Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

A reformkor

No description
by

Gabor Antos

on 13 September 2016

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of A reformkor

A reformkor
1830 (1825) - 1848
A reformmozgalom elindítója: gróf Széchenyi István
1. Élete
- Bécsben született 1791-ben
- Nyugat-Ma.o-i udvarhű arisztokrata család tagja
- katonaként részt vett a napóleoni háborúkban
- ezután leszerelt és beutazta egész Európát
- a legnagyobb hatást Anglia tette rá, ahol barátjával báró Wesselényi Miklóssal járt
- Wesselényi erdélyi arisztokrata volt
- barátságuk hatására Wesselényi a liberalizmushoz, Széchenyi a nemzeti hagyományokhoz került közelebb
2. Széchenyi első fellépése: az 1825-ös o.gy.
"Nekem itt szavam nincs. Nem vagyok tagja a követek házának. De birtokos vagyok; és ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét feláldozom reá.” (Széchenyi felszólalása)
- utazási alatt rájött, hogy Magyarországnak reformokra van szüksége
- 1812 utána csak
1825
-ben hívtak össze
országgyűlés
t
- itt orvosolták a rendek sérelmeit és törvénybe iktatták az o.gy 3 évenkénti összehívását
- ezen még nem fogadnak el reformokat
- előre lépés történt a magyar nyelv kérdésében
- Széchenyi felajánlására létrejött a magyar nyelvet művelő Magyar Tudós Társaság, későbbi nevén a Magyar Tudományos Akadémia (MTA)
- a 2. legtöbb pénzt gróf Károlyi István ajánlotta fel!
- az MTA megalakulása és Széchenyi fellépése miatt r
égebben 1825-től számították a reformkor kezdetét
- az MTA főépületét csak a század második felében adták át
3. Széchenyi elméleti munkássága
- modernizálni akarta birtokait, amelyhez hitelt akart felvenni egy bécsi banktól
- a bank visszautasította, mivel nem volt fedezete, az
ősiség törvénye
miatt
- ezért
1830-ban megírta Hitel című könyvét
, amelyben a megfontolt reformok szükségességéről ír: bizonyítani próbálja, hogy a fennálló rendszer a nemesség számára is előnytelen
-
az ősiség akadályozza a hitelfelvételt, a robot nem termelékeny,
a vámok gátolják a kereskedelmet
- Széchenyi még két művet írt: 1831-Világ (a Hitelben leírtak magyarázata) és 1832: Stádium (a reformokat foglalja össze az o.gy számára)
- a Hitelben leírtak voltak az alapjai az 1832/36-os o.gy vitáinak, ezért a
Hitel megjelenésétől, 1830-tól számítjuk a reformkor kezdetét

