Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Kisképző - művtöri - 9. évf. - Etruszk művészet. 1-2.

az etruszk és az antik római művészet
by

Szabó Franciska

on 15 May 2015

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Kisképző - művtöri - 9. évf. - Etruszk művészet. 1-2.



Az etruszkok ezidáig ismeretlen eredetű ókori nép Közép-Itáliában, akik a Római Birodalom felemelkedése előtt a legjelentősebb civilizációt hozták létre. A kultúra tetőpontja a görög civilizáció hatása alatt fejlődött. Közép-Itália területének nagy részén: Rómát is magába foglalva.
Etruszk művészet Kr.e. 8-4. sz.
VALLÁSUK jellemzői

Természeti erőket megszemélyesítő istenek

Halottkultusz jellemzi, hittek a túlvilági
életben, ezt igazolják a sírkamrákban talált
bútorok, fegyverek, használati tárgyak.

Sírépítmények festett falai, vagy plasztikus
díszítései a túlvilági életből vett jeleneteket,
vagy az etruszk mitológiából vett jeleneteket
ábrázolnak.

A mítoszokon túl az etruszk vallás fontos alapelemei voltak azok a mágikus jellegű jóslási szertartások, amelyek a villámokat, a madarak röptét vagy az áldozati állatok máját értelmezték. A római vallásban, azonos funkciókkal, ugyancsak ismertek ilyen szertartásokat végző papokat, nevük
fülguriator
(villámjós),
augur
(madárjós) és
haruspex
(máj-, illetve béljós).Minden fontosnak tartott cselekedet előtt jósoltatni kellett, és ehhez egy meghatározott teret jelöltek ki a földön, amelyre rávetítették az égboltot. Ezt a szent teret nevezték az archaikus latinságban templumnak.
Ficoroni cista

Ez a legkorábbra datált régészeti lelet, mely rögzíti Róma városának a nevét is (ROMAI - azaz Rómában) formában.
A Kr. e. 300 körül készült cistát 1738-ban Praenestében találták, s az ottani bronzművesség egyik legkiemelkedőbb alkotása.
Valószínűleg az etruszk nép történelmének utolsó szakaszából sírépítmények is fennmaradtak. A sírok alkóvjában egy vagy több szarkofágot helyeztek el, és ezek az etruszk szobrászat egyik legragyogóbb fejezetét alkotják. Lehetnek nagyméretűek vagy urnára emlékeztető kisebbek. Mindkét típus fedelén általános az elhunyt szobra. Az alakokat fekvő helyzetben ábrázolták, de még gyakoribb volt az a félkönyökre támaszkodó, félig ülő testtartás, ahogyan az ókoriak étkeztek.

Arezzói Chimaera. Kr. e. 5/4. sz. fordulója körül. Bronz. Mag. 80 cm, hossza 182 cm. Firenze, Museo Archeologico
Az etruszk festészet alkotásait a caerei, a tarquiniai, az orvietói, a chiusi és a vulci sírok őrizték meg. Ezeknek a jelentőségét növeli, hogy míg a görög festészet eredeti alkotásainak többsége elpusztult, addig az etruszk falfestészetről a leletek aránylag világos képet adnak.
A fémfelületre tűvel karcolt ábrázolás a cisták - fedeles, henger alakú, lábakon álló fémedények kozmetikai szerek tárolására - készítésében kapott jelentős szerepet. A füleket kecsesen kidolgozott bronz szoborcsoportok alkotják. Nemes tűrajzaik mitológiai témákat ábrázolnak. Néhány darab az i. e. IV. századból a Rómától délre található etruszk településről, Palestrinából (Praeneste) került elő. Az etruszkok kitűnően alkalmazták a bekarcolt rajzot kerek tükreik hátlapjának díszítésére is.
bronzművesség
festészet
Minden fontosnak tartott cselekedet előtt jósoltatni kellett, és ehhez egy meghatározott teret jelöltek ki a földön, amelyre rávetítették az égboltot. Ezt a szent teret nevezték az archaikus latinságban templumnak.
Az etruszkok architektúráját nem lehet a görög, avagy a római építészet mértékével mérni. Míg a legtöbb antik civilizáció számára az építészet volt a legfontosabb kifejezési forma, addig az etruszkok nem hagytak ránk monumentális építészeti emlékeket. Ennek alapvető oka az, hogy az etruszkok kőtömbökből álló falszerkezeteket kizárólag a hadászati építményeknél (városfal) és a sírok esetében alkalmaztak.

