Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Az állatok légzése

No description
by

Hamori Zsofi

on 23 May 2013

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Az állatok légzése

Az állatok légzése Légzésük diffúz, azaz az állat minden vízzel érintkező sejtje felveszi a vízben oldott oxigént és leaadja a szén-dioxidot. Szivacsok Nem alakult ki légzőszerv. Csalánozók Férgek Puhatestűek: Csigák Sejt és testfelületen: Diffúz légzés: egysejtűek, szivacsok, csalánozók, laposférgek
Bőrlégzés: fonálférgek. gyűrűsférgek, csigák( köpenyüreg hámjával), kétéltűek Légzőszervvel: Légcső: egyes rovarok és pókok
trachea tüdő: rovarok, pókszabásúak
kopoltyú: rákok, kagylók, fejlábúak, porcoshalak( de nincs kopoltyúfedő), halak
tüdő: kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök Tüskésbőrűek: Lágy bőrrel fedett testfüggelékkel Előgerinchúrosok és fejgerinchúrosok: kopoltyúbéllel A vízzel nem érintkező sejtekbe diffúzióval jut az oxigén. Légzőszerv nem alakult ki. Légzésük diffúz, minden sejtje önállóan folytat gázcserét. Laposférgek:
Diffúz légzés Fonálférgek:
A vastagabb kültakaró ellenére a testfelületen át játszódik le. Gyűrűsférgek:
Például a légzés szervrendszere a bőrizomtömlő, amely hám- és simaizomszövetből áll.A legkülső rétege egyrétegű hengerhám, amely vékony, színtelen védőréteget, kutikulát termel.Itt találhatók mirigysejtek, amelyek állandóan nedvesen tartják a kültakarót, így válnak alkalmassá a bőrlégzésre.
Külön légzőszerv még nem alakult ki, egész testfelületükön keresztülveszik fel az oxigént és adják le a szén-dioxidot. A köpenyüreg hámján keresztül lélegzik. A levegő a légzőnyíláson át jut a köpenyüregbe.Itt a nagyon vékony hámszövet alatt dús hajszálérhálózat van.A gázcsere a köpenyüreg légtere és a hajszálerek hemolifája(vérnyirok) között valósul meg. Puhatestűek: Kagylók A kagylók szervezetében folytonos vízáram halad, ezt a kopoltyúk (és a szájvitorlák csillóinak) mozgása tartja fenn. A táplálkozás és a légzés szorosan összefonódik. A bevezető nyíláson jut be a víz a köpenyüregbe és elhalad az oldalanként 2-2 kopoltyú mellett.Ezek hajszálerekben gazdagok.A gázcsere a köpenyüreg vize és a hajszálerek hemolifája között valósul meg. A kopolytúk között áthaladó víz a bevezető nyílással ellentétes oldalon a szájnyíláshoz jut. Puhatestűek: Fejlábúak Kopoltyúval lélegzik, amely a köpenyüregben helyezkedik el. Ízeltlábúak: Rákok A légzést a lemezes kopoltyúk végzik. Ezek a fejtor tori részén, a kopoltyúüregben, a lábak alapízein ülnek. A kopoltyúlemezeken kopoltyúfonalak vannak, ezek belsejében odavezető és elvezető vénácska húzódik.Az oxigénben dús víz a lábtőízek közötti réseken keresztül jut be a kopoltyúüregbe. A gázcsere a kopoltyúfonalak hatalmas felületén keresztül zajlik le. Ízeltlábúak: Rovarok Légcsőrendszerük, azaz trachearendszerük van. A légcsövek a kültakaró betüremkedései.Falukat lapos hámsejtek és az ezeket befedő kitinkutikula borítja.