"Nevetséges vagy inkább szomorú dolognak kell-e mondani, ha valaki nagyszámú gulálya s tölt gabnavermei mellett is koplal vagy szinte éhen hal? Nevetséges vagy szomorú-e, ha egy nagybirtokos, ki nem adózik,... annyira elszegényül, hogy végre adóssági miatt semminél kevesebbje marad?...
„A robot vagy szakmány létele még nagyobb figyelmet érdemel és azon kárt, mely belőle háramlik.... azon munkát, melyet egy egész helyes jobbágy rossz ekéjével, filigrán szekerével, gyenge marhájával 52 nap, vagy ügyetlen cselédje és gyenge korú gyermekei által 104 nap tud végezni, maga béreseivel, jó szerszámokkal és erős marhával, vagy contractus szerint a mondott idő egy harmad része alatt nem vihette végbe!" (Széchenyi: Hitel, 1830)
-Széchenyi megoldási javaslatai: az
ősiség és a háramlási jog eltörlése,
- a
robot eltörlése
és bérmunkával történő felváltása (azaz a nemes-jobbágy viszony megszűntetése)
- nem nemes is rendelkezhessen földdel (ennek alapja a jogegyenlőség)
- törvény előtti egyenlőség és
közteherviselés
- céhek, országon belüli vámok eltörlése.
- Mivel a Hitelben megfogalmazott gondolatokat a cenzúra nem engedte volna megjelenni, ezért külföldön adatta ki Széchenyi
- itthon nagy hatást váltott ki a könyv
4. Széchenyi gyakorlati tettei
- főként az 1840-es években sokat tett az ország modernizálásáért, a közlekedés fejlesztéséért:
- Lánchíd megépítésének kezdeményezése
- támogatta a Pest-Vác vasútvonal megépítését (1846)
- lótenyésztés és lóverseny meghonosítása
- kaszinó létrehozása
- Duna szabályozása (főként a Vaskapunál)
- balatoni gőzhajózás elindítása
- iparfejlesztés támogatása: Hengermalom, Óbudai Hajógyár, Ganz vasöntöde
1. A hitelfelvétel biztosítása
2. Az ősiség eltörlése
3. A kincstár jogának eltörlése a birtokra kihalás esetén
4. Birtokszerzés joga
5. Törvény előtti egyenlőség
6. Törvényes pártvéd (= a nem nemesek által választott megyei ügyvéd)
7. A törvényhozás és a közigazgatás költségeit a nemesség is fizesse meg, birtokai arányában (ez nem azonos a közteherviseléssel!)
8. Vízszabályozás, útépítés és karbantartás
9. Monopóliumok, céhek és a hatósági árszabás (vagyis a szabad verseny akadályai) eltörlése
10. 1835. esztendő első napjától fogva csak magyar nyelven írott törvény, ítélet, parancs, folyamodás, szerződés stb. legyen kötelező
11. Csak a Helytartó Tanács közreműködésével működjön a kormányzás
12. A törvényhozás és a bírósági tárgyalások nyilvánossága
A Stádium 12 pontja
5. Wesselényi programja
- könyve: Balítéletekről. A reformok alapját a köznemesség (és a rendi ellenállás) adná, de a parasztságot is maga mellé kell állítaniuk.
- Széchenyivel ellentétben vállalj az összeütközést a kormányzattal
- a cenzúra miatt csak 1833-ban jelenhetett meg, ezért a Hitelnél jóval kisebb hatást váltott ki
- az 1840-es évekre eltávolodnak egymástól
- 1838: nagy pesti árvíz: Wesselényi menti az embereket
"árvizi hajós"
A reform országgyűlések
1. A kolerafelkelés (1831)
- a Felvidék K-i részén tört ki (1830-as lengyel felkelés)
- főként a jobbágyok körében terjedt
- a szlovák és ruszin parasztságot a bevezetett vesztegzár is súlytotta nem jutott le az Alföldre, így nem jutott búzához (idénymunka)
- a jobbágyok nemesekre támadtak, végül leverték őket
- ez ráirányította a figyelmet a reformokra
2. Az első reform országgyűlés: 1832/36
- a vármegyék többségébe a reformokat támogató követeket választottak pl.
Kölcsey Ferenc és Wesselényi Miklós
- Szatmár, Klauzál Gábor-Csongrád, Deák Ferenc - Zala (csak 1835-től)
-A felsőtáblán
Széchenyi, Batthyány Lajos
volt jelen
- Jelen volt
Kossuth Lajos
is egy mágnás megbízásából
- az alsótáblán a liberális elveket valló reformerek (
haladók
), a felsőtáblán a konzervatív (
maradi
) arisztokraták kerültek többségbe patthelyzet
- a viták a
jobbágykérdés
és a
magyar nyelv ügye
körül folytak
- A jobbágyfelszabadítás lehetséges útjai:
(
örökváltság
: a jobbágy örökre megválthatja szolgáltatásait, amelyek megszűnnek és az általa használt föld az övé lesz)
a)
önkéntes örökváltság
: a jobbágy és a nemes között szabadon létrejövő megállapodás
b)
kötelező örökváltság
: törvény írja elő, a váltáságot fizetheti a jobbágy vagy az állam
c)
váltság nélküli jobbágyfelszabadítás
(ez csak 40-es évek közepén jelenik meg!)
- a liberális nemesség kísérletet tett, hogy tájékoztassa a közvéleményt az o.gy-en történtekről:
Kossuth Lajos kiadta az Országgyűlési Tudosítások
c. újságot, amely segített az ellenzék egységét megteremteni
- később elkobozták a nyomdáját, ezért magánlevél formájában terjesztették
- végül a kormány új leiratot adott a megyéknek, a főispánok a bocskoros nemesek segítségével új követeket választottak, így csak kisebb eredmények születtek:
a törvények nyelve magyar lett; rés a nemesi adómentességen: armális nemesek adóznak, hídvám, az o.gy költségeit a nemesek is viselik
- Az o.gy után a rendi ellenállás a vármegyék közgyűlésein folytatódott, amelyekről Kossuth a Törvényhatósági Tudósítások című újságban (levélben) adott hírt
- az Udvar (Metternich) válaszul támadást indított a reformerek ellen:
börtönbe zárták Wesselényit, Kossuth-ot
és az o.gy-i ifjúság vezetőjét Lovassy Lászlót
3. Az 1839/40-es o.gy
- az ellenzéket Deák vezette
- Deák elérte, hogy engedjék szabadon a politikai okokból elítélteket
- fontos reforomokat fogadtak el:
a)
önkéntes örökváltság
(1848-ig a jobbágyok 1%-a tudta megváltani magát)
b) a megyei ügyintézés nyelve és az anyakönyvek nyelve magyar lesz
c)
zsidóság részleges emancipációja
(egyenjogúsítása): letelepedhettek a városokban, bekapcsolódhattak az iparűzésbe és a kereskedelembe zsidó bevándorlás gazdaság fellendülése
- elfogadták a váltótörvényt, a
szabad gyáralapítást
és részvénytársaságok létrehozását külföldi beruházások növekedése gazdaság fellendülése
4. 1843/44-es országgyűlés
- Kossuth a magyar ipart támogató védővámokat követelt, de ezt nem sikerült elfogadtatnia, mivel Ausztria érdekeit sértette
- elfogadták az
1844. évi II. tc-ket, azaz a magyar nyelv lett a hivatalos
(o.gy., megyei ügyintézés, bíróságok, felső- és középfokú oktatás nyelve)
- Metternich ismét a kemény kéz politikájához nyúlt: a vármegyék élére adminisztrátorokat állított
- megpróbálta megosztani az ellenzék csoportjait, de nem sikerült