Szabó Ernő: Az etruszk építészet
http://toriblog.blog.hu/2009/08/24/vendegposzt_szabo_erno_az_etruszk_epiteszet
A városokat szilárd, erős falakkal vették körül. A leggyakrabban használt kőfajták a mészkő, a travertinó (édesvízi mészkő), a homokkő és a tufa, de nyerstéglát is alkalmaztak a katonai építészetben. A városfalak megszakítatlan falvonulatokat alkotnak, eredetileg tornyok közbeiktatása nélkül; kiugró részek és beszögellések csak a kapuknál észlelhetők.

A boltozat és a boltív a közhiedelemmel ellentétben nem etruszk találmány, hanem egy régi keleti eredetű technika tökéletesítése. A városkapuk homlokzatán gyakran domborműves építészeti vagy alakos díszítőelemek láthatók. A csipkézett, boltíves kapukkal ellátott városfalak ókori képét urnák és koporsók ábrázolásairól is ismerjük.
Az etruszkok társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális berendezkedésének alapját a városi szervezet jelentette.

A legfőbb etruszk városok:

Tarquinia
Caere
Veii
Cortona
Perusia
Arezzo
Fiesole
Orvieto
Ami a tető formáját illeti, a közvetett emlékek alapján biztosan állíthatjuk, hogy enyhén lejtő nyeregtetőről van szó. A tető messze túlnyúlt a falakon, mert a házak oldala mellett tartották az állatokat, a tűzifát, és itt folyt a házimunka egy része is. Az egyszintes, szellős házak tetejét tarka cserepek, terrakotta lapok borították, de lehettek rajta vízköpők, vésett figurák, szobordíszben végződő nagy, henger alakú cserepek is (antefixek).
http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Okor-kelet/Okori.es.keleti.muveszet/index.asp_id=286.html
itt olvashatsz az etruszk építészetről:
meg itt:

Ha még többet szeretnél tudni...
A tengerparthoz közel fekvő Caere gazdag kereskedőváros volt. Temetőjére a halomsírok (tumulusok) jellemzőek. Ennek kamráit a könnyen vájható tufakőzetbe vágták bele, halmot emeltek fölé és kőfallal vették körül, amin ajtónyílást hagytak. Előfordultak utcaszerűen, egyenes vonalba épített sírkamrák is. A halomsírok belseje rendszerint több helyiségből állt, miként egy lakás. A falfelületekre ajtókereteket, tetőgerendákat, ablakkereteket, ágyakat, ülőhelyeket és bútorokat is faragtak. Segítségükkel tudunk fogalmat alkotni az etruszk lakóházról és berendezéséről.
Domborművek sírja. Kr. e. 4. sz. vége. Szélessége 6,5 m, Banditaccia nekropolisz
Halom- és kamrasírok. Kr. e. 7-6. sz. Cerveteri (Caere), Olaszország (Etruria). Banditaccia nekropolisz (halottak városa)
Volterrai városkapu. Kr. e 3-2. sz. Tufa. Az ív magassága 7,5 m, szélessége 4,16 m, Olaszország (Etruria)
Cloaca Maxima. Kr. e. 4. sz. tufa - Róma
A Kre. 4. század idejére tehető a Cloaca Maxima megépítése, melynek elsődleges feladata annak a vizenyős területnek a vízelvezetése volt, ahol a későbbi Forum Romanum kialakult. Ez elősegítettte a dombok településeinek összeolvadását.
A Kre. 6. században épültek meg az etruszk városok falai is, hogy a gall támadásokkal szemben védelmet nyújtsanak. Ezeknek nélkülözhetetlen és időtálló szerkezeti eleme volt a boltív, mely nagy teherbírásával jelentős fesztávolságok áthidalását tette lehetővé. Enélkül a rómaiak nagyméretű közhasznú épületei nem jöhettek volna létre. Volterra kapuja ma is őrzi régi formáját, rajta az egykori szobordíszek maradványaival.
Piacenza-i bronzmáj
máig megfejtetlen etruszk írás:
- istenek nevei?
- földrajzi nevek?
- részeges beteg tünetei/gyógyításának lépései?
Kik azok az etruszkok?
építészeti emlékek
templomépítészet
városi építészet
síremlékek
A vallási jellegű és a polgári épületeknél masszív kőtömbök használata csak az alapokra korlátozódott, míg a magasabb részeket könnyebb anyagokból építették (fa, kőtörmelék, nyerstégla, égetett agyag). Az épületekből az utókor számára csak az alaprajz és egy-két díszítőelem maradt fenn.
templom alapja Orvietóban
Az etruszk templom cellája hosszirányban három részre osztva, a hármas kultusznak megfelelően; kettős, sőt hármas oszlopos nyitott előcsarnoka volt, hátát tömör fal alkotta. Architektúrája az ógörög fatemploméval egyezett; tetőszerkezetét fából ácsolták össze, s a fedélszéket festett cserepekkel borították.
antifex
Az épületek alakjának, küllemének rekonstruálásában azonban nagy segítséget jelentenek a lakóházak és templomok alakját utánzó hamvurnák és kisméretű épületmodellek, továbbá a lakóépületek homlokzatát és belső elrendezését másoló sziklasírok, sírházak. Tulajdonképpen ez utóbbiak képviselik az etruszk építészet maradandóságát.
A 4. sz.-ban egy új típus jelent meg, mely fölött már nem volt tumulus. Ezek közé tartozik a Domborművek sírja, mely arról kapta nevét, hogy belsejének falán a mindennapi élet használati tárgyai (kancsó, tálca, tükör, pajzs, sisak, stb.) ki voltak kifaragva, ill. stukkóból megformálva. A központi terem tetejét négy pillér tartja. Oldalfalai mentén halotti nyughelyek, és sírfülkék sorakoznak, az előtérben egy családi ágy párnákkal. Ennek oldalán tritónszerű keveréklény és a háromfejű Cerberus látható. A pillér felső részén az elhunytak mellképei lehettek. A mennyezet formájáról és mintázatából látható, hogy fából készült tetőszerkezetet imitál.
Aranyművesség
Todi Mars
Veii Apollo
A Todiban talált nagyméretű bronz Mars-szobrot alkotója szignálta. Valószínűleg egy Umbriában működő etruszk műhelyben készült, az i. e. V. század végén vagy az i. e. IV. század elején. A vatikáni Museo Gregorianóban őrzött szobor attikai hatásról tanúskodik. A figura tartása Polükleitosz Dárdavivő szobrára emlékeztet, bár itt nem aktábrázolásról, hanem fegyveres képmásról van szó. A Todi Mars lándzsa helyett baljában egy követ tart, ami azt a villámot jelképezi, amellyel az isten bármikor lesújthat.Különleges a szem kidolgozása, mely élővé varázsolja a szobrot.
