Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Az I. világháború

No description
by

Gabor Antos

on 1 July 2016

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Az I. világháború

Az I. világháború
1914-18
A kitörés előzményei
- Milyen katonai szövetségek jöttek létre a századfordulón? Mi kötötte össze a szövetségeseket?
A kitörés okai
A világháború kirobbanása
- A háború kirobbanásának két okát különböztetjük meg:
- a közvetlen ok ("causus belli"): egy szerb merénylő, Gavrilo Princip meggyilkolja a Monarchia trónörökösét, Ferenc Ferdinándot 1914. június 28-án Bosznia-Hercegovina fővárosában, Szarajevóban
- a háború valódi oka a gyarmatok kérdése és a világ újrafelosztása volt (+a francia revansvágy, a balkáni problémák)
- A merlénylet után a Monarchia ultimátumot küldött Szerbiának, amelyet az nem fogadott el, így július 28-án a Monarchia hadat üzent Szerbiának
Békéből háborúba
Miért került sor a háborúra?

- A Monarchia maga mögött tudta Németország támogatását. A németek úgy vélték, hogy előnyük van a fegyverkezésben, ezért a háború megindítására buzdították a Monarchiát (+Anglia semlegességével számoltak).
- A szerbek maguk mögött tudták az oroszok, azok pedig a franciák támogatását. Az angolok közvetíteni próbáltak, de a Monarchia ezt elutasította (+az angolok garanciát vállaltak Belgium szuverenitásáért).
- A Monarchia hadüzenete után a többi ország is hadat üzent egymásnak, így megkezdődött a háború.
A háború első évei és jellege
Haditervek a háború előtt
- Németország célja a kétfrontos háború elkerülése:
villámháborús stratégia (Blitzkrieg
)
"Mire a falevelek lehullanak, győztes katonáim otthon lesznek.” (II. Vilmos, német császár a háború kezdetén)
- Haditerv: A Monarchia gyorsan legyőzi Szerbiát és feltartóztatja az oroszokat (akik lassan mozgósítanak), amíg Németország legyőzi Franciaországot, majd közösen az oroszokat (kidolgozójáról nevezik
Schlieffen-terv
nek)
A Schlieffen-terv
- az antant vezetői is gyors háborúval számoltak a nagy tűzerejű fegyverek megjelenése miatt
A háború frontjai
- A
nyugati fronton
a németek a semleges Belgiumon keresztül támadták meg a franciákat, akiket az angolok támogattak. A németek Párizs közeléig, a Marne folyóig jutottak, de nem tudták áttörni a frontot, ezért a támadás megakadt.
- a
balkáni fronton
a Monarchia nem tudta legyőzni Szerbiát, így kisebb haderő jutott az oroszok ellen
- a
keleti (orosz) front
on az oroszok gyorsan mozgósítottak, így a Monarchia csak Németország segítségével tudta megállítani az előrenyomulásukat (részben ez is hozzájárult, hogy Ny-on nem sikerült az áttörés a németeknek)
-
Összegezve
: Az új, nagy tűzerejű fegyverek a védekező felet segítették (és nem a támadót, ahogy azt a háború előtt gondolták), ezért a villámháborúból egyelhúzódó
állóháború
lett.
Az állóháború
- Az állóháború lényege, hogy a gyalogság fedezéket épít a nagy tűzerejű fegyverek ellen lövészárok rendszerek kialakulása
- Cél ettől kezdve az ellenség vonalainak áttörése lett.
Menete: lövészárokásás (védekezés)- erősítés megérkezése- tüzérségi előkészítés - gyalogosroham
- Következménye: sok áldozat, alig változó frontvonalak, a lovasság szerepének leértékelődése
elhúzódó háború
- egyre világosabbá válik, hogy az fogja nyerni a háborút, aki tovább bírja nyersanyaggal és katonával
- a háború totálissá vált, azaz az államok minden erőforrásukat erre fordították hadigazdálkodás
- Figyeld meg, hogyan zajlik az állóháború!
Milyen szakaszokat tudsz elkülöníteni?
Fontosabb ütközetek
- a keleti fronton a németek győzelmet arattak Tannenbergnél, majd az oroszok elfoglaltál Przemsyl-t. Ezután a Monarchia Gorlicénél áttörte a frontot és visszaszorította az oroszokat
- a nyugati fronton kezdetben a Marne-folyónál vívott csata volt a legjelentősebb, majd 1916-ban Verdun-nél ("verduni vérszivattyú"), majd a Somme-folyónál voltak a legvéresebb harcok
- a tengeren egy jelentősebb csata volt (Jütlandnál), majd 1917-től megindult a német búvárhajók (tengeralattjárók) támadása az Atlanti-óceánon. Ennek célja az angol tengeri blokád áttörése és az USA-ból érkező utánpótlás akadályozása volt.
A háború második szakasza
Új országok belépése a háborúba
- Az elhúzódó háború miatt mindkét fél új országokat vont a háborúba:
- a központi hatalmak oldalán belépett: Török.o (1914 okt), Bulgária (1915)
- az antant oldalán: Japán (1914), Olasz.o (1915), Románia (1916), USA (1917).
- A török kormány kihasználta a
háborút és központi intézkedések-
kel kb. 1,5 millió örményt gyilkol-
tak meg a hatóságok (ezt nevezik
örmény népírtásnak)
A háború változásai
- új frontok nyíltak a belépések hatására. Ezek közül a legfontosabb az olasz front, amely az Isonzó és Piave folyók mentén húzódott. Itt sok magyar katona harcolt.