5. Az utolsó rendi országgyűlés (1847/48)
- az Udvar a követválasztásokkor megpróbálta elérni, hogy minél kevesebb reformer jusson be
- Kossuthot Pest megye választotta követté, ő lett az ellenzék vezére
- Az Ellenzéki Nyilatkozatban foglaltakat követelte
- Kossuth az adminisztrátori rendszer (mint rendi sérlem) felszámolását helyezte a középpontba, hogy a maradiak egy részét maga mellé állítsa
- az alsótáblán is a maradiak voltak többségben
- a reformokat visszautasították, amíg 1848. március elején meg nem érkezett a párizsi forradalom híre
Politikai irányzatok a reformkorban
1. Kossuth Lajos és programja
- Zemplén megyei köznemesi családban született
- jogot végzett, majd a megye szolgálatába állt
- szónoki képességeivel és határozott fellépésével leszerelte a koleralázadás idején fellázadt parasztokat
- az 1832/36-os o.gy-en kiadja az
Országgyűlési
-, majd az o.gy után a Törvényhatósági
Tudósítások
at
- 1836-40 között
börtönbe zárták
, ahol közgazdaságtant és angol nyelvet tanult
- kiszabadulása után megkapta a
Pesti Hírlap
szerkesztését (az Udvar úgy gondolta, hogy a cenzúra miatt nem tud majd nagy hatást kifejteni)
- az újságot az ellenzék legfontosabb lapjává tette, mert kijátszotta a cenzúrát és a legfontosabb kérdéseket rendszerezte és népszerűsítette, az érzelmekre hatott
-
megalkotta a vezércikket, a leíró helyett elemző cikkek
- 1843/44-es o.gy-en önálló vámhatárokat akart (a magyar ipart védte volna az örökös tartományokkal szemben, de csak átmenetileg), de ezt elvelették megalapította a
Védegylet
et (
1844
)
- célja a magyar ipar védelme volt a fejlett ipart a politikai függetlenség alapjának tekintette
- támogatni akarta megrendelésekkel, vásárlásokkal
- tagjai megfogadták, hogy 6 évig csak magyar terméket vásárolnak
- A Védegylet gazdaságilag csekély eredményeket ért el, de összefogta a reformokat támogatókat
- 1844-ben Kossuth-tól elvették a Pesti Hírlap szerkesztését
a) élete
b) programja
2. Széchenyi és Kossuth vitája
- A Pesti Hírlap cikkeinek hatására Széchenyi támadja Kossuthot
-Széchenyi nehezen akarta tudomásul venni, hogy rajta kívül más ellenzéki irányzatok is vannak (a 30-as években egyedül neki volt átgondolt programja, de a 40-es évekre a többi ellenzéki csoportnak is)
-
hírlapi vita
zajlik köztük a reformok fő kérdéseiről (Kossuth a Pesti Hírlapban, Széchenyi a Kelet Népében)
- a vita
célja a közvélemény megnyerése
- Kossuth mindig megadja a tiszteletet az idősebb és rangban fölötte álló grófnak
-
egyetértettek a végcélban
: a feudalizmus felszámolásában , valamint egy erős és modern, viszonylag független és magyar vezetésű Ma.o megteremtésében (de a birodalmon belül!)
- egyetértettek Bp (Pest-Buda) és a közlekedés fejlesztésében
- a vita végére Széchenyi elszigetelődik
- A radikálisabb csoportját Kossuth és követői alkották
- a mérsékeltebb csoportját
Deák Ferenc, Batthyány Lajos
és Teleki László vezette
- ők Kossuthnál lassabb, de Széchenyinél gyorsabb átalakulást láttak jónak
- 1847-ben létrehozták az
Ellenzéki Kör
t (vezetője Teleki László) és kiadták az
Ellenzéki Nyilatkozatot
- ez egy mérsékelt program volt: kötelező örökváltság állami támogatással, parlamentnek felelős kormány, polgári szabadságjogok, kiváltságok felszámolása, közteherviselés, ősiség eltörlése. A birodalmat továbbra is egységként kezelték. Alkotmányt kértek a lajtántúli tartományoknak is.
5. Az újkonzervatívok (fontolva haladók)
- Széchenyinél is konzervatívabbak és lassabb átalakulást képzeltek el
- jórészt arisztokraták alkották, vezetőjük gróf Dessewffy Aurél
- memorandumokat (emlékezetőket) írt Metternich-nek, így próbálta befolyásolni az Udvart
- támogatták a közlekedés fejlesztését és a magyar nyelv ügyét
- 1846-ban létrehozták a Konzervatív Pártot
- újságjuk a Világ volt
7. A Fiatal Magyarország
- a 40-es évek második felében megjelenő radikális politikai csoport
- főként értelmiségiekből állt, vezetőik: Petőfi Sándor, Jókai Mór, Irányi Dániel ,Táncsics Mihály
- központjuk a pesti a Pilvax kávéház
-
váltság nélküli jobbágyfelszabadítást
, nemzeti függetlenséget és Kossuthnál is gyorsabb átalakulást követeltek
- együttműködtek a liberális nemsséggel
- újságjuk az Életképek volt
6. A centralisták
- népképvisleten alapuló államot, a kiváltáságok eltörlését, közteherviselést, a parlamentnek felelős kormányt akartak
- polgári állam létrehozásának hívei voltak, ezért szemben álltak a vármegyékkel (mint a rendi ellenállás központjaival)
- támogatták az adminsztrátori rendszert
- vezetőik:
br.Eötvös József
, Szalay László, Trefort Ágoston
- Kossuth után Szalay szerkesztette a Pesti Hírlapot
- csak az értelmiség körében voltak népszerűek
7. Az ellenzéki csoportok programjai
Mely politikai csoportnak milyen képzelése volt a vármegye jövőjének kérdésében?
A nemzeti eszme a reformkorban
- a
liberalizmussal együtt jelentkezik a nacionalizmus is
- cél: jogi és vagyoni különbségeket áthidaló polgári-nemzeti közösség
(nemzetállam) létrehozása
- alapja, hogy a nemesi nemzet fogalma korábban is létezett: tagjait az azonos kiváltságok kapcsolták össze
-
kiindulópontja II. József nyelvrendelete
- a francia forradalom hatására etnikai tartalommal töltődik
- magába olvasztotta a
nemesi nemzetfelfogás
számos elemét: töténelmi múlt, nemzeti erények, viselet
- megindul a magyar őstörténet kutatása pl. Kőrösi Csoma Sándor

