Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Irodalom- Vörösmarty Mihály

Élete és munkássága
by

Gyalus Dávid

on 23 May 2013

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Irodalom- Vörösmarty Mihály

Vörösmarty Mihály
Élete és munkássága Élete Művészi Pályája 1800. december 1-én született a Fejér megyei Pusztanyéken, köznemesi családból. Apja gazdatiszt volt. 1800 1811-ig otthon tanult, azontúl a ciszterciek székesfehérvári, majd
1816-ban a kegyesrendiek pesti gimnáziumában.
1817-ben apja meghalt. Az özvegy kilenc gyerekkel maradt egyedül. Vörösmarty a család eltartására nevelőséget vállalt a Perczel családnál.
1817 őszén beiratkozott segítségükkel a pesti egyetemre. Tanulmánya 1823-tól Görbőn ügyvédi gyakorlatot végez. Itt ismerkedik meg a REFORMKOR BONTAKOZÓ ESZMÉIVEL. Pesten újra nevelő a Perczel családnál.

Szerelem Perczel Etelka iránt.
Érzelmeit nem vallotta meg, mert társadalmi helyzetük annyira különbözött, hogy Vörösmarty nem kérhette meg az előkelő lány kezét. 1823 A forradalom és szabadságharc idején az Ellenzéki Kör és a Közcsendi Bizottmány tagja, Kossuth híve.
Az 1848-as forradalom előkészítésében nem vett részt közvetlenül, de ügyével azonosította magát, a szabadságharc bukása pedig összetörte lelkét. Bujdosni kényszerült. Pesten hal meg 1855. november 19-én.
Temetése az önkényuralom elleni tüntetéssé válik: húszezren jelennek meg a sírjánál. A versírással kora ifjúságától foglalkozó Vörösmarty 1825-ben országos hírre tett szert Zalán futása c. költeményével. Költői tervei visszariasztották az ügyvédi pályától. 1826-ban megvált állásától.
Elsőként a magyar művelődéstörténetben az irodalomnak és az irodalomból él:
szerkesztője a Tudományos Gyűjtemény szépirodalmi mellékletének, a Koszorúnak, tagja az Akadémiának, véleményezője a népköltési gyűjteményeknek, Toldy Ferenccel együtt kidolgozza az első magyar akadémiai helyesírást, tájszótárt szerkeszt, valamint német-magyar zsebszótárt. 1837-ben Toldyval és Bajzával létrehozza az Atheneum folyóiratot.
Ebben az évben megnyitott pesti állandó magyar színházat darabbal látta el. Anyagi nehézségei miatt későn nősült: 1843-ban vette feleségül Csajághy Laurát. 1825 1826-tól 1843 1848
Forrandalom Életművében világosan megkülönböztethető a szövegeknek két csoportja. Fejlődésének irányáról a rövidebb versek adnak fogalmat, hosszabb alkotásai viszont sajátos kérdéseket vetnek fel. Az útkeresés időszaka. A ’20-as évek legnagyobb költői teljesítménye a Zalán futása.

Csongor és Tünde (1830.)
Műfaj: tündéries mesejáték, mely a kor népszerű műfaja. Ennek kereteit tölti meg Vörösmarty bölcselettel az emberiségköltemények felé mozdítva a művet.
A mesei, népmesei, széphistóriai tárgy keretei között Vörösmarty a romantika alapkérdéseire: a személyiség kiteljesedésének lehetőségeire, a boldogság mibenlétére keresi a választ. ’30-as évek: A költői kiteljesedés időszaka.

Szózat (1836.):
Műfaj: óda: A Himnusz mellett második nemzeti énekünk.

Hatása ránk örökölt erkölcsiségében, felhívó voltában van, hiszen minden alkalommal a hazaszeretetre figyelmeztet, az együvé tartozásra, a múlt vállalására, a jelen és jövő alakítására.
1836-ban írta Vörösmarty, s a következő évben jelent meg az Auróra zsebkönyvben.

A Szózat tehát a reformmozgalmak mélypontján keletkezett. „A haza és az emberiség költője”
A Szózattól fogva tíz éven át Vörösmarty a reformkori harcok nagy költője.
A közösségi tematika uralkodik verseiben, s a lírikus Vörömarty a 40-es években jut el költészete csúcsaira. Elsősorban az óda és az elégia lesznek meghatározó műfajai, de az óda klasszicista egyneműségét a belső nyugtalanság a rapszódia felé sodorja.

A Guttenberg-albumba (1838.)
Alkalmi vers.
A könyvnyomtatás feltalálásának 400. évfordulójára egy német évkönyvbe szánta Vörösmarty.
A vers egyetlen mesterien szerkesztett körmondat. ’40-es évek: Költészetének csúcsa.
Gondolatok a könyvtárban (1844.):
A verset kiváltó élmény az Akadémia könyvtárában tett látogatás. A vers központi kérdése (“Ment-e a könyvek által a világ elébb?”) valójában egyidős a művészettel és gondolkodással.
Az újkori gondolkodás történetében Rousseau válasza jelent mérföldkövet, kérdésessé téve a kultúra, a művészetek erkölcsjobbító hatását.Vörösmarty tehát ehhez az örök problémához fordul vissza, s párosítja hozzá a romantika, a XIX. század egyik gyötrő kérdését, a gondolat és tett, eszme és valóság antitézisét (ellentétét). Az emberek (1846.):
A vers hét nekifutás, hét kísérlet arra, hogy megértse és fölfejtse ember és világ, ember és történelem, ember és ember antitézisét (ellentétét).
Mindegyik kísérlet a refrén reménytelenségébe torkollik. Országháza (1846.):
A cím egyszerre jelenti az országgyűlés épületét, s mint metonímia, a benne megforduló, gyűlésező embereket.
A vers második felében megjelenő allegorikus anyakép, mely a hazát prezentálja, a reformkori romantika egyik jellegzetes költői megoldása, s a hazájában hontalanná lett nemzetet jelképezi.
A költemény erőteljesen felhívó (konatív) jellegét a rövid sorok, a lüktető dallam, az anafórikus szerkezet biztosítja. A vén cigány (1854.):
– Az ötvenes évek költészetében gyakran fordul elő a cigány alakja, mint a sírva vigadás jelképe illetve az erre való alkalom megteremtője.
Közérzetet jelöl tehát alakja, s a vers műfaja ebben az értelmezésben: zsánerképbe oltott dal.
A költemény magánéletbeli, nemzeti, világtörténelmi, filozófiaikrízisnek a tárgyiasítása, általánosítása. 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek Nem igazán jelentős művészi szempontból.
Néhány agitatív, a napi problémákhoz igazodó vers jellemzi.
Szabadsajtó (1848. március 15–16.):
A vers kapcsolódik a forradalmi követelések egyik legfontosabbikához, a szabad sajtó megteremtésének igényéhez. Költészete a forradalom és szabadságharc időszakában Előszó (1850–51 tele):
A cím konkrét jelentése arra utal, hogy Vörösmarty a verset az 1845-ben írt ‘Három rege’ című munkája újrakiadása elé szánta, s a művet Batthyány Emmának, a miniszterelnök lányának ajánlotta. Átvitt értelemben bevezető, előszó a vers ember és világ tragikumának ábrázolásához és megértéséhez. Költészete a szabadságharc bukása után Miután kegyelmet kap visszavonul az irodalmi életből, gazdálkodásba fog a Fejér megyei Baracska községben, majd szülőfalujában. Szűkösen él, kedélye levert, s a betegség hamarosan leveszi lábáról. Emiatt kénytelen Pestre költözni.
Full transcript