- új fegyverek jelentek meg: a traktorból átalakított
tank
, főként felderítésre használt
repülő
és a bénulást vagy halált okozó
gázok
bevetése (pl. mustárgáz)

Háborús karikatúra
"A pokoli lárma közben itt-ott idegen csikorgó zörejt lehetett hallani, a sűrű ködfellegeket néha egy-egy tűzcsóva szakította meg, ekkor halványan látni, inkább sejteni lehetett a fekete tömegek közeledését. Az őrszemek alig hittek a szemüknek. A bizonytalan alakú páncélos őslények előregázolása nyomán kiépített szögesdrót hálózatunk gyufaszálként omlott össze. Riadó! A gyalogság gyorsan előbújt fedezékéből, elhelyezkedett a félig már szétrombolt árokrendszerben. Fegyver és géppuskaropogás között mind erősebbé vált a kiáltozás:Tankok jönnek! Balról-jobbról ugyanez a hír. Nem egy harckocsi,hanem tömegek. Egész vonalakat látni...páncélos gépeket, amelyek kezdetben a mesterséges köd alatt csak halványan látszottak, később szörnyetegekké növekedtek és lassan, feltartóztathatatlanul kúsztak előre. Kézigránátok repültek, a tüzérség teljes erővel nyitotta meg a tüzet,hasztalan - ezek a szörnyetegek úgy látszik sérthetetlenek…”(Német hadijelentés, az angol tankok egy 1917-es cambrai-i támadásáról.)
Mi volt a tankok feladata?
Miben különböznek a mai utódaiktól?
A háború a hátországokban
- a háború előtt tömegek követelték a háborút, amelyet a média is erősített
Mi a német karikatúra mondanivalója?
-a közvélemény azonban a hatalmas emberveszteségek hatására háborúellenessé vált követelték a háborúból való kilépést, ezt azonban egyik kormány sem tette meg (kivéve Orosz.o-ot)
Miért nem léptek ki?
- A hátországokban nem volt jelentős harci tevékenység, de mindent a haditermelésnek rendeltek alá
- az állam beleszólt a gazdaság és a társadalom működésébe, pl. jegyrendszert vezettek be (központilag irányított elosztás)
- jellemző volt az áruhiány és a növekvő infláció
- a társadalom sokat nélkülözött, néhol éhínség is volt
- a férfiak helyett (munkaerőhiány) a nők dolgoztak a gyárakban, akiknek így önálló jövedelmük lett
A háború befejezése
- a háborút az
USA belépése
döntötte el, mivel az antant így pótolni tudta a kimerült készleteit
- ezt lassította, hogy 1918 elején Orosz.o kilépett a háborúból (a keleti front megszűnt)
- a franciák partra szálltak Görög.o-ban és a Monarchia felé közeledtek+vereségek a Ny-i fronton
- végül
1918 őszére a központi hatalmak teljesen kimerültek, így fegyverszünetet kértek
az antanttól (Német.o a compiégne-i erdőben, a Monarchia Padovában)
- több államban forradalmak törtek ki a háború utolsó napjaiban vagy utána, amelyek gyorsították a központi hatalmak vereségét.
Közeledési kísérletek
- a háború folyamán többször is megpróbáltak a felek megállapodni, vagy egyes országok különbékét kötni, de ezek nem jártak sikerrel
- 1918 elején jelentette meg
Wilson
, amerikai elnök
14 pont
ját, amelyeket a megkötendő béke alapelveinek szánt:
"1. A titkos diplomácia megszüntetése
2. A tengeri hajózás szabadsága
3. A nemzetközi kereskedelem egyenlősége, a gazdasági korlátozások megszüntetése
4. A fegyverkezés csökkentése
5. A gyarmati igények pártatlan rendezése