2. A magyar nyelv ügye
- a nemzet tagjai között a legfontosabb összekötő kapocs a nyelv
- a felvilágosodás szelleme szerint
a nemzeti nyelv lehetővé teszi a kultúrális felemelkedést
- II. József az egységes birodalom megtermetésének eszközét látta benne
- a reformkorban nagy szerepet játszott az o.gy-eken
- nagy előrelépések történtek,
mert ebben a kormányzat, valamint a mérsékelt és a radikális ellenzék is egyetértett
- a magyar nyelvért és kultúráért folytatott harc egyben a nemzeti önállóságért is folyt a művészek (főként irodalmárok) és politkusok együttműködnek
- a nyelv gyorsan fejlődött a reformkorban nyelújítás, MTA, irodalom, színház
3. A nemzetiségi kérdés
- az ország fele nem magyar anyanyelvű volt, akik az ország vezetőrétegében nem voltak benne
-
hogyan lehet így nemzetállamot kialakítani?
- megalkották a
politikai nemzet
fogalmát: etnikai hovatartozás nélkül mindenki beletartozik, mert csak azt a nemzet ismerték el, amelyik rendelkezett állammal (+az ahhoz kapcsolódó történelemmel, hagyományokkal, stb). Azaz
Magyarországon csak egy politikai nemzet van: a magyar
(+horvát).
- a kortársak úgy gondolták, hogy a
jogkiterjesztés
(a kiváltságok eltörlése=jogegyenlőség és tulajdonhoz jutás lehetősége) elegendő a nemzetiségeknek. Azaz személyi jogokat kapnak, de közösségi jogokat nem.

