdték a "nemzet orvosa"-ként emlegetni, kormányfőhelyettesi jelölésének azonban volt egy másik, kevésbé elvont magyarázata is."
"Ez egy stratégiai döntés volt, amelynek az volt a célja, hogy Viktorról levegyék azt az össztüzet, amit a szocialisták rázúdították" - magyarázta a kampánystáb egyik tagja. "Viktor karakteres és erős személyiség, de ezzel együtt taszítja is a választók egy részét. Ha ketten vannak, akkor az semlegesíti ezt, és Mikola idősebb ember, aki kevésbé hozza ezt a macsó életérzést, ami a Fideszt jellemezte" - idézte fel az érveket a párt egyik befolyásos politikusa, aki szerint azonban ott csúszott hiba ebbe az elképzelésbe, hogy nem számoltak Mikola érdes, kemény stílusával. "Sokan úgy gondolták, hogy ő még tíz deka párizsit is úgy kérne a boltban, mintha sortűzre adna parancsot" - jegyezte meg a politikus.
parlamenti választások
1996.11. ??
parlamenti választások
parlamenti választások
parlamenti választások
Kövér László 1992-es parlamenti Csurka-ellenes felszólalása, de a videó végén hallható a 2002-es köteles beszéd részlete.
Propagandafilm a Munkásőrségről, 1962
1989.06.05.
1986.11.11-12.
1983. március 23-án Reagan bejelenti Amerika űrfegyverkezési programját, majd októberben az új afganisztáni doktrínáját, amely szerint, a küzdelem a szabadság és a totális diktatúra, a "jó és a rossz" között folyik. Szerinte a szabad világ nem elégedhet meg a szovjet terjeszkedés megállításával. Fegyverbe szólított a kommunizmus ellen, és támogatást ígért az arra érdemes szabadságharcosok számára. Ennek szellemében 1985 szeptemberében Reagan aláírta a 166. számú nemzetbiztonsági utasítást, melynek értelmében "minden rendelkezésre álló eszközzel" folytatni kellett a szovjetek kiszorítását Dél-Ázsiából.
A reagani csillagháborús (SDI) program miatt komoly nézetkülönbségek fejlődtek ki az emberi jogok, a regionális konfliktusok és a fegyverzetkorlátozás területén.
Nemzetközi Valuta Alap 1991. július 19-én meghirdette a magyar adósság átprofilírozásának programját, az MNB alelnöke, Tarafás Imre, Surányi helyettese durva levelet írt az IMF-nek. A levél tartalma sokkolta Camdessus urat az IMF elnökét. Ezek után a Valutaalap Magyarország helyett Algériában hajtotta végre a programot. A budapesti kissingerista szovjet lobby a szovjet érdek védelmében megtorpedózta a kibontakozás lehetőségét a Kárpát-medencében. Napjaink 60 milliárd dolláros államadósság és a csőd ezeknek az összefonódásoknak az eredménye. Ide fajult az aranyvonat története. Mindenképpen ki kell nyitni a titkosított anyagokat, hogy jobban lássunk. Milton Friedman Nobel díjas professzornak igaza van: A nagy pénztömegek mozgása és a politikai fejlemények között párhuzamok mutathatók ki.