6. A központi hatalmak által megszállt orosz területek kiürítése
7. Belgium szuverenitásának helyreállítása
8. A megszállt francia területek kiürítése, Elzász és Lotaringia Franciaországhoz csatolása
9. Az olasz határoknak a nemzeti elv alapján való kiigazítása
10. Az Osztrák–Magyar Monarchia népeinek autonóm fejlődésének biztosítása
11. Románia, Szerbia és Montenegró kiürítése, Szerbiának tengeri kijárat juttatása, a balkáni államok határainak a nemzeti választóvonalak szerinti átrendezése
12. . Az Oszmán Birodalom alatt élő népek autonóm fejlődésének biztosítása és a Dardanellák megnyitása
13. Független, tengeri kijárattal bíró lengyel állam létrehozása
14. A nemzetek általános összefogása a politikai függetlenség és területi sérthetetlenség biztosítására
Rövid összefoglalás
http://zanza.tv/tortenelem/ujkor-az-elso-vilaghaboru/az-i-vilaghaboru-i

Rövid összefoglalás
http://zanza.tv/tortenelem/ujkor-az-elso-vilaghaboru/az-i-vilaghaboru-ii

A versailles-i békerendszer
A békék kidolgozásának általános elvei és gyakorlata
- a békék kidolgozása már a háború alatt megindult
- az előkészítő munkák az egyes vesztes államokkal foglalkozó bizottságokban folytak
- az előkészítő munkában a vesztesek nem vehettek részt, őket csak a békeszerződések aláírására hívták meg (békediktátum)
- a szerződések tartalmát a nagyhatalmak ellentétei, de különösen a franciák érdekei határozták meg
- célok: soha többet ne legyen ilyen sok áldozatot követelő háború Németországot meg kell gyengíteni, a Monarchiát fel kell darabolni
- a háborús veszteségeket a veszteseknek meg kell téríteniük (jóvátétel fizetése- korábbi nevén hadisarc)
-katonai korlátozások bevezetése
- a pacifista wilsoni elveket jórészt figyelmen kívül hagyták USA kivonul franciák mozgástere nő, az angolok gyarmatokat akarnak, ezért támogatják a franciákat
- a békekonferencia 1919. január 18-án nyílt meg a versailles-i kastélyban
- a legfontosabb döntéseket a négy győztes nagyhatalom vezetője ("a négy nagy") hozta meg:
A béke Németországgal
- a békét 1919. június 28-án kötötték meg a versailles-i palota tükörtermében.
- Az amerikaiak és az angolok nem akarták túlságosan meggyengíteni, ezért "kevés" területi veszteséggel, de nagy jóvátétellel súlytották

-
területi veszteségek:
- Elzász-Lotaringia visszakerült Francia.o-hoz
- keleti része az újonnan létrehozott Lengyelországhoz került
- Kelet-Porosz.o továbbra is Német.o-é maradt, de egy korridor (folyosó) választotta el az ország többi részétől+Danzig szabad város lett
- a Saar-vidék 15 évre nemzetközi igazgatás alá került
- a Rajna-vidéken demilitarizált (fegyverektől mentes) övezetet kellett létrehozni
-
egyéb rendelkezések:
- jóvátételt kellett fizetnie (összegét csak később határozták meg)
- nem tarthatott 100.000 fősnél nagyobb hadsereget
- be kellett szüntetnie az általános hadkötelezettséget
- nem tarthatott tankot, repülőt, tengeralattjárót, hadihajót
- az államforma nem lehetett császárság
- megtiltották az egyesülést Ausztriával (az egyesülést nevezik Anschluss-nak)
A béke Ausztriával
- a Monarchia már a békekonferencia előtt több államra szakadt, ezért külön kötték meg a békét Ausztriával és Magyarországgal
- Ausztriával Saint-Germain-ben kötötték meg 1919-ben
- tartalma:
- A Monarchia felbomlik
- a Habsburgok nem uralkodhatnak
- Anschluss tilalma
- Magyarországgal való egyesülés tilalma
- jóvátétel
- katonai korlátozások
- Trieszt, Isztria és Dél-Tirol Olasz.o-é lesz
Értékeld a békét a források alapján!
Politikai szempontból:
A béke Magyarországgal
-
1920. június 4
-én írják alá a Nagy-Trianon kastélyban
- az ország területének 2/3 részét, lakosságának több, mint 50%-át veszítjük el
- a
Felvidék és Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély és az Alföld keleti része Romániához, Horvátország és a Délvidék a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság
hoz (1929-től Jugoszlávia), az
Őrvidék
(Burgenland) Ausztriához került
- jelentős magyar kisebbség került ezekbe az államokba, amelyek békeszerződésében kisebbségvédelmi pontok is voltak