-
asszimiláció: beolvadás, beolvasztás
- a nemzetállam létrehozásakor a reformerek úgy vélték, hogy a jogkiterjesztés nemzetiségeknek be kell (be fognak) olvadniuk a magyar társadalomba
- az asszimiláció végbe mehet lassan és
önként
(magyarosodás)
- de végbe mehet gyorsan és állami
kényszerrel
(magyarosítás)
- a legfőbb kényszerítő eszköz az iskolák és a hivatalok nyelvének kötelező előírása volt
- ez kiváltotta a nemzetiségek rosszallását és megkezdték saját nyelvük fejlesztését és történeti múltjuk feltárására (pl.: dák-román elmélet)
- nemzetiségi jogokat akartak (saját intézményt, önálló tartományt)
- a magyar államnyelv végleg szembefordítja a reformerekkel a nemzetiségeket és egyre közelebb kerülnek az Udvarhoz.
- hosszú távon csak a zsidók asszimilálódtak
Magyarország
nemzetiségei
Gazdaság és kultúra a reformkorban
1. Népesség
- népességszám a 19. század első felében 40%-kal nőtt, amely jórészt a természetes szaporulat eredménye volt (+higiénia és oltások hatása)
2. Mezőgazdaság
- folytatódott az új fajták, az istállózó állattartás és a vetésforgó elterjedése
- elmaradt a tagosítás
- termékei továbbra is a kivitel nagy részét alkották
- juhtenyésztés felfutása (exportban első a gyapjú)
- a tőkehiány akadályozza a fejlődést (ősiség)
- főként a 40-es években indul meg (törvényi feltételeiről lásd. 1839/40-es o.gy)
- céhek, manufaktúrák és gyárak egyszerre vannak jelen
-
a leggyorsabban az élelmiszeripar, a textilipar, a vas- és építőipar fejlődött
(ide áramlik a tőke)
- a gyárak alapítói
külföldi tőkések és magyar arisztokraták vagy nagypolgárok voltak
- jellemző volt a
részvénytársasági forma
(több tulajdonosa van, mert a nagy tőkeigény miatt egy ember nem tudná létrehozni)
- néhányan kisműhelyből hatalmas gyárakat hoztak létre pl.
Ganz
Ábrahám vasöntödéje
- a vasút fejlődése és a gőzhajózás megrendelései jelentették a piacot a Gömörben, Borsodban (pl. Ózd) és Pest-Budán megtelepedő vasiparnak
- vizimalmok helyett gőzmalmok működtek (acélhengerszék)
4. A közlekedés fejlődése
- fejletlensége a fejlődés egyik legnagyobb akadálya volt
- az árutermelésbe való bekapcsolódás miatt elengedhetetlenül fontos
- legfontosabb a
vasút
megjelenése (1848-ig a Pest-Vác és a Pest-Szolnok vasútvonal készült el)
- pénzügyi alapját a terménykereskedelemből meggazdagodott tőkések adták (pl. Pest-Szolnok-Debrecen vasutat Ullmann Móric, zsidó származású nagytőkés építtette)
- a tőkések
infrastruktúrális fejlesztésekbe vagy hitelszervezet kiépítésébe fektették
- hajózás biztonságosabbá vált a
folyószabályozások
kal + új termőföldeket nyertek (ekkor még csak a Duna szabályozása történt meg)
5. Pest-Buda fejlődése
-
közlekedési központ
tá vált (dunai kikötő-gőzhajózás fellendülése, vasútvonalak)
- eltérő tájak találkozásánál fekszik+fontos átkelőhely (Lánchíd)
- ezek miatt a terménykereskedelem központja volt Ausztria felé (terménykereskedő pl. a Deutsch család),
- országos jelentőségű
vásár
a volt
- jelentős
gyára
k épültek pl. Ganz, Goldberger, Óbudai Hajógyár, Hengermalom feldolgozóipari+bank központ
- az
értelmiség
központjává is vált
- lakossága elérte a 100.000 főt
jelentős piac
- a korábbi német polgárság gyorsan elmagyarosodott+ a bevándorló zsidók és szlovákok is
- az 1838-as árvíz után tervszerű városfejlesztés indult meg
- nagyszabású építkezések: Nemzeti Múzeum, Ludovika, stb
6. A kultúra a reformkorban
- a magyar kultúra fénykora
- az alkotók feladatukat a nemzet szolgálatában látták
- a művek célja a nemzeti öntudatra ébredésének segítése
- művészeti stílusok: az építészetben a klasszicista; irodalomban, zenében és a képzőművészetekben a romantika jelenik meg
- jellemző a nemzeti múlt témáinak feldolgozása
- Himnusz, Szózat
-alkotók: építészet: Pollack Mihály, Hild József
zene: Erkel, Liszt
képzőművészet: Barabás Miklós
színművészet: Egressy Gábor, Déryné Széppataki Róza, Laborfalvy Róza
-
jobbágyfelszabadítás okai:
gazdaságilag nem hatékony, ellentétben áll a kapitalizmussal, akadályozza az érdekegyesítést
A reformkor
Reformkornak nevezzük
Magyarországon azt a XIX. század közepén lévő időszakot, amelynek központi kérdése a
feudalizmusból való átmenet a tőkés, kapitalista, modern társadalmi-gazdasági rendszerbe
.
Ez érintette gazdasági, politikai és a társadalmi viszonyokat, azaz előbb-utóbb minden ember/család életébe beszűrődtek. A gazdasági és politikai elit (arisztokrácia, Udvar) a hatalma megőrzésére törekedett, miközben a szegényebbek a felemelkedés lehetőségét látták a változásokban. Ezért politikai küzdelem zajlik az Udvar és a reformerek között a polgári átalakulás és a nemzeti függetlenség kérdésében is.