(A légzőnyílást kitinből álló szűrőkészülék és zárókészülék védi a szenyeződésektől.) A légcsőrendszer gazdagon elágazik és behálózza az egész szervezetet, végső ágai egészen a sejtekig jutnak, sőt még a sejtekbe is behatolnak.Ezért a gázcsere közvetlenül a légcső légtere és a sejtek között valósul meg, a testfolyadék közvettésére nincs szükség. A légcseréhez szükséges nyomáskülönbséget a tor- és potrohizomzat hozza létre.Összehúzódásuk csökkenti a szelvények és ezzel együtt a légcsövek belső térfogatát, ezáltal a légzőnyílásokon keresztül levegőt présel ki.A tor- és potrohizomzat elernyedése viszont növeli a légcsőrendszer térfogatát, ezáltal a légzőnyílásokon keresztül levegő áramlik be. A kilégzés aktív, a belégzés passzív folyamat. Ízeltlábúak: Rovarok Ízeltlábúak: Pókszabásúak A tracheatödő: a potroh hasoldalán 4 légzőnyílással kezdődik.A légzőnyílásokon keresztül a levegő a pitvarba jut, amelynek az üregébe lemezek nyúlnak.A lemezekben hemolifa áramlik.A gázcsere a pitvar ürege és a hemolifa között bonyolódik le. A potroh végén rövid légcsövek vannak, ezek a rovarok tracheáihoz hasonlóan egészen a sejtekig szállítják az oxigént. Tüskésbőrűek Lágy bőrrel fedett testfüggelékkel lélegzik. Ilyenek a vízedényrendszeri lábak, illetve a kopoltyúhólyagok a hátoladlon és a kopoltyúlábacskák a hasoldalon.Mind a vízedényrendszeri folyadék, mind a testfolyadék szállítja a légzési gázokat. Előgerinchúrosok A bélcsatorna kezdeti szakaszával, a kopoltyúbéllel lélegeznek.Garatjuk falát nyílások törik át, és a rajtuk keresztül áramló vízből veszik fel az oxigént. Fejgerinchúrosok Porcoshalak A szájüreg kitáguló szakasza kopolytúbéllé alakult át, és ez a légzés szerve.A kopoltyúrések a kopoltyúüregbe nyílnak.A kopoltyúüregnek egyetlen kivezetőnyílása van, ezen keresztül érintkezik a tengervízzel. Valódi kopoltyúik vannak, kopoltyúfedőik viszont nincsenek, így a kopoltyúréseik a test felületén szabadon nyílnak. Halak Légzőszervei az előbél eredetű kopoltyúk.A garathám kitüremkedéseinek tekinthetők. A garatből 4 kopoltyúrés vezet a kopoltyúfdővel borított kopoltyúüregbe.(A kopoltyúfedő hátulsó részén egy redő helyezkedik el, ez borítja a kopoltyúüregből kivezető rést.) A víz úgy jut be a kopoltyúüregbe, hogy az állat kinyitja a száját, megnöveli a szájüreg térfogatát, a kopoltyúfedőt zárt redő mellett felemeli.Így megnöveli a kopoltyúüreg térfogatát, így nagyobb lesz a külső víznyomás a kopoltyúüreg nyomásánál, tehát víz áramlik be.Eközben megvalósul a gázcsere.Kilégzéskor becsukja a száját, majd csökkenti a kopoltyúüreg térfogatát, ezáltal megnő bent a légnyomás, ennek hatására a redő kinyílik és kiáramlik rajta a víz. Halak
Kétéltűek Bőrlégzés: Testét enyhén elszarusodó laphám borítja, melynek tapintása hideg, nyálkás és csupasz.Ez nem nyújt elegendő védelmet a kiszáradás ellen, ezért élete még szorosan kötődik a vízhez.Gázcsere a külvilág és a bőr dús hajszálérhálózata között jön létre.A bőrlégzés oxigénszükségletük 60%-át szolgáltatja. Tüdő: A páros tödő még csak kis méretekben differenciálódott, belűlről enyhén redőzött falú zsák.Rendkívül nagy a központi ürege, tehát csak kismértékű felületnagyobbítás valósul meg, de ez is elegendő a bőrlégzés miatt. Mivel nincs mellkasa, a