Változások Közép-Európában
- a nagyhatalmak a Monarchiát már nem találták elég erős ellensúlynak sem Német.o-gal, sem Orosz.o-gal szemben új ellensúly(ok)ra volt szükség
- ismét létrejött Lengyelország: Német.o-ból, Orosz.o-ból és a Monarchiából
- Csehországból, Morvaországból, a Felvidékből és Kárpátaljából létrehozták Csehszlovákiát
- megalakult a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság a korábban már önálló Szerbiából, a Ma.o-hoz tartozó Horvát.o-ból és az Ausztriához tartozó Szlovéniából
- a korábban létező Románia hatalmas területekkel gazdagodott
- ezen változások elsősorban a francia érdekeket szolgálták ütközőállamok voltak, valamint jelentős francia befolyás alatt álltak
Rövid összefoglaló
http://zanza.tv/tortenelem/jelenkor-az-elso-vilaghaboru-kovetkezmenyei/parizs-kornyeki-bekek-uj-allamok-kozep
Mi lehetett a győztesek célja?
"Franciaország és Clemenceau politikája ésszerűen következett abból a meggyőződésből, hogy a régi rend nem fog alapvetően megváltozni […] Ugyanis egy nagylelkű vagy igazságos és egyenlő elbánáson alapuló békeszerződés, amely olyasféle "ideológián" alapul, mint az elnök tizennégy pontja, csakis azzal a következménnyel járhat, hogy lerövidíti Németország talpra állásának az időszakát, és sietteti azt a napot, amikor ismét beveti Franciaország ellen számbeli fölényét, túlsúlyban lévő erőforrásait és műszaki felkészültségét. Ezért feltétlenül garanciákat kell követelni”
(Részlet Keynes Clemenceau-ról szóló értékeléséből, 1923)

"A háború előtti német gazdasági rendszer három fő tényezőtől függött: I. Tengerentúli kereskedelem
II. Szén- és vaskészletei
III. Szállítási és vámrendszere.
Ezek közül az első – amely korántsem a legkisebb jelentőségű – volt minden bizonnyal a legsebezhetőbb. A békeszerződés mindháromnak, kiváltképp azonban az első kettőnek a módszeres megsemmisítésére törekszik.”
(Részlet Keynes A békeszerződés gazdasági következményei című művéből, 1923)

