Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

A számítástechnika fejlődése

No description
by

Erika Pintérné Szőke

on 11 October 2013

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of A számítástechnika fejlődése

A számítástechnika fejlődése
Az ember már kezdetektől fogva használt segédeszközöket a számoláshoz. Az ősi eszközök elég korán megjelentek. Az állatok megszámlálására kitűnően megfelelt, hogy minden, a pásztor előtt elhaladó állat láttán egy kavicsot tettek egy edénybe. Eddig még csak megszámlálásról van szó. A kereskedelem megjelenésével már a számításokhoz használható segédeszközök is feltűntek.

A lyukkártyák alkalmazásának jeles úttörője Hermann Hollerith, német származású amerikai statisztikus volt, aki berendezésével jelentősen felgyorsította az 1890-es népszámlálás adatainak feldolgozását. A sikerek láttán Hollerith egy céget alapított , ebből 1924-ben megalakult a ma is jól ismert IBM. ( Babbage ugyan nem tudta elkészíteni gépét, de készült egy, a terveihez közel álló, működő mechanikus gép, Mark I. néven. )

Lassan bevonult az elektromosság is a számítógépek történetébe. A Konrad Zuse német mérnök által megalkotott gépek közül a Z1(1938) még mechanikus volt,a Z2 már jelfogókat is alkalmazott. A Z3 (1941) pedig programvezérlésű, kettes számrendszerben dolgozó elektromechanikus gép volt.

A reléket elektroncsövekre cserélték, ennek a fejlesztésnek lett egyik eredménye az 1943-ban Angliában készült elektronikus működésű Colossus nevű gép. Az eszközről sokáig nem lehetett hallani, mert katonai célokra, kódfejtésre használták.

Az ötödik generációs számítógép létrehozására irányuló kutatás egy másik trend. Ezek a gépek már komplex problémákat tudnának alkotó módon megoldani. Ennek a fejlesztésnek a végső célja az igazi mesterséges intelligencia létrehozása lenne. Az egyik aktívan kutatott terület a párhuzamos feldolgozás, azaz amikor sok áramkör egyidejűleg különböző feladatokat old meg. A párhuzamos feldolgozás alkalmas lehet akár az emberi gondolkodás utánzására is. Robottechnika fejlőése órási méreteket ölt.
A következő lépés a mechanikus számológépek megjelenése volt. A kereskedelem mellett a hajózási és csillagászati táblázatok elkészítése is számításigényes volt. Eleinte emberek végezték a lépésekre bontott számításokat, mégpedig úgy, hogy egy-egy ember mindig azonos műveleteket végzett. Később az ipar igényeinek kielégítésére automaták készültek.
A képen egy abakusz (abacus) látható, melynek őse már időszámításunk előtt 2000 körül használatban volt.
Charles Babbage angol matematikus 1822-ben alkotta meg mechanikus számológépét, a Difference Engine-t. Következőnek egy lyukkártyavezérlésű gépet tervezett, de a túlzott precizitás iránti igények miatt mégsem készült el az Analytical Engine nevű gép. Jegyzeteiben leírta, hogyan lehet géppel Bernoulli-számokat számítani. Ezt tekinthetjük a világ első számítógépes programjának.

Wilhelm Schickard tübingeni csillagász 1623-ban tervezte meg fogaskerekes számológépét (1.), amivel automatizálni tudta az összeadást és a kivonást, illetve részben a szorzást és az osztást.
Említést érdemel Blaise Pascal 1640-es években készült fogaskerekes összeadó és kivonó mechanikus gépe(2.). A gépet adószedőként dolgozó apja számára tervezte.

1.
2.
Difference Engine
Analytical Engine
A kor másik széleskörűen ismert elektronikus működésű számítógépét is katonai célokra, lőtáblázatok készítésére építették. Az USA-ban megalkotott ENIAC 1945-ben készült el J.P. Eckert, H.G. Goldstine, J.W. Maluchly vezetésével. Az ENIAC lényegében Pascal mechanikus arithmométerének volt a modernebb változata. Érdekesség, hogy a gép 30 tonnát nyomott és 18000 elektroncsövet tartalmazott.