Madárjósok sírja: részlet. Kr. e. 530 körül. Mag. 1 m, szélessége 1,4 m. Tarquinia, Olaszország (Etruria)
Vadászat és halászat sírja: részlet. Kr. e. 530 körül. Mag. 1 m, szélessége 1,4 m. Tarquinia
Legtöbbjük a Kr. e. 6. sz. utolsó harmadában készült. A mésszel elsimított falfelületre berajzolták, majd árnyalatlan színekkel - elsősorban rozsdavörössel - kifestették az alakokat. Témáikat a hősmondákból és a mindennapi életből és a természeti környezetből merítették. A sírkamrát az elhunytak halál utáni lakhelyének tekintették, ezért igyekeztek azt minél szebbé és használati tárgyakkal minél felszereltebbé tenni.
A természet ekkora teret sem a görög, sem a római művészetben nem kapott, az egyiptomi és a krétai falfestményeken viszon megtaláljuk a párhuzamait.
A 4. században eltűnik a sírfestmények életigenlése, a komor alakok és a véres jelenetek váltak uralkodóvá. Ez összefügg az etruszk társadalom belső válságával és a külső fenyegetettséggel. Kivételnek számít az a klasszikus szépségű női fej, mely sötét háttérből emelkedik ki, és mély szomorúsággal tekint maga elé. Előkelő származásáról szép viselete, gazdag ékszerezettsége tanúskodik.
A ma látható etruszk falfestmények csak kis részét képezik azoknak, amelyeket a XIX. század közepétől vagy már a megelőző századokban felfedeztek. A zárt helyen oly sokáig fennmaradt alkotások rövid idő alatt tönkrementek a levegő nedvességének és a látogatók szakszerűtlen kíváncsiskodásának hatására.
Minthogy Etruriában nem volt márványbánya, a nagyszobrászat alapanyaga a bronz mellett a terrakotta volt. Ez utóbbiból készültek a templomok szobrászati díszei. Az itt látható szoborok Vejiben egy templom tetőzetén álltak. Az archaikus görög kurosz szobrokkal összehasonlítva feltűnő különbség mutatkozik lendületes mozgásában, körbekomponáltságában, leegyszerűsített redőzetű köpenyében. A szoborok felületét festették. A lábak közt látható támasz a szoborok stabilitását szolgálta.
"nagyszobrászat"
A bronznak mint alapanyagnak a fontossága hozta magával, hogy az etruszk bronzművesség igen fejlett volt: használati tárgyakat, fogadalmi szobrocskákat és nagyméretű szobrokat egyaránt készítettek. Az itt látható szobor e bronzművesség egyik csúcsteljesítménye. A Chimaera mesebeli lény volt, testéből kecske fej és kígyó farok nyúlt ki. A történet szerint az állatot Bellerophontész döfte le lóhátról. E küzdelem feszültsége az alak egész testét átjárja, a megsebesült kecskefej oldalra hanyatlik, nyakából vér folyik. Az oroszlánfej kidolgozása a legmegkapóbb: a feszült figyelmet és az élet-halál küzdelmet tökéletesen fejezi ki az állat tekintete.
Arezzói Chimaera
szarkofágok és urnák
Ez a mű a caerei nekropoliszból származik, i. e. 530 táján készült, különösen jelentős terrakotta szarkofág. Kerevetet formáz, és a halotti ágyon egy házaspár ábrázolása látható. A házaspár félkönyékre dőlve fekszik, elöl az asszony, mögötte a férje. A férfi házastársi gyengédséggel nyugtatja jobbját felesége vállán. Ez a derűs pár olyan, mintha a tiszteletükre rendezett halotti toron vennének részt, vagy mintha már a túlvilági üdvösség részesei lennének. A férfialak magas, nyúlánk. Ajka és arca borotvált, de előreugró állát kis, hegyes szakáll koszorúzza. Az agyagból mintázott alakok a sírszobrászat egy magasabb fokának felel meg.
Megemlítendők még az agyagszobrászat sajátos formájaként az ún. hamvasztóurnák, melyeknek fedelét naiv módon mintázott emberfej díszíti, majd maga az urna kezd fölvenni stílizált emberformát.
http://enciklopedia.fazekas.hu/tarsmuv/romai.htm
Még több olvasnivaló
http://terebess.hu/keletkultinfo/lenyek.html
Jorge Luis Borges: Képzelt lények könyve
plasztikus művészeti ágak és festészet
Full transcript