Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Copy of A drámapedagógiai módszer

No description
by

Nyíri Csilla

on 3 June 2014

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Copy of A drámapedagógiai módszer

A drámapedagógiai módszer
A drámajátékok típusai
Felhasznált irodalom és hasznos linkek:
A drámajáték
A dramatikus, drámai önkifejezés, a kreatív dráma iskolai alkalmazási formája a DRÁMAJÁTÉK, mely a drámapedagógia eszközekét fogható fel. Drámajátéknak tekinthető minden olyan játékos emberi megnyilvánulás, melyben a dramatikus folyamat jellegzetes elemei lelhetők fel. A drámajátékok alkalmazásával kapcsolatos elképzelések a drámapedagógia történetében három irányzat köré csoportosíthatóak

􀂃 Biztosítsunk rendszeres irodalmi élményt a gyermek számára
Élményszerűség biztosítása
􀂃 A mese/történet/vers/ballada... kiválasztásánál tartsuk szem előtt a dramatizálhatóság szempontját
􀂃 Minél több gyereket vonjunk be a játékba, ha másként nem lehetséges, akkor szerepcserével és többszöri eljátszással, de
􀂃 Ne erőltessük a gyerekek részvételét!
􀂃 Alakítsunk olyan környezetet és légkört, amely segíti a szerep megalkotását, megelevenítését.
􀂃 A pedagógus játsszon együtt a gyerekekkel, legyen modell számukra

Peter SLADE – 1954 – Child Drama című művében fejti ki nevelő szmléletét
- a pedagógus feladata tudatosan biztosítani a gyermek számára a lehetőségeket, közöttük a játék lehetőségét is
- A mintha-játék teremtette biztonságos keretek között a kudarc megélésére kapnak a gyerekek esélyt, ezek következményének terhe nélkül
- A drámajáték: „megtervezett érzelmi tréning módszere” – a drámai élmény lényege (sértetlenül sértettnek lenni, szomorúság nélkül elszomorodni)
- A drámajátékot egyértelműem egybekapcsolja a színjátszással és a nevelés eszközének tekinti
Mi a dráma?
A dráma olyan csoportos játéktevékenység, amelynek során képzeletbeli (fiktív) világot építenek fel, ebbe a képzeletbeli világba a résztvevők szereplőként vonódnak be, a fiktív világon belül valós problémákkal találkoznak, s ebből valós tudásra és tapasztalatra tesznek szert.
...a drámapedagógia pedig a drámán keresztül történő
nevelés
tudománya és gyakorlata, vagyis a drámára épített pedagógia.
. . .a személyiség fejlesztésének olyan módszere,
amelynek során az egyén ismeretei, készségei, képességei, társas kapcsolatai a nevelő
által irányított, csoportban végzett közös dramatikus cselekvés révén fejlődnek.
A drámapedagógiai módszer története


- a drámában való nevelési lehetőségek felismerése 16-17. századra tehető és Comenius nevéhez fűződik, aki a sárospataki iskolában, a Schola Ludus-ban az egész tananyag dramatizálását kezdeményezte

- Legegyértelműbben a 20. század eleji reformpedagógiai irányzatokban ismerhetőek fel a drámapedagógiai törekvések.
- forrása a gyermekszínjátszás
- a 70 - es években terjedt el Magyarországon
- a reformedagógia eszközeként ismeri fel
- úttörők: Gabnai Katalin, Debreczeni Tibor, Szakall Judit



ÚJ LEHETŐSÉGEK:

Tantermi dráma
Krétakör
A Mobil a Krétakör iskolai környezetben megvalósuló, 16-18 éves diákok számára fejlesztett kreatív közösségi játéka, amely innovatív módon egyesíti a színházi nevelést és az ismereterjesztést.

A játék által vázolt alapprobléma a diákok iskolai mobiltelefon-használata. A program edukatív, vagyis komplex szempontrendszer alapján vizsgálja meg a konkrét esetet és annak kontextusát.
Fontos megkülönböztetni a drámát, mint az irodalom harmadik műnemét
és a és hozzá kapcsolódóan a színházi-színpadi létezéssel kapcsolatos tevékenységeket tanító tanárt
a drámapedagógia eszközeit alkalmazó tanártól. A pedagógusközösségekben általában azokat a tanítókat-tanárokat
tekintik és fogadják el drámatanárnak, akik az iskolai ünnepélyeket ellátják irodalmi műsorral, akik az iskola ügyeletes szavalóit felkészítik a versenyekre, tehát látható produktumot hoznak létre.
Egyre szélesebb körben hódít a dramatikus eszközöknek az oktatás és nevelés szolgálatába állított módszertanna,
mely nem csak a színjátszás iránt fogékony és arra alkalmas tanulórétegeket szolgálja ki, hanem minden pedagógus
és tanuló számára hatékony technikákat kínál a játékon keresztül megvalósított tanításhoz-tanuláshoz.