2005. Március 21 Geönczeöl Gyula

http://hmult2.50webs.com/cikkek1/werfen.htm
1991.07.19.
1968 januárjában a reformer Alexander Dubček került a Kommunista Párt főtitkári posztjára
Dubček hozzákezdett a CSKP és a csehszlovák szocialista rendszer átalakításához, hogy sikerüljön úrrá lennie az elégedetlenségen és a tüntetéseken, amelyeket két évtized rossz gazdasági irányítása és a kormányzat elnyomása okoztak.
Szabadlábra helyeztek minden politikai elítéltet.
Márciusban beszüntették a sajtó cenzúráját, és enyhítettek az utazási korlátozásokon.
Dubček elérte, hogy - az országos elégedetlenség ellenére - a Kommunista Párt hegemóniáját nem kérdőjelezték meg tömegesen (persze, hogy lehet ezt mérni).
Július 29. és augusztus 1-je között, a szovjet-csehszlovák határon, a Tisza menti Tiszacsernyőn (és nem Ágcsernyőn, ahogy a közbeszéd sokáig tartotta) egy vasúti kocsiban folytatott tárgyalásokon szovjet részről pontosan megfogalmazták, mit engednek meg Prágának. A követelések ezek voltak: a párt vezető szerepének biztosítása; valamennyi 1968 januárja után alakult politikai szervezet, párt, klub betiltása; a tömegtájékoztatás pártirányításának helyreállítása, a független orgánumok működési engedélyének bevonása; a belügyminisztériumtól független önálló állambiztonsági szervezet létrehozása; annak megakadályozása, hogy a nyilvánosságban szovjetellenes, vagy a Varsói Szerződést támadó vélemények megjelenjenek. (A történelemben ez volt az egyetlen eset, amikor a legfelsőbb szovjet vezetés egy emberként elhagyta a Szovjetunió felségterületét - Brezsnyev puccs-félelme miatt.)
Augusztus 12-15. között a szovjetek Jaltában előzetes hozzájárulását kértek "a csehszlovák nép megsegítéséhez", amit Kádár "megadott"
augusztus 18-án Moszkvába rendelték Kádárt, Ulbrichtot, Zsivkovot és Gomulkát, ismertették velük a (régen kész) katonai és a meghívottaknak is új politikai terveket.
augusztus 20-án, este 23 órakor szovjet csapatok léptek be Csehszlovákiába, kísérték őket lengyel, magyar és bolgár csapatok is. A csehszlovák hadsereg nem állt ellen nekik.
az új főtitkár Gustáv Husák lett
Losonczi Pál
Lázár György
Gáspár Sándor
Fock Jenő
Biszku Béla
Aczél György
Németh Károly
Németh Miklós
Komócsin Zoltán
Nyers Rezső
Pusztavacsi béketalálkozó 1984. augusztus 4-5.
Gazdasági Főtanács létrehozása volt 1945 novemberétől 1946 januárjáig. A Főtanács (lényegében a kommunista vezetésű titkársága) megkapta a rendeletkibocsátás jogát, ezzel a gazdaság első számú állami irányító szerve lett, nemcsak a parlament, hanem a kormány feje fölött
Sulyok Dezső
Rajk László
Apró Antal
Révai József
Gerő Ernő
Churchill fultoni beszédében kijelenti, hogy vasfüggöny választja ketté Európát
1946.03.05
A Nemzetgyűlés elfogadja a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről intézkedő törvényt, amely a későbbi koncepciós pereknek is jogi alapját képezi. Ez a „hóhértörvény” (1946.: VII. tc. a demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről)
A Baloldali Blokk nyomására az FKGP kizárja soraiból 20 nemzetgyűlési képviselőjét (köztük Nagy Vincét, Sulyok Dezsőt és Vásáry Istvánt), és a Kis Újság szerkesztését gr. Dessewffy Gyula helyett Kovács Bélára bízza.
1946.04.10: Az FKGP-ből kizárt politikusok új pártot alapítanak: a Magyar Szabadságpártot. Elnökévé Sulyok Dezsőt, társelnökeivé Nagy Vincét és Vásáry Istvánt választják. Holnap címmel új politika lapot is indítanak.