A reformkorban csak megszülettek a változásokról szóló elképzelések, de ezek csak később valósultak meg.
Hogyan befolyásolták Széchenyi, ill. Wesselényi politikai céljait a családi kötődéseik?
A Magyar Tudományos Akadémia épülete
Hol található az épület?
Miben látja Széchenyi a fejlődés legnagyobb akadályát? Kiknek szól a könyv?
Korabeli karikatúra Széchenyiről
Széchenyi mely gyakorlati tettei
jelennek meg a rajzon?

Mi jelenti a rajzon a "bírálatot"?
Melyek a fő hasonlóságok és különbségek Széchenyi és Wesselényi programjában?
Milyen módszerrel
próbálta a kormány
megakadályozni
a járvány terjedését?

Miért tört ki a felkelés?

Mely nemzetiségek
vettek részt a
felkelésben?
Gondoljuk meg: nálunk az arisztokrácia tagjai legnagyobb részben falukon, az adózók közt elszórva laknak. - Már Tekintetes Rendek, egy pár százezernek kilenc millió közt csendességben élni: ez bizonyosan a milliók jóakaratától függ. Hogy e jóakaratot a kölcsönös bizodalom teremtheti. De bizodalom, állandó nyíltszívű bizodalom, lehet-é oly emberek közt, kik úr és szolga viszonyában állanak egymáshoz? kik közűl, míg a kisebb rész kiváltságokkal s tulajdon javakkal bír, a nagyobb rész azon javakból magát kizártnak szemléli?...csak oly közös érdekkel, mely a társaság tagjait egyformán kösse a hazához; s ez érdek csupán két szó; szabadság és tulajdon! (Kölcsey, 1834)
Hogyan vélekedik a Himnusz költője a jobbágykérdésről?
Elevenítsük fel,
hogyan épült fel
az országgyűlés!

Kik vehettek részt
az egyes űléseken?

Hogyan született
a törvény?
Miért ezt a formát választották?
Hol található ez az emlékmű?
Mennyi volt a leg-
magasabb vízállás
1838 márciusában?

Melyik mai utcákat
ismered fel?

Meddig terjedt az
árvíz kelet felé?
Az 1838-as árvíz elöntés
„Ahol egy részben […] privilegiumok léteznek, – minthogy a privilegium kiváltság a törvény alól – ott a más részen szolgaság, és megszorítás találtatik. […] Szabad legyen […] kérdenem: elfogultság nélkül állíthatnók-é a 19-dik században, hogy azon alkotványon; mely 10 milliónyi nép közül csak hatszáz ezeret nevez nemzetnek, […]
ezen alkotványon […] módosítni nem kell?” (Kossuth írása, 1833)
"Az országos védegylet czélja az ország piaczát belföldi iparművek fogyasztására, a honi műipar számára biztosítani... Tagjait arra kötelezi, hogy 1850-dik évi october első napjáig csak honi mesteremberekkel fog dolgoztatni és minőségre való tekintet nélkül, amely belföldön kapható, külföldit nem vészen" (A Védegylet alapszabályából)
Mit ért Kossuth privilégium alatt? Kiket ért nemzet alatt?
Mi a célja a cikk megírásával? Kinek a gondolatait viszi tovább?
Mi a Védegylet célja? Hogyan próbálja ezt elérni?
Hogyan befolyásolta a két politikus eltérő családi
háttere a politikai programjukat?
Miben látod a fő különbséget a két program között?
"Mit akar tulajdonképpen a magyar liberális ellenzék? akarunk monarchiát, tehát respublicáról nem ábrándozunk: akarjuk a monarchiának az austriai dynastiát, tehát elszakadásról nem álmodozunk. De ha monarchiát akarunk, akarjuk, hogy az legyen constitutionalis [alkotmányos] monarchia. Akarjuk, hogy a nép az alkotmánynak részese legyen, s mint egy Istennek teremtményei, egy uralkodónak alattvalói, egy honnak fiai vagyunk, úgy legyünk osztályos testvérek, kivétel nélkül, jogban, teherben.”
„a. A közterhekben osztozkodás.
b. A honpolgárok nem nemes osztályainak, mindenekelőtt pedig a királyi városoknak és szabad kerületeknek, képviselet alapján, úgy törvényhozási, mint helyhatósági jogokban valóságos részesítése.
c. A törvény előtti egyenlőség.
d. Az úrbéri viszonyoknak kármentesítés mellett, kötelező törvény általi megszüntetése; mire nézve legkívánatosabbnak véljük, hogy előlépések történjenek, miszerint az örökváltság, a státus [az állam] közbejöttével, országos eszközlésbe vétethessék.
e. Az ősiség eltörlésével a hitel és a birtokszerzés biztosítása.
(Az Ellenzéki Nyilatkozat részlete,1847)
4. A liberális nemesség
Milyen követelési voltak a liberálisoknak? Mit gondoltak a birodalommal való kapcsolatról?
1
. Széchenyi Kossuthról:
„… ez a fickó ördöngösen ügyes, olyan, mint egy francia szakács; a döglött kutyát is úgy fel tudná tálalni, hogy beléharaphatnánk.”
„szándéka tisztaságárul legkisebbé sem kételkedem, egyedül azon modor ellen lehet és van kifogásom, melly szerint, mint ő hiszi,felemeli a hazát, mint hiszem viszont én, sírba dönti a magyart. […] És most, […] elvégre egyenesen megmondom, miben hibáz a Pesti Hírlap szerkesztője: egyedül abban, hogy a képzelet és gerjedelmek fegyverével dolgozik és nem hideg számokkal, vagyis, mint a mondani szokták: a szívhez szól, ahelyett hogy az észhez szólna.”
2
. Kossuth Széchenyiről:
nemzet jövendőjét egy nagy sakkjátéknak tekintette, melynél minden más csak játékkő, a játszó ő maga, ki nem rögtönzés, hanem kiszámított terv szerint teszi húzásait, s ha eljőnek mások, s itt-ott a nyílt ellenség ellen egy-két húzását – bár szintén kiszámított terv szerint – megkísértenek, néha egy kis ingerült nehezteléssel utasítá el a játékhoz tolakodókat, …”
Hogyan vélekedtek egymásról?
Értelmezd a karikatúrát! Hogyan fejezi ki a karikatúra készítője a két politikus nézetei közötti különbségeket?
Mely kérdésben értettek leginkább egyet és melyikben különbözött leginkább az egyes csoportok álláspontja? Miért?
Stephansdom, Bécs
magyarok
Pesti Hírlap
Széchenyi, nyugati divat szerinti ruhában
Kossuth, magyaros ruhában
Mely tényezőkből alakult ki a magyar nemzeteszme? Mely tényezők befolyásolták a kialakulását?
1. A magyar nemzeti eszme kialakulása
Milyen politikai tartalom jelenik meg a divatban?
Mi jellemezte az ország etnikai viszonyait a reformkorban?
Mi volt a célja az ellenzéknek és a nemzetiségek vezetőinek?
Hol alakult ki konfliktus közöttük?
3. Az ipar fejlődése
Mily jellemezte az ország ipari termelését a birodalomban?
A nyersvas vagy a félkész termék kivitele nőtt gyorsabban? Miért?
Milyen infrastruktúrális fejlesztések voltak?
Hol milyen ipar koncentrálódott?
Felismered az épületet? Esetleg a teret?
Rövid összefoglaló
http://zanza.tv/tortenelem/ujkor-reformkor-forradalom-es-szabadsagharc-magyarorszagon/reformmozgalom-kibontakozasa
Rövid összefoglaló
http://zanza.tv/tortenelem/ujkor-reformkor-forradalom-es-szabadsagharc-magyarorszagon/reformkori-gazdasag-es-kultura
Rövid összefoglaló
http://zanza.tv/tortenelem/ujkor-reformkor-forradalom-es-szabadsagharc-magyarorszagon/nemzetisegek-magyarorszagon
„A mi hőseink dicső emlékének megújhodására és újra éledésére indulok beszélni Nektek drága földijeim a legdicsőbb, de fájdalom, egyben utolsó hősünkről –Trencséni Mátéról. […] Vannak, akik már azt sem hiszik, hogy a ’juhászbojtárok, tutajosok, drótosok és favágók’ e mostani népének talán magasztosabb szerepe is volt szeretett magyar hazánk történetében.” (Viliam Pauliny-Tóth: Csák Máté)
Melyik nemzetiség "dicső múltjáról" szólnak a források?
Illíria térképe (III–V. század)
Térkép a Vitéz Mihály / Mihai Viteazul
uralma alatt álló területekről
Milyen formai újítást vezetett be Kossuth?
- a Wesselényi-Kölcsey féle politikát folytatta
- alapgondolata az
érdekegyesítés
volt: a különböző társadalmi csoportok (benne a jobbágysággal!) érdekeinek összehangolása a reformok érdekében, mert csak így lehet sikeres az ellenzék az Udvarral szemben. Ezt a jobbágyokra is érvényes nemesi jogok kiterjesztésével akarta elérni.
- a
kötelező örökváltság
ot támogatta állami kárpótlással
- az ipar fejlesztését tartotta fontosabbnak a m.g-nál
- közteherviselés, birodalmon belüli önállóság
"Ím most van törvényünk, mely az örökváltságot, ha mindkét fél megegyezik, engedélyezi. Ez magánjogi szempontból hozott törvény. […] De tovább megyek. Alkottassék törvény, mely a földesurat kötelezze, hogyha jobbágya magát örökösön megváltani akarja, azt ellenezni ne legyen hatalmában...
Azt hisszük: megmentjük a hazát toldozó, foldozó reformkáinkkal? Azt hisszük, biztosíthatjuk nemzetünk
jövendőjét, ha a jövendő épületének alaprakását
elmulasztottuk? És mi lehet ezen alap más, mint a néppeli egy testté forrás, s ekként egy ép, egészséges nemzeti test előteremtése, erről pedig miként lehet csak álmodnunk is, míg az úrbéri viszonyoknak gyűlölség-nemző
válaszfala fennáll." (Kossuth Lajos, 1846)
Melyik reformot tartja a legfontosabbnak Kossuth?
" Örökváltságot akarunk. Robot és dézsma váltságdíj nélküli eltörlését […]. Valami változásnak kell történnie, jobbra vagybalra. Ez állapot meg fog szűnni, vagy ti nemes atyafiak szüntetitek meg, vagy mi parasztok, vagy mindketten együtt, de
szűnnie kell. Mi megtesszük, mit a végső szükség s ínség tennünk kényszerít. […] Aki erősebb, az fog győzni. Ez a föld a mienk, mi munkáljuk meg, és ha ti nem akarjátok az igazságot törvényben kimondani, majd a szükségtől kényszerítve mi
fogjuk kikiáltani." (Részlet Táncsics Mihály Nép szava isten szava
című írásából; 1847)
Hol volt a központjuk? Milyen foglalkozású emberekből állt?
Hogyan vélekedtek a jobbágyfelszabadításról? Hogyan látták az ország jövőjét?
Full transcript