Programozási felület

A kor másik híres gépe az 1949-ben elkészült első belső programvezérlésű EDVAC (Electronic Discrete Variable Computer) volt. A gép Neumann János elvei alapján készült. Neumann, az ENIAC tapasztalatai alapján, 1946-ban foglalta össze és publikálta elméletét. A gép már memóriában tárolta a programot és az adatokat, s így már nem jelentett korlátozást a lyukkártyaolvasás sebessége.

Az 1951-ben elkészült UNIVAC (UNIversal Automatic Calculator) volt az első kereskedelemben is kapható számítógép. A berendezést Eckert és Mauchly tervezte. Az első gépet az USA népszámlálásánál használták, de került belőlük a nagyvállalatokhoz is. A gép 5000 elektroncsövet, 18000 diódát tartalmazott és közel 20 tonna súlyú volt. Az elektronikus gépektől kezdve sorolják generációkba a számítógépeket.
Egyesek az ENIAC-ot, mások az EDVAC-ot tekintik az első generáció kezdetének.

Ötödik generáció
1990-től

Harmadik generáció
(1965 - 1972)
Negyedik generáció
(1972 - 1990)
Az ötödik generációs számítógépek fejlesztése napjainkban is folyamatban van, ezek egyes feladatokat úgy látnak el, mintha ember végezné azokat.

Jellemzőük a Neumann - elvtő eltérő, párhuzamos vagy asszociatív műödésű mikroprocesszorok alkalmazása.
Az eljárásorientált programozási nyelvek helyett a problémaorientált nyelvek megjelenése várható. Erre egy kezdeti kísérlet a PROLOG programozási nyelv.

Az egyik jelenlévő trend a számítógépek fejlesztésében a mikrominiatürizálás, az az igyekezet, hogy mind több áramköri elemet sűítsenek mind kisebb és kisebb méretű chipekbe.

Másik meglévő trend a számítógépes hálózatok fejlőése. Ezekben a hálózatokban már mű is felhasználnak a számítógépek világhálózatának műödtetésére.
Folynak kutatások az optikai számítógépek kifejlesztésére is. Ezekben nem elektromos, hanem sokkal gyorsabb fényimpulzusok hordoznák az információt.

Hogyan készül a számígép?
Második generáció
(1958 - 1965)

Ezek a számítógépek kezdték meg a technológiai átalakulást. A népszerű gé­pek közé tartoztak pl. az IBM7090, 7070 és 1410.
Jellemző áramköri eleme az elektroncsövek helyett a tranzisztor (félvezető), így lecsökkent a méretük.
Memóriaként mágnesgyűrű tárat használtak, a háttértár mágnesszalag, majd mágneslemez.
Megjelennek a magasabb színtű programozási nyelvek
(pl.: FORTRAN).
Ezek a gépek 50.000-1.00.000 mű/másodperc sebességet értek el.


Jellemző áramköri eleme az 1965-ben feltalált integrált áramkör (IC).

További magas szintű programozási nyelvek jelennek meg
(pl.: ALGOL, BASIC)

Megjelennek az első operációs rendszerek, valamint a multiprogramozás és a grafikus monitorok.
Árban egyre elérhetőbbek.

Jellemző áramköri eleme a CHIP, vagyis az egy szilárd testben megvalósított teljes műödési egység.
Az 1971-ben feltalált első, Intel 4004 jelzésű mikroprocesszor indította el a mai tömegméretekben
gyártott számítógépek(PC -k) fejlesztését.
Megjelent egy új magas szintű programozási nyelv a PASCAL
1997-ben megjelenik az Apple
1980-ban megjelenik az első személyi számítógép(ZX-81)
1982 IBM XT, 1984 IBM AT
Kifejlesztik az első, számítógépekbő álló hálózatokat.
Hajlékony mágneslemezes tárolók, PC az irodákban
1989 Számítógépvírusok megjelenése
Az 1980-as években a számítógépek rohamléptekkel váltak egyre kisebbé, jobbá és olcsóbbá.
Első személyi számítógép az Altair8800
A számítástechnika korszaka hiva­talosan 1951 június 5-én kezdőött, amikor az első UNIVAC-ot (Universal Automatic Compu­ter) leszállították az Egyesült Államok Nép­számlálási Hivatala számara. Ez volt az első ke­reskedelmi forgalomban elérhető számítógép.
Készítette:

Koppányiné Sági Mónika és Pintérné Szőke Erika
Informatika tanár MA
2013.
Pannon Egyetem
Full transcript