1946.03.09-11.
1946.03.12.
Nagy Imrétől a belügyminiszteri posztot Rajk László veszi át, aki 1948 augusztusáig irányítja a tárcát.
1946.03.20.
Az FKGP követeli az államhatalmi, államigazgatási és rendőrségi szervek vezető állásainak a választások eredményének megfelelő arányban történő újrafelosztását „arányosítását”).
1946.05.20.
1946.06.17: Az Oktogonnál egy padlásról rálőnek az utcán haladó szovjet katonákra. Egy szovjet tiszt, egy sorkatona és egy magyar lány életét veszti. A rendőrség közleménye szerint Pénzes István, a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Testületének (KALOT) tagja követte el a cselekményt és elfogása előtt öngyilkos lett. A merénylet lehetett a kommunista irányítású politikai rendőrség (PRO) provokációja is.
1946.06.18: Rajk László belügyminiszter - az Oktogonnál történt merénylet miatt - a kormány elé terjeszti a „terrorcselekmények” visszaszorítását célzó javaslatát.1946.07.07: Szviridov tábornok, a SZEB elnökhelyettese magához kéreti Nagy Ferenc miniszterelnököt, és ultimátumban követeli a „fasisztabarát” egyesületek feloszlatását, a katolikus egyház és a „reakciós papság” megregulázását.
1946.07.18-23: A Oktogonnál történt merénylet ürügyén Rajk László belügyminiszter feloszlatja a Magyar Cserkészszövetséget, a KALOT-ot és több mint 1500 társadalmi egyesületet és egyházi ifjúsági szervezetet. Ezzel megkezdődik a civil társadalom intézményeinek szétverése.
1946.07.19: Az FKGP tiltakozik a felekezeti egyesületek betiltása ellen, és követeli az intézkedés visszavonását. Ennek ellenére Rajk László belügyminiszter a következő egy év során további több ezer egyházi-vallási, kulturális, társadalmi, ifjúsági szervezetet és egyesületet oszlat fel.
1946.07.21: Mindszenty József esztergomi érsek a katolikus püspöki kar nevében levélben tiltakozik a miniszterelnöknél a katolikus ifjúsági egyletek feloszlatása miatt.
1946.12.14-16: A kommunista Pálffy György által irányított HM Katonapolitikai [Elhárító] Osztálya őrizetbe veszi Szent-Miklósy István vezérkari őrnagyot és Héder Jánost, majd 20-án Arany Bálintot, az FKGP szervező titkárát, akiket összeesküvés szervezésével gyanúsítanak. A katonapolitikai osztály által kreált Magyar Közösség-összeesküvési ügy célja az FKGP politikai lejáratása és felszámolása.
1947.01.05: A BM hivatalos közleményt ad ki egy köztársaság-ellenes összeesküvés leleplezéséről, amely a demokratikus rendszer erőszakos megdöntésére tört. „Főbűnösökként” Donáth Györgyöt, Szent-Iványi Domokost, Szent-Miklósy Istvánt, Arany Bálintot, Kiss Károlyt és Héder Jánost nevezik meg, akik - Szent-Iványi kivételével - a „Magyar Közösség” nevű titkos szervezet tagjai voltak, s „katonai vezetőjük” Dálnoki Veress Lajos vezérezredes. A felsoroltakkal együtt 55 személyt tartóztattak le.
1947.01.17: A Magyar Közösség-összeesküvésben való részvétel gyanúja miatt a Minisztertanács hozzájárul Gyulai László, Hám Tibor, Horváth János, Jaczkó Pál, Kiss Sándor, Saláta Kálmán, Vatai László és Vörös Vince kisgazda nemzetgyűlési képviselők mentelmi jogának felfüggesztéséhez. Saláta és Vörös kivételével mindannyian letartóztatásban vannak mire 21-én a Nemzetgyűlés felfüggeszti a mentelmi jogukat. Az FKGP Politikai Bizottsága rövidesen kizárja őket a pártból „jobboldali magatartásuk” miatt.