Katonai szempontból:
"Ez nem béke, csak fegyverszünet 20 évre.” (Ferdinand Foch, francia tábornok a béke aláírása után)
Értékeld a békét a források alapján!
Gazdasági szempontból:
A bolsevik hatalomátvétel Orosz.o-ban
Egyéb rendelkezések
- a győztesek létrehoztak egy nemzetközi szervezetet, a Nemzetek Szövetségét (
Népszövetséget
), amelynek feladata a béke megőrzése volt
- a vesztesek elveszítették gyarmataikat, amelyeket a Népszövetség kapott meg. Mivel nem volt meg a feltételei az irányításukhoz, ezért a területeket a győztes államoknak adta át irányításra. Ezt nevezzük
mandátum-rendszer
nek. Pl. Fr.o kapta Szíriát, Nagy-Britannia Palesztínát
- 1921-22-ben Washingtonban rendezték a csendes-óceáni térség kérdéseit. Flottaegyezményt kötöttek, amely korlátozta a tengeri fegyverkezést és garantálták Kína függetlenségét.
A békék aláírása
- a törökök aláírták a békét, de nem hajtották végre, ezért a háború folytatódott. Kb. 100.000 angol katona halála után a győztesek módosították a békét a törökök javára, amelyet végül 1923-ban Lausanne-ban írtak alá. A harcokat Musztafa Kemál vezette, aki megkapta az Atatürk, azaz "törökök atyja" címet.
- a békét nem írta alá Oroszország, mivel meg sem hívták a konferenciára
- a békét nem írta alá az USA sem, mivel Wilson a konferencia vége előtt hazautazott és a Kongresszus nem ratifikálta a békeszerződést (a Népszövetségben nem akart részt venni, mivel a továbbiakban nem akart beleszólni Európa ügyeibe - izolacionalizmus: "elszigetelődés")
- a vesztesek elsőszámú célja a béke felülvizsgálata, azaz
revízió
ja lett
- megmaradt konfliktusok: német-francia viszály, Olaszország elégedetlensége, Magyarország súlyos megcsonkítása
1. A cári rendszer utolsó évtizedei
- a XIX. századi Ny- és Közép-európai változások alig érintették Orosz.o-ot
- a cár hatalma továbbra is korlátlan volt
- volt ugyan jobbágyfelszabadítás, de a földek döntő része a faluközösségeké lett
- a nép nagy része vidéken, középkori körülmények között élt
- kismértékben indult meg a városisasodás és az ipar fejlődése (pl. a munkásság a lakosság kb. 5%-át tette ki)
- az ellenzéket a kis támogatottságú és illegálisan működő Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt alkotta, amely két csoportra bomlott: mensevik (valódi szociáldemokraták) és bolsevik (Marx elveit követők, kommunisták, Lenin szerint "a proletariátus élcsapata")
- a bolsevikok vezetői: Lenin (eredeti neve: Uljanov) és Trockij (eredeti neve: Bronstein) voltak, akik életük jelentős részét külföldön töltötték. Céljuk a világforradalom kirobbantása és a társadalom (erőszakos) átalakítása volt.
Milyen elveket hirdetett Marx?
Miért volt betiltva a párt?
Lenin szobra emigrációjának egyik helyszínén, Poronin-ban (ma: Lengyel.o, akkor Monarchia)
A februári forradalom
- 1905-ben a japánoktól elszenvedett vereség, illetve a rossz életkörülmények miatt már volt egy megmozdulás, de ez nem változtatott az emberek helyzetén
- az I. világháború kitörése után itt is tüntetések voltak a békéért
- a legnagyobb megmozdulásra 1917. februárjában került sor Pétervárott a cár lemondott a hatalom közvetlen gyakorlásáról és Ideiglenes Kormányt nevezett ki, vezetője Lvov herceg volt
- a háborúból az Ideiglenes Kormány sem lépett ki, ezért az elégedetlenség tovább fokozódott
- az ellenzéki csoportok tanácsokat (szovjeteket) hoztak létre a katonák és a munkásság körében, így kettős hatalom alakult ki ("felül" a kormány, "alul" a szovjetek)
- 1917. áprilisában hazatért Lenin, aki az ún. áprilisi tézisekben meghirdette a
permanens forradalom
elméletét
Lenin hazatérése
Mennyire valósághű a festmény?
"A mai oroszországi helyzet sajátszerűsége az, hogy átmenet a forradalom első szakaszából, amely a proletariátus kellő tudatosságának és szervezettségének hiánya miatt a burzsoázia kezébe adta a hatalmat, annak második szakaszába, amely a proletariátusnak és a parasztság legszegényebb rétegeinek kezébe kell, hogy adja a hatalmat.
… Semmiféle támogatást az Ideiglenes Kormánynak, meg kell magyarázni, hogy az Ideiglenes Kormány minden ígérete hazug,…a Munkásküldöttek Szovjetje a forradalmi kormány egyetlen lehetséges formája… az egész államhatalomnak a Munkásküldöttek Szovjetjei kezébe kell átmennie…" (Lenin áprilisi téziseiből)
Miért nevezik Lenin gondolatait permanens forradalomnak?
Hogyan viszonyul a kettős hatalomhoz?
