Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Neokorp_Kodo

No description
by

P. Z.

on 8 March 2011

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Neokorp_Kodo

Dr. Zachar Péter Krisztián:
A (neo)korporatív gazdaság- és társadalompolitika nemzetközi szervezetei Európában.
Történelmi tanulságok, jövőbeni perspektívák A neokorporatizmus elmélete Szociális párbeszéd az EU-ban
Történelmi folyamatok Neokorporatív elmélet: az európai társadalmak második világháború utáni gazdasági, érdekérvényesítési és politika-befolyásolási jellemzőinek leírása Alaptétele: Európában sem a politikában, sem pedig a gazdaság rendszerében nem jelent meg „univerzális valóságként”, illetve a fejlődés végeredményeként a liberális pluralizmus; sőt az ezen elképzeléseket leginkább követő országok fejlődésükben gyakran elmaradtak azok mögött, amelyek teret engedtek a különböző társadalmi érdekcsoportok kollektív (megszervezett, korporatív) fellépésének Jellemző karakter-vonások:
aktív mezzoszféra kialakulása
köztestületi jelleg
képviseleti monopólium
aktív aktorok
a szociális és gazdaságpolitika terén a közös politika formálás és megvalósítás eszközét (concertation)
I. Mi a neokorporatizmus? II. Schmitter neokorporatizmus-elmélete Philippe C. Schmitter: Still the century of corporatism? The Review of Politics. Vol. 36. No. 1. 1974. 85-131.
a korporatizmus egy „érdeket és/vagy állásfoglalást közvetítő rendszer”, mely alkalmi módszerekkel vagy intézményesített megállapodásokkal „a civil társadalom szövetségekbe szervezett érdekeit kapcsolja össze az állami döntéshozatal struktúráival” Államkorporatizmus (state corporatism)
VS.
Társadalmi korporatizmus (societal corporatism) Nem nyomásgyakorlás (pressure politics), hanem új típusú közös politikaformálás (concertation) Mindkét fél számára előnyök:
az állam felhasználja a nagy egyesüléseket az állami irányítási feladatokra
a szövetségek cserébe saját folytonosságuk garanciáját és érdekeik hatékony megvalósítását kapják.
II. Lehmbruch
neokorporatizmus-elmélete Gerhard Lehmbruch: Wandlungen der Interessepolitik im liberalen Korporatismus. In: Verbände und Staat. Vom Pluralismus zum Korporatismus. Analysen, Positionen, Dokumente. Szerk.: Alemann, Ulrich von – Heinze, Rolf G. Opladen, 1979. korporatizmus nem önálló rendszer, hanem
a fennálló társadalom-politikai berendezkedés
(pluralizmus) variánsa „Az autoriter-korporatív kísérletekkel szemben a liberális korporatizmus az egyesülési és szövetkezési szabadságon valamint az egyesületi autonómián alapulva jön létre és ehhez elvileg ragaszkodik.” új alrendszer: konszenzus megvalósítása,
közös gazdaságpolitikai döntéshozatal és
megvalósítás (policy-making) I. Nemzetek feletti
érdekképviseletek megjelenése Európai szociális partnerek
Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC)
Európai Gyáriparosok és Munkáltatók Szervezetének Szövetsége (korábban UNICE, ma: BUSINESSEUROPE)
Állami Vállalatok Európai Központja (CEEP) ETUC
olajválság okozta gazdasági válság hatására jön létre;
3 ideológiai szakszervezeti tömörülés szövetsége: szocdem, kerdem, kommunista
jelenleg 81 nemzeti szakszervezeti szövetség a tagja BUSINESSEUROPE / UNICE
már a Római Szerződéssel létrejön
nemzeti munkaadói szervezetek a tagjai
csak önkéntes tagságú szervezetek lehetnek tagjai
cél: az ipari munkaadói szövetségek koordinálása az európai versenyképesség javítása érdekében CEEP
kimondottan a (részben) állami tulajdonban lévő illetve közszolgáltatásokat nyújtó gazdasági vállalatok nemzeti szervezeteit tömöríti
gazdasági befolyásának alacsony a szintje
szerepe meghatározó azokban a gazdasági ágazatokban, melyek jelentős mértékben nemzeti vállalatok, vagy helyi/regionális közintézmények dominanciájával működnek. II. Az együttműködés formái III. A szociális párbeszéd folyamatainak intézményesülése Közös politikaformálás és megvalósítás (concertation)
munkaügyi, szociális, illetve gazdasági témakörök, feladatok tripartit módon történő intézése
a szociális partnerek és az EU intézményei együttesen jelölik ki a célokat; közösen választják meg az eszközöket, módszereket és együttes felelősséget vállalnak a végrehajtásért, a megvalósításért. 1971: Állandó Foglalkoztatás-ügyi Bizottság felállítása (tagállamok munkaügyi és szociális miniszterei, Európai Bizottság, szakszervezetek és munkaadói szövetségek) Val Duchesse-i találkozó
három uniós érdekképviseleti ernyőszervezet állandósítson informális, ugyanakkor szektorokon átnyúló önkéntes tárgyalásokat
önálló szerepvállalás (autonom / bipartit párbeszéd) Ismérvek:
szakmákat átfogó (ágazatközi), szektorális (ágazati) vagy szakma-specifikus (foglalkozási), de európai szinten szerveződő szövetségeknek kell lenniük,
tagságuk olyan szervezetekre terjed ki, melyek saját országukban elismert és integráns részei a munkaügyi kapcsolatok rendszerének (szociális partnerek); ezáltal képesek megállapodásokat megtárgyalni és lehetőség szerint minden tagországot képviseljék,
megfelelő szervezettel és infrastruktúrával rendelkeznek, hogy a meghallgatási folyamatban hatékonyan vehessenek részt Maastrichti Szerződéshez csatolt Szociálpolitikai Megállapodás
szociális partnerek kvázi-jogalkotói szintre emeli
nem csupán passzív, vagy reaktív módon véleményezhetik az EB kezdeményezéseit, hanem maguk is kezdeményezhetnek közösségi szintű szabályozást Amszterdami Szerződés után Szociális Csúcsok
korábbi konzultációs mechanizmusok mellett hangsúlyosan jelent meg a közös politika-formálás és megvalósítás eszköze („concertation”)
a szociális partnerek olyan „új generációs” szövegeket fogadnak el, melyekben nemcsak kötelezettségeket vállalnak, de egyben a közösségi tagállami tagjaik számára ajánlásokat is megfogalmaznak
emellett lehetőség van a szociális partnerek jogszabályalkotására: ha közösen bipartit megállapodásokat fogadnak el, akkor azt az EB előterjeszti a Tanácsnak döntésre
Konzultáció:
az EU döntés-előkészítő, jogalkotó intézményei számára lehetőség a szociális partnerek nézeteinek megismerésére, véleményük kikérésére,
a szociális partnerek számára lehetőség álláspontjuk, véleményük megfogalmazására, valamint nyomon követhetik a közösségi politikák alakulását Bipartit (kétoldalú) szociális párbeszéd
a szociális partnerek közötti állandó interakciós folyamat
cél minden esetben a konszenzuskeresés
megállapodás: akár jogi erővel bíró szerződésekben is, de gyakoribb, hogy a felek egy közös vélemény, vagy közös ajánlás formájában hozzák nyilvánosságra együttes véleményüket. A szociális dialógus tapasztalatai és jövőbeni lehetőségei a szociális partnerek együttműködésük keretében hajlandóak az egész gazdaságot érintő felelősségvállalásra és lemondanak rövid távú partikuláris érdekeik érvényesítéséről
a bipartit párbeszéd keretében kialkudott kompromisszumot és konszenzust a partnerek külső felek felé közösen képviselik és saját körükben pedig megvalósítják
a dialógusnak nem szabad a szociálpolitika szűk terrénumára szorítkoznia, azt átfogó módon kell a gazdaságirányításban értelmezni
a társadalmi párbeszéd csak szakmailag kompetens felek között valósulhat meg, ami hajtóereje az uniós gazdaság korszerűsítésének és biztosítja, hogy a jólét megvalósítása mindvégig a szolidaritás megőrzésével közösen történjen
Miért nem működik az „euro-korporatizmus”? nem jöttek létre centralizált ernyőszervezetek, melyek képviseleti monopóliummal rendelkeznének
az európai érdekképviseleti szervezetek nem egyedüli félként vannak jelen Brüsszelben, nincs privilegizált kapcsolatuk az EU intézményeivel, számos lobbi-csoporttal konkurálnak
az uniós szintű érdekképviselet a nemzetállami neokorporatív struktúrákhoz képest jóval fragmentáltabb, kevésbé hierarchikusan integrált, belső szerkezetét tekintve kompetitív és kevésbé képes tagszervezeteit, illetve az ezeken belüli tagságot ellenőrizni.
A szociális partnerek kulcsszerepet kaphatnak? foglalkoztatás és szociálpolitika
lifelong learning
ifjúságpolitika
versenyképesség és innováció
gazdasági válság leküzdése
EU2020 Feladat: Beadandó elemzés Téma: Az európai szociális párbeszéd folyamataiban és intézményeiben résztvevő magyar szereplők Szakirodalom: Formai kritériumok: 4-8 oldal (címlap nélkül)
lábjegyzetek használata a források megjelöléséhez kötelező
egyéni, önálló gyűjtőmunka
szakirodalom-jegyzék Határidő:
2011. május 16. Nyomtatott formában SorosyDóra vagy Bálint Dorottya részére Kérdések esetén:
zacharpeter@gmail.com Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Kitérő: az ECOSOC Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
közösségi intézmények mellett tanácsadó jelleggel létrehozott szerv
célja a demokratikus deficit felszámolása
344 tagját a tagállamok kormányai delegálják
főleg a tagállamok országos szintű gazdasági és társadalmi érdekcsoportjainak képviselőiből
lehetővé teszi, hogy a szervezett civil társadalom jobban bekapcsolódhasson az európai folyamatokba
Tanács vagy a Bizottság köteles konzultálni az EGBSZ tagjaival
az Európai Parlament is kikérheti a szervezet véleményét
a megfogalmazott álláspont nem köti a végrehajtó hatalmat.
Full transcript