1947.02.19: Az FKGP Politikai Bizottsága kommunista nyomásra lemondatja főtitkári tisztéből Kovács Bélát, akit a Magyar Közösség-összeesküvésben való részvétellel gyanúsítanak. Utóda a főtitkári székben Balogh István.
1947.02.22: Kovács Béla kisgazdapárti nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát az ÁVÓ követelésére sem függeszti fel a Nemzetgyűlés.
1947.02.10: Párizsban aláírják a békeszerződést Németország európai szövetségeseivel, köztük Magyarországgal. A szerződés szerint Magyarország összesen 70 ezer fős haderőt tarthat fegyverben. (A Magyar Honvédség létszáma ekkor 14 ezer fő.)
1947.09.15: életbe lép a békeszerződés; megszűnik a Szövetséges Ellenőrző Bizottság
Az ország nem nyerte vissza szuverenitását. A békeszerződés életbeléptével a szovjet csapatok nem hagyták el az országot, ahogyan azt sokan várták, hanem az osztrák területen állomásozó megszállókkal való összeköttetés biztosítására Magyarországon maradtak
1948.01.04: A szovjet kormány jegyzékben közli a magyar kormánnyal, hogy - tekintettel a békeszerződés előírásaira - 1947. december 14. óta Magyarország területén csak az ausztriai megszálló csapatokkal összekötő egységek vannak. A „visszamaradt” szovjet erők 3 hadosztállyal biztosítják a vasúti és közúti utánpótlási vonalakat: Szombathelyre települ a 17. gépesített hadosztály parancsnoksága és törzse, alakulatai különböző dunántúli helyőrségekbe; Veszprémbe egy repülőhadosztály, Debrecenbe egy bombázórepülő hadosztály települ. Mindhárom hadosztály az ausztriai Badenben székelő Központi Hadseregcsoport Főparancsnokságának van alárendelve
1947.05.14: Nagy Ferenc - szabadság címén - Svájcba utazik, hogy nyugaton ismertesse a Magyarországon kialakult helyzetet. A Minisztertanács irányítását Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes veszi át.
1947.05.28: Szviridov altábornagy, a SZEB alelnöke a magyar kormánynak átadott jegyzékben „terhelő adatokat” szolgáltat Nagy Ferenc miniszterelnökre a Magyar Közösség-összeesküvéssel kapcsolatban. Rákosi Mátyás rendkívüli kormányülést hív össze, és hazatérésre szólítják a Svájcban tartózkodó kormányfőt.
1947.05.30: A Svájcban tartózkodó Nagy Ferenc miniszterelnök, akit a Magyar Közösség-összeesküvésben való részvétellel vádolnak, a berni magyar nagykövetségen keresztül bejelenti lemondását a kormányfői és az FKGP elnöki tisztéről, s közli, hogy nem kíván hazatérni. (Hivatalosan csak 1947.06.01-én mond le, miután megérkezik Svájcba a kisfia, akivel Rákosiék zsarolták.)
Varga Béla, a Nemzetgyűlési elnöke elmenekül az országból
1947.07.22: Bejelentik a Szabadság Párt feloszlását. A párt vezetője, Sulyok Dezső lemond nemzetgyűlési mandátumáról, majd augusztus 4-én emigrál.
1947.07.23: A Nemzetgyűlés megszavazza az új választójogi törvényt, amely jelentősen szűkíti a választásra jogosultak körét különböző politikai indokokkal ('Lex Sulyok'). (Augusztus folyamán több mint 400 ezer embert zárnak ki a választójog gyakorlásából.)
Országgyűlési választások Magyarországon, melyen választási csalásokkal többletszavazathoz jut az MKP. A csaláshoz hamis választói névjegyzékeket és 60-80 ezer ún. kékcédulát használnak fel, aminek segítségével egy személy többször is szavaz. A Demokrata Néppárt kimagasló eredményt ér el, a legerősebb ellenzéki pártként kerül a Parlamentbe. A választás hivatalos végeredménye:
MKP 22,3%
Demokrata Néppárt 16,4%
FKGP 15,4%
SZDP 14,9%
Magyar Függetlenségi Párt 13,4%,
Nemzeti Parasztpárt 8,3%