A drámatanárnak naprakésznek kell lennie a gyerekeket érintő és érdeklő aktuális témákban.

Interdiszciplináris jellegű, minthogy benne
több tudomány és művészet hatása talált egymásra. Ennek megfelelően a
drámapedagógia gyökerei a színművészetben, pedagógiában és
pszichológiában egyaránt fellelhetőek.
A dramatikus foglalkozás szerkezete és hatásmechanizmusa:

a. Warm up (kezdő fázis) – involvációs, bevezető szakasz, beszélgetés, a játék kialakítása)

b. Action – a dramatizálás, a játék

c. Csoportpszichoterápiás szint (az egyéni patológiák csoportban való kezelése)
A dramatizált játék hatásmechanizmusa:

a. A helyzet átélése, megértése (anélkül, hogy döntési helyzetbe hozná a résztvevőt, valamilyen módon növeli az önismeretét)

b. Dramatikus ventilláció (ha két egymással haragban levő személy a játékban is haragosokat játszik, csökkenhet bennük „igazi” haragjuk)

c. Katarzis (ha a néző is beleéli magát a szereplők indulataiba, maga is megtisztul azoktól)

Bagdy (1981) a csoportülések szerkezetében négy fázist különít el:
1. bemelegítési fázis (warm up)
2. játék (action-methods)
3. megbeszélés (sum up)
4. visszajelentő (feed-back) fázis.
! 1. Lényeges, hogy a pedagógus gondot fordítson a bemelegítés szakaszára, amelynek fő funkciója
a ráhangolódás, fokozatosan a feszültségmentes bizalmi légkör megteremtése, amely minden jó drámafoglalkozás alapvető ismérve.

2. második szakasz a fő cél, ( a későbbiekben kifejtésre kerülő) fókusz köré épül, melynek megfelelően történik a drámajátékok és dramatikus gyakorlatok kiválasztása.
3. A harmadik szakaszban a csoport megbeszéli, összegzi a drámafoglalkozás élményeit, a csoporttagok jelzik, hogy érezték magukat a foglalkozáson. A szakasz alapvető szerepe a levezetés, a foglalkozás jó hangulatban történő lezárása.


- koncepciójának magja a komplex dramatikus módszer, amely a tanulást hatékonnyá teszi.
- Alapelem: a résztvevők képzeletbeli világba való belépése
- Hangsúly: a szerep értelmezésén van, ennek a felvállaláskor az attitűd elfogadása, a szituációra való rálátás módja, az abba való belehelyezkedés a fontos.
- A játék csak konkrét ténybeli tudás, ismeretek birtokában realizálható.
- Az önkifejezésről a drámára, a drámai történésre és jelentésre irányította a figyelmet.
A pedagógus szerepe a drámában megjelelő tanulság, hasznosítható tudás felismerése, megértése, strukturálása.
- A drámában a pedagógus is szerepet vállal: belülről irányítja a játék-történéseket.
2. Dorothy HEATHCOTE - A Theatre in Education ( tanítási dráma)
meghatározó alakja
Gavin BOLTON
a művészet katarzist teremtő hatásmechanizmusát helyezte a metodikája középpontjába:
A dráma magva a feszültségben rejlik, amelyet a drámai figura él meg, de a dráma játszója is megtapasztal.
A drámafoglalkozás nem önmutogató drámai forma; a játszó személyek itt azt tanulják, hogy emberi tapasztalatokat idézzenek fel, képzeljenek el, elevenítsenek fel.
„A jó drámaórák és a jó színházi előadások egyaránt a jelentőséggel felruházott hétköznapi pillanatok után kutatnak.” (Bolton, 1996, 5)
- érzékszervi finomításra, (pl. MILYEN SZAGA VAN? Próbáljuk meg felidézni a különböző szagokat, illatokat! – friss újság; pékség; autószerelő műhely; kedvenc ételünk; stb.)
- figyelemösszpontosítás, koncentráció, (pl. HALLGATNI ARANY: A játékosok körben ülnek. A játék vezetője különféle kérdéseket intéz a játékosokhoz. Amikor kimond egy kérdést, rámutat valakire. Az illetőnek azonban nem szabad megszólalnia, hanem jobb oldali szomszédja kell, hogy válaszoljon.)
- fantázia fejlesztésére, (pl. SZÓÉPÍTÉS: Egy rövid szó felhasználásával új szavakat alkotunk. Pl. ver, kever, vers, veres, verekedés, veret, verem, stb.)
- encounter gyakorlatok, (pl. NÉMA KIÁLTÁS: A játszó személy kiáll a többiek elé és kiállt valamit hang nélkül. Arckifejezésével, esetleg szavak formálásának mímelésével, gesztusokkal segítheti hallgatóságát. Ha a csoport nem tudja megfejteni, csak akkor mutathatja be hanggal is.)