A pártviszonyok 1917-ben
Mely pártokat erősíthetett a háborús helyzet?
A bolsevik puccs
- Lenin: "Minden hatalmat a szovjeteknek"
- mivel a kormány nem lépett ki a háborúból, így nőtt a békét és földosztást követelő bolsevikok támogatottsága a szovjetekben
(a társadalom kb. 5%-a támogatta őket)
- 1917 június: a bolsevikok megpróbálják átvenni a hatalmat, de sikertelen, majd augusztusban egy monarchista tábornok Pétervár ellen vonult, akkor a kormány felfegyverezte a bolsevikokat
-
1917. november 7-én
(a régi naptár szerint: október 25-én) a bolsevikok harc nélkül elfoglalták a város fontos pontjait és a Téli Palotát, az Ideiglenes Kormány székhelyét és átvették a hatalmat. (régen: nagy októberi szocialista forradalom)
- Miért nem helytálló a fenti elnevezés?
(puccs: szélesebb néptömegek által nem támogatott, a hatalom megragadására irányuló (fegyveres) tevékenység)
Miért sikerülhetett egy törpepártnak megszerenie a hatalmat?
- a puccs után összehívták a szovjetek kongresszusát, ahol elérték, hogy a bolsevik küldöttek legyenek többségben
- itt elfogadták a békéről, a földreformról és a népek önrendelkezéséről szóló dekrétumot (határozatot)
- bevezették a proletárdiktatúrát
- megkezdték a bankok és gyárak
államosítását
(szocializálását)
- a kormány elnevezése
Népbiztosok Tanácsá
ra változott, amelynek elnöke Lenin lett, tagjai pedig a népbiztosok (miniszterek) pl. Trockij, Sztálin
- a fő kérdéseket a pártban vitatták meg, ha azonban a döntés megszületett, akkor azt minden párttagnak követnie kellett ("demokratikus centralizmus")
A bolsevik hatalom megszilárdítása
- az új rendszernek külső és belső ellenséggel is meg kellett küzdenie, ezért nagy területi veszteségek árán 1918. máricusában
békét kötöttek a németekkel
(Breszt-Litovszkban)
-a cári családot kivégezték
-a belső ellenséget főként a cári rendszer hívei (fehérek) jelentették, akikkel szemben a bolsevikok megszervezték a
Vörös Hadsereg
et
- a fehérekkel folytatott
polgárháború
t az antant is támogatta a világháború befejezése után (intervenciós háború)
- a bolsvikok kemény intézkedéseket hoztak, végül megnyerték a háborút pl. be kellett szolgáltatni a terményt
(hadikommunizmus)
, ill. bevezették a
terror
t, amelyet a politikai ellenfeleik ellen használtak. A terrort a
politikai rendőrség
(Cseka) irányította.
- később katonai erővel elfoglalták Ukrajnát, Grúziát, stb.
-1922-ben az állam nevét
Szovjetúnió
ra változtatták
A bolsevikok háborúi
Lenin kikiáltja a proletárdiktatúrát
Miből állapítható meg, hogy később készült a kép?
Miért támogatta Lenin és miért ellenezte Trockij a breszt-i békét?
"Mihelyt Lenin elfoglalta Orosz.o trónját, fokozatosan hátat fordított a szociáldemokrácia elveinek és egyre inkább a hagyományos orosz kormányzási módszereket alkalmazta, mert az ország feudális viszonyaira azt találta a legmegfelelőbbnek. A forradalom győzelme után máris rendeletekkel kezdett kormányozni. Ez tipikusan orosz módszer, amelyet több száz éven keresztül alkalmaztak a cárok. Lenin a cárok uralmának egy másik módszerét is átvette: létrehozta a titkosrendőrséget, de feladata főleg a politikai ellenzék megsemmisítése volt. Ahogy a cári Ohrana, úgy a Cseka is szabadaon rendelkezett élet-halál felett. Csak átmeneti jelleggel alakult meg, de 1918 végén már több tízezer embert likvidált és ezzel fordulatot hozott a kommunizmus fennmaradásában. " (Ion Mihail Pacepa: A Kreml árnyékában)
Milyen eszközök segítették a bolsevikokat a hatalom megszilárdításában?
Mivel indokolja a térkép Csehszlovákia létrehozását?
Milyen területi következményekkel járt a béke Németország számára?
Permanens (folyamatos) forradalom
: a bolsevikoknak a demokratikus forradalmat tovább kell fejleszteniük proletárforradalommá
Egészítsd ki a szöveget!
Az első világháború a(z) …………………………….-k (a) vereségével végződött. Nagymúltú birodalmak tűntek el Európa térképéről: Törökország és a hazánkat is magába foglaló…………………………….(b), melynek területén több ország is osztozott. A békerendszernek köszönhetően a nagy középkori
múltra visszatekintő ……………………………. (d) újra visszanyerte függetlenségét. Azonban a ……………………………. (e) nem vette figyelembe az egyes népek etnikai határait, s ezzel újabb feszültségek forrása lett.
Érdekesség
http://www.ng.hu/Civilizacio/2008/04/Husz_kilometeres_alagut_a_frontvonal_alatt
Full transcript