Más bontásban:
koalíció: 60,9%
ellenzék: 39,1%
1947.08.31.
Emigrál Pfeiffer Zoltán. A Magyar Függetlenségi Pártot november 20-án feloszlatja a belügyminiszter, a párt 48 képviselőjét megfosztják mandátumától.
Kéthly Annát és több társát, a „jobboldali szociáldemokratákat” eltávolítják az SZDP vezetőségéből. Március 5-7. között a párt XXXVI. kongresszusa kizárja őket a pártból, és felhatalmazza a vezetőséget, hogy az MKP-val kezdjenek tárgyalásokat az egységes munkáspárt létrehozásáról.
Rendeleti úton államosítják a 100 főnél több munkást foglalkoztató üzemeket, és puccsszerűen munkásigazgatókat neveznek ki élükre. Az intézkedés, amely több mint 160 ezer dolgozót érint, a külföldi tulajdonban lévő üzemekre nem vonatkozik.
1948.06.03: Pócspetriben (Szabolcs-Bereg-Ugocsa vármegye) összeütközésre kerül sor az iskola államosítása ellen tüntető lakosság és a helyi hatóság között. A községháza előtti dulakodásban egy rendőr életét veszti. A község segédjegyzőjét gyilkosság, a helyi plébánost gyilkosságra való felbujtás vádjával halálra ítéli a rögtönítélő bíróság (előbbit kivégzik, utóbbinak büntetését életfogytiglani börtönbüntetésre változtatják). A kommunisták az esetet az egyházi iskolák államosítása melletti propagandára használják fel.
1948.06.16: Törvény az egyházi iskolák államosításáról. 1947/48-ban 4692 nép-, általános és polgári iskola, 90 gimnázium, 46 tanítóképző és 3 óvónőképző volt felekezeti kézben. Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter május 15-én sajtókonferencián jelentette be a lépést. Az állam és az egyház szétválasztását, és ezen belül iskoláik elvesztését az egyházak a rájuk nehezedő nyomás miatt tudomásul vették.
A katolikus egyház azonban Mindszenthy József esztergomi bíboros érsek vezetésével ellenállt. A pócspetri ügy kiélezett légkörében a Katolikus Püspöki Kar június 7-én tartott ülésén úgy döntött, hogy kiközösítik azokat, akik támogatják az iskolák államosítását. A törvény értelmében összesen 6505 nem állami iskola került állami tulajdonba. Az iskolaállamosítás ellen országszerte tüntetésekkel tiltakozik a lakosság, a rendőrség és az ÁVO azonban kíméletlenül feloszlat és megtorol minden megmozdulást.
Az MKP IV. és az SZDP XXXVII. kongresszusa kimondja a két párt Magyar Dolgozók Pártja (MDP) néven való egyesülését. 12-14-e között megtartják az új párt I. kongresszusát, ahol meghatározzák a programot és a szervezeti szabályzatot. Pártelnökké a szociáldemokrata Szakasits Árpádot, főtitkárrá a kommunista Rákosi Mátyást választják. Az új párt hivatalos lapja a Szabad Nép. A Népszava a Szabad Szakszervezetek lapjaként jelenik meg a továbbiakban.
Lemondatják tisztéről Tildy Zoltán köztársasági elnököt, akit ezt követően 1956. május 1-jéig házi őrizetben tartanak. Vejét, Csornoky Viktor kairói követet, kémkedés vádjával halálra ítélik. Az Országgyűlés Szakasits Árpádot választja köztársasági elnökké.
Karácsony másodnapján az ÁVH hűtlenség, államellenes tevékenység és devizabűntett vádjával letartóztatja Mindszenty József bíboros esztergomi érseket. (Titkárát már november 19-én letartóztatták, és több alkalommal házkutatást tartottak az esztergomi prímási palotában.) 1945-48 között a hercegprímás eltökélten szállt szembe a kommunista diktatúra kiépítésével. Vezetőjévé vált a vallásszabadságért, a polgári értékekért és a nemzeti függetlenségért küzdőknek, ugyanakkor szimbolikus alakja lett a katolikus egyház befolyását és társadalmi szerepét anakronisztikusan őrző politikának.
Megalakul a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST). Első ülésszakát április 26-28. között rendezik Moszkvában.
1949.02.01: Az Országos Nemzeti Bizottság feloszlatása után kimondják a Magyar Függetlenségi Népfront megalakulását, majd összeül a szervezet országos tanácsa. Elnökévé Rákosi Mátyást, titkárává Rajk Lászlót választják. Március 15-én tartják a népfront első országos kongresszusát. Ezzel de facto megszűnik a többpártrendszer Magyarországon.
1948.03.25.
1948.06
1948.06.12.
1948.02.18.
1947.11.04.
1947.07.22-23.
1947.05
1947.02.10.
A budapesti ÁVÓ a Magyar Közösség-összeesküvésben való részvétel gyanújával kihallgatja Kovács Bélát. Az Andrássy út 60-ból távozóban, az utcán az NKVD tisztjei letartóztatják a kisgazda politikust. Kovácsot először Ausztriába szállítják, s a Baden bei Wien-i NKVD-börtönben tartják fogva, majd tárgyalás nélkül 25 évi szabadságvesztést szabnak ki rá, és a Szovjetunióba deportálják.
1947.02.25.
1946.12-1947.02
1946.06-1946.07
A bíborost 1949 februárjában, a moszkvai kirakatperek mintájára megrendezett procedúra keretében, életfogytiglani börtönre ítélték.
1949.02.02: Emigrál Barankovics István. A politikai helyzet elleni tiltakozásul pártja, a Demokrata Néppárt kimondja feloszlását.
Vezetője, Barankovics István nemcsak saját pártja, hanem az 1945 utáni magyar polgári ellenzék politikai végrendeletét mondta el a parlamentben. „Mi nem változtunk, de megváltoztak körülöttünk – a kormány politikája következtében – a körülmények. A körülményeknek ezt a változását tudomásul venni és belőle a következtetéseket levonni: ez lehet a politikai okosság követelménye az adott pillanatban. Mi inkább e következmények levonására, mint programunknak a változott körülményekhez való idomítására vagyunk hajlandók."
Farkas Mihály
Mindszenty József
Kovács Béla
Nagy Ferenc
Barankovics István
1949.02.03-08
Tildy Zoltán
1948.12.26.
Mindszenty József
Kéthly Anna
Éhínség fenyegeti az országot, a szűkös fejadagokat sem tudják mindig biztosítani (a jegyrendszer ellenére); jelentős feketekereskedelem; a gondok enyhítése érdekében alkalmazták a beszolgáltatást, sőt rekvirálnak is. Nemcsak élelem, de fűtőanyag sincs. Óriási az infláció. A megoldás érdekében az MKP nyomására létrejön a Gazdasági Főtanács (1945 dec.), a kommunista Vas Zoltán titkár irányításával. A gazdaságot a kormány helyett egyre inkább az MKP irányította ezzel (rendeletkibocsátási joga van
Köztársaság kikiáltása, elnök: Tildy Zoltán.
Új kormányf: Nagy Ferenc
1946.02.01.
pártközi megállapodás születik a B-listáról, amivel a közigazgatásban újabb tisztogatás indult el
okt. 7. törvényhatósági (=helyi) választás Budapesten. Az FKGP 50,5%-t kap, a két munkáspárt közös listája („Dolgozók Egységfrontja”) 43%-t.
nov. 4. nemzetgyűlési választások; a Kisgazdapárt 2,7 millió szavazattal 57%-os abszolút többséget szerez
nov. 15. megalakul a koalíciós kormány (miniszterelnök Tildy Zoltán – FKGP)
nov. 24. megalakul a Gazdasági Főtanács (tagjai: Tildy Zoltán, Gerő Ernő és Bán Antal, titkára Vas Zoltán)
1945.11.24.
1945.11.15.
1945.10.07.
1945.11.04.
dec. 21. az Ideiglenes Nemzetgyűlés (INGy) megalakulása Debrecenben. Házelnökké kisebb vita után Zsedényi Bélát, helyetteseivé Juhász-Nagy Sándort és Sántha Kálmánt választják

dec. 22. Debrecen létrejön a koalíciós jellegű Ideiglenes Nemzeti Kormány (INK; miniszterelnök: [dálnoki] Miklós Béla). Az INGy 22 fős Politikai Bizottságot alakít a pártok „erős embereiből”. Ismertebb tagjai: Balogh István, Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Gyöngyösi János, Juhász-Nagy Sándor, Miklós Béla, Nagy Imre, Révai József, Valentiny Ágoston, Vásáry István.
1945.jan. 20. Magyarország Moszkvában megköti a fegyverszünetet
febr. 4–11. jaltai konferencia
márc. 17. megjelenik a 600/1945. ME. rendelet a földreformról
1945.05.09.-1946.05.06.



100
nem került forgalomba



1000000000000000000000
1946.07.11.-1946.07.31.



100000000000000000000
1946.07.08.-1946.07.31.



10000000000000000000
1946.07.04.-1946.07.31.



1000000000000000000
1946.07.02.-1946.07.31.



100000000000000000
1946.07.01.-1946.07.31.



10000000000000000
1946.06.27.-1946.07.31.



1000000000000000
1946.06.24.-1946.07.31.



100000000000000
1946.06.18.-1946.07.31.



10000000000000
1946.06.12.-1946.07.31.



1000000000000
1946.06.03.-1946.07.31.



100000000000
1946.05.27.-1946.06.31.



10000000000
1946.05.13.-1946.07.10.



1000000000
1946.04.30.-1946.07.10.



100000000
1945.12.27.-1946.01.31.



100000
1945.12.19.-1946.07.05.



100000
1945.12.12.-1945.12.31.



100000
1945.12.19.-1946.07.05.



10000
1945.10.17.-1945.12.31.



10000
1945.12.19.-1946.06.06.



1000
1945.07.16.-1945.12.31.



1000
1945.06.01.-1946.05.06.



500
1946.02.28.-1946.06.24.



1000000
1946.04.02.-1946.06.24.



10000000
1945.06.05.-1946.05.06.



50
a történelem legnagyobb hiperinflációja után megjelenik a forint

mennyi pengbe kerül 1 kilogramm kenyér ára? (korabeli háztartási napló alapján):
1945. augusztus 6
1945. október 27
1945. november elején 80
1945. november végén 135
1945. december elején 310
1945. december végén 550
1946. január elején 700
1946. január végén 7000
1946. május elején 8 000 000
1946. május végén 360 000 000
1946. június 5 850 000 000

A pengő-forint átszámítási arányát az 1946.07.30-án kiadott 8640/1946 ME. sz. rendelet a következőképpen határozta meg:
1 forint = 400*10^27 Pengő
= 400*10^21 Milpengő
= 400*10^15 B.-Pengő
= 200*10^6 Adópengő

A 8700/1946 ME. Sz. rendelet alapján a forint pénzlábát, valamint az ebből adódó aranyértékét is megállapították:
1 forint = 0,07575 g arany
1946.08.01.
1946.08.01.





forint
1946.05.06.
1948.07.30.
1949.01.20.
A Maort-perben ítéletet hirdet a Népbíróságok Országos Tanácsa: Papp Simon vezérigazgatót első fokon halálra, másodfokon életfogytiglani fegyházra ítélik.
1949.01.20.
Meghal Sztálin.
1953.03.05.
Berija
Hruscsov
Malenkov
Szakasits Árpád
Varga Béla
Kende Péter
Igazságtétel
http://beszelo.c3.hu/00/03/15kende.htm
casablancai konferencia
teheráni konferencia
potsdami konferencia
1986.04.26.
Csernobil
„Mi csináltuk meg a "köteles akciót" is. Semmi kétség: ami elhangzik, az képileg erőteljes, sőt durva, de nem agresszív, és nem fenyegető. Kövér nem akar akasztani. De amit mond, az - egy kis rossz szándékkal - ellene fordítható. Még kiforgatni se nagyon kell, csak kihasználni a benne rejlő lehetőségeket (...) És összerakjuk. Fölhozatjuk még aznap reggel az egy szem kazettát, ami van, lejátsszuk a sajtónak. Szili Kati félig oldalra hajtott fejjel, sírós hangon mondja el, hogy ez milyen borzasztó. Nagyszombaton Lendvai Ildikó még a Fidesznek kézbesít mindenfajta leveleket, és elindítjuk azt az SMS-kampányt, amelynek a vége a köteles tüntetés.”

Debreczeni József: Az új miniszterelnök c. könyve
Tarlósról
http://kuruc.info/r/20/66443/
http://videa.hu/videok/hirek-politika/nem-jott-tisztito-vihar-fotografia-fenykepezes-nagy-piroska-0vxKoT1PovNnwIVp
Grósz Nagy Imréről, 1989 júniusában
http://videa.hu/videok/hirek-politika/mszmp-vita-az-ujratemetesrol-1956-cenzura-forradalom-h1t5qTEa0ETqUub3
MSZMP PB tárgyalja a Nagy Imre temetésről
"http://www.youtube.com/watch?v=Mv5610hmJlg"
2012.12.18. hallgatói fórum, Színművészeti Egyetem
Full transcript