• mímes – improvizatív gyakorlatok (TÜKÖRJÁTÉK: egy sorban állnak a játékosok, velük szemben a vezető. A vezető elmozdul, fintort vág vagy gesztikulál, s a vele szemben állók, mintha tükörben látnák, utána csinálják; ha tehát a vezető bal kézzel mozdul, a szemben levők jobb kézzel teszik ugyanezt.)
• szituációs (helyzet)gyakorlatok (pl. ÉS MOST GYORSAN HAZA! Mondjuk ezt a mondatot: morcos kishúgunknak; egy engedelmes kutyának; egy vadul ugató kutyának; önmagunknak amikor egy jó vacsora vár; rossz jeggyel hazafele menet.)
• konfliktushelyzet modellek (GYEREK – SZÜLŐ: a 7 éves Karcsi eltörte az apjától kapott új puskáját. A darabokat eldugta a kályha mögé. Az apa megtalálja. Mit tesz?)
• önismereti gyakorlatok (TALÁLJ KI SAJÁT JELET! Két perc alatt egy írólapon színes ceruzával mindenki rajzoljon magának egy saját jelet, képet vagy mintát, amely őt jellemzi. A megbeszélés során mindenki elmondja, hogy miért választotta azt a jelet.)
• társismereti és kapcsolatfejlesztő gyakorlatok (pl. ZSIPP-ZSUPP JÁTÉK: Ha a játékvezető rámutat valakire, s azt mondja zsipp, akkor annak azonnal meg kell mondania bal oldali szomszédja, ha a játékvezető zsupp-ot mond, a jobb oldali szomszédja nevét. Ha azt mondja zsipp-zsupp akkor mindenki helyet cserél és folytatódik a játék.)
alkalmazása az anyanyelvi nevelésben
A dramapedagógiai módszerek élményszerűségének
biztosítása érdekében
tartsuk szem előtt az alábbiakat:
A fókusz
A drámafoglalkozásnak mindig jól meghatározott fókusza van, amit a pedagógus az előzetes tervezés során tudatosít. A fókusz az a kérdés, amire a gyerekekkel együtt keressük a választ. A dráma -tanárnak nincs válasza, csak kérdései vannak. A válasz minden gyerekben a munka során fogalmazódik meg. Hagyni kell, hogy a gyerekben a válasz megfogalmazódjon, és hogy tovább dolgozzon. A leggyakrabban előforduló hiba, hogy egy viszonylag rövid időegységbe túlságosan sok elemet próbálunk belesűríteni. Amikor a feldolgozásra kerülő témát kiválasztottuk, a gyerekekkel közösen kell kijelölnünk annak egy maghatározott aspektusát, azt, amelyik a gyerekek számára is jelentősséggel bír.
Lehetséges fókuszok:
A drámajáték gyűjtőfogalom. Egyaránt jelent különböző készségeket fejlesztő gyakorlatokat és szerepvállalást igénylő társas rögtönzéseket. Gyakorlati felhasználásuk, céljuk szerint irányulhatnak:
(példákkal)

o Elvont fogalmak (felelősség, szeretet, barátság, agresszió)
o Pozitív vagy negatív emberi tulajdonságok (fösvény, hősies, bátor szerény)
o Ember - ember közötti viszony
o Ember - társadalom közötti viszony
o Ember - környezet közötti viszony
o Társadalmak közötti viszony
o Egyéni sors - közösségi sors ellentéte
o Magánérdekek ütközése
Dramatizált népmesék, Lázár Ervin-, Móra Ferenc-mesék, sulikomédiák gyermekszínjátszó rendezőknek, pedagógusoknak és bábosoknak
Káva Kulturális Műhely - A résztvevő színháza : http://www.kavaszinhaz.hu/

Magyar Drámapedagógiai Társaság: http://www.drama.hu/

Felhasznált irodalom ( + letöltési link, letölthető a google drive- ról):

Gabnai Katalin: Drámajátékok - részlet
: https://drive.google.com/file/d/0B4TClyeK0MOPOGI3Ml9ZTEVGc3M/edit?usp=sharing

Kaposi László: Játékkönyv:
https://drive.google.com/file/d/0B4TClyeK0MOPODNoa2ROVUlGdTQ/edit?usp=sharing



Drámapedagógia - összefoglaló:
https://drive.google.com/file/d/0B4TClyeK0MOPeTZWb1MtNVZ4UDQ/edit?usp=sharing

Perényi Balázs: Improvizációs gyakorlatok:
http://adattar.vmmi.org/index.php?ShowObject=konyv&id=190



Kiadványok, képzések: http://katalizator.edu.rs/
Full transcript