légzőmozgásokat a torok- és testizomzat végzi.Belégzéskor "nyeli" a levegőt, nyitott orrnyílások mellett szájfenékizomzatával megnöveli szájüregének térfogatát, ezáltal a levegő beáramlik.Ezután bezárja az orrnyílását, és a szájfenékizomzattal csökkenti a szájüreg térfogatát, ezáltal a levegőt a rövid légcsövön keresztül a tüdőbe préseli.Kilégzéskor kinyitja az orrnyílását és hasfalizomzatának összehúzódása kipréseli a levegőt a tüdőből. Kétéltűek Hüllők Légzéskor a bőrt borító szaruképletek miatt teljes egészében tüdőlégzésre szorul. A légzőszervrendszer részei: orrüreg, garat, gégefő, légcső, főhörgők, tüdő. A főhörgők lépnek be a tüdőbe, majd hörgőkre, ezek pedig hörgőcskékre oszlanak szét.A légzőfelületet léghólyagok nagyobbítják. Madarak A repülés rendkívüli izommunka, ehhez sok oxigén szükséges.Ezért a madarak légzőszervrendszere az egész élővilágban a leghatékonyabb. A levegő az orrüregen és/vagy szájüregen át a garatba, majd a légcsőbe jut.A légcső felső részén levő felső gégefő a belélegezendő levegő útjának az elválasztásában jelentős.A légcső főhörgőkre ágazásánál lévő alsó gégefő a hangadás szerve, benne hangszalagok feszülnek, amelyeket izmocskák mozgatnak.A hangszalagok akkor adnak hangot, ha a levegő kiáramlik a tüdőből. A légcsőből kiágazó két főhörgő belép a tüdőbe.Itt a főhörgők hörgőcskékre oszlanak.Ezekből indulnak ki a tüdősípok, amelyek léghajszálcsövekben folytatódnak. A léghajszálcsövek összefüggő, igen nagy felületű járatrendszert alkotnak, amelyben mind belégzéskor, mind kilégzéskor gázcsere történik.A léghajszálcsövek falát légzőhám borítja, ezen keresztül játszódik le a gázcsere. Ehhez légzsákok kapcsolódnak.A két madártüdőből 5-5 légzsák indul ki, ezekből további légzsákocskák erednek, amelyek még a nagyobb csontok belsejébe is behúzódnak.(pl.kulcscsont, bordák) Madarak A belélegzett levegő legnagyobb része a légzsákokba jut.Kilégzéskor a légzsákokból távozó levegő ismét áthalad a tüdőn, ez a fő oka annak, hogy a madarak kilégzéskor is folytatnak gázcserét. Nincs rekeszizmuk, következtetésképpen a légzőmozgások a testüreg nyomásváltozásainak köszönhetőek. Emlősök A gázcsere a léghólyagokból eredő léghólyagocskák vékony légzőhámrétegén keresztül valósul meg.A légzés során a rekeszizom és a bordaközi izmok tágítják vagy szűkítik a mellüreget.A tüdő passzívan követi a mellkas térfogatváltozásait.Ez a mellhártyának köszönhető.(A mellhártya egy kettős hártya, amely a tüdő külső és a mellkas belső felszínét borítja be, két lemeze között vékony folyadékréteg található, amely lehetővé teszi a két lemez elmozdulását.) Belégzéskor a rekeszizom és a bordaközi izmok összehúzódnak, így megnövekszik a mellüreg térfogata.A térfogatnövekedés a táguló tüdőben és a légutakban nyomáscsökkenést okoz, így a levegő beáramlik a tüdőbe.
Kilégzéskor a légzőizmok elernyednek, a mellkas összeszűkül, ezt a tüdő passzívan követi, ezáltal fokozódik benne a nyomás.Amikor a nyomás mértéke meghaladja a levegőét, akkor bekövetkezik a kilégzés. Emlősök Galambok hangja Vízedényrendszer(Ambulakráris): Köszönöm a figyelmet